Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK HEBYE1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 176. szám. Ara 50 fillér 1964. július 29., szerda. Á gyökér élete a virág Vannak beszédtémák, — amelyek vonzzák a vitát. Ilyen téma a forradalmiság; Akadnak, akik esküdöznek: nálunk ma igazán nagy for­radalmi tettek elképzelhe­tetlenek. Hol van a forra­dalom olyan országban, ahol az emberek Trabantra, meg hűtőszekrényre gyűjtenek? Miféle harcos az, akinek ta­karékbetétje van? Jószán­dékú kérdések ezek, ezért a valóság meggyőző válaszát érdemlik. Nincs még egy hete hogy dunai halászemberekkel be­szélgettem* Azzal a réteggel ültünk egy asztalnál, amelyet a régi mondás igen ügyesen kategorizált: „Halász-va­dász-madarász üres zsebben kotorász”. Ez a beszélgetés viszont úgy folyt le, hogy az elnök egyik fiatal munka­társa (halász leánya maga Is villanygépen kávét da­rált, kis presszógépen meg­főzte, S az egészet egy neon­csővel megvilágított aszta­lon tálalta. A beszélgetés Során kiderült, hogy az egyik halászcsaládban két testvér 90 forintjával 800 munkaegységet vitt haza 1963-ban, saját házuk van és egyiküknek gépkocsira is futja már, a háztartás teljesen gépesített. Azok kedvéért, akik azt kérde­zik, a jólét ilyen látható je­lei között ugyan miféle tár­sadalmi tevékenységre ké­pesek ezek a halászok, el­mondhatom, hogy a harma­dik fivér tanácstag, pártbi­zalmi, és még sok más megbízatása van, valameny- nyien alapító tsz-tagok egy olyan szövetkezetben, amely (egyetlen tagja egyetlen na­pi kiesése nélkül!) 1956 egész októberében megállás nélkül dolgozott és ahonnan egy lélek sem lépte át ille­gálisan a határt. A politi­kai öntudat, mondjuk ki: a szocialista haza és a tár­sadalmi rend szeretete egy másodpercre sem kerül ná­luk ellentétbe se a hűtőszek­rénnyel, se a TV-antennák- kal; munkájuk — úgy ér­zik, ha nem is lobogtatnak szakadatlanul vörös zászló­kat — egy forradalmi fo­lyamat részé; Hogy mennyire igazuk van, azt néhány őszinte — és a múltról vallott — mondatuk világította meg igazán meleg fénnyel. Egyi­kük a szülői házról beszélt* a régi, süllyedt kis viskó­ról, amelyet az 54-es árvíz sodort el örökre. A halász­bérlők uralmáról, akik fil­lérekkel fizettek és pengőt tettek zsebre. Szakkönyv- szerűen kimondhatnánk: tö­kéletes képét adták a kizsák­mányolás brutális és raffi- nált módszereinek, mind annak* amit a forradalom és benne a szövetkezet el­söpört. Ezek az emberek nagyüzemben élnek, a mo­tor és a villamos halászgép a barátjuk és miközben egy ősi szakma termelési forra­dalmát hajtják végre, a ha­lászbokor is újfajta társa­dalmi közösséggé emelke­dik. Tanulnak (még ők is, de a gyerekeik csaknem mind) és joggal mondják: ha az öreg halászok feltá­madnának, nem ismernének rá nemcsak a falvakra* de a családokra sem; Mindez pedig látszólag unalmas munkanapok so­rán született; — Napokon* amelyeken a két furgon meg az autóbuszok behoz­zák a piacra a megfogott halat és közben a motor­csónakok újra kiindulnak, a perion-varsák újra a víz­be hullanak, a halak teste ismét csillog, a hálót újra kihúzzák, békésen hazamen­nek és halászlét főznek. A fiatalok tanulnak, motoroz­nak vagy udvarolni men­nek, televíziót néznek és azon vitatkoznak, Vico Tor- riani jobb énekes-e vagy Johnny Hallyday és győz-e a fradi vasárnap? A nap leszáll, az árnyak megnyúl­nak, egy-egy hazatérő mo­torkerékpáron lányok fej- kendője lebben, — este lesz. Eltelt egy nap. És köz­ben forradalmi dolgok tör­téntek. Esetleg egy olyan család vett egy tucat jó könyvet vagy nézett meg egy drámát a TV-ben, aki­nek régen a 4 filléres új­ságokra se telt. És a falu határában négy vagy öt ha­lász segített a mezőgazda- sági tsz-nek aratni, mert hallották, hogy az országnak az kell. Miért segítenek? Ha nem is mondják ki, vagy talán nem is tudják megfogalmazni így: azért, mert másképp van mint régen. Mert megváltozott az élet. Fordult. Forradalom van? Az van, ezeken a lan­gyos estéken is. Az egyik falu határában kombájnvezetőkkel beszél­tem. Gyári fiúk. Értenek a traktorhoz, hívta őket a pártbizottság, eljöttek. — Nincs keresetük? Dehogy nincs, az a plusz, amit a nyári munka jelent, csak plusz, de nem létkérdés. Az egyik a földön ül, kanalaz­za a jó levest (a tsz főag- ronómusa hozta ki neki szürke Wartburgon.) Miért nem eszik bent? Ehetne, de nem akarja itthagyni a gépet. A gép a gépállomásé. Ő gyári ember. Nem akar elmenni a gép mellől, ame­lyet rábíztak, dühöng egy órányi, alkatrészhiba miat­ti állasért, idegen, csupa- mozgás, hogy a szövetkezet búzája előbb magtárba ke­rüljön. Érdekelt benne? Igen. Csak ezért érdekli? Nem, de érdekli, mert megváltozott az élet Itt a búzatáblán is forradalom van, amikor az alacsony, kékzubbonyos legény a nagyon szépszínű húslevest kanalazza. Miközben napjaink for- radalimságát vitatjuk, (még sokszor beszélünk róla és nagy türelemmel) sokan nem tudnak szabadulni azoktól a képektől, ame­lyek a múltbeli forradal­már életének természetes kísérői voltak. Az illegali­tás Idegizgalmai, az állan­dó készenlét, az úri világ erőszakszerveivel vívott szakadatlan élet-halál harc, a nyomor* a költő meg­énekelte „büdös kübli” a a börtönben és a hozzá­tartozók. a gyerekek és asszonyok rettentő szegény­sége, amelyen csak a moz­galom áldozatkészsége és segélye változtathatott va­lamicskét Mai életünk gyökerei valóban ezekben a sötét mélységekben ered­tek. De a növény, ha gyö­kerei kifejlődtek: feltör a magasba és zöld szárat, le­veleket, vidám, színes vi­rágokat fejleszt. Haragud­hat a gyökér a virágra? Csak azért, mert a virág színe szebb és élénkebb a gyökérénél? Hiszen együvé tartoznak! A gyökér élete a virágban teljesedik ki, (Folytatás a 2, oldalon) 12 millió forint értékű betonkeverő gépet gyártanak Törökszentmiklőson 124 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE IPARI TERME­LÉSI TERVÉT A GÉPGYÁRTÓ ÉS JAVÍTÓ KTSZ — 36 DOLGOZÓ KÜZD A SZOCIALISTA MUNKA­brigAdóknak meghatározott szint elé­réséért Mi szegheti kedvünket ? * Asszony a tanyán * A szerkesztőség postájából Hatékony intézkedések a TVM beruházási munkálatainak meggyorsítására Megszüntetik a bérfeszültséget — Rendezik a szerződéseket gyei Állami Építőipari Vál- irányzatokat csak 38, Hlet- lalat, mert az első félévben ve 28 százalékra teljesítette, az időarányos építési elő- Az építőipari váHalat a tervlemaradást elsősorban létszám­* Bírósági jegyzetek Néhány év óta a török­szentmiklósi Gépgyártó és Javító Ktsz fő profilját épí­tőipari gépek gyártása ké­pezi. Jelenleg a szövetke* zet négy különböző típusú betonkeverő gépet gyárt. A gazdasági és műszaki Vezetők a szövetkezet dol­gozóival karöltve mindin­kább arra törekedtek, hogy gyártmányukat korszerűsít­sék, növeljék teljesítményü­ket. A gyártástechnológia korszerűsítésével, az újítá­sok fokozott alkalmazásá­val elérték, hogy termékei­ket az ország nagy részé­ben megismerték. Míg 1959- ben 7, 1962-ben 75, tavaly 250 betonkeverőt gyártot­tak, az idén mintegy ?00 gép elkészítésére kötöttek szerződést. Tavaly 8 mill iá forint volt, az idén pedig eléri a 12 milliót a beton­keverő gép gyártásából származó bevételük. Az első negyedévben a ktsz dolgozói anyaghiány­nyal küzdöttek. Felettes szervük a szükséges an/ag 25—30 százalékát tudta biz­tosítani. Ennek ellenére fél­éves ipari termelési tervü­ket 124 százalékra teljesí­tet ék és a tervezett ötmil­lió 100 000 forint értékű áru helyett 6 327 000 forint értékűt termeltek. A szö­vetkezet dolgozóinál nagy népszerűségnek örvend a (Tudósítónktól) A Tiszamenti Vegyimű­vek beruházásain tapasz- - talható rendellenességekről már több ízben cikkeztünk. Ezekből az írásokból is­mert olvasóink előtt, hogy az idén kell befejezni egy évi százezer tonna kapaci­tású kénsavüzem építését és szerelését. Űj ásványi műtrágya üzemben kezdőd­het a termelés a jövő év első félében. Ez a program. Sajnos a beruházások tervszerű megvalósítását veszélyezteti a Szolnok me­hiánnyal magyarázza Ez valóban Igaz, mert a beruházási programban ter­vezett létszámnak még 50 százaléka sem dolgozik. Ez­zel szemben az egész vál­lalat tényleges létszáma magasabb a tervezettnél. Júniusban a vegyiművek beruházásain dolgozó épí­tők száma ismét jelentősen csökkent, ezért további le­helyzet elemzése történt meg, majd a jegyzőköny­vet szövegezték. Ez a dokumentum tar­talmazza a tanácskozás résztvevőinek a TVM beru­házásairól alkotott vélemé­nyét és * további tenni­valókat. Többek között ezek a megállapítások szü­lettek: Palócok Szolnok megyében Készül a megyei néprajzi atlasz Kezdetben volt az Országos Néprajzi At­lasz. Énnek az a célja, hogy felmérje milyen etnikai csoportok élnek és éltek az ország te­rületén, hogy az uni­formizálódó élőbeszéd a gépesítés korában meg­őrizze a nyelvi, a gaz­dasági eszközben és egyéb hagyományokat, az ezredéven keresz­tül kialakult népi kul­túrát. Az atlaszhoz kérdőívet bocsátottak ki, mintegy öt évvel ezelőtt. Ez a kérdőív tartalmazta mindazokat a népi szokásokat, hagyomá­nyokat, nyelvi sajátosságo­kat. amelyek az ország te­rületén találhatók voltak és az etnográfusok ennek alapján 350 kutatóponton kezdték meg a munkát. Er­re megyénkben 15 kutató­pont, azaz zárt település esett. A kutatómunka közepet­te megyénk néprajzosai rá­jöttek arra, hogy egyálta­lán nem elegendő a gondos megyei kutatásra a néprajzi atlasz által közreadott kér­déscsoport. A 15 kutató pbnt sem elegendő, mert megyénk rendkívül eltérő néprajzi sajátságokkal ren­delkezik. így született meg a megyei atlasz ötlete, amelynek rendkívül rész­letes és alapos kérdőíve az elmúlt hetek során hagyta ed a könyvkötészetet, A kérdőív maga is gon­dos kutatómunka eredmé­nye. Két év munkája fek­szik benne egy-egy hasz­nálati tárgy, egy-egy nép­szokás nevével kapcsolatos szinte összes kifejezés ne­vét magában foglalja. Csalogné Pócs Éva mu­zeológus. néprajzkutató el­mondotta, hogy a megyé­ben négy fő etnikai csopor­tosulás található; kunok, jászok, a török előtti re­formátus falvak lakói és a török uralom után bete­lepített palócok. Ezek főleg Zaigyvarékas községben ta­lálhatók. Ezenkívül cigá­nyok és kis számban svá­bok is élnek a megyében. Igen érdekes az a mód­szer, amellyel megállapítják, hogy egy-egy településre milyen népcsoport jelenlé­te a jellemző. Erről Pócs Éva a következőket mon­dotta: — A palócoknál például a népszokások szerint jegy­ajándék egy csizma. Meg­állapítottuk. hogy Zagyva- fékason ez még nem is olyan régen szokás volt. Egy jegy alapján azonban még nem ítélhetünk. Elő­kerül azonban 20—25 jel­legzetes palóc nyelvjárású szó, ugyanakkor még ma is jócskán érezhető a jel­legzetes palóc kiejtés. így folyik tehát a gyűj­tés rendkívül aprólékos, türelmes módszerekkel, az idősebbek részletes kikér­dezésével, régi gazdasági és dísztárgyak gyűjtésével. Ha a felmérés kész lesz, akkor kezdődik az anyag feldolgozása, tudományos értékének megállapítása. Ez újabb nagy munka, amely éveket vesz igénybe. Szak­emberek szerint a gyűjtő­munkát 1966. végére fejez­zük be, az atlasz kiadása 1970-re várható. maradások várhatók. Az 1964-ből eltelt félév során a párt- és a KISZ- bizottságok, valamint a megyei vegyipari operatív bizottság sok segítséget nyújtott az építőipari vál­lalatnak, ennék ellenére eredményjavulás alig mu­tatkozott. Ügy tűnik, hogy a soron következő részha­táridők teljesítése lehetet­len. Ml a megoldás? A programban megálla­pított létszámot az építő­ipari vállalaton belül át­csoportosítással lehet elér­ni. A tapasztalat szerint a munkások nem akarnak a vegyiművek építésén dol­gozni, mert keveset keres­nek. Ezekkel a tényekkel kell szembenézni. A napokban került rá sor. A megyei pártbizottság magasszintű tanácskozást hívott össze Szolnokon. A Tiszamenti Vegyiművdk tárgyalótermé­ben megjelent Csáki Ist­ván. a megyei pártbizott­ság első titkára, Molnár László és Somsokői Gábor, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetői, Kilián József az építésügyi miniszter első helyettese, a megyei és a városi párt­bizottság munkatársai, az operatív bizottság tagjai, az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Minisztérium* valamint a beruházó és ki­vitelező képviselői. Csáki István elvtárs arra kérte a megjelenteket, hogy a helyzet pontos felmérése után hatékony és gyors in­tézkedések felkutatására és kidolgozására kerüljön sor. Gór Nagy Sándor. a Vegyipari Tröszt vezér- igazgatója tájékoztatta a tanácskozókat a vegyipar­nak, illetve a népgazda­ságnak a beruházással kap­csolatos követelményeiről, Ezt követően a jelenlegi veszélyben forog az idei beruházási hányad teljesítése és az ötéves tervben 1965-re előírt szu­perfoszfát mennyiség le­gyártása Is. Az első félévi lemaradás döntően az épí­tőipari vállalat miatt kö­vetkezett be. Az építőipar vezetői nem tekintették kellően át a helyzetet és a lemaradás okait hibásan* a külső körülményekben keresték. Az értekezlet résztvevői az elkövetkezendő időszak­ra fontos teendőket jelöl­tek meg. így: — Az építőipari vállalat és a Vegyipari Tröszt ve­zetői elsősorban az üzem­behelyezés előtt álló kén­savüzem befejező munkái­nak folyamatosságát bizto­sítsák. Elsősorban az építő­munkások és a szerelők lét* számának koncentrálásával. — Az építőipari vállalat az említett beruházásokon a tervezett létszám elérésé­nek és a gépesítés fokának növelése érdekében, vala­mint a szervezés színvona­lának javítására külön in­tézkedéseket tegyen. A tanácskozás résztvevői szükségesnek tartották a , fokozottabb ellenőrzést, ezért az ÉM. Építőipari Főigazgatóság a jövőben rendszeresen vizsgálja a munkahelyi, műszaki és gazdasági vezetés tevékeny­ségét Intézkedéseket tesz az átlagkeresetek javításá­ra, a bérfeszültség meg­szüntetésére. A tanácskozás régen vári gondolat jegyében fejezd dött be: elég volt a terv­szergtlenségből! szocialista munkaverseny. Három brigád., összesen 36 dolgozó küzd a szocialista munkabrigád címért

Next

/
Thumbnails
Contents