Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

1964. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Működnek az esőztetők Két új óbb kútcsoport — Hajtató ház — 40 hctdcs öntözött ______ c semegeszőlő telep Jászielsőszentgyörgyön _ Tikkasztó a hőség, a fel­ső-jászsági homokon falán még jobban perzsel a nap, mint a kötöttebb földeken. Itt sohasem eshet annyi eső, hogy a homok el ne nyelné. Jászf elsőszen tgyör- gyön, az Egyetértés Tsz földjei az elmúlt hetek bőséges csapadékaiból is kevesebbet kaptak. Itt ne­ttéi a gazdálkodás, külö­nösen a kertészkedés, ön­tözés nélküL Bene László elnökkel és Forgács Józseffel, á II. sz. üzemegység vezetőjével járjuk a határt. A növény­zet nehezien tűri a perzselő hőséget, A szépen ápolt, gyomtalan kukorica levelei már „furulyáznak”, s így védekeznek a túlzott pá­rolgás ellen. — Sajnos, ezt nem ön­tözhetjük — mondja az el­nök —, de nézzék meg a kertészetünket. A hatalmas paprika táb­lákban szép látványt nyújt az esőztető berendezés. — Ameddig a szem ellát a TLM 2500-as gép 32 szóró­feje egyenletesen permete­zi a paprikát — Ha 45—50 milliméter vizet kiszórt, azonnal to­vább telepítünk. Az egyik táblában hir­telen elállt a mesterséges eső. A növényzet megkap­ta a maga vízadagját. Szor­galmas munkáskezek azon­nal hozzáfognak a csövek szereléséhez, áttelepítésé­hez. Végigmegyünk a paprika sorok között. Sehol egy gyom, a sorok nyílegyene­sek. Egy idősebb kertészt mutat be az elnök — ki­állításra akarjuk küldeni Bécsbe, paprikáinkkal együtt. Czeczulics bácsinak lát­hatóan jólesik az elnök bi­zalma, s mintha csak bizo­nyítani akarná, hogy nem érdemtelen rá. Kétökölnyi nagyságú paprikákkal tér vissza. — Ritkán látni ilyen ha­talmas paprikát. — Pedig még nőinek, kü­lönösen most — mutat az esőztető felé —, hogy ismét vizet kapnak. Dohányföldek mellett húz el a gépkocsink. A növény magas, szép üdezöld. Nem csoda, hisz mesterségesen kapja az éltető vizet A táblában egy MA—200-as gép esőztet. Jászfelsőszentgyörgyön sok évtizedes hagyományai vannak a kertészkedésnek. Az Egyetértés gazdái csak­nem 600 holdon ültettek, vetettek kertészeti növénye­ket. Ebből 250 hold a sár­ga-, illetve a görög diny- nye. Együttesen 274 holdat öntöznek a szövetkezetiek, jelenleg 200 hold körül tar­tanak. Negyven holdas másod­vetésű silókukoricát: mu­tatnak a szövetkezet ve­zetői. A takarmány sorai jól látszanak, a növények csaknem 10 centisek, de fonnyadni kezdenek. Szinte égnek a homokban. — Ezt is megöntözzük a napokban tájékoztat az el­nök. A Zagyvából emelünk ki vizet, ha ki nem szárad. A községben egyébként alacsonyan fekszik a víz­réteg. Néhány méter fúrás után víz található. Szeren­cse ez, mert lehetőséget ad az öntözésre. Az egyéni kertészetekben egv-egy kút hozama is elegendő volt. Ám a nagyüzem, a nagy­tábla, s a gép akalmazása nagyobb víztömeget igényel. Ezért összekapcsolták a kutak vizét — s a 6-os kút- csoportokból 15—30 méter mélysétfből percenként 400- 600 liter vizet esőztethetnek. — Jövőre villamosítjuk a kutakat, s a feszabaduló erőgépeket másutt alkal­mazhatjuk — mondja az örökké tervező elnök. — Az idén — a meglévő három mellé két úiabb kútcsopor­tot építünk. Az egyik kísér­letképpen műanyagcsöves lesz, ez olcsóbb, s nincs ki­téve az eróziónak, tehát tartósabb is. Ezekkel 150— 300 holddal bővül az öntöz­hető területünk. — Bizonyára érdekli: jö­vőre megkezdjük a termál­kút fúrását, mely hőener­giát ad a megépülő 'hajtató­házunknak. Szakvélemény szerint 1500 méter mélység- ből^85 fokos vizet kapunk. Jövőre 40 hold korai cse­megeszőlőt telepítünk, me­lyet szintén öntözni fogunk. — m. I. — Ilyenkor, ny Egy üzemi szakszervezeti bizottság nyári gondjai Milyen gondok vanna k ilyenkor, nyáridőben egy nagy ipari üzem szakszervezetében. Fodor Sán­dor, a Tisza Cipőgyár szakszervezeti titkára a leg­speciálisabb feladatokról, az üdültetésről, a tüzelő­utalványozásról, a segélyezésekről, a baleset- és egészségvédelemről beszélt lapunk munkatársának: A jelenlegi legidősze­rűbb feladat a nyári üdül­tetés. Ebben speciális jó Három megyéi kissoígáió üsem TERVEK 1SÉLKIIL A néma megrendelők A Szolnoki Vasipari Vállalat akkumulátor üze­me három megyét szolgál ki. A megrendelők száma nagy, éppen ezért is • len­ne szükség a tervszerű­ségre. Az ellenkezőjét ta­pasztaltuk. Az üzem a máig fennálló gyakorlat szerint nem tervez létszá­mot, anyagszükségletet. A vállalat még megkö­zelítőleg sem mérte fel, hogy az idén mennyi és milyen munkája lesz az akkumulátor javítóknak. Tavalyi eredményeket nem tekinthettek bázisnak, hiszen a változás szinte kiszámíthatatlan. íme egy példa: 1963. első negyed­évében 2500 megrendelés futott be. az idén január­ban már 1500, a negyedév végén megközelítőleg négyezernél tartottak. A .vállalat ésszerű lépés­sel próbálta megoldani a problémát- Körlevélben kérte fel ügyfeleit arra; hogy jelentsék be várható igényüket, hiszen ez eset­ben az anyagszükséglet felmérhető, a létszámot is meg lehet tervezni. Többszáz állandó meg­rendelő közül csupán a 7. sz.' AKÖV és a kisújszál­lási Búzakalász Termelő- szövetkezet adott választ. Ennek következtében saj­nos előnyös változás nem következett be. Májusig egvetlen hónapban sem tudtak a megrendelések egészének eledet tenni, ál­talában a vállalási időkön negyedéves késéssel ké­szültek el az akkumuláto­rok. A gazdasági vetület ennél sokkal aggasztóbb. Tegnap például lemezhi­ány miatt állt az üzem, a termeléskiesés tetemes. Ez persze egy év során több­ször is megismétlődik, ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy gépkocsik, kombáinok esetleg emiatt nem állhatnak munkába. Májustól bevezették a szalagszerű munkát, ez­zel havi 800 darab telep helyett ezerkétszázat le­vitának meg, ez pedig meghaladja^» ta­valy és az idei első fél­évben tapasztalható 1110 darabos átlagos igényt. Az üzem kapacitása egyelőre bírja a terhet, a nagy hul­lámokat amelyek — mint említettük — a vállalási idő eltolódását szilárdan fenntartják; Lényegében tehát az akkumulátor üzem, ha tervszerűen dol­gozna, folvamatos szolgál­tatást nyújtana. Ma már ott taranak, hogy száraz telepet cserélhetnek is. •Ebben újabb probléma rejlik. Az akkumulátor használati értékét tekint­ve gazdálkodás alá vont cikk. A javításéhoz az ól­mot imnortáliuk. techni­kai kénsavat igényel, ér- 7ékerivsé5?e miatt desztil- Iáit vizet. Sajnos, a gép­kocsi és egvéb jármű tu­lajdonosok mitsem törőd­nek ezzel. Túlhasználják, karbantartását elmulaszt- iák, ezért élettartama nem Zrf pl a szabvánvban elő­írtnak felét sem. Ezt tudva teljesen indokolt, hogy a javítás után az üzembe­helyezést a vállalat szak­emberei végezzék el. A töltőálomás kapacitása olyan kicsi, hogy a fel­újított telepeknek csupán 10 százalékát „járatják be” szakszerűen. Emiatt az anyagi kár összege rend­kívül nagy, hiszen egy ja­vítás átlagosan ezer fo­rintba kerül. S ha már itt tartunk: szintén sok pénzt és szállítási kapacitást emészt fel az is, hogy a megrendelők — a másik két megyét is figyelembe- véve — két—háromszáz kilométert tesznek meg gépkocsijukkal a hibás te­lep be- és elszállítására. Ehelyett például a gépjavító állomásokot? gyűjthetnék össze az akkumulátorokat, így egyetlen fuvarral megoldhatnák a dolgot. A szakemberhiányon is le­hetne enyhíteni, hiszen a vállalat a képzést lehető­vé teszi, csak éppen je­lentkező nincs, pedig a gépjavító állomások, tsz- ek már nem nélkülözhetik az akkuhoz értő embert. Fábián Péter Dolgoznak a vakációban a jásztelsőszentoyörgyi fiatalok (Tudósítónktól.) A jászfelsőszentgyörgyi tanulóifjúság munkával töl­ti a vakáció első hónapját Az Egyetértés Tsz vezetői örömmel fogadták a fiata­lok kezdeményezését, s megfelelő bérezéssel mun­kát biztosítottak számukra. Amerre jár az ember a falu határában, mindenütt találkozhat az idősebbekkel lelkesen együtt tevékeny­kedő fiatalokkal. Szalmát kazlaznak. búzát tisztíta­nak, gépkocsikra rakják a kertészeti árukat. Vasárnap a határba indulnak a tanu­lókkal együtt az iparban dolgozó fiatalok is. Uj szakmunkások a vegyiműveknél Az érettségizettek egy év alatt szerezhetnek bizonyítványt (Tudósítónktól.) A vegyiműveknél befeje­ződött az 1963—64. oktatási év. Tizenegy szakmunkás­jelölt három napon keresz­tül vizsgázott. Az első na­pon az írásbeli, a másodi­kon a gyakorlati, az utol­són pedig szóbeli vizsgák folytak. Az állami vizsga- bizottság tagjai elégedettek voltak és a hallgatók felké­szültségét nagyon jónak ta­lálták. Ezt az eredmények is igazolják, mert a hallga­tók átlaga négyes volt A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének kiküldötte némelyik feleletet úgy érté­kelte, hogy az a vegyész- technikus érettségi színvo­nalat is eléri. A vizsgázók közül öt nö volt. Felkészültségük nem­csak elérte, hanem megha­ladta a férfiakét, amit 4,8- as átlagereményük bizonyít. A minőségi eredmény te­hát kitűnő, azonban a ve­gyiműveknek sokkal több vegyipari szakmunkásra van szüksége. Mi az oka annak, hogy ilyen kevés az évenként vizsgázók száma? Az okot a vegyiművek oktatási előadója a követ­kezőkben látja: ­— A szervetlen vegyipari szakmunkás államvizsga ma már komoly követelmé­nyeket támaszt. Az iparban alkalmazott modem beren­dezések és technológiai el­járások a szakmunkást ko­moly előképzettséget kívá­nó feladatok elé állítják. Ennek következtében a bi­zonyítvány értéke és rang­ja és főleg megszerzésének nehézsége megnövekedett. — A tanfolyamra zöm­mel érettségizettek jelent­keznek. Nagy többségük azonban az év során lemor­zsolódott, mert katonának ment. vagy egyetemen, il­letve felsőipari technikum­ban tanul tovább. Pedig az érettségizetteknek a fel­sőbb szervek engedélyével az idén lehetőséget adtunk, hogy a két év anyagát egy esztendő alatt is elvégezhe­tik Azoknál, akik levizs­gáztak, ez a kísérlet be­vált. Ennek megfelelően a jövő esztendőben is, az érettségizettek egy év alatt szerezhetnek szakmunkás képesítést, s ezzel jelentő­sen csökkenhet a szakmun­káshiány. — b — A KARCAGI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET házihímzésre és azsurozásra bedolgozókat felvesz helyzetben vagyunk, mert a cshszlovákiai gottwal- dovi cipőgyár üdülőjében kétszáz dolgozónk vendé­geskedik két héten át ezen a nyáron. Mi sem termé­szetesebb, hogy ugyancsak kétszáz csehszlovák mun­kást mi is vendégül lá­tunk révfülöpi üdülőnk­ben. Az országon belül nincs Viszont nagy üdülési lehe­tőségünk. Főleg ilyenkor, a nyári főszezonban kevés az a beutaló, amit kapunk. Téli, vagy kevésbé meleg hónapokban viszont úgyis van, hogy alig, vagy nem is kerül gazdája a beuta­lónak. Akármilyen meleg van is, legtöbben most gon­dolnak a t téli tüzelőre. E tekintetbén semmivel sem1 jobb a helyzet, mint ré­gebben volt. Az előző évek­ben ugyanis — talán ki­csit szabálytalanul is — mindenkinek beszereztük az utalványt, aki csak kért. Az idén körülbelül .ezerkétszáz utalványt kap­tunk. Ezt már nehéz volt elosztani. Szakszervezeti bizottsági ülést kellett összehívni. Ott döntöttünk arról, kiknek adjuk az utalványokat; Először is a műhelybi­zottságok javaslatait hall­gattuk meg. Voltak, akik mindenkinek jót akartak, mindenki előtt jók akar­tak lenni, és senkit nem hagytak ki a jogosultak kö?ül- Ott voltunk, ahol a part szakad. Nem is hinné egyébként, aki nem foglalkozik ilyen dolgokkal, hogy ez meny­nyire befolyásolja az em­berek hangulatát. Akik nem jutottak utalványhoz, azok néhány nap múlva már mentek panaszkodni a pártbizottsághoz és a gazdasági vezetőkhöz. Má­sok pedig úgy adták jelét elégedetlenségüknek, hogy nem fizettek tagsági díjat. Egvébként a tagdíjfize­tésből mérhetjük le leg­inkább az emberek han­gulatát. Visszatérve a tü­zelőhöz; Amit mi adha­tunk az még csak az utal­vány. A községekben, ahonnan a dolgozóink többsége bejár, nem min­dig a legjobb a tüzelőellá­tás. Ezért újabban sokan azzal a kéréssel jönnek a szakszervezeti bizottság­hoz, hogy olajkályha be­szerzésében legyünk segít­ségükre. A nehézségek ellenére is mondhatom: Aki télen a mi dolgozóink közül fá­zik, az nem azért fázik, mert nem juthatott volna tüzelőhöz. Rendszerint az emberi gvengeség játszik ott közre, főleg az italo­zás. Kevesebb esetben pe­dig tartós betegség. A betegségekről ha tu­domást szerzünk, azonnal segítünk. Ezzel el is jutot­tam a másik gondolathoz, a segélyezésekhez. Érde­kes jelenség, hogy akik valóban nehéz, súlyos anyagi * helyzetbe kerülnek, azok közül csak igen ke­vesen jönnek segélyért. Vannak emberek, aki­ket úgy ismerünk: alig várják, hogy a hat hónap leteljen, jönnek újra és valósággal kunyerálnak újabb pénzért. Néha ma­gunk is tudjuk, hogy kü­lönösebben nincs is rá­utalva; Éppen ezért azt szeretnénk elérni, hogy senki ne kérjen, hanem minden esetben a műhely­bizottságok javasoljanak szakszervezeti segélyezésre valakit; Általában számottevő összegeket oszthatunk el. Míg 1960-ban 246 ezer fo­rintot utaltunk ki 970 em­bernek, egy évvel később 301 ezret fizettünk ki 1130 tagunknak; Az utóbbi években a kiutalható ösz- sze" tovább emelkedett és tavaly meghaladta a 350 ezer forint. Mind a ki­utalt összeg, mind a szak- szervezeti segélyben ré­szesítettek száma' mutatja, hogy komoly felelősséggel dolgozunk, amikor valaki kérésére igent, vagy nemet mondunk; Munkásvédelmi és egész­ségügyi helyzetünkről ugyancsak azt mondha­tom, hogy javul; Sajnos, azt is megjegyezhetem, hogy a munkások nem mindenkor óvják magukai a balesetektől; Sőt. Az üzemben vannak az egész­ségre ártalmas műhelyek is. Sokszor, csak radikális módon tudjuk elvinni on­nan egyik másik dolgozót ha letelik a veszélytelen idő. Pedig ők is tudják, mi vár rájuk, ha nem tartják be a szabályokat A művezetők se minden kor elég körültekintőek még máig sem; Egy dolgot azonban fel­tétlen eredményként kel’ elkönyvelni. Ebben az üzemben éveken át élt az a nézet, hogy baleset csa' a dolgozó hibájából lehel Ez sajnos, nagyon sok esetben be is igazolódik De most már azért .az üzem vezetői és az egész kollektíva a tények és a események alapján ítél meg a helyzetet. Az utóbbi időben bal esetvédelmi őrségeket 11 szerveztünk. Sok erői munkát fordítunk a do) gozók egészségének, épsé gének védelmére. Az ve zet bennünket, hogy ha csak néhány balesetét, be tegséget is megelőzhetünk már nem dolgoztunk hiába. Izzad a világ A Rómában kedden este kiadott időjárásjelentés megállapítja, hogy Olasz­országban 1933 óta nem észleltek az ideihez hasonló júliusi hőséget. A szicíliai Palermo volt kedden az ország „legfor­róbb” pontja, ahol a hi­ganyszál 39 Celsiusig emel­kedett. Jelentések szerint az ország területén kedden három ember halálát okoz­ta a hőguta. Nem sokkal maradt el a dél-olaszországi Palermo mögött a svájci Basel sem. ahol kedden 36 fokot mér­tek. Zürichnek és Genfnek „csupán” 33 fokos hőség jutott. Lyonból árnyékban mér’ 36 fokot jelentettek. A rendkívüli hőségről beszámoló jelentések sűrűn említik a fenyegető víz­hiányt is. Tokiói jelentés szerint a japán főváros hatósága; kedden szigorították az ivó víztakarékoskodást, mert ; víztartalékok 40 éve nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A hatóságok gyorsan végrehajtható ter­veket dolgoztatnak ld az októberben kezdődő olim­pia vízigényeinek kielégí­tésére. (AP, AFP, Reuter) (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents