Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
Világ prolefárjai egyesiUjefak / w i SZOLNOK MEGYEI ÍA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 50 fillér Ménttux XV. évfolyam, 171. szám. 1964. július 23., csütörtök' A nagy iskola Ä kánikula mindennapi hősei Rekkenő a hőség mindenfelé. Annak is nehezére esik a mozgás, aki csak pihen. A munkahelyeken kétszeres erőfeszítéssel dolgoznak. Néhol a természetadta forróságot is hűsnek találják, hiszen egyes munkahelyeken „pokolbeli” állapotok vannak. Anyjuk helyett anyjuk vagyunk A sajtó ismételten hírt adott arról, hogy augusztus végén megnyílik a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A lapok írtak már a várható sok újdonságról, látványosságról is. Kevesebb szó esett arról, hogy a kiállítás elsősorban nagy tapasztalatcsere fórum lesz, amely lehetőséget ad a szakembereknek, a termelőszövetkezeti gazdák széles körének, hogy megismerkedjenek a mezőgazdasági termelés fokozásiához, korszerűsítéséhez leginkább szükséges új módszerekkel, eszközökkel. A két évenként megrendezésre kerülő mező- gazdasági kiállításnak ezt a jellegét kívánja a rendezőség az eddigieknél is jobban kidomborítani azzal, hogy a kiállítás utolsó hetében — szeptember 14. és 19. között — külön szakmai hetet rendez, amire a mezőgazdasági kiállítások történetében eddig még nem volt példa. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az idei kiállításnak igazi jó reklámja lesz ez a szakmai hét, amelyre húszezer termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető ék más szakember látogatását szervezik meg. A program 12 nagy témát ölel fel; mezőgazdaságunk szánté valamennyi területét, a különböző állattenyésztési ágazatoktól kezdve az üzemszervezésig. A szakmai hétnek, ennek a nagy iskolának a „tanulói”, résztvevői megtekintik majd a szakterületükhöz tartazö új gyártmányokat, eszközöket, például a legújabb növényvédőszereket, az állattartás és az állategészségügy új műszereit, a mezőgazdasági termelésben alkalmazott nukleáris műszereket. Megismerkedhetnek majd néhány fontos munkaterület és munkafolyamat (többi között a gyümölcs- és zöldségfélék piaci előkészítése, a termelőszövetkezeti gép- karbantartó műhely, a nagyüzemi palántanevelő telep) megszervezésének korszerű módozataival. A szántóföldi növénytermesztők és a kertészek részére a kiállítás idején üzemi bemutatókat is rendeznek az agrártudományi egyetem és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságában. Bizonyosak lehetünk benne, hogy a húszezer szakember „tanulmányútja” meghozza a maga gyümölcsét, s az idei országos mezőgazdasági kiállítás, s az ennek keretében először sorrakerülő szakmai hét egész szocialista mezőgazdaságunk nagy iskolája lesz. ínj) Fülledt, nyomasztó a levegő a jászberényi városi kórház gyermekosztályán. A nyitott ablakok sem jelentenek enyhülést. Pedig a láztól csillogó szemű gyermekek várakozva, kérőén néznek a belépőre, mintha az enyhíteni tudná a meleg és a betegség okozta fájdalmukat. Dr. Boros Rózsa doktornő és a két Ica nővér mindent megtesz, hogy a néhánynapos csecsemők és a páréves gyermekek fájdalmát enyhítse és nyugalmát biztosítsa. Harminc csecsemő sír éjjel-nappal, harminc gyereket kell pelenkázni, etetni, egy-kettő-három négyóránEzt lehet mondani a szolnoki PATYOLAT Vállalat üzemegységeire, ha végigmegy, helyesebben végig- . vánszorog az ember a termeken. A vegytisztító részlegnél trópusi állapotok vannak. A 40 Celsius fokos melegként, haminc kispárnát, takarót kell percenként megigazítani és mindezt egy nővér végzi. Társa a nagyobbacska gyerekeket ápolja. Csak a tea az egyetlen hűsítő ital, amit a kis gyomrok megemészthetnek. A nővérek le sem teszik a cuclisüveget kezükből, hogy egy pár kortynyi teával feledtessék a forróságot. És ezt a fárasztó munkát gyakran túlórában végzik, zokszó nélkül és főleg lelkiismeretesen. Mint a fiatal doktornő mondta: „Anyjuk helyett anyjuk akarunk lenni”. ben lélektelenül dolgoznak a gőzbabák, szinte fullasz- tóvá teszik a levegőt. Három asszony, Máj zik Mi- hályné, Fáskerti Imréné és Rajkart Antalné dolgozik a gőztől verítékező arccal. -» Nem irigylésre méltó a helyzete az ugyancsak itt dolgozó tizennégy vasalónőnek sem. Nagyon kimerítő munkahely és sajnos, csak a szódavíz az egyedüli védőitaluk. Pedig szívesen fogyasztanának gyümölcsöt, különösen a folttisztító, aki mérgező anyagokkal dolgozik. A kazánházban — 45—50 fokos melegben — Szalóki József verítékező arccal öt- percenként eteti az éhes kazántorkokat, egyforma ütemben, műszakonként 30 mázsa szenet lapátolva be. Nem szívesen cserélnénk velük Teljes üzemmel működik a szolnoki tárház. A Tisza és a Balogh brigád tagjai emberfeletti munkát végeznek a rakodásnál. A Tisza brigád tegnap „csak” tizenegy óra hosszát dolgozott A Balogh brigád sem marad le, napi tizenhárom— tizennégy órát dolgoznak. Hűvösséget lehelnek a tárház betonfalai, de ilyen súlyok rakodása után vizes lesz mindenki hátén az ing; Már javul* a helyzet a Járműjavító Vállalat tű- zikovács részlegénél. A szabad kovácstűzhelyeket már csak néhány alkalommal használják- Két ízzítókemence működik helyettük. Az előmelegítő kemence maga a pokol. És itt dolgozik napi tíz órás nyújtott műszakban P. Szabó Károly csoportja. Ezerszáz Celsius fokon izzanak a szegecsek. A lángnyelvek ki-ki- csapnak a kemence ajtaján. Előtte 45—50 fokos a meleg. A poros padlót állandóan locsolni kell, emiatt olyan a páratartalom, mint az őserdőben. De dolgoznak becsülettel, mind a het- venhárman. Pedig még a citromos teát is megvonták tőlük a MÁV vezérigazgatóság illetékesei, mert a szabályzat csak szódavizei ír elő; A mi munkánk sem irigylésre méltó — kiabálják le a szolnoki pártház építői és szerelői. Pedig ők „szellős” helyein dolgoznak, több emelet magasságban. Aki a szobákban szereli a vízvezetéket, vagy építi a közfalat, az még örülhet a szerencséjének. A homlokfal szinte szikrázik a napfényben. Az áttüzesedett falak és vasalkatrészek szinte égetik a szerelők kezét. Tovább sorolhatnánk azokat a munkahelyeket, ahol a helytállás a nyári napokban szinte emberfeletti erőt kíván. Ez a felsorolás nagyon hosszú lenne. Elsősorban azokat a munkahelyeket látogattuk meg, ahol talán a legnehezebb munka- körülmények között dolgoznak. Tóth László Meleg, melegebb, legmelegebb A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál géppel munkálják meg a hegesztett hengerfejeket Kikezelik a Zetor tengelyeket a •'állalat nitráló üzemében FŐn ÉTEL, vagy táskából szalonna ? A közétkeztetésről tárgyalt a Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Július 21-én a Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. melyen a város egyik súlyos problémáját, a köz- étkeztetést tárgyalták meg. Megállapították, hogy a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár étkeztetési egységein kívül a többi kisvendéglő, valamint a Lehel étterem kapacitása maximálisan ki van használva. A Lehel étterem a város egyetlen étterme. Teljesítőképességét csak jelentősebb beruházással lehetne megoldani. — A nehézségeket csak növeli a kisüzemek igénye — mondotta a vitába bekapcsolódva Kurucz elv- társ, az Üzemélelmezési Vállalat vezetője. — Mintegy 25 kisüzem van a városban. melynek ezerhat- százhuszonhat dolgozója szintén igénybe venné a közétkeztetést. Hozzá kell azonban tenni, hogy ha lehetne. Mert a valóságban ezeknél az üzemeknél a közétkeztetés csak 15— 20 százalékban megoldott. Pedig az itt dolgozóknak is olcsóbb és jobb lenne a meleg ebéd. mint a hideg ennivaló fogyasztása. A Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár csak az üzemben dolgozók étkeztetését tudja biztosítani, mivel az étkeztetési intézmények a gyár területén belül vannak. — Miért nem szállíthatnának készételt egy központi kiszolgálóba, ahol bármelyik előfizető megebédelhetne? — A Hűtőgépgyár négy és fél kilométerre van a várostól. A hosszú szállítás miatt az étel 50 százalékos minőségi romlást szenvedhetne — válaszolja az Alföldi Közétkeztetési Vállalat küldötte. Ez igaz, de azért elgondolkoztató. Mit fogyasztanának szívesebben a kisüzemek dolgozói? Egy kissé törődött, nem eléggé meleg ételt, vagy a táskákból előszedett hideg felvágottat. szalonnát? Hisz az előbbit a kiszállítás után a helyszínen meg lehetne melegíteni; Nehezíti a probléma megoldását, hogy a MÉK gyakran selejtes, gyenge minőségű gyümölcs- és zöldségfélét szállít több esetben. Ezt az ülés több résztvevője is hangsúlyozta. — Hogyan lehetne ezt megoldani? — kérdezték többen. — Egy előkészítő üzem Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Gamal Abdel Nasszért, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét az EAK nemzeti ünnepe, az 1952. július 23-i forradalom létesítésével — hangzik a javaslat. Innen bármelyik étkeztetési egység vásárolhatna tisztított borsót, burgonyát, zöldségfélét, babot és egyebeket, ami az étkeztetést könnyebbé é? változatosabbá tenné. Az ebédeltetés melleti szó volt a reggeliztetésre’ és a vacsoráztatásról is- F tekintetben még az előh bieknél is rosszabb a hely zet; — Ezen úgy lehetne se gíteni, . hogy hamarabb nyitna a Lehel étterem — mondják a helyi vezetők. Természetes, hogy kévé* reggeliző van a Lehelben, mivel csak a délelőtti órákban nyit. A két gyárnál sem meg- oldott a reggeliztetés és a vacsoráztatás, pedig itt több műszakban is dolgoz nak. A vitát Muhari Sándoi elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyetteszárta le és összefoglalta r javaslatokat; 12. évfordulója alkalmábó Péter János külügymi niszter az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött Mahmud Riadnak, az Egyesült, Arab Köztársaság külügyminiszterének. Dobi István üdvözlő távirata Gamal Abdel Nasszerhez
