Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
1SŐ4, június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megjelenik a Magyar Sajtó Évkönyve A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége elhatározta, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójára megjelenteti a Magyar Sajtó első Évkönyvét. Az Évkönyv szerkesztőségi munkálatai már megkezdődtek. A bevezetőt Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke írja Részletes ' ismertetések készülnek a napilapok, a rádió és a televízió tevékenységéről Rajcsányi Károly, Földi Iván és Gel- lért Endre tollából. A kötet a Táncsics Kiadó gondozásában kerül a közönség elé. „Próbahalászás” a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi halastavában. NAPIRENDEN: Á minőségi kocsijavítás Beszélgetés Matkó Lászlóval, a MÁV Vezérigazgatóság osztályvezető-helyettesével A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat 1964. január 1-el áttért a minőségi kocsijavításra. Az elmúlt évi szombathelyi kísérlet alapján a teherkocsik életkorának megfelelően öt javítási kategóriát állapítottak meg, annak megfelelően alakultak ki a ráfordítható munkaóra számok. Ezt nagyon fontos tudni, mivel a járműjavító vezetői elsősorban az irreális normaórákra hivatkozva magyarázzák az első negyedévi 10 százalékos tervlemaradásukat. — Sőt, már arról is tájékoztatták lapunkat, hogy fél évig aligha tudnak ebből valamit csökkenteni. A probléma speciális« — ezért legjobb értőjéhez« a minőségi kocsijavítás mai rendszerének tervezőjéhez és az első kísérlet személyes irányítójához; Matkó Lászlóhoz« a MÁV Vezér- igazgatóság járműjavító osztályának helyettes vezetőjéhez fordultunk kérdéseinkkel. • A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat nem teljesítette első negyedévi tervét« sőt áprilisban sem érte el az előirányzatot« A vállalat főmérnöke szerint ennek alapvető oka az, hogy az utalványozott javítási munkaórák a gyakorlatban kevésnek bizonyultak: a tényleges ráfordítás átlagosan 55 százalékkal magasabb a tervezettnél. Ml erről az ön véleménye? — kérdeztük Matkó elvtárstól. — Először is azt szeretném bebizonyítani, hogy az egyes kategóriákra megállapított ráfordítási idők reálisak, tarthatók. Matkó elvtárs grafikont vett elő, majd így folytatta; — Ez a diagram a négy minőségi kocsijavítást végző vállalatunk együttes, teherkocsi fővizsgára vo-* natkozó teljesítményét mutatja. Mint ezen látható, az év első hónapjától kezdődően egyenletes, sőt márciustól ugrásszerű fejlődés következett be. Mind a tényleges darabszám, mind a tényleges munkaóra egyre jobban közeledett a tervezett szinthez, s az áprilisi eltérés már jelentéktelennek mondható. Szó sincs arról, hogy a darab- számos és munkaóra terv irreális. — Tehát a szolnoki vállalat négyhavi tervlemaradását ez nem indokolja, mint ahogy az állítólagos 55 százalékos többletráfordítást sem. A szolnoki járműjavítóban kialakult termelési mutatók az első negyedévi munkát tükrözik, az elkövetett hibákra flgyelmeztetnek. Először is ez a vállalatunk volt az, amelyik a legrosszabbul, a leg- ezervezetlenebbül tért át a minőségi kocsijavításra. A tervezett januári 342 darab teherkocsi fővizsgából mindössze 83-at teljesítettek. Ugyanakkor a miskolci üzemünk ennek többszörösét adta kevesebb létszámmal, rosszabb körülmények között. — Másodszor: a vállalaton belül mindezidáig nem alakult ki a szervezett folyamatos termelés. A munkások nem értették meg a minőségi kocsijavitás lényegét, ezért a korábbi hónapokban normalazitási követelések voltak, a munkafegyelem erősen megromlott. Továbbá nem volt megfelelő a vállalat anyag, és alkatrész ellátottsága sem. — Régi problémája a szolnoki járműjavítónak az anyag és alkatrészellátás gyengesége. A többi üzem is hasonló gondokkal küzd? — tettük fel a következő kérdésiünket. — Kérdéssel válaszolok Elképzelhető, hogy más vállalatoknál volt anyag, csak éppen Szónokra nem jutott? Szerintem nem. & ebben elsősorban az ottani szertárfőnökség marasztalható el. Kötelességük, hogy a termeléshez anyagot és alkatrészt idejében és folyamatosan biztosítsanak. De ehhez együtt kell élni a vállalattal a napi gondokban. A mellérendeltségi viszony nem annyit jelent, hogy a termelő vállalatot kiszolgáltatottnak tekintsék. — A második negyedév kezdetére a vállalat tett néhány intézkedést azért, hogy a tervlemaradást némiképp csökkentse. Ezek közül láthatóan a leghatásosabbnak a tervezetten túl engedélyezett 78 ezer túlórát vélik. — Elég baj. A tervet nem így kell teljesíteni. Bár azt, hogy mi hozzájárultunk a többlet-túlórafel- használáshoz, a vállalat létszámhiánya tette indokolttá. A második félévtől azonban csak az eredetileg tervezett túlórakeret áll rendelkezésükre. — Májusban a vállalat 112 százalékra teljesítette teherkocsi fővizsga darab- számos tervét, ön ebből milyen következtetést von le? — Azt, hogy a szolnokiak is bebizonyították a minőségi kocsijavítás elvének helyességét. önmaguknak pedig főleg azt, hogy lehet tartani a kategóriákra megszabott időket és a darabszámot is. Bizonyították, hogy az egy kocsira fordított munkaórának a jövőben lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint áprilisban volt. A szolnoki járműjavító lemaradása az öt hónap alatt 421 teherkocsi volt Májusban terven felül kiadtak 43-at. Ezt a szintet nemcsak tartaniok kell, hanem emelniük is. Erre minden lehetőségük megvan. — Ezek szerint mit keli tenni a szolnoki járműjavítóban? — tettük fel utolsó kérdésünket — Meg kell valósítani az ütemes, szalagrendszerű termelést. A csere ja vitáshoz szükséges alkatrész mennyiséget előkeli állítani. A most még alkalmazott, de helytelen technológiát szűrjék ki, vezessék be a fejlettebbeket. Az ez évből még hátralevő időszakban, ha a vállalat havonta 60 teherkocsi fővizsgával végez el többet akkor az előirányzott éves tervét a megszabott munkaórákkal teljesítheti. Miskolci üzemünk, mint említettem, sokkal nehezebb körülmények között az eltelt öt hónap alatt csak 240 kocsival maradt le az előirányzatától, Debrecen pedig azonos feltételek és feladatok közepette, mint Szolnok, maradéktalanul teljesítette tervét. A középjavítással a szolnoki járműjavítóban sincs már különösebb baj, a személykocsi osztály is szépen fejlődik. Érdemes tehát derűlátónak lenni. — Végezetül annyit szeretnék mondani: szilárd meggyőződésem, hogy a járműjavítóban megvannak azok a belső feltételek, amelyeknek kiaknázása feltétlenül biztosítja a vállalat tervteljesítését. így lesz-e? Egyedül rajtuk múlik. F. P. Aratás előtt Hogyan szervezzük a betakaritőgépek munkáját Még néhány nap, és megindul a nagy csata a kenyérért. Alig negyedszázada, hogy ez az ősi megmozdulás még kizárólag a félmilliónyi kézi kaszás verejtéke® munkáját jelentette. Az idei termés betakaría meglévő erőt masimáSisan használjuk ki Jelentős teljesítménytöbblet csak úgy érhető el, ha tervszerű munkaszervezéssel megakadályozzuk a kapacitás elforgácsolódását. A betakarítás egyik kulcskérdése a gabonakombájn eredményes használata. Minden szervezési intézkedés arra irányuljon, hogy ezeknek a nagyteljesítményű gépeknek minél nagyobb, és minél inkább megkönnyített munkaterület jusson. A kombájn műszak- és idényteljesítmény növelésének leghatékonyabb eszköze a rendrearatógép igénybevételével megvalósított kétmenetes betakarítás. Az első menetet végző rendrevágó gépek munkaszélessége 1—1,5 méterrel több, mint a második menetben a kiszáradt rendek felszedését és esépléset végző kombájnok tényleges vágószélessége. A teljesítmény — a nagyobb területről összeterelt rend és a termény teljes beérettsége Gyakorlati munkán a gimnazisták Szolnokon az Alföldi Állami Áruházban kartonruha vásár van. A nagy forgalomban is előzékenyen, gyorsan szolgálják la a vevőket. — Milyen gyorsak ezek a kislányok — mondta egy asszony, aki a kislányának válogatott ruhákat; — Pedig csak gimisek a Tisza'-partiból —• mondta el egy fiatalember, aki 10 éves lehetett. Az én bátyám is_ itt van. A Tisza-parti Gimnázium III. osztályából nyolcán dolgoznak egy hónapot az áruházban. Ebédszünetben beszélgetünk a lányokkal. A fiúk ping-pongoztak valahol. — Már három éve itt vagyunk nyaranként. JS az iskola pad után egy kis mozgós munka — mondta Erdős Erzsi. fásában a döntő szerep már a gépeké, bár a multévinél nagyobb feladat vár a két- kezű aratómunkásokra is. Mind a gépi, mind a kézi betakarításnál az a leglényegesebb, hogy következtében — 25—30 százalékkal növekszik. Az elmúlt években a kétmenetes betakarítás előnyét 60kan csak a kombájnos betakarítás munkafolyamatának időbeni széthúzásában látták. A rendrearató-gépek részére éppen ezért — már a „felvonulási tervek” szerint is — csak 5—6 napos munkát biztosítottak. Ez a körülmény és az elmúlt évek alacsony szálmagasságú gabonaállománya okozta azt, hogy a kétmenetes betakarítás aránya az egy kombájnra számított területi idényteljesítmények 30 százalékát sem érte eL Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az idén ezt az arányt — ahol elég rendrearatógép is van — a kétszeresére növeljük. Megvalósítható követelmény, hogy ilyen esetben az „SZK-3” és főleg az Jobb ez, mint a felelés — így Sárosi. — Te csak hallgass, 4,7 voltál — szólt közbe Honti. Pillanatok alatt olyan hangulatot teremtettek, — mint az iskolában tízperces szünetben van. — Pénzt is kapunk; Én ruhát veszek belőle. — Én cipőt is, meg kinéztem egy tündér! zsákruhát. •— A negyediket elvégzem, utána az Aíöldibe jövök eladónák; Estin elvégzem a felsőfokú kereskedelmit. — A vizsga sem volt nehéz. Tudjuk már, hogy kell eladni! — A legfőbb az udvariasság! — Mi azok is vagyunk! — Letelt az ebédszünet, gyerünk dolgozni. „SZK-4” kombájnok átlagosan is elérjék a 400—450 kát. holdas gabonabetakarítási idényteljesítményt A kétmenetes kombájnos betakarítás előfeltétele a 6űrű szálállományú négyzetméterenként 350—400 szál és olyan szalmahosszú- ságú álló gabona, amely 18—20 centiméter magas tarló meghagyásával szem- veszteség és kalászsérülés nélkül, 4 méternél nagyobb vágószélességű rend- revógógéppel aratható. A most tapasztalható szálhosszúság rendkívül kedvező feltételeket teremt a kétmenetes betakarításra. Helytelen munkaszervezésre vall, ha a rendreara- tógépek üzemeltetését a kévésgabona gépi szállítása következtében előálló trait- torhiány hátráltatja. A traktor munkája a betakarításkor, a rendrearatásnál a leghatékonyabb, mert lehetővé teszi a kombájnteljesítmény 30 százalékos növelését, s így naponként 6—8 kát. holdnyi szemterméssel több kerül a magtárba (Ugyanennyi idő alatt egy traktor csak 3—4 kát. hold kévetermését tudja beszállítani.) A rendrearató- gépet vontató traktor munkájával közvetve kétszer- annyi szemtermést tudunk betakarítani, mintha azt kévehordásra és cséplésre használnánk fel. A feladat végrehajtása azonban bonyolultabb. A kombájnosokat — akik többségükben ma már mesterei a szakmájuknak — nehéz lenne meggyőzni arról, hogy a lábon álló „kombájnérett” gabonatáblák láttán tétlenül várakozzanak, vagy a közvetlen kombájnolással egyébként legjobban betakarítható dőlt gabonával bíbelődjenek, ha anyagi érdekeltségük ezzel ellentétes. A „menetirányterv” — amelyről mostanában mér sok szó esett — semmitmondó papírrá válik, ha nem egészül ki olyan technológiai jellegű utasítással, amely táblánként is tartalmazza az adott körülmények között maximális teljesítmények elérésére ösztönző munkadíjázási, munkaegységrészesedési feltételeket. A kévekötő-aratógépek jelentősége ugyan csökkent, de a meglevő, üzemképes gépek kihasználása éppen olyan fontos feladat« mint bármely más betakarítási mód hatékonyságának fokozása. Létjogosultságuk — a kézi aratáshoz hasonlóan — a fogatgazdálkodáshoz kapcsolódik. A betakarítás folyamatosságát szem előtt tartva, a biztonságos üzemeltetés előfeltétele, hogy egy kévekötő-aratógéphez — a naponkénti 25—30 kilogramm zsinegszükségleten felül — biztosítsunk az aratási idő 6—7 napja után a behor- dáshoz: 5—6 fogatot, vagy 3— 4 univerzális traktort és 4— 5 pótkocsit. A kévekötő-aratógépek alkalmazása ugyan feltételezi a kézi-kaszás kisegítő munkaerőt is, de ez mégsem feltétlen követelmény. A kézi munkaerővel való takarékosság érdekében helyesebb, ha a kévekötőgépek „karéjosan” körkörösen járnak, mert így a „fogásos ’’szervezéssel szemben 8—10 százalékkal nő a produktív meneted száma. összefoglalva: A betakarító gépek munkájának szervezése akkor mondható legeredményesebbnek, ha az elősegíti, hogy a megtermett gabona a lehető leggyorsabban jusson a magtárba.
