Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. júüuí .1 HRUSCSOV egy norvég vegyipari gyárba látogatott De Gaulle látogatásának előestéjén élénk tevékenységbe kezdett Bonnban az Adenauer­Nyikita Hruscsov csütör­tökön ellátogatott a leg­nagyobb norvég vegyipari konszern, a Norsk Hydro Heröyi műtrágyagyárába. A gyár műtrágyán kívül mint­egy harminc féle vegyipari terméket állít elő és a töb­bi között fémmagnézium, nehézvíz és más nagyfon­tosságú termékek gyártásá­val is foglalkozik. A műtrá­gya nagy részét a világ számos országába exportál­ják a gyár saját kikötőjé­ből, amelyben évente mint­egy négyezer hajót raknak meg. A gyár méreteire jel­lemző, hogy másodpercen­ként egy ötven kilós zsák műtrágya készül el. Hruscsovot és kíséreté­nek tagjait, akik Gerhard- sen norvég miniszterelnök társaságában látogattak el az Oslótól mintegy 160 ki­lométer távolságra lévő üzembe, a gyár vezetői fo­gadták. —- Hruscsov rövid körsétát tett a gyárban és megtekintette a termelés folyamatát, fi szovjet mi­niszterelnök elismeréssel szólt a látottakról. Ezután a szovjet kor­mányfő találkozón vett részt a munkások, a gyár szakszervezeti bizottsága ve­zetőinek képviselőivel. A többi között ismertették ve­le a szakszervezeti bizott­ság tevékenységét és az úgynevezett termelési bi­zottság munkáját, amelyet a gyár vezetősége és a szak- szervezet közösen hívott életre a termelés problé­máinak intézésére. — *,Á, hogy alkalmazkodnak a tő­kések a megváltozott viszo­nyokhoz” — jegyezte meg tréfásan Hruscsov a gyár vezetőinek^ A szovjet kormányfő rész­letesen elbeszélgetett a munkásokkal, majd a gyár vezetőségének meghívására ebéden vett részt • Nyikita Hruscsov délután különvonaton tért vissza a norvég fővárosba. EsteGer- hardsen miniszterelnök va­csorát adott a szovjet kül­döttség tiszteletére. * A norvégiai látogatás utol­só, pénteki napjának prog­ramjában Osló néhány neve­zetességének megtekintése szerepel. Hruscsov a többi között felkeresi Nansen és Amudsen híres hajóját, a Fram-ot, valamint a neve­zetes Kon-tiki tutajt is, — amelyen Thor Heyerdahl norvég kutató átkelt az óceánon. Pénteken délutánra ter­vezték a közös közlemény kiadását a szovjet—norvég tárgyalásokról. Este a szov­jet nagykövetség ad foga­dást Hruscsov látogatása alkalmából. Nyikita Hrus­csov szombaton délelőtt utazik el Osolóból a Baski- ria hajón. • A norvég sajtót változat­lanul élénken foglalkoztat­ja Hruscsov látogatása. A lapok — még azok is, ame­lyek korábban nem nagy szimpátiával írtak a Szov­jetunió politikájáról — meg­állapítják, hogy a szovjet kormányfőt nagy szeretet­tel fogadták Norvégiában} s a fogadtatás melegsége talán felül is múlta a skan­dináv körút többi állomá­sát. Különösen sok szó esik a bergeni látogatásról, és Hruscsov kedd esti beszé­déről. amelyet a norvég külügyi intézetben tartott. Több lap foglalkozik az­zal a kérdéssel, mi ennek a rokonszenvnek a magya­rázata? Az Aftonbladet és más lapok is rámutat­nak, a Szovjetuniónak és Norvégiának közös határa van. Ez a határ azonban a történelemben sohasem vált viszály forrásává, sohasem volt miatta háború, az Af­tonbladet kiemeli: a Szov­jetunió a második világhá­borúban fegyveres segítsé­get nyújtott Észak-Norvé- gia felszabadításához, a szovjet katonákat azonban azonnal visszavonták erről a területről, amikor erre le­hetőség nyílott. A lap meg­említ több más olyan terü­letet is, amelyen a szovjet­norvég együttműködésnek és barátságnak hagyomá­nyai vannak. A norvég saj­tó egyöntetűen megállapít­ja: Hruscsov látogatása fon­tos esemény a két ország kapcsolatainak történeté­ben* perc külpolitika A fél mondat és a másik fele Még csak néhány nap telt el azóta, hogy a saigoni amerikai nagykövetség különleges egységekkel őrzött épületébe beköltözött az új gazda, Maxwel Taylor tábor­nok és helyettese, Alexis Johnson, az Egyesült Államok egyik „legrámenősebb” diplomatája, még csak néhány napja, hogy az amerikai sajtóban különböző találgatá­sok jelenték meg arról, vajon mit jelent a vezérkari főnökök tanácsa vezetőjének, Taylomak diplomáciai megbízatása. Még csak néhány napja, hogy a háború­ban legjobban érdekelt amerikai monopóliumok szócsö­vei a dél-vietnami háború kiterjesztését követelték és különböző terveket javasoltak újabb amerikai erők bevetésére a dél-kelet-ázsiai térségben, s egyszerre csak megszólalt Rusk külügyminiszter — egészen más han­gon, mint azt megszoktuk az elmúlt hetekben. „A dél­kelet-ázsiai békét nem lehet csupán katonai eszközök­kel fenntartani.^ a délkeleti-ázsiai probléma megoldá­sának módját nem lehet tisztán látni” — mondotta szerdán sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter. Vajon milyen felismerések vannak a megváltozott hang mögött Tran Nam Trun, a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front egyik vezetője nemrég közölte az elmúlt két esztendő katonai mérlegét: a dél-vietnami népi fegyveres erők ez idő alatt 49 ezer összecsapásba bo­csátkoztak, harcképtelenné tettek 200 ezer ellenséges katonát, lelőttek vagy megrongáltak 900 repülőgépet és helikopert, felrobbantottak többezer hidat, kifüstöltek 3900 stratégiai falut és 23 ezer különböző űrméretű amerikai fegyvert zsákmányoltak. Ezek a számok talán megmagyarázzák: miért kételkedik már az USA kül­ügyminisztere is a „katonai eszközökben”... Amikor a legtekintélyesebb amerikai kommentáto­rok egyike, Walter Lippmann kifejtette, hogy „Eisen­hower és Dulles, Kennedy és Taylor eredeti elgondolá­sát követve a dél-vietnami háborút csak elveszíteni lehet” — a legmegsemmisítőbb ítéletet mondott arról a különböző változások ellenére is azonos célt követő amerikai politikáról, amely a dél-vietnami amerikai agresszió kezdete óta folyik. 1963 végéig 3 milliárd dol­lárba került az amerikai imperialisták délkelet-ázsiai kalandja és azóta is havonként 45 millió dollárt költe­nek erre a teljességgel reménytelen akcióra. Nem lehet világosan látni, hogy milyen meggondo­lás alapján változott meg — legalább is átmenetileg — az amerikai politikai vezetők hangja a dél-vietnami kérdéssel kapcsolatban. Rusk óvatos visszavonulója mindenesetre nem rímel azokkal az intézkedésekkel* amelyeket az amerikai katonai vezetés a legutóbbi na­pokban Dél- Vietnamban tett. „A délkelet-ázsiai békét nem lehet csupán katonai eszközökkel fenntartani’* — mondotta Rusk, ez azonban csak. félmondat. A mondat befejezése az, hogy az amerikaiaknak vissza kell von­ni ok csapataikat és fegyverzetüket Dél-Vietnamból 9' lehetővé kell tenniük az ország pépének, hogy maga intézze saját ügyeit. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front a kettétépett ország békés módszerekkel tör­ténő fokozatos újjáegyesítésének híve — a délkelet-ázsiai béke fenntartásának tehát első lépése éppen a Rusk- féle félmondat második felének kimondása: az ameri­kaiaknak távozniok kell Dél-VietnambóL (G. M.) A szovjet parlamenti küldöttség befejezte indonéziai látogatását A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége az Indonéz Köztársaság Népi Tanácskozó Gyűlésének és kölcsönös együttműködési parlamentjének meghívásá­ra tíznapos látogatást tett Indonéziában. A szovjet parlamenti küldöttség csü­törtökön Djakartából Ran- gunba utazott. Mikojan, a küldöttség vezetője a látogatás során megbeszéléseket folytatott az Indonéz Köztársaság ve­zetőivel. A megbeszélések­éül csütörtökön szovjet— indonéz közös nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat sze­rint a tárgyalások, ame­lyek baráti légkörben foly­tak, eredményesek voltak. Sikerült nézetazonosságra jutni általában a politikai és gazdasági kérdésekben, valamint az Indonéz Köz­társaságnak szánt fegyver- szállításra vonatkozólag. A nyilatkozat leszögezi: Mikojan a találkozókon hangoztatta, hogy a Szov­jetunió népei támogatják az indonéz nép harcát a neokolanialista Malaysia ellen. Gazdasági területen meg­vitatták az Aszahani léte­sítmény építésének távla­tait, égy újabb hosszúle­járatú kereskedelmi meg­állapodás tervezetének elő­készítését és más kérdé­seket. Mikojan közvetlenül el­utazása előtt újságíróknak kijelentette, hogy a szov­jet parlamenti küldöttsé­get rendkívül baráti, meleg fogadtatásban részesítették Indonéziában. (MTI) Strauss-csoport Pénteken délelőtt kétna­pos látogatásra Bonnba ér­kezik De Gaulle elnök, — Pompidou miniszterelnök és hét minisztere kíséreté­ben. A látogatás során De Gaulle háromszor tanács­kozik négyszemközt Erhard kancellárral. A francia miniszterek előbb külön- külön tárgyalnak nyugat­német kollégáikkal, majd pedig két közös tanácsko­zást rendeznek, amelye­ket Bonnban máris elne­veztek „francia—nyugatné­met minisztertanácsnak”: Bonnban is feltűnően élénk tevékenység tapasz­talható a kormánypárt úgynevezett degaulleista szárnyán. Az elmúlt na­pokban Adenauer és Strauss több beszédben és újság- cikaben követelte a fran­cia—nyugatnémet együtt­működés szorosabbra fű­zését, valamint azt, hogy De Gaulle mostani látoga­tását használják fel a rég­óta tervezett politikai unió megvalósításának erőteljes Csőmbe két napon belül válaszol IjeopcMville (MTI) Moise Csőmbe bejelentet­te, két napon belül vála­szol Kaszavubu elnöknek, hogy tanácskozásai nyomán kit tart a legalkalmasabb­nak a kongói miniszterelnöki tisztségre. A katangai sza- kadár politikus, aki néhány napja a „nemzetmentő’* gyanús szerepében tűnt fel Leopold ville-ben, szerdán kapta azt a megbízást Ka­szavubu tói, hogy folytasson puhatolózó jellegű tárgya­lásokat a kongói pártok és frakcióik képviselőivel egy újabb kormányalakításról. Előzőleg a Csombe-féle Coraakat és a Kaszavubu­féle Abako párt között megegyezés jött létre. Leopoldville-ben most azt találgatják, vajon Csőmbe saját magát ajánl­ja-e majd miniszterelnök­ként Kaszavubu kegyeibe. Gizenga volt miniszter­elnökhelyettes a sűrű ígér­getések ellenére még min­dig börtönben van. Csőmbe napokkal ezelőtt azt állítot­ta, hogy kérésére Adoula megígérte szabadonbocsá- tását. Csőmbe szerdai saj­tónyilatkozatában azt mon­dotta, hogy a kormányala­kítással kapcsolatos tárgya­lások során Gizengát is fel fogja keresni. Anyjával zsarolták Amost Pemer észak- csehországi libereci szár­mazású német nemzetisé­gű csehszlovák állampolgár önként jelentkezett a cseh­szlovák állam biztonsági szerveknél, és közölte, hogy a nyugatnémet kémszolgá­lat csehszlovák területen végzendő kémkedésre akar­ta rábírni. Pemer elmondta, hogy a nyugatnémet kémszolgá­latnál a 49. sz. ügynökként vették nyilvántartásba és legutóbbi nyugat-németor­szági útja során környé­kezték meg, amikor meg­látogatta Mainz-Gustav- bergben élő 81 éves édes­Ben Bella rádióbeszéde Az FLN közleménye sze­rint az algériai nemzeti néphadsereg szerdán össze­tűzés nélkül bevonult Déd- Algéria főbb központjaiba, így Biszkra oázisba is. A 4. (biszkrai) katonai körzet tisztjeinek és katonáinak nagy része csatlakozott a néphadsereghez. Finnek a katona körzetnek a parancs­noka volt az FLN politikai bizottságából kedden kizárt Saabani ezredes, aki a vi­déket saját fellegvárává tette. Ben Bella elnök az ország lakosságához intézett rádió­üzenetében szerdán délután bejelentette, hogy a 4. ka­tonai körzetet megszüntet- : ték, de Saabani ezredes | nem volt hajlandó a pa­rancsot végrehajtani és ez­zel nyíltan fellázadt a kor­mány ellen. Ben Bella kö- , zölte, hogy az ezredest j megfosztották rangjától, majd felszólította a lakos­ságot, hogy akadályozza még Saabani bűnös kalan­dortevékenységét anyját. Megfenyegették, ha nem áll kötélnek, nem láthatja többé anyját. Katonai jellegű adato­kért Pememek esetenként 50 nyugatnémet márkát ígértek. Közölték, hogy anyjának, aki havi 150 márka nyugdíjat élvez, fia kémtevékenységéért „egy­házi szociális segélyt” jut­tatnak. Pemer azt a látszatot keltette, hogy elfogadja a nyugatnémet kémszolgálat ajánlatát, majd néhány na­pos kiképzésen vett részt a majna-frankfurti Adler hotelben. Csehszlovákiába való visszatérésekor rejt­jeltáblázatokkal látták el. Azt az utasítát kapta, hogy az értesüléseket anyjának címzett magánlevelekben közölje. Pemer részletes vallomást tett az állam- biztonsági szerveknél. Az utóbbi időben egyéb­ként Csehszlovákiában több mint 30 nyugatnémet ké­met lepleztek le. előmozdítására* mégpe­dig tekintet nélkül arra, hogy a közös piac többi tagállama, különösen az olaszok és a hollandok — a francia—nyugatnémet he­gemóniától tartva — az angolok nélkül egy tapod­tat sem hajlandók előre menni ezen az úton. A politikai unió terve már régóta kedvenc témá­ja a bonni szélsőjobboldal­nak, különösen azóta, hogy időnkint feszültség mutat­kozz k Bonn és Washington kapcsolatában. E jobbolda­li körökben arra számíta­nak, hogy a politikai unió keretei között rá tudják majd erőszakolni tervei­ket nyugat-európai partne­reikre és a közös piac gaz­dasági potenciáljára tá­maszkodó politikai unió az Egyesült Államokkal egyenrangú világhatalmi tényezővé válik. Strauss egyik legutóbbi beszédében hangsúlyozta, hogy „az európai integrá­cióhoz” meg kell tenni a következő lépést, mégpe­dig úgy, hogy alakítsanak konföderációt a közös piac­nak azok az országai, ame­lyek erre hajlandók. A Rheinischer Merkur csütörtökön közli Adenauer cikkét. A volt kancellár ebben azt hangoztatja, hogy a politikai unió meg­valósítását nem szabad to­vább halogatni, hanem azonnal meg kell tenni az első lépéseket és most De Gaulle látogatásakor már konkrét megbeszélést kei) folytatni erről. Jellemző, hogy Adenauer ismét hi­degháborús rémképeket i fest a falra és azt han­goztatja, hogy a politikai unió sürgős megvalósítása i elsősorban a „kommunista i veszély” elhárítása miatt | szükséges. j A Frankfurter Rund­schau értesülése szerint | azonban Erhard elutasítja i Adenauernak azt a tervéi, hogy Franciaország és Nyugat-Németország ne várjon a többi közös pia­ci országra, hanem fogjon hozzá a politikai unió meg­valósításához. A Süddeutsche Zeitung ezt írja: Erhard és De Gaulle megbeszélésein láthatatla­nul harmadikként Ade­nauer is ott ül majd az asztalnál; A kancellárnak ezen a találkozón az eddi­ginél jóval nagyobb mér­tékben tekintettel kell majd lennie a kormánypárton belüli ellenzékre. Ez vilá­gossá vált a francia állam­elnök bonni látogatásának előkészítése során. Egy kér­désben azonban Erhard máris megkötötte magát: semmi olyat nem fog ten­ni, amit úgy értelmezhet­nének, hogy a franciák és a nyugatnémetek kü­lön úton akarnak előretör­ni a politikai unióihoz. Lapzártakor érkezeit A jászberényi járásban — jásztelek kivételével ír­tegnap estig befejezték az őszi árpa aratását. Búzából, rozsból és tavaszi árpából mintegy 2290 holdat taka­rítottak be. A munkák ál­talában időben indultak, jól halad az alattyáni Vö­rös Csillag és a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi. A ké­sői kezdés miatt lemaradás van a jászteleki TolbOchin- ban, ahol az őszi árpával még nem végeztek és 1200 hold búzából mindössze 60 holdat vágtak le. • Jászapátiban tegnap ülé­sezett a mezőgazdasági ope­ratív bizottság. Értékelte, hol tartanak a gabonabe­takarítással. A község két közös gazdaságában, az Al­kotmány és a Velemi End­re Tsz-ben 4650 holdaratní- való van. Eddig 900 hold termését takarították be, ebből 520 hold őszi árpa. A kombájnok és aratógé­pek munkáját a gyakori esők megnehezítik gátol­ják, pedig már a búza és a tavaszi árpa is kasza alá érett. Ezért határozták el — és vállalták az operatív bizottsági ülésen — a szö­vetkezetek vezetői, hogy minden kaszálni tudó em­bert az aratással bíznak meg. Nyolcszáz aratópár dolgozik a búza- és árpa­táblákon, hogy az aratásra kedvezőtlen időjárás elle­nére is minél kevesebb veszteséggel takaríthassák be a kenyérnekvalőt, s s takarmá nyaabonát

Next

/
Thumbnails
Contents