Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-16 / 139. szám
IBM. június 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Villámnyilatkozatok az aratásról Öt szövetkezet — öt intézkedési terve Kérdésünk; hogyan készülnek az aratásra? A JÁSZÁGÓI KÓKAI LÁSZLÓ TSZ elnöke féllába a kengyelben — lovon járja a határt — egyfelől a tagok, másfelől én ostromolom a kérdésekkel; — Hétszázhatvanhat hóidat takarítunk be az idén; A Jászberényi Gépállomástól két SzK—4-es kombájnt kapunk; de' még így is sok lesz a kézi aratás. Három és fél hold jut egy kaszára; Jó termést várunk az intenzív fajtáktól, holdanként 18—20 mázsát. — Igyekszünk a növényápo- lási munkákkal, mert sürget az idő és van nekünk egy állandó vetélytársunk, a szomszédos Rákóczi. Már az őszi vetéseknél elkezdődött a verseny, akkor helytálltunk, és most sem akarunk lemaradni; A PUSZTAMONOSTORI BÜZARALASZ főagronő- musa kissé idegesen fogadott. Nem csoda, már napok óta kora hajnaltól késő estig talpon van, — Munkaerőhiánnyal küzdünk, kertészetünkben sok a munka; Az aratás megkezdéséig lepermetezzük a szőlőt, a kukoricát és a cukorrépát kétszer megkapáljuk. Párttaggyűlésen és vezetőségi ülésen tárgyaljuk a premizálás problémáit; A 807 holdat igyekszünk zökkenőmentesen betakarítani. Gépvásárlási manővert hajtott végre A JÁSZIVÁNYI szabadság. A beígért kombájn bizonytalan volt, erre rögtön vásároltak két aratógépet. Ez sem volt könnyű, mert Pápáról kellett szállítani. — Tárolási problémáink is vannak. Húsz vagonos tárolónkon kívül a tagoktól béreltünk ideiglenes helyeket. így talán megoldódott a dolog — mondta Pásztor Pál főkönyvelő. Az előbb említett bizonytalan géphelyzet miatt az 1250 holdból 250-et kézzel ara.tunk. Nagy gondot fordítunk a növényápolásra; mindent háromszor kapá- himk meg; — Hazavárjuk a faluból feldolgozókat”, családtagokat, Így mintegy százötven emberrel több arat majd tábláinkon — A JÄSZSZENTANDRÄSI PETŐFIBEN — Nász Pál főkönyvelő így nyilatkozik; miközben a gépelt lapokat fiókjából — Hány gép vesz részt az aratásban? — Két kombájn. — Aratógép? — Nem használjuk mert nehéz vele homokon dolgozni. Két műszak lesz. A kézi kaszások még válogathatnak is, hogy részre, vagy munkaegységre aratnak; A kapások talajmunkáit csak kétszer végezzük el, mert 250 holdas kertészetünk is van, amire azzal végeztünk, akkorra ott lesz az ideje a 900 hold gabona betakarításának; Legtöbb munka A JÁSZKISÉRI KOSSUTH tagjaira vár 1489 holdon; — Saját aratógépeink és kombájnjaink kijavítva készen állnak, állandó 30 vagonos és bérelt magtárainkkal a tárolás mégoldódott. Az őszi árpánk már szépen érik — itt szintén a főkönyvelő, Barna Fe- rencné, fogad. Ilyenkor ritka dole® elnököt, vagy agronómust az irodában találni, a határban is csak a nyomukat, mert sokfelé szólítja őket a munka; — Prémiumot csak készpénzben fizetünk, a tervezett gabonamennyiség előreláthatólag meglesz — újságolta a főkönyvelőnő; Mindez öt villámnyilatkozat, de részletes intézkedési tervükből egy könyv is kitelne. Ezek a szövetkezetek nagyban kertészkednek is. Ennék ellenére megfelelő felkészültséggel állnak a nagy munka elé. — w — Egy gépgyár üzemszervezési problémáiról m BaleMviz&ga Vasárnap délelőtt a Szigligeti Színház kulisszái mögött izgatottan zajlott az élet. A szereplés lázában égő „kis művészeid’ és nyugtalankodó mamák vették birtokukba ezen a dél- előttön a színházat, ekkor tartották a Fegyvereserők Klubja és az Űttörőház balettiskolájának évzáró vizsgaelőadását. Mielőtt a füg-' göny felgördült volna. Seres Gyula tánctanár köszöntötte a megjelenteket, és né- hányszavás tájékoztatót fűzött a műsorhoz. Ezután következett a baby-csoport tánca, az apró balerinákat Vári László kísérte zongorán. A legkisebbek szereplése osztatlan közönségsikert aratott. Most talán kissé részrehajló lesz kritikám, de őszintén bevallom, hogy nekem az egész előadásból legjobban egy ötCsirkegyár Szibériában A krasznojarszki határvidéken (Szibéria) levő Bere- zovszkoje falu közelében üzembe helyezték az Orosz- országi Föderáció legnagyobb csirkegyárát, — ahol évente 1 200 000 csirkét fognak felnevelni. A gyárnak 16 műhelye” van. Mindegyikben 20 000 csirkét nevelnek egyszerre. Egy-egy csarnok hossza 84 méter, szélessége 18 méter. A műveletek jelentős részét (a takarmány elkészítése, adagolása, stb; gépesítették; éves, szöszke kislány tetszett, bár a többiek is nagyon ügyesek, kedvesek voltak, de őhozzájuk :nem fűz semmiféle rokoni Icapcsolat. A népes, jól működő balettiskola záró vizsgája nagyon bensőséges, meghitt lehetett volna — egy kisebb teremben, annak talán a nézőterét is megtöltöttük volna, — Tg — A jászberényi Aprítógép- gyár az idén kedvező feltételek között láthatott hozzá tervfeladatainak megvalósításához. Az anyagot idejében megrendelhették, a gyártáselőkészítés is megtörtént. Tavalyról körübelül 18 millió forintos befejezetlen állományt hozhattak át januárra: már az év első napjaiban is volt munka bőven. Ügy látszott, hogy a gyár talpraáll, s az első negyedévben teljesíti tervét. Ez a feltételezés lényegében indokolt volt: bizonyítja az, hogy a január—■ februári tervet teljesítették, sőt mintegy tízmillió forint tartalékot is képezhettek márciusra. A lendület azonban megtört, újból felszínre jutottak a megoldatlan problémák, amelyek végül a 42 százalékos márciusi tervteljesítést és 87,6 százalékos első negyedévet eredményeztek. Sem áprilisban, sem májusban nem sikerült kikecmeregniük ebből a hullámvölgyből. Nem szándékozunk jóslatokba bocsátkozni a féléves tervet illetően, de az, hogy annak teljesítése veszélyben van, szinte már bizonyos. A kérdés most már nyilvánvalóan az, hogy milyen belső és külső okok szülték ezt az állapotot. Elöljáróban annyit kell elmondanunk, hogy bár cikkünkben kizárólag 1964-el foglalkozunk, de amikről szólunk, évek óta tartó problémái az Aprítógépgyárnak. 53 Vessük vizsgálat alá 1964 első negyedévét. A vállalat erre az időszakra 52 millió forintos tervet kapott, s ahhoz betervezett — tehát szükségesnek tartott — 180 000 normaórát, továbbá tekintélyes pótidőt, valamint a műszaki fejlesztés-, bői várható 27 000 óra megtakarítást. Azt már tudjuk, hogy az első negyedévben 87,6 százalékos eredmény született, az 52 millió forintos tervből csak 45,5 millió valósult meg. Nyilvánvaló, hogy ehhez kevesebb normaórát használhattak volna fel, pontosan: 159 000-t. Ezzel szemben a 87,6 százalékos tervteljesítésre a tényleges ráfordítás 177,849 óra volt. Lám, majdnem annyi, mint amennyit az elvben száz százalékos első negyedévben gondoltak felhasználni. Megközelíteni a hibák forrását több oldalról lehet. Mi az üzemszervezéssel kapcsolatos utat választjuk. Kezdjük mindjárt a dokumentációk technológiai feldolgozásánál. Ahol törődnek a fiatalokkal A tiszaföldvári fiúk és lányok közül többen a Lenin Tsz-ben találnak munkát, megélhetést. A tsz vezetői igyekeznek róluk megfelelően gondoskodni. Elég csak azt megemlíteni, hogy a KISZ szervezet részére az idén 11 000 forintot biztosítanak. Külföldi utazásokra 6400, balatoni körutazásra 6000 forint áll a szövetkezeti gazdák rendelkezésére. A helyi sportkört — melyben a Lenin Tsz fiataljai is sportolnak — 30 ezer forinttal támogatják. Az idei mezőgazdasági kiállítás megtekintésére 8000 forintot szánnak. S így sorolhatnánk még tovább a különböző juttatásokat. Vagy említhetnénk azt is, hogy a tsz kultúrtermében a televízió, a magnetofon stb. a művelődést, a szórakozást szolgálja. Törődnek a szakmai továbbképzéssel is. Jelenleg huszonöt mezőgazdasági és tizenegy ipari tanuló sajátít el szakmát a közösben. Szorgalmazzák, segítik a versenyek szervezését, eredményeinek értékelését is. Három brigád — mindegyik tagjainak zöme fiatal — a szocialista brigád cím elnyeréséért dolgozik. Olyanok öregbítik a tsz jó hírét, mint Süveges Ilona baromfigondozó, aki szintén szocialista brigádtag s a közelmúltban kapta meg a „Kiváló állattenyésztő” jelvényt. A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdái — köztük az ifjak s a lányok is — egyet akarnak: gazdag termést, jó jövedelmet. A korábbi években munkájuk, szorgalmuk megfelelően kamatozott. így lesz ez minden bizonnyal most is. — vincze — Tiszta határral az aratá A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztály* és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján A KUKORICA MÁSODIK KAPÁLÁSA T e 1 j e s í t é Járás, város neve: Terv géppel k é z z e 1 kh kh % kh % Jászberény j. 25 650 22 094 86.1 7 901 30.8 Kunh egyesi j; 11 549 6128 53.0 2 840 24.5 Kunszentmártoni j. 13 015 8 134 62.4 5 327 40.9 Szolnoki j.26 432 20 407 77.2 16 375 61.9 Tiszafüredi j; 8 200 5 976 72.8 4 269 52.0 Törökszentmiklósi i. 9 906 9 403 94.9 5 586 56.3 Jászberény 4 552 2 340 51.4 1 970 43.2 Karcag 6 607 4 773 72.2 2 820 42.6 Kisújszállás 4180 3 224 77.1 1 742 41.6 Mezőtúr 6 010 4 500 74.8 2100 34.9 Törökszentmiklós 6 628 5144 77.6 2 690 40.5 Túrkeve 4176 3 970 95.0 2 295 54.9 Szolnok megye termelőszövetkezetei 126 905 96 093 75.7 55 915 44.1 Szolnok megye állami gazdaságai 11 28« 9 452 83.8 2 070 21.6 A múlt hét elején valami kevés csapadékot kapott a megye, főképpen Szolnok, Jászberény szakaszon, valamint Kunszeait- márton környékén. — A Nagykunság városaiban tovább tart az aszály. Éppen ezért elsőrendű kötelesség most a gyomirtás, a gyomtalanítás, hiszen ezzel is akadályozzuk a párolgást és a tisztán tartott növény több tápanyagot, nedvet kaphat a talajból. A megyében a második kapálások időszakában tartunk, noha még vannak járások, városok, mint a jászberényi-, főként a kunszentmártoni járás, ahol még az első kapálással sem végeztek. A cukorrépa második kapálását Mezőtúron befejezték, legjobban a tiszafüredi és a kunszentmártoni járásban maradtak le. A napraforgó második kapálását géppel a szövetkezetekben 71 százalékban végezték el, kézi kapálásával pedig 41 százaléknál tartanak. Az állami gazdaságokban 80 százalék körül járnak a cukorrépa második kapálásával. A lucerna második kaszálásával érthetetlenül késlekednek többhelyütt Számottevő teljesítményt még csak Túrkevén és Karcagon értek el, ellenben Kisújszálláson, Mezőtúrom, a törökszentmiklósi járásban jóformán el sem kezdték a második jövedék betakarítását Az állami gazdaságok ebben a munkában jobban rajtolnak, mert míg a szövetkezetek megyei teljesítménye 20 százalék, az övék százalékban majdnem kétszerese. Az öntözési terv teljesítésében viszont mindkét szektorban késlekednek; — Legjobban Mezőtúron és Karcagon törekszenek arra, hogy mesterséges csapadékkal növeljék a termést, viszont Túrkevén és Törökszentmiklóson keveset öntöztek még. Az állami gazdaságokban ebben is előzik a szövetkezeteket Szovjet tudósok felfedezései A szovjet tudósoknak — speciális műszer segítségével először sikerült megfigyelniük a virus behatolását a növényi sejt magjába. Ez a Kazahssztánban felfedezett virus a dohánymozaik nevű virus egyik fajtája. Más törzsektől eltérően ez a virus magába a sejt szivébe, a sejtmagba hatol be. Ennek következtében a gömbalakú sejtmag polipszerűVé válik. A sejtmagot a proptoplazmával összekötő kis csatoranákat a virus eldugaszolja és megrepeszti. A növény sejtmagjára ható pusztító erejét tekintve ez a. virus a tudósok szerint az ultrahanghoz hasonlítható. A dohánymozaik virus új fajtája a betegség — ugyanazon tüneteit váltja ki, mint a már ismert törzsek. A paradicsomot, a dohányt és a hozzájuk hasonló növénye' et támadja meg. A -szovjet biológusok úgy vélik, hogy a sejtforma fizikai szétrombolása a növény megbetegedésének nem az egyedüli, de a leglényegesebb oka. D. L. Beérkezik egy soha nem látott konstrukció rajza (egyedi gépgyártásról van szó). Elkészítik az anyagnormát, meghatározzák, hogy az új gép egyes darabjait milyen gépe» munkálják meg (legalábbis töbnyire), kiszámítják, hogy a gyártáshoz mennyi idő kell. Sajnos, s ez az alapvető hibák egyike, ezek a mutatók megbízhatatlanok; hiszen a tényleges ráfordítás sokkal magasabb a tervezettnél; Az első negyedévben közel 30 000 óra pótidőt adott a technológiai osztály különböző címeken; Az utókalkuláció havonta vaskos jegyzékkel bizonyítja, hogy milyen nagymérvű az anyagtól és normaórától való eltérés az előírtnál. Ezt azonban nem tanulmányozzák, mondván, hogy gazdasági témáról van szó. Gondolatmenetünket tovább fejtegetve látjuk meg, hogy ez a szemlélet mire vezet. Szóval a technológiai osztály tovább gurítja a bizonytalanság labdáját, lesz ami lesz alapon — a programirodának. A játék azzal folytatódik, hogy a programosok műveletre készítik elő a gyártmányt; illetve mint mondják, hiábavaló munkát végeznek. A program úgyis felborul abban a pillanatban, amint kiderül, hogy a technológiában előírt idők nem jók, az öntvényen nagyobb a ráhagyás, mint amire számítottak -— és így tovább. Egyszóval: nem lehet addig rendet teremteni a programozásban, amíg a gyártmányok tényleges normaóra szükségletét nem ismerik előre. Ez az igény e pillanatban merő képtelenség, de azt, hogy a technológiai idők a műszakilag legreálisabb és megindokolható határt elérjék, meg kell oldani még akkor is, ha százszor egyedi gépgyártásról van szó. 53 A termelés egyes területein, szűk keresztmetszet van. Azt, azonban, hogy milyen nagy csak bizonytalan számok bizonyítják, amