Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

1994. Július 29. «EGLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szerkesztőség POSTÁJÁBÓL Panaszok, intézkedések NYILVÁNTARTÁSBA VETTE A LAKÁSÜGYI BI­ZOTTSÁG Bánfy Lipótné szolnoki olvasónk személyesen elő­adott panaszára a városi tanács igazgatási osztálya a következő választ adta: vejét, Szatmári Vilmost a La­kásügyekkel Foglalkozó Társadalmi Bizottság nyilván­tartásba vette és helyszíni vizsgálatot is tartanak majd. A bizottság az időközben megüresedő és új lakások el­osztását alapos mérlegelés után végzi, s mindig a leg­jobban rászorulóknak bocsátja rendelkezésére. Az in­tézkedésig szíves türelmüket kérjük. SZABÁLYOS VOLT A FELVÁSÁRLÁS Daragó Imre tiszaderzsi olva­sónk levelében azt panaszolta, — hogy új burgonyá­jáért az fmsz 3 forint 60 fillért Ígért, később — azonban már csak 2.15 forintért vették át, viszont 4.20 forintért áru­sították; Hogy le­het ez? — kérdi; A tiszafüredi já­rási fmsz-központ a következő vá­laszt adta: — A felvásár­lást a MÉK li­mit-árjegyzéke alapján bonyolí­tották le; Azért vették olcsóbban, mert a burgonya sáros és homokos volt, ezért kilón­ként 20 fillérrel vették olcsóbban — az új előírás alapján; Az el­adást az előírt fogyasztói áron eszközölték. Az fmsz haszonkul­csát mindenkor a MÉK által kia­dott felvásárlási és fogyasztói ár­jegyzékek hatá­rozzák meg. A fentiek alapján a burgonya felvá­sárlását és érté­kesítését az fmsz szabályosan esz­közölte. UGYANAZÉRT A MUNKÁÉRT — KÉTFÉLE ÁR? Lapunk korábbi számá­ban már felvetettük, hogy egyik olvasónk számára a telekkönyvezéshez szüksé­ges vázrajzot a budapesti Térképészeti és Geodéziai Vállalat kirendeltsége 350 forintért készítette el, — míg az Állami Térképésze­ti és Földmérési Vállalat EZ DREZDA Geese Árpád festőmű­vész, lapunk régi ba­rátja, a Német Demokrati­kus Köztársaságban tartóz­kodik tanulmányúton. — ugyanazért a munkáért csupán 150 forintot szá­mol fel. A nagyösszegű eltérés — mely ez esetben Kukri Sándomé szolnoki lakost terheli — azóta sem lett kiegyenlítve. Ez­úton ismételten felkérjük az illetékeseket a fenti hi­ba orvoslására* László Mártonná Kunszentmárton Drezdából küldött levelei­ből idézünk néhány érde­kes részletet: — A főútvonalakon épült modem, árkádos épület­tömbök mellett még min­dig ásítoznak foghíjak — a második világháború pusz­tításénak szomorú emlékei. A régi, történelmi neveze­tességű épületek közül ed­dig csupán a világhírű képtár, a Zwinger épült teljesen újjá, barokk szép­ségének teljességében áll. Megtalálhatjuk benne Ti­zian, Coreggio, Tintoretto, Veronese, Raffael csodála­tos élményt nyújtó képeit. Egy másik nagy teremben Rembrandt Velasquez, Van Dyck, Frans Hals alkotá­saiban gyönyörködnék az érdeklődők. Egy magyar mester festménye is szere­pel: Kupetzky János ön­arcképe. Modern képek, rajzok, szobrok is láthatók máshelyütt. — A vászon- és szövet­félék, bőrholmik, az étke­zés és a sör. valamint a hotelszobák olcsók és jók. A hatóságok és a város lakód rendkívül figyelme­sek, előzékenyek. Az autók közül a legtöbb Wartburg, Trabant és Moszkvics, ^ de nyugati márkákat is látni szép számmal. Érdekesség­ként említem meg, hogy a „Szeged” elnevezésű ma­gyar étteremben hazai il­latok hívogatnak, Balog János népi zenekara ját­szik. Sok a külföldi turis­ta. néhol valóságos nyelv­zavar van. Az Elba festői­vé varázsolja a várost, a Dimitrov-hídtól indulnak a kiránduló hajók. A híd mellett húzódik az Alber­tinum épülettömbje, ebben kapott helyet a Képzőmű­vészeti Főiskola. Szívélyesen üdvözlöm a lap olvasóit: Gecse Árpád