Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

1964. július U SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP VERSENGI-ÜT ÁS AZ IDŐVEL Mi a Liofilizáló? — Tej és vízhűtőgépek Á magyar hűtőgépipar jövője A vállalatok átszervezése következtében 1964. január 1-én a budapesti Hűtőgép­gyár a jászberényi Fém- nyomó és Lemezárugyár (azóta Hűtőgépgyár) irányí­tása alá került. Az összevo­nással egyidőben súlyos gondok hárultak a vállalat vezetőire. A legsürgősebben — néhány éven belül — korszerűsíteni, a világszín­vonal közelébe kell emelni a nagyobb hűtőszekrények és hűtőpultok, valamint a különleges hűtőkészülékek gyártását, amelyek iránt az érdeklődés (pontosan az el­avult kompresszor és agre- gát típusok miatt) egyre in­kább csökkent A fizikai és szellemi erők koncentrálásával ez a feladat ma már a megoldás reális lehetősé­geivel kecsegtet. A jászbe­rényi Hűtőgépgyár a fővá­rosi gyártelepén megszer­vezte és munkába állította a fejlesztési főosztályt, amelyet Halász László, a budapesti Műszaki Egyetem Kalorikus Tanszékének do­cense irányít. A főosztály hat osztálya hat különböző témával fog­lalkozik, ezenkívül egy kí­sérleti műhely áll rendel­kezésükre elképzeléseik megvalósítására. A hat osz­tály a következő: Komp­resszor és agregát, hűtőbú­tor és klímagép, különleges hűtőkészülék, hőcserélő, műszaki fejlesztés és az automatika és villamosfej­lesztési osztály. Ez utóbbi jelenleg még Jászberény­ben dolgozik. A fejlesztési főosztály legfontosabb feladata, hogy a hűtőberendezésekbe épí­tendő kompresszort, agre- gátot magasabb színvonalra emelje az eddiginél. Az ed­digi nyitott, valamint fél- hermetikus háromfázisú kompresszorok helyett ki­váló paraméterekkel ren­delkező hermetikus és egy­fázisú motorkompresszoro­kat tervezzen. Ezzel persze egyidőben ugyanilyen szín­vonalra kell hozni a hűtő­bútorokat és egyedi hűtő­berendezéseket is. A hagy munka már 1960- ban megkezdődött. Hét kompresszortipus korszerű­sítését kezdték el. Ezek kö­zül már öt típust jóváhagy­tak. A 300 érs 600 kcol/óra teljesítményű háromfázisú hermetikus kompresszorból a volt Egri Finomszerel- vényárugyár — amelyet hű­tőgép kompresszorok gyár­tására alakítanak át — rövi­desen megkezdi az említett két típusból 300—300 dara­bos 0-széria készítését. A hátralévő öt típus fejleszté­si munkái is a 0-széria gyártás, prototípus készítés, valamint a tervdokumentá­ció jóváhagyásának stádiu­mában vannak. A hűtőbútor és klímagép fejlesztési osztály jelenleg az 1200 kcal/óra hűtőtelje­sítményű klímaberendezé­sek dokumentcióinak elké­szítésén fáradozik. A terve­zés befejezésének határ­ideje szeptember 30-a. A 3000 kcal/órás berendezésé pedig október 31. Közben készülnek a mesterséges le­vegő keringetésével műkö­dő normálhőmérsékletű ön- kiszolgáló elárusító vitrin tervrajzai is. Rendkívül érdekes és nagyjelentőségű többek kö­zött a különleges hűtőké­szülékek fejlesztésével fog­lalkozó osztály programja. Feladatuk: minden olyan kis darabszámú, de nagy­fontosságú és értékű beren­dezések tervezése, amelyet az ipar, az egészségügy és a tudomány nem tud nél­külözni. Az ilyen berende­zések eddig import útján kerültek hazánkba. Ilyen az egyik legértékesebb berendezés, a liofilizáló is. (Liofilizálás, vákumban történő fagyasz- tásos szárítást jelent.) Rend­kívül nagy szerepet játszik a korszerű gyógyászatban és a gyógyszergyártásban, de nélkülözhetetlen egyes kutatóintézetekben is. A liofilizáló laboratóriumi példánya 2—300 000, az üzemszerű termelésben al­kalmazott berendezés pedig többmillió forintnak meg­felelő nyugati valutába ke­rül. A Hofilizáló óriási jelen­tősége a különböző gyorsan romló szerves anyagok bak- tericid hatásában nyilvánul