Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

Világ proletárjai egyesüljelek ! SZOLNOK MEEYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 157. szám. Ára 50 llilér 1964. július 7., kedd. Eredményes békéét Hruscsov visszaérkezett a Szovjetunióba Azoknak a legmagasabb szintű látogatásoknak a sorozatában, amelyek úgy látszik, az idei nyár egész diplomáciai programját kitöltik, kétségkívül a legfontosabbak a szovjet miniszterelnök látogatá­sai, s ezeknek sorában különös jelentősége van a skandináviai körútnak. A színes epizódok so- Isasága mellett, amelyek Hruscsov látogatását tar­kították, s amelyeknek bő teret szentel a világ­sajtó, az általános figye­lem középpontjába azok a .kérdések kerültek, ame­lyék nem csupán a Szov­jetuniót és az érintett skandináv országokat ér­deklik közvetlenül, ha­nem az egész európai helyzet alakulásával kap­csolatosak, s részét ké­pezik az általános béké­nek. Kezdettől fogva eb­ből a szempontból ítélte meg a világ közvélemé­nye Hruscsov skandiná­viai körútját, s ezért is keltett olyan nagy figyel­met az egész világon. Ha egyetlen olyan moz­zanatot keresünk a rend­kívül sokoldalú és nagy terjedelmű sajtóvissz­hangban, amely jellemző a Hruscsov-látogatás ál­talános értékelésére, úgy azt kell kiemelni, hogy úgyszólván valamennyi lap hangoztatja: Hrus­csov utazása a skandináv országokban a békés együttélés politikájának újabb megerősítését je­lenti. Több lap hangoz­tatja azt is, hogy Hrus­csov látogatása az észak­európai országokban je­lentős hozzájárulás a nemzetközi helyzet javu­lásához, s alkalmas arra is, hogy az európai biz­tonság és béke tovább­fejlesztéséhez új ténye­zőkkel járuljon hozzá. Mindenki tudja, milyen szerepet játszik a Szov­jetunió és személy szerint Hruscsov miniszterelnök annak a politikának gya­korlati alkalmazásában, amelyet a békés egymás mellett élés elved hatá­roznak meg, s amelynék az elmúlt időszakban Igen jelentős sikered voltak. Több nyugati lap is szükségesnek tartjá, hogy emlékeztessen a moszk­vai atomcsend egyez­mény aláírására és az ebből következő újabb egyezményekre, amelyek kivétel nélkül amellett tanúskodnak, hogy jóaka­rattal a legbonyolultabb nemzetközi kérdésekben is meg lehet találni a megoldást és hogy a világhelyzet valóban megérett olyan gyakor­lati lépésekre, amelyek közvetlen a béke meg­szilárdítását szolgálják. összegezve az eddigi eredményeket, azt is meg lehet állapítani, hogy ma már a nyugati országok­ban is számos híve van egy olyan reálpolitikai irányvonal kialakításá­nak, amely eltávolodást jelent a hidegháborútól és gyakorlatilag a hideg- háborús körök elszigete­lésére vezet. Ebből a szempontból igen élénk figyelemmel kísérték Hruscsov skandináviai útját, mint amely alkal­mat szolgált az európai és az általános bizton­ság további megszilárdí­tásához különös tekintet­űéi a skandináv országok politikai elhelyezkedésére és arra a sajátos viszony­ra, ami köztük és a Szov­jetunió között van. A meglátogatott orszá­gok közül kettő Dánia és Norvégia — tagja a NATO-nak, a harmadik, Svédország pedig a sem­legesség irányzat egyik legrégibb képviselői e. Azonban hozzá kell ten­ni, hogy Dánia és Nor­végia NATO-tagsága nem jelent olyan merev elkötelezettséget egy ag­resszív irányzat mellett, mint példának okáért a Német Szövetségi Köztár­saságé. Jellemző ebből a szempontból, hogy Dánia és Norvégia kormánya visszautasítja azt a NATO-követelést, hogy idegen csapatokat és ra- kétatámaszpontokat he­lyezzenek el hazájuk földjén. Ez mindenesetre olyan jellemvonása a dán és norvég politikának, amely lehetővé teszi egy bizonyos fajta meghittebb légkör kialakítását a Szovjetunió és az északi országok között Természetesen nem le­het figyelmen kívül hagy­ni, hogy vezető NATO- országok, — s mindenek­előtt a Német Szövetségi Köztársaság — igyekez­nek nyomást gyakorolni Dániára és Norvégiára, hogy szorosabban zárkóz­zanak fél ahhoz az irány­vonalhoz, amelynek Bonn a legmarkánsabb képvi­selője az atlanti közös­ségen belül. Eltekintve attól, hogy Norvégiában igen erős ellenzéke van egy olyan politikának, amely teljesen kiszolgál­tatná az országot a nyu­gatnémet militaristáknak, Norvégiának józan követ­keztetéseket kell levonnia abból a tényből, hogy közös határa van a Szov­jetunióval. Tágabb érte­lemben egyébként nem­csak Norvégia határos a Szovjetunióval, hanem valamennyi skandináv ország, mivel ezek az or­szágok a Keleti-tenger térségében fekszenek. Valamennyi skandináv országnak érdeke tehát minél szorosabb baráti kapcsolatok kiépülése a keleti-tengeri népek kö­zött, s ebben természete­sen főleg a Szovjetunió­val való megértő és ba­ráti kapcsolaton van a hangsúly. Ez egyébként egész Európában minden­kinek érdeke, a nyugat­németeknek is, kivéve azokat a hidegháborús po­litikusokat, akiknek két­ségkívül változatlanul nagy befolyásuk van a Német Szövetségi Köztár­saságban. A világsajtó legtöbb lapja egyetért abban, hogy Hruscsov skandináviai látogatása jelentősen hozzáiárult ahhoz, hogy Észak-Euró- pa békeövezetté alakul­jon át. Hruscsov tárgyalásain Koppenhágában, Stock­holmban és Oslóban egy­aránt szóbakerültek a legfontosabb nemzetközi problémák, s a béke fenn­tartásának néhány alap­vető fontosságú kérdésé­ben egyetértés jött létre a tárgyalófelek között. Mégis ä legfontosabb az, hogy a tárgyalások folya­CFolytatá* a 2. oldalon) Baltyijszk (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a skandináv országokban tett kéthetes hivatalos látogatása befe­jeztével vasárnap a Bas- kiria hajó fedélzetén visz- szaérkezett a baityijszki ki­kötőbe. A hazatérő szovjet kor­mányfőt Malinovszkij mar­sall szovjet honvédelmi mi­niszter fogadta, aki a Balti tengernél üdül. Jelen vol­taik az érkezésnél a kali- nyingrádi terület vezetői is. Hruscsov rövid baltyij- szki tartózkodás után kü- lönvonattal Moszkvába in­dult • N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök skandináviai Tegnap a megyei opera­tív bizottság ülést tartott Értékelte a betakarítás meggyorsítására tett intéz­kedések végrehajtását. A bizottság megállapította, hogy a gazdasági vezetők egy része helyesen ismerte fel az esős időjárás okozta rendkívüli helyzetet és megfelelő szervezeti intéz­kedéseket tett. Átcsoporto­sították a gépeket, a tsz-ek kölcsönösen segítik egy­mást, s igyekeznek kihasz­nálni a betakarításra al­kalmas órákat. Megkezdődött a cséplés is, bér az üteme nem ki­elégítő. Ezzel párhuzamosan a felvásárló vállalat mint­egy 1000 vagonnyi terményt — zömmel őszi árpát — vett át. Ha lassú ütemben is, megkezdődött a tarlóműve­lés és a másodvetés. Az operatív bizottság úgy véli, hogy a korábbi évek­hez képest most határozot­tabb intézkedések szüksé­gesek a betakarítás meg­gyorsítására. A gabonák teljes érésben vannak, s ha nem vigyázunk, a csa­padékos időjárás súlyos károkat okozhat a gazda­ságoknak és az országnak. Épp ezért a tanácsok és a gazdaságok vezetői is­merjék fel a rendkívüli helyzetet és fokozzák el­lenőrző, segítő tevékenysé­güket. Minden rendelkezésre ál­ló időt — gépi és emberi erőt — fel kell használni az aratás, betakarítás meg­gyorsításához. A bizottság javasolja, hogy a gének vezetői és kiszolgálói ré­szére a gazdaságok jelöl­jenek meg egy helyiséget, ahol megvárhatják mikor foghatnak ismét a munká­hoz. Ahol lehet, csoporto­sítsák át az erőket* a ga­bona szárítására, vagy egyéb munkákra. Amint lehet, a kora reg­geli órákban kezdjék meg az aratást és késő estig utazásáról hazatérőben a „Baskírra” Diesel-motoros hajó fedélzetéről táviratot intézett Erlander svéd mi­niszterelnökhöz, Otto Krag dán kormányfőhöz és Er­hard nyugatnémet kancel­lárhoz, valamint az NDK és Lengyelország vezetői­hez. (MTI) * Hétfőn délután Baltyijszk- ból jövet befutott a szovjet főváros Belorusz pályaud­varára Nyikita Hruscsov kormányfő különvonata. Hruscsov és kíséretének fogadására eljött a pálya­udvarra Anasztasz Miko- jan, aki a szovjet parla­menti küldöttség élén tett délkelet-ázsiai körútjáról dolgozzanak. A szombat délutánokat és a vasárnapo­kat is használják fel arra, hogy a gépek teljes mű­szakban üzemeljenek. A fő figyelmet a gépek kihasz­nálására, teljesítményének foltozására kell fordítani. Az esetleges műszaki hi­bákat gyorsan javítsák ki, az üzemanyag és a szállítás miatt ne akadozzon a gé­pek folyamatos munkája. Helyes, ha az állattenyész­tésből is az aratási mun­kára küldik az embereket, s csak azok maradjanak ott, akikre feltétlen szük­ség van. A bizottság felkéri a tömegszervezeteket, elsősor­ban a KXSZ-t, hogy a fia­talokat, nyugdíjasokat és asszonyokat e héten a borsó kézi betakarítására mozgó­sítsák. Az operatív bizottság ál­lást foglalt: a rendrevágő gépeket továbbra is alkal­mazni kell, a gazdaságok vezetői döntsék el, hogy hol állítsák őket munkába. A levágott . gabonát első­sorban magyar kombájnok­kal szedjék fel és csépel­jék el. A közös gazdaságok vezetői gondoskodjanak a kombájnosok ellátásáról, s ha sokáig dolgoznak, vacso­rát is biztosítsanak ré­szükre. A kombájnszalma lehú­zása, a trágyázás és a ta­lajmunka vontatottan halad és elmaradt az aratás üte­métől. Különösen a szalma­lehúzás gátolja a talaj­munkát, épp ezért meg kell gyorsítani a letaka- rítás ütemét. A bizottság megáll apítpt- ta, hogy a csapadékos idő különösen kedvez a másod­vetéseknek, ezért a gazdasá­gok vezetői nagyobb figyel­met fordítsanak a takar­mány- és a késői kertészeti növények termelésére. Végül a bizottság felhív­ta a pártszervezetek fi­gyelmét, hogy sajátos esz­szintén hétfőn délután tért vissza Moszkvába. Ott voltak még Koszigin, Szuszlov és az SzKP Köz­ponti Bizottsága elnöksé­gének más tagjai, minisz­terek, a társadalmi szer­vezetek és Moszkva közéle­tének képviselői, a diplo­máciai testület tagjai, — szovjet és külföldi újság­írók; HRUSCSOV BESZÉDET MOND Moszkva — (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden, ma­gyar idó szerint 15 óra 30 perckor rádió- és televízió­beszédet mond a skandináv országokban tett látogatá­sáról. — (MTI) Járás, város Terv Mezőtúr kh 18 497 Törökszentmiklós város 11 711 Törökszentmiklós járás 18 805 Kunhegyes 28148 Szolnoki járás 50 527 Karcag 17 254 Tiszafüred 15 085 Kunszentmárton 25 936 Jászberény v. 7 747 Jászberény j. 42 654 Túrkeve lí 194 Kisújszállás 8 829 Szolnok megye Tsz-ei: 251387 Szolnok megye A. G.-l Terv Őszi búza: 24 166 őszi árpa+ kétszeres 11 »33 A jelentés alapján leg­jobban elmaradtak az ara­tással Túrkeve és Kisúj­szállás termelőszövetkezetei. Az előbbiek a 6791 hold kenyérgabonából eddig — mindössze 356 holdat arat­A cementipar munkáját az év elején olaj, szén- & áramellátási zavarok nehe­zítették, s így az első ne­gyedévben csaknem 25 000 tonna cementtel maradt adós. A második negyed­évben azonban nemcsak tartozásukat törlesztették a cementgyárak dolgozói, ha­nem — az előzetes számí­tások szerint — mintegy 3000 tonna cementtel túl­teljesítették tervüket. A ; MA t Mit végezhet ember és gép együtt Szolgáljon tanulságul a gépjármű- vezetőknek Versenyben az elsőségért Főidény Kőtelken A vasárnap sportja Teljesítés % Ebből gépi kh aratás kh 4562 83,8 4287 3574 30,5 3374 5699 30,3 5603 7992 23,3 6456 14105 27,9 13767 4628 26,8 4503 3923 26,0 3230 6330 24,4 6249 1784 23,0 1641 9157 21,4 7817 2232 19,9 2090 1744 19,7 1510 65730 26,1 60527 Teljesítés «/„ 1764 7,8 10221 85,7 tak le, ami 5,2 százaléknak felel meg. Kisújszálláson a kenyérgabona aratásával 10.4 százaléknál tartanak; Az őszi árpa aratása Túr- kévén 80.7. Kisújszálláson 70.5 százalékos. gyárak tároló silói meg­telték, amelyekből úgyszól­ván azonnal is 126 000 ton­na cementet vihetnek el az építők, s még az átvétel sem okozhat gondot, mert a gyárak éjjel-nappal ki­adják az anyagot. Az építkezések téglaellá­tása azonban nehezebb fel­adat. A téglagyárak majdnem au millió tégla égetésével ma­radtak el az előirányzattól. Csapadékos az időjárás, használjunk ki minden órát a betakarítás meggyorsítására A megyei operatív bizottság ülése közeikkel, a politikai mun- , karításá munka meggyorsí- kával segítsék elő a beta- tását. A Szolnok megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentése alapján az összes gabona aratása: « A cementipar túlteljesítette félévi tervét

Next

/
Thumbnails
Contents