festőművész Szerkesztői üzenetek Keresztes Sándor és társai, Hódmezővásárhely: panaszolták, hogy június 28-án a tiszasűlyi Tisza­virág kisvendéglőben kü­lönböző áron számolták e! a fogyasztott sört. Az il­letékesek levelünkre kül­dött válaszukban ezt a következőképpen magya­rázták: — A 3.90-es kőbányai világos sör ára III. osztá­lyú helyen 4.80 Ft, zené­vel 5.50, a Kinizsi zene nélkül 6 forint. Ebből adódtak a kifogásolt árkü­lönbségek; Abban az idő­pontban a nagy forgalom­ra való tekintettel egyéb­ként kisegítő pincérek is voltak, akik — elismerjük — tévedhettek. A MÉSZÖV azt kéri, hogy hasonló esetben a vendég ellenőriz­ze a számlát, illetve ész­revételeit rögzítse a pa­naszkönyvbe, mert ennyi idő eltelte után írásos bi­zonyíték nélkül érdemle­gesebb választ nem tudnak adni; Olvasóink írják KIRÁNDULÁS HÉVÍZRE A tiszasasi nőtanács községünk jól dolgozó asszonyai részére autóbuszkirándulást szervezett Hévízre, a Bala­ton mellé. A Rákóczi Tsz negyven nődolgozójának volt alkalma gyönyörködni a magyar tenger felejthetetlen szépségében, jutalomképpen, hiszen a költségeket a nő- tanács és a tsz fedezte. Balogh Lászlóné KÖSZÖNET Ezúton köszön­jük meg a Nép­lap segítségét; ■— melynek eredmé­nyeképpen intéz­kedtek az illeté­kesek, és azóta minden kedden rendszeres orvosi kezelésre járha­tunk. A Doba-tanya- központ lakói ne­vében: Tóth Istvánné Köszönöm a szerkesztő­ség segítségét: kézhez kap­tam régóta várt nyugdíja­mat, melyet egy évre visz- szamenőleg folyósítottak; özv. Varga Istvánné Jánoshida LELKIISMERETES ORVOSI KEZELÉS Két éves gyermekemnél bélfertőzést állapított meg az orvos, de később kiderült, hogy súlyos vak- bélgyúlladása volt, s Igen nehéz műtéttel tudták csak megmenteni. Hála az orvosok, ápolónők, egészség­ügyi dolgozók áldozatkész munkájának, Sanyika ma már egészséges. Jássárokssállási 4 stáb Kunmadarason A Magyar Filmgyártó Vállalat egyik stábja a jö­vő héten Kunmadarason forgatja a „10 000 nap” cí­mű filmet: a gabonafölde- ken a cséplésről készít fel­vételeket. A filmet a Ba­lázs Béla Stúdió tagja, Kosa Ferenc rendezi saját forgatókönyvéből. A Szín­ház és Filmművészeti Fő­iskolát most végzett fiatal rendezőnek ez lesz az első játékfilmje. Az oparatőr Sára Sándor, akinek első játékfilmjét, a „Sodrásban” című alkotást a közelmúlt­ban a Karlovy-Vary-i nem­zetközi filmfesztivál fődí­jával tüntették ki. fenyő Nem büszke fenyőóriás, de télen-nyáron virul a jászárokszállási FMSZ-klub. Persze, ellentétben a ter­mészetes fenyőfával — té­len jobban, mint nyáron. A TIT-tel való állandó jó kapcsolatok következtében és jó szervezéssel soha sem maradnak él a tervezett is­meretterjesztő előadások. A téli idényben általában ha­vi négy, nyáron havi két előadást hallgatnak meg a klub tagjai. Ebben a hó­napban nagy kirándulást tettek a Mátrába (az Is­merd meg hazádat-sorozat keretében) és egy háztartási vegyészeti előadást hall­gattak. Szellemi vetélkedő, jogi és művészettörténeti előadás lesz még a nyáron. A zártkörű klub, ahová csak az fmsz dolgozói a pártoló tagok és vendégeik léphetnek be. hetenként négy délután van nyitva. A klubban lemezjátszó rádió, kártya, sakk. dominó, tele­vízió szolgálja a tagok szó­rakozását. A büfében italo­kat fogyasztnatnak. A népes fotoszakkör, melynek diákok is tagjai, felvételeket készít a közös ünnepekről, kiállításokról, ki rándulásokról. a Kertváros négyezer lakója érdekében A Kertváros Szol­nok egyik leghángulato- sabb negyede. Ha már a leg-ről beszélek, azt is meg kell mondanom, hogy az egyik legtávolabbi fek­vésű városrész, amelynek a városközponttal való orvosa. — Mintegy három éve elég gyakori volt ránk, or­vosokra a panasz. A napi postában három-négy levél. Igen, beszéljünk erről is, mert mutatja, hogy azóta milyen eredményt értünk el. Hasonlítsuk össze a mai levelekkel. Ma gyakorib­bak az olyanok, amelyek­ben a megye különböző ré­széből köszönetét monda­nak, dicsérik az orvos jó munkáját. — Amire én panaszko­dom? Tegnap történt. Egy vidéki fiatalember többször elém került a folyosón. Elő­ször útbaigazítottam, hogy melyik rendelésre menjen. Másodszor már jobban megnéztem, láttam, hogy részeg. — Valóban, ez elég rit­ka eset. Sajnos, nem ritka azonban, hogy különösebb indok nélkül jönnek hoz­zánk kezelésre. Gyakran vi­dékről beutaznak a város­ba — az útiköltséget fizeti az állam —, itt pedig vá­sárolnak, vagy egyebet csi­nálnak. Ugye, ez nem mondható éppen öntudatos magatartásnak?! Pedig » összeköttetése nem a leg­jobb. Éppen ezért a lehetősé­gekhez mérten „önellátás­ra” van utalva az élelme­zés és a szórakozás terén; A városnegyedben két üz­let hivatott az élelmiszer- ellátást biztosítani; Áruel­Néha azonban kitalálnak azok maguktól is különböző trükköket, hogy bejöhesse­nek. Például szimulálja valaki a rosszullétet. Akkor segítenünk kell. az elsőse­gélyt nem tagadhatjuk meg. S csak később derül ki, hogy „játék” az egész. Na­gyon rossz játék. Dr. Muray Pál — tizen­két éve dolgozik itt — az általános sebészeti rendelő főorvosa. Az idővel való versenyfutásra adatokat említ: — Májusban 7, júniusban 6.3 perc jutott átlag egy- egy betegre. A gyógyítástól rabol el időt, ha valaki tü­relmetlenkedik. Gyakori, hogy egyesek csak önma­gukkal törődnek. A napok­ban például egy szolnoki ember akart bejönni mások előtt. Ráadásul nem is volt sürgős eset. Persze ilyenkor a többiek felzúdulnak. És — emberek vagyunk — a nyugtalanság nemcsak a betegekre, hanem ránk, or­vosokra, ápolókra is átter­jedhet. Természetesen igyekszünk tárgyilagosak, higgadtak maradni. (vp) látottságuk jó, bár itt is sokszor hiánycikk a kom- zerv-krém-, és húsáru. Az itt lakók közül többen kér­ték: ha lehetne, nyissanak egy húsboltot, vagy az élelmiszerboltban — némi átalakítás után — árulja­nak húst; Az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat áruforgal­mi osztályának vezetője, Csepregi elvtárs e kérésre a következőket válaszolta: — Egy húsbolt megnyi­tása elvileg lehetséges. A szállítási problémák és a munkaerő biztosítása azon­ban komoly feladatot je­lentenek; Valószínűbbnek látszik, hogy a már meglé­vő élelmiszerboltban lehet­ne húst árusítani. Termé­szetesen a húsáru előzetes feldolgozását, adagolhatóvá tételét másutt kellene el­végezni, mivel itt mészár­szék nem állna rendelke­zésre; Egyelőre azonban nem szerepel a tervünk­ben húsbolt építése a Kertvárosban. Ezért csak azt tudom ajánlani, hogy a város üzleteit keressék fel, bár tudom, hogy ez fárasztó és időtrabló dolog. Különösen erős a Kertváros elszigeteltsége este, amikor ritkul az autó­busz-forgalom. Ekkor ér­zik az itt lakók leginkább; milyen jó lenne egy cuk­rászda, vagy egy kisven­déglő, ahol eltölthetnék es­ténként szabadidejüket; Ha figyelembe vesszük: egy forintos fagylalt el­fogyasztásáért négy forin­tot kell fizetni az autóbu­szon, hogy a városközpont­ban megvehessék, akkor megértjük a kertvárosiak ezen kívánságát: — Mit mond ezzel kap­csolatban Katona Endre, a vendéglátóipari vállalat tervosztályának vezetője? — Háromezer négyzet- méter területet kérünk a városi tanács végrehajtó bizottságától vendéglátó- egységek létesítésére; Szin­te alig lehet eldönteni, me­lyik kerületben lenne fon­tosabb valamilyen üzem­egység felépítése; Ha a kért keretet megkapjuk, lehet, hogy a Kertváros is kap egy kisvendéglőt; — vagy egy cukrászdát; Van még egy nagy gond­ja az itt lakó négyezer embernek: Az iskolánál működik az egyetlen nyil­vános távbeszélőállomás; Az esti- és éjszakai órák­ban azonban nem mindig lehet a bezárt kapuk miatt megközelíteni; Pedig ha valaki rosszul lesz; akkor telefonon kell hívni az ügyeletes orvost, vagy a mentőket: — Lehetne a helyzeten segíteni — mondja Sürü László művezető a posta­központban: — Csak az a nagy baj; hogy nyilvános telefonfülkéinket állandóan rongálják. így őszintén szólva félünk felépíteni azt a 23 nyilvános távbe­szélőállomást; ami a ter­vünkben szerepel. — Ha a Kertvárosban lakók közül valaki megen­gedné — mégpedig olyan, aki az iskola oldalán lakik —, hogy udvarában felál­lítsuk a telefonfülkét, és szemmel is tudná tartani; akkor nincs akadálya an­nak, hogy az iskolától füg­getlen telefonállomást kap­jon a Kertváros: Tehát ha valaki haj­landó egy kis társadalmi munkát vállalni és helyet adni udvarán a fülkének; akkor megoldódna a sok probléma közül legalább egy és ez az egész Kert­város javát szolgála' CIKKttWK MYOMáBf Mégegyszer Jánosi Gyula találmányáról „Ablakon kidobott százezer forint” cím­mel 1964. március 22-i lapszámunkban rész­letesen írtunk Jánosi Gyula találmányának sorsáról. A Nagykun­sági Állami Gazdaság gépésztechnikusa — elektronikus vezérlő és ellenőrző szerkeze­tet készített fejőgé­pekhez, amelyet az Országos Találmányi Hivatal 1963. áprili­sában szabadalmazott. Cikkünk nyomán több szerv ismételten foglalko­zott a találmánnyal. Az Or­szágos Találmányi Hivatal 1964. április 6-i levelében ismét megállapította, hogy Jánosi Gyula találmánya világviszonylatban új, ipa­rilag megvalósítható. A Földművelésügyi Miniszté­rium gépesítési főigazgató­sága a találmány országos bevezetését elutasította. In­doklása a következő: „A lefolytatott vizsgála­tok eredményeképpen meg­állapítható, hogy a javas­latba hozott találmány — jóllehet azt javaslattevő el­ismerést érdemlő ambíció­val és műszaki szakérte­lemmel dolgozta ki — üzemszerű használatra nem alkalmas. A gép bonyolult, nehezen tisztítható és a je­lenleg használatos DA—3M fejőberendezések a célnak jobban megfelelnek, és üzembiztosabbak Ugyan­akkor a gépnél alapelvei­ben téves célt tűztek ki, amikor azt javaslattevő an­nak megfelelően tervezte meg, hogy a gép a tej fo­lyásának megszűnése után önműködően lekapcsoljon. Ugyanis a tejsugarak meg­szűnése után még jelentős tejmennyiséget kell gépi utófejéssel kifejni, és a gé­pet csak ezután szabad le­venni a tőgyről. Lényegében ezt támasztja alá a Nagy­kunsági Állami Gazdaság gyakorlata is, ahol a gép üzemeltetését 3—4 hónapos használat után abbahagy­ták.’^ Az a bizonyos másik oldal..* Amire az orvos panaszkodik Szolnokon egy épületben dolgozik a rendelőintézet, az SZTK, több körzeti or­vos, valamint a tüdő- és 8 bőr-nemi beteggondozó inté­zet. Mindig várni kell. A be­tegség amúgy is megviseli az embert. Bizonyos fokig tehát érthető, ha türelmet­lenek, ingerlékenyek a vá­rakozók. 2500 ember = 1250 beteg Dr. Jávorszky József, a rendelőintézet igazgató-fő­kan így csinálják. Becslé­sünk szerint a napi két­ezerötszáz embernek a fele csak látogató. A másik fele valóban beteg. Könnyen belátható, hogy a feleslege­sen eltöltött időt igazán jobban hasznosíthatnánk. Ennek megváltoztatása tár­sadalmi feladat. Trükkök, gorombáskodások — Tudjuk, hogy a körzeti orvosok túlterheltek. Sok esetben nem tehetnek mást, hozzánk küldik a beteget MEGKAPTA A NYUGDÍJAT

Next

/
Thumbnails
Contents