meg. Például a gűmőkór el­leni védekezésben nélkü­lözhetetlen BCG oltóanyag rendes körülmények között egy-két nap alatt teljesen tönkremegy. A liofilizált oltóanyag két évig tárolha­tó. Az anyatej még ennél is gyorsabban romlik. Hat óra elegendő ahhoz, hogy teljesen értéktelenné, fel- használhatatlanná váljon. Csupán budapesti kórhá­zakban a koraszülött osztá­lyokon naponta több tíz- liter értékes, életet adó anyatejet öntenek ki, ugyan­akkor a liofilizált anyatej még két év után is fo­gyasztható. A magyar ipar kórháza­kat is szállít külföldre, amelyeket a megrendelők liofilizáló berendezés nél­kül egyszerűen át sem vesz­nek. Ezért nagy gondot okoz a nyugati valutáért beszerezhető értékes gépek megvásárlása. A másik tervezés és kí­sérlet alatt álló ilyen kü­lönleges hűtőeszköz a táro­lótartályos tejhűtő. Nap­jainkig a tej hűtésére még mindig az elavult csörgede­zőket gyártják. Az új tej­hűtő előtt is nagy lehetősé­gek állnak. Főleg nyári idő­szakban nem kis gondot okoz a kifejt tejnek a tej­üzemekbe való szállítása. Hűtés nélkül a baktériu­mok két-három óra alatt nagyon elszaporodnak. Minden további késés, amely a napi egyszeri be­gyűjtésből adódik, azt ered­ményezi, hogy sok liter tej már a feldolgozást sem éri meg. Főleg a trópusi országok­ban lenne keresett, de ha­zai viszonyok között, főleg a meleg üzemekben, étter­mekben, szállodákban nagy népszerűségnek örvendene az ivóvízhűtő berendezés, amely az osztály harmadik témáját képviseli. Az ivó­vízhűtő kísérleti darabja már elkészült, a protótípus még ebben az évben vár­ható. Az ivóvízhűtőre közvet­lenül csatlakoztatható a ve­zetékben folyó víz. -f-25 C'- ról +10 C°-ra hűti az ivó­vizet. Többfajta kivitelben képzelték el a gyártását a tervezők. Pohártöltős, ivó­kutas és ballonos kivitel­ben, amely utóbbi a szörp­készítésnél a szikvizet hű- tené. Á különleges hűtőkészülékek fejlesztésével megbízott osztály ebben az évben e főbb fejlesztési ágakkal foglalkozik. Távlati terveik között szerepel a hűthető ultracentrifuga és a —50— 60 C°-ra beállítható labora­tóriumi mélyhűtő pultok el­készítés* A hőcserélő osztály fel­adata a 400, 600, 900. 100C és az 1300 literes nagy hű­tőszekrényekhez új konst­rukciójú elpárologtatók ki­alakítása. Az automatika és villa­mos fejlesztési osztály a hűtőbútorok és berendezé­sek elektromos védő- és hő­fokszabályzó műszereit fej­leszti magasabb műszaki színvonalra. Ez az osztály egyelőre még azért műkö­dik Jászberényben, mert az ottani üzemben remekül fel­szerelt laboratórium áll ren delkezésük re. A hűtőgépipar létét je­lentő gyártmány és műsza­ki fejlesztési munka tehát nagy erőbedobással megin­dult. A siker — a kézzel­fogható eredmények és a jó üzleti érzékkel „megfogott” gyártmányok elkészítése után mégsem a legbizta­tóbb. Mindez előreláthatóan a bel- és külkereskedelmi vállalatok passzív magatar­tásából, a nem megfelelő piackutatásból fog származ­ni. A kereskedelem igányli ugyan a felsorolt terméke­ket, régóta sürgeti gyártá­sukat. Amikor azonban odáig fejlődik az ügy, hogy a gyártó cég — jelen eset­ben a Hűtőgépgyár — meg­hívja a MÜÁRT-ot, a TRANSELEKTRO-t vagy a METRIMPEX-et egy-egv tervcél-tárgyalásra, vagy egyik sem, vagy csak az egyik kereskedelmi vállalat jelenik meg. így volt ez a liofilizáló esetében is. Sem a Hűtő­gépgyárban. ahol a hűtő­rész. sem a Labor MIM-nél — ahol az egész berende­zés tervcéltárgyalását tar­tották, nem jelent meg a kereskedelem részéről sen­ki. E közömbösség gátolja egy új gyártmány mielőbbi forgalomba kerülését Ho­gyan merje gyártani a vál­lalat az értékes berende­zést, ha nem tudja, egyál­talán lesz-e rá vevő, vagy azt tartják külkereskedelmi szerveink, hogy jobb a régi út? Nem számít a felesle­gesen kiadott nyugati valu­ta. szerezzük be továbbra is külföldről? Ahelyett, hogy megfelelő piackuta­tással magyar gyártmány­nyal látnák el a KGST- országokat is. Bognár János Áz idegenforgalom időszerű kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) alaposan megvizsgáltuk, kerestük a magyarázatot, hogy hol követtünk el hi­bát, hiszen eddig mindig szállodai szobahiány volt s az igények jelentős részét nem tudtuk kielégíteni. Az IBUSZ több száz külföldi utazási irodával áll össze­köttetésben, ezekkel még az elmúlt év végén szer­ződéseket kötött, s tavasszal úgy látjuk, hogy június elejétől valamennyi bala­toni szállodában „telt ház” lesz. Ezért az érdeklődök egy részét idegenforgalmi szerveink kénytelenek vol­tak elutasítani. A kedve­zőtlen időjárás következ­tében azonban a külföldi utazási irodák szinte az utolsó pillanatban lemond­ták a lefoglalt helyeket. Az első hiba: az a rossz gyakorlat, amely lehetővé teszi az ilyen késői lemon­dásokat. A másik hiba: az IBUSZ nem ellenőrizte, hogy a kért kontingenseket valóban kihasználják és eladják-e a partner kül­földi irodák. Az elkövet­kező heteket illetően in­tézkedések történtek és je­lenleg a szállodai kapacitás kihasználása már biztosít­va van. A mostani eset ta­nulságos, felül kell vizs­gálni a jelenlegi szerződé­seket s az idejétmúlt fel­tételeket meg kell változ­tatni. Az idegenforgalom­ban ugyanis a gyorsaság, a jó üzletpolitika és a ru­galmasság nélkülözhetetlen. Meg kell állapítani, hogy a kötetlenebb (IBUSZ-on kívüli) magánutazások le­hetőségének biztosítása he­lyes volt és ezen nem kell változtatni. Bár ez az új utazási lehetőség valóban okozott pillanatnyi nehéz­ségeket, de ezek csak át­menetiek és gyorsan kikü­szöbölhetők. — Az egyénileg külföld­re utazók segítését alapvető kötelességeink közé sorol­juk. Az IBUSZ az elmúlt hetekben ennek érdekében több intézkedést tett, ma már segítenek a vízumok megszerzésében, a szobák lefoglalásában és a vasúti-, valamint a repülőjegyek biztosításában is. Meg kell azonban mondanunk, az IBUSZ irodák döntő több­sége túlzsúfolt, ezért sokat kell várakozniok az uta­zóknak. s ebből kifolyólag gyakran nem kapják meg a kellő felvilágosítást, se­gítséget. A jövőben új IBUSZ irodákat keU nyit­ni. A propaganda sem ki­elégítő, a kiadványok gyak­ran csak megkésve jelen­nek meg. Kevés az olyan tájékoztató, amely a kül­földre utazó magyaroknak ad segítséget. A Magyar- országra utazók tájékozta­tása sem elég gyors és megfelelő. Ezen a terüle- | ten a jövőben jelentős ja­vulásra van szükség. — A főszezon ezekben a na­pokban kezdődött meg. Ho­gyan készültek fel az első félévinél is várhatóan na­gyobb idegenforgalom le­bonyolítására? Befejezéshez közeledik az aratás NÉGY GABONATERMESZTŐ AG MÁR VÉGZETT Ezideig négy nagy gabo­natermesztő állami gazda­ság jutott túl az aratáson. Mégpedig a tiszasülyi, a mezőtúri, a surjáni és a szenttamási. Vasárnapra a Jászsági Állami Gazdaság­ban is véget ér az aratás. Az elsők után hamarosan következnek a többiek. A kis híján 40 000 holdnyi ál­lami gazdasági birtokot ké­pező gabonának már csak az egyötödén várat az ara­tás. Szombat délig körülbe­lül a 80 százalékig jutottak el. Ügy számítják, ha az idő nem zavarja őket, szer­dára minden gazdaságban készen lesznek e munkával, A SZOLNOKI JÁRÁS ÖT SZÖVETKEZETÉBEN NINCS MÁR TALPON­ÁLLÓ GABONA Eddig öt termelőszövet­kezetben — a száj öli Vörös Csepelben, a hunyadfalvi Hunyadiban, a csataszögi Szebb Életben, a kőtelki Adyban és a besenyszögi Szőke Tiszában végeztek a kombájnok. FEGYVERNEK, TISZAPÜSPÖKI, TOMAJMONOSTORA Szombaton kaptuk a hírt, hogy most már csak a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz- nek kell felzárkóznia, s ak­kor a község határában nem lesz aratatlan gabona. A három közös gazdaság összes aratnivalója 3675 hold volt, s ebből szombat reggelig 3200 holdon végez­tek a munkával. Szombaton reggel a tisza- püspöki Rákóczi Termelő- szövetkezetben is befejező- ződött az aratás. A három kombájn 1091 hold búzát, 226 hold őszi árpát és 30 hold tavaszi árpát vágott le. Az egy kombájnra eső át­lagteljesítmény 457 hold. — Az aratógépnek mindössze 180 hold termés jutott. A tornajmonostori Petőfi Tsz-ben július 16-án fejez­ték be az aratást, 839 hol­don. — A forgalom gyors nö­vekedésére jellemző, hogy júliusban és augusztusban előreláthatóan több vendé­get fogadunk majd, mint 1959-ben az egész év fo­lyamán. Az idegenforgalmi célokat szolgáló beruházá­sok döntő többségét már az elmúlt hetekben, hóna­pokban átadták. A Balaton­part fejlesztésére például az idén is több millió fo­rintot biztosított a népgaz­daság. A siker most már elsősorban a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közle­kedés, az idegenforgalom dolgozóin múlik. Számunk­ra ez az év fordulópontot jelent: 1964-et a vizsga esztendejének tekintjük. — Ha a hozzánk látogató kül­földiek kedvező tapaszta­latokkal térnek haza, s otthon elmondják, hogy jól érezték magukat és igazi „magyaros” vendéglátásban volt részük, ez nekünk a legjobb propaganda s egy­ben azt is jelenti, hogy a jövőben még többen jön­nek el hozzánk. Ezzel hosz- szú időre megalapozhatjuk . idegenforgalmunk fejlődé­sét. é — Soron következő két legnagyobb idegenforgalmi eseményünk: a Szegedi Szabadtéri Játékok és Soproni Hetek. Szegedre 300 ezer vendéget várnak, kétszer annyit mint tavaly. A város felkészült vendé­gei fogadására, az új Tisza Szállóban, a turistaszállók­ban, kollégiumokban és a campingben egyszerre 5000 vendég elhelyezését tudják biztosítani. A jugoszláv és a román illetékes szervek­nek felajánlottuk, hogy az általuk meghatározott és kiadott utiokmányokkal Szegedre érkező turistáik­nak a határon adunk ki beutazási engedélyeket. A jugoszláv hatóságok hivata­losan közölték, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok idején jugoszláv állampol­gárok egyszerűsített eljá­rással kaphatnak útlevelet a jugoszláv hatóságoktól Szeged meglátogatása cél­jára. A beutazóknak a magyar szervek a határon állítanak ki beutazási engedélyeket, amelyek két napos tartóz­kodást tesznek lehetővé. Sopron tavaly — az ünnepi hetek idején — 35 ezer lá­togatót fogadott a szomszé­dos Ausztriából. Kormány­zatunk az idén Sopronban, Kőszegen és Szombathelyen újabb intézkedéseket lépte­tett életbe. Sopronban és Kőszegén június 15-től szep­tember 15-ig a határon ad­juk ki a vízumokat. Az el­múlt napokban újabb vám- könnyítéseket vezettünk be és lehetővé tesszük, hogy az Ausztriából érkező vendé­gek a 24 órai tartózkodás helyett hétköznapokon 18 óra utáni beutazás esetén másnap éjfélig, szombaton 14 óra utáni beutazás ese­tén pedig vasárnap éjfélig maradhassanak. Így a be­utazók lényegében ugyanaz­zal a vízummal az egész vi- kendet itt tölthetik. Továb­bi egyszerűsítés az is, hogy a külföldiek Sopronban, Kő­szegen vagy Szombathelyen 150 forintnak megfelelő schilling befizetése esetén további 24 órás tartózkodási engedély hosszabbítást is kaphatnak az idegenforgal­mi hivatalban. A Csehszlovákia és Ma­gyarország között létrejött megállapodások, a vízum- kényszer eltörlése, a „betét­lapos” utazás máris érezteti kedvező hatását: az első 6 hónapban több mint T90 ezer vendéget fogadtunk Csehszlovákiából, ahova tő­lünk mintegy 400 ezren utaztak ez idő alatt. Hason­ló könnyítéseket léptetünk életbe július 20-tól a len­gyel—magyar túristaforga- lomban is. — A formaságok teljes leegyszerűsítésére, az uta­zási lehetőségek bővítésére törekszünk, s e cél érdeké­ben számos a vízumok ki­adását megkönnyítő intéz­kedést tettünk az elmúlt időszakban. De ezeken az intézkedéseken túl újabba­kat is tervezünk, amelyek majd nagyobb hatáskört biztosítanak külképviseleti szerveiknek s így jelentősen megrövidíthetjük a turista­vízum megszerzési, kiadási idejét. Meg kell azonban mondanom, hogy köztudott dolog: a nyugati országból ideutazó turisták általában már eddig is rövidebb idő alatt jutottak vízumhoz, mint fordítva. Ausztria ki­vételével általában nehéz­kesen, lassan intézik a ma­gyar utasok vizumigényét. — Milyen intézkedéseket terveznek idegenforgalmunk további fejlesztése, a lehe­tőségek jobb kihasználása érdekében? — Legfőbb feladatunk a szállodai férőhelyek számá­nak növelése. Az Idegenfor­galmi Tanács programja szerint több mint í mil­liárd forintot biztosítunk idegenforgalmi beruházás­ra, így több mint 7500 ágy- gyal bővítjük szállodai ka­pacitásunkat, elsősorban Budapesten és a Balaton partján. A fizetővendég- ' szolgálat további bővítése is fontos feladat. Jelenleg 13 ezer turistát helyezhe­tünk el fizetővendég szo­bákban, ezzel minden beru­házás nélkül 70 szállodái tudunk pótolni. Kézenfek­vő tehát, hogy minden tar­talékot fel kell kutatnunk, igénybe kell vennünk. Szá­munkra egyáltalán nem mellékes a „kispénzű” tu­rista s az ő elhelyezésük­ben segít a fizetővendég- szolgálat. — Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a cam­ping világviszonyatban egy­re nagyobb „divat”. Az em­berek egy-egy utazás so­rán minél többet akarnak látni. Ma már a gépkocsi utazások a jellemzőek. A turisták természetesen ke­resik az olcsó szállást és üdülési lehetőségeket is. A campingek — 44 van — kiválóan alkal­masak erre a célra. A táv­lati tévék szerint 1970-ig 110 jól felszerelt camping lesz az országban. Ezen a területen is van tennivaló­juk a tanácsoknak, A fő­városi tanács vezetői már felismerték, hogy a cam­pingek milyen jelentős hé­zagpótló szerepet töltenek be. Elismerésreméltó gyor­sasággal intézkedtek: befe­jezték a rómaiparti cam­ping építését és újabb tá­borozásra alkalmas terüle­teket jelöltek ki. Az érdek­lődés rendkívül nagy, vala­mennyi balatoni camping­ben hetekre, hónapokra elő­re lefoglalták a helyeket. A campingek iránti példátlan érdeklődés természetesen több feladatot ró a tanácsi szervekre. Nemcsak azt, hogy a campingek rendje, tisztasága fölött fokozot­tabb mértékben őrködje­nek. hanem azt is, hogy különböző intézkedésekkel igyekezzenek megelőzni és elkerülni a túlzsúfoltság esetleg nem kívánatos kö­vetkezményeit. A várhatóan nagy forgalomra való te­kintettel indokolt, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csupán sátor- verésre alkalmas területe­ket is jelöljenek ki. ahol a szálláshelyen kívül más szolgáltatásokat nem nyúj­tanak. Ezek a táborhelyek az átmenő forgalom céljait szolgálják. — A kormány a múlt he­tekben hozott határozata alapján az idegenforgal­mat, mint sajátos népgaz­dasági ágazatot kell tervez­ni és kezelni. Megkezdtük az idegenforgalmi tervek összeálítását is. Mint önál­ló népgazdasági ágazat, most először készíthetjük el az idegenforgalom fejlesz­tési programját. A siker, a tervek valóraváltása azon­ban az idegenforgalomban érdekelt valamennyi szerv jó együttműködésén, az ed­diginél eredményesebb ko­ordináló munkán, az ide­genforgalom ügyének meg­értésén és támogatásán mú­lik. Az idegenforgalom már­is jelentős devizaszerző esz­közünk. A népgazdaság fej­lődését elősegítő „iparrá’* válhat, hozzájárulhat nem­zetközi kapcsolataink bőví­téséhez — fejezte be nyi­latkozatát dr. Vitéz Andrá* (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents