Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-04 / 155. szám
1W4, júHus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HOGYAN TOVÁBB? Ab általános iskolát végsőitek továbbtanulása A mezőgazdasági szakmunkásképzésben szorít a eipő A Munkaügyi Minisztérium egyik szobájában várakozva találkoztam egy fiatallal. Kezében a kitűnő rendű nyolcadikos bizonyítvány, szavaiban a dilemma: hová menjek, mit tanuljak? Arról már döntött, hogy ipari tanuló lesz, csak éppen szakmát nem választott még. S amikor a tisztviselőnő a telefonkagylóért nyúlt, hogy felhívja a vállalatot, a fiú kísérője — talán a bátyja lehetett — megjegyezte: „De azután szeretne továbbtanulni. Érettségizni. Előbb azonban keresethez akar jutni...” E sorokat olvasva, bizonyára akadnak, akik így gondolkodnak: milyen kár ezért a fiúért, hogy nem tanulhat tovább... Továbbtanuláson ugyanis sokan még ma is csak a középiskolai továbbtanulást értik. Holott továbbtanul az a fiatal is, aki ipari tanulónak megy, azaz szakmát tanul. Mindenei tovább tanúiba* De valóban tovább tanulhat-e az idén mindenki, aki akar, az általános iskolát végzettek közül. Olyan időpont ez, amikor már mérleget készíthetünk erről, de ugyanakkor ezrével vannak olyan fiatalok, akik még nem választottak. Módunkban áll tehát meggyőzni, segíteni őket, tanácsot adni nekik és szüleiknek. Az idén 156 ezer diák végzett az általános iskolákban. A középiskolákba felvett tanulók száma 68 ezer, a következő megosztással: gimnáziumba 43 ezer, szakközépiskolába 14 ezer, technikumba 11 ezer. Az ipari tanulóférőhelyek száma országosan (figyelmen kívül hagyva az érettségizetteknek fenntartott helyeket) 67 ezer. A számok tehát azt mutatják, hogy a végzett általános iskolai diákok és a továbbtanulókra jutó férőhelyek száma nagyjából azonos. Figyelembe kell ugyanis Vennünk, hogy az általános iskolát végzettek egy része gyenge képességei miatt — legalábbis egyelőre —nem ciiraimas a továbbtanulásra. ök a 4—6 órás foglalkoztatásban helyezkednek el s később betanított vagy segédmunkások lesznek. Hogyan lehetséges, hogy egyelőre ezrével vannak betöltetlen ipari tanulóhelyek, azaz a fiatalok egy- része nem él a továbbtanulás lehetőségével? A problémának megvan a maga fővárosi és vidéki jellege. Budapesten aránylag magasabb számban igényel az ipar utánpótlást, s így átmenetileg bizonyos fokig csökkenteni kellett a középiskolába felvehetők- számát. így a középiskolába fel nem vett diákok egyrésze ipari tanulónak jelentkezett: sajnos, csak egyrésze. A fővárosban még ma is ezrével tudnának felvenni diákokat ipari tanulónak. Vidéken lenne ugyan elég jelentkező, ott azonban felvételüknek korlátokat szab a vidéki ipari tanuló otthonok férőhelye Számolni kell tehát azzal, hogy, sajnos’ a legnagyobb utánpótlást igénylő vasipari és építőipari szakmákban betöltetlenül maradnak helyek, s a munkaerő-utánpótlás ezekben a szakmákban továbbra is nagy gondot jelent majd. Tízezer helyett háromezer Vidéken a mezőgazdasági szamünkásképzésben szorít a cipő. Tízezer mezőgazda- sági szakmunkás tanuló felvételére lenne szükség, köztük 2 ezer olyan tanulóra, akik a mezőgazdaságban alkalmazott ipari szakmát tanulnának, s mindezideig csupán 3 ezer fiatal jelentkezett. Talán nincs elég fiatal vidéken? Vannak, csakhogy húzódoznak a mezőgazdaságtól, szívesebben választanának maguknak ipari szakmát, természetesen a városban. Probléma tehát bőven van. Számszerűén és országosan mindenki számára van hely, csak nem mindig, ott, abban a szakmában, amelyhez a fiatal vonzódik. Úgyis mondhatnánk: a nép- gazdasági és az egyéni érdek sok esetben nincs összhangban. Mit lehet tenni ilyen körülmények között? A szülők hiába várnak arra, hogy gyerekük majd csak bejut valahová, hogy helyet talál magának a városban, vagy akár a városi gyereket, aki műszerész, vagy autószerelő alkar lenni, mégiscsak felveszik az áhított szakmába. A józan, a reális megfontolás azt diktálja: éljenek a fiatalok a rendelkezésükre álló továbbtanulási lehetőséggel. A szülők gondoljanak arra, hogy egy 14 éves gyerek még nem kiforrott, sem mint tehetség, sem mint ember. Megkedvelhet olyan szakmát, amelytől ma még viszolyog, és kedvetlenül dolgozhat majd olyanban, amiről esetleg 14 éves fej-/ jel azt tartotta: nincs annál szebb a világon. A gyerek érdeklődését lehet és kell is irányítani, befolyásolni. Nemcsak a népgazdasági, hanem a jól felfogott egyéni érdek is azt kívánja. S mindenkinek, aki fiatalokkal foglalkozik, ezekben a napokban az a feladata, hogy jószóval, meggyőzéssel, tanácsadással révbe vezesse azokat, akik még bizonytalankodnak, várják a jószerencsét. Rádióösszekötieíés Európa és Közép-Amerika között — a Holdon keresztül A svájci Hedingenben egy amatőr rádiós csoport június 13-án este 19.30 és 22.30 között kapcsolatot teremtett a Puerto Rico-í nagy rádióteleszkóppal. Ez volt az első olyan rádióösszeköttetés Európa és Közép-Amerika között, amelyet a Holdon keresztül deciméteres hullámhosszon hoztak létre. A két földrajzi pont közvetlen távolsága 7 ezer kilométer, ehhez járul a Föld—Hold— Föld 770 ezer kilométeres távolsága. A Tiszavárkonyi Állami Gazdaság fejőgulyásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a Tiszavárkonyi Állami Gazdaságban. — Felvétel esetén útiköltséget térít. Gyorsgépírót adminisztrációs gyakorlattal felvételre keres a TITÁSZ üzletigazgatósága Szolnok, Verseghy út 3. Munkaügyi Osztály. Jelentkezzenek a fiatalok ipari tanulónak Azt sem szabad elfelejteni, hogy országunkban a továbbtanulásra minden életkorban és minden munkaterületen adva van a lehetőség. A szakmunkás beiratkozhat technikumba, gimnáziumba, sőt készül egy rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az ipari tanuló iskolát végzett szakmunkások két év alatt a szakközépiskolában érettségi vizsgát tehessenek. Az ipari tanulóképzés eddig sem volt és a jövőben még kevésbé lesz zsákutca a továbbtanulás szempontjából. Ezeket is fontolóra kell venni azoknak, akik még nem döntöttek. Jobb tanácsot nem adhatúnk a szülőknek, minthogy, miután már beteltek a középiskolai helyek, jelentkezzenek gyermekeik ipari tanulónak. A városban a vasipari és építőipari szakmákban, falun a mezőgazdasági tanulóképzésben örömmel várják a fiatalokat. Semmiesetre se hagyják csellengeni, kai lódni gyerekeiket, mert annak maguk a fiatalok látják kárát, hiszen a céltalanság, a tétlenség köny- nyen rossz útra csábítja őket. Éljenek tehát az általános iskolát végzett diákok a továbbtanulás lehetőségével, még akkor is, ha a vá. lasztható szakmákhoz egyelőre nincs nagy kedvük. Régi igazság, hogy megszeretni csak azt tudja az ember, amit megismert. A megismeréshez pedig a tanuláson át vezet az út. A botjára támaszkodva ült az íróasztal mögött, a rendezői irodában. Alig észrevehetően, de remegett a hangja, amikor megszólalt. Arca néha fájdalmasan megrándult. Látszott, minden szó, minden mozdulat j nehezére esett. — Az oklevelek? — kérdezte a belépő fiatalembertől. — Levittem oda. ahol majd a főigazgatóhelyettes elvtárs kiosztja. Bólintott, hogy rendben | van. j Jó ideje ismerem már Éliás Lajost, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság függetlenített újítási előadóját, de most valahogy nem tetszett nekem a viselkedése. Megesküdtem volna, hogy súlyos beteg. Mondtam is neki. — Semmi — legyintett fáradtan. — Már túl vagyok rajta. Megint megnyertem az ütközetet — mondta, s hogy rámnézett, szeme furcsán vibrált. — Ez volt az ötödik ütközet 1 köztem és a halál között Megélte a nagykörűi „cseiesznyések'- nek Gazdag cseresznyetermés volt az idén Nagykörűben. A földművesszövetkezet június végéig 11 500 kilogramm híres germesdorfi fajta gyümölcsöt vásárolt fel a tavalyi 8500 kilogrammos összterméssel szemben. S ebből az idén 7000 kilogrammot exportáltak Nyugat-Németországba, valamint Svédországba. És amire még alig volt példa — ez tette lehetővé a magas exportszállítást is — az idén a cseresznyelégy nem tudott ártani Nagykörűben. Szilvási Ernő agrármérnök szerint a gondos permetezésnek köszönhetően, amelyre még a télen felkészültek. Ezen a tavaszon több mint tízezer termőfát permeteztek meg a repülőgépek és a kisgépek. Repülőgéppel négy esztendeje végeznek légi permetezést Nagykörűben és az eredmények — főképpen az idei kiemelkedő siker láttán igen megszerették e módszert a nagykörüiek. A lomraunista kiáltvány az Egyesült Államokban Marx és Engels Kommunista Kiáltványa az Egyesült Államokban a legolvasottabb könyvek jegyzékén szerepel, — állapította meg James Allan, az International Publishers amerikai kiadóvállalat igazgatója, a cég fennállásának 40. évfordulóján. A marxista—leninista klasszikusok eladása 1963-ban 59 százalékkal emelkedett. — Különösen az amerikai egyetemeken vásárolják előszeretettel Lenin: „Állam és forradalom”, „Mi a teendő”, „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelső foka” című műveit. Az ötödik trombózis. Nemrég jöttem ki a kórházból, kicsit még gyenge vagyok. 1961. májusában került a vízügyhöz. Előző munkahelyén, az Erdőgazdaságnál műszaki osztályvezető rolt. Nem tudom, milyen lehetett fiatalnak, ha ötvenhat éves korában még ennyi lendület, kitartás és ilyen óriási munkaszeretet van benne. Tevékenysége az újítások számának folyamatos gyarapodásában óriási volt 1960-ban az igazgatóságnál megvalósított újítások népgazdasági eredménye 410 000 forint volt. Egy évvel később 720 000, 1962-ben 1 740 000. tavaly pedig már 2 300 000 forintra nőtt a benyújtott újítások népgazdasági haszna. Egyedül a Középtisza- vídéki Vízügyi Igazgatóságnál működik, — s milyen jól működik — az újítók klubja. Ez is Éliás , Lajos buzgalmának köszönhető. Sőt a klub pénzügyi alappal is rendelkezik. Nemrégiben azt is kiharcolta, Faragó Jenő Ot »ütközet« után Nagy meszelés Köztudott, hogy a Nagykunság milyen esőkerülte, aszályos vidéke az országnak. Ám ezen a nyáron nem panaszkodhat a táj népe. Sok és bőséges eső látogatja őket olyannyira, hogy Kisújszállás csorbái részén, ahogy mondják, volt M Öreg borsé nem vén borsó Tart a zöldborsó szezon. A zöldségesboltokban, piacokban kívánatosán, frissen, nagy halmazban kelleti magát. — Mégis az ország többezer üzemi konyháján a tavalyi borsó delente változatlanul kopog a tányérokon. Pedig az üzemélelmezési vállalatok igyekeztek meggyőzni az üzemi árubeszerzőket, hogy nyár közepén friss borsót illik tálalni az ebédlőkben is, nem kemény rágósat. Helyenként még utasítás kiadásától sem riadtak visz- sza; mindez — a jelek szerint — kevés volt Hogyan bizonyult a tavalyi borsó harcedzeí- tebbnek az idei zsengécs- kénél? Jó taktikázásának köszönheti. Hiába próbálták meg külföldre szállítani; a tavalyi borsó szilárd talajon állt, nem hagyta magát. Ki tudja mit meg nem tett azért hogy az ádáz terv ne sikerüljön. És ha már itthon maradt, azt is megmutatta, hogy csak azért is az üzemi konyháikra kerül. Merész taktikai húzással olcsóbban hagyta megvásárolni magát. Még a konzerválás termelési költségeivel és az egyéves raktározás bérével együtt is olcsóbb, mint az idei, frissen szedett zöldborsó. Borsó- dömping — sóhajtanak az üzemi étkezők. Van, aki megadja magát a sorsának és fegyelmezett állampolgár módjára rágni kezd, de az üzemi ebédlők zöme nem hagy • ja szó nélkül... Meg kell hagyni, a tavalyi zöldborsó állja a sarat. Lehet, hogy azért, mert ezeket az ádáz taktikai fogásokat a BELKER súgja neki? Jókor súgott: akkor engedte le a tavalyi borsó árát, amikor az idei érése miatt már nyilvánvalóvá vált, hogy eladhatatlanok a készletei. Egyszóval, az üzemélelmezési vállalatok utasításai frissek, de a zöldborsó, amely a tányérokra kerül, változatlanul öreg. Az öreg borsó pedig nem hagyja magát. Még az állkapcsokkal is dacol. A fogyasztó engedelmesen rágja és közben elégtétellel gondolja: februárban és márciusban még felnéztem rád. olyan magas volt az árad, de most végre lekerültél a poleról. — Egyébként is öreg borsó nem vén borsó. Valakinek csak el kell fogyasztania! — R — tapasztás maradt, a többréteges festéket leverte a vihar. Sőt a Kunhegyes és Kunmadaras közötti útszakasz autóbuszváróterméről még a vakolatot is leáztatta a sok csapadék. Kopáran maradtak Kunhegyesen és Kunmadarason a faluvégek utcasorai, méginkább a szétszórt, egyedülálló tanyák mindkét község határában. A kunsági falvaik pedig vakítani szoktak házaik fehérségével, de most külcsí- nüktől megfosztva a taka- ríttatlan utcák benyomását keltik. Ennek is van örü- lője. A baromfiudvarok népe nagy szeretettel ügyködik a házak körül és eltelten „szemelgetik” a halomba pergett mészdarabo- kat. Ugyan nem sokáig tehetik, mert a falvak asszonyai már járják a boltokat* falfesték, mész után kutatva. Újra felöltöztetne, köntöst adnak „lemeztelenített” házaiknak. Különösen Kunmadarason kezdtek hozzá többen a nagy viharok utáni meszeléshez. — bl — hogy az igazgatóság tizenhárom legjobb újítója elutazhasson Lipcsébe, az őszi nemzetközi vásárra. Mi sem bizonyítja jobban nagyszerű munkásságot, mint az, hogy a vízügyi szervek újítási felelőseinek versenyében az első helyezést érte el. Maga is eredményes újító. Mérnöki diplomával rendelkezik. Országosan elfogadott találmányáért valamint 35 különböző újításáért megkapta a Kiváló Újító kitüntetés aranyfokozatát. A szolnoki vízügyet — nagyszerű újítási eredményeikért — bízta meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság az I. Országos Vízügyi Újító és Tapasztalat- csere Kiállítás megrendezésével. Éliás Lajos hatalmas energiával folyt bele a szervező munkába. Sajnos, eközben kapta meg az ötödik trombózist. Kórházba került. Karcagi Gábor főmérnök elmondta, nem látszott meg az ügyintézésen és a levelezésen, hogy az újítási előadó nagy beteg. A gépírónőnek rendszeresen ki kellett mennie a kórházba, beszámolni, mi történt. — Közben a beteg levelet diktált, aláírt, intézkedett, egyszóval tovább dolgozott. Ilyen ember Éliás Lajos. Ami azonban legértékesebb emberi tulajdonságát tükrözi, csak a kiállítás után néhány nappal jutott tudomásomra. Amikor a rendezői irodában ült és azt mondta, hogy a kórházból nemrég jött és nagyon gyenge, igazat mondott. Azt viszont, hogy hogyan jött ki a kórházból, elhallgatta. Nemcsak előttem, Hegedűs Lajos igazgató előtt is. De ő megkérdezte tőle, amikor a kiállítás megnyitása előtt meglátta szépen kiöltözve, halvány arccal, botra támaszkodva. — Meggyógyult, Éliás elvtárs? — Igen — vágta ró gyorsan. — Erről papír is van? — Persze persze, — tapogatta zsebeit. — Sajnos, otthon maradt. — Nem baj, szépen beülünk az autóba, hazamegyünk, mert látni szeretném azt a papírt. Éliásék lakáséra hajtottak, ahol csodák csodájára, nem találták meg a kórházi elbocsátót. — Szóval? — kérdezte keményen az igazgató, hogy meghat ódottságát palástolja. , — Áz aranyérem kötelez — mondta lehajtott fejjel, bűnbánóan az ötödik „ütközet” győztese. — bognár —» olyan két nap e nyáron, amikor egymást követően összesen 150 milliméter csapadék hullott. S mint lenni szokott, a nyári esők viharral társulnak. Az idén is elég sok kárt okozott a termésben az „égi áldás”. De hagyott még egy máskor szokatlan nyomot is hátra. A gyakori jegesesők a fáktól kevéssé védett épületeket teljesen „pőrére” vetkőztették. Ez történt a Bánhalmi Állami Gazdaság garahalmi munkásszállásával, amelynek falán csak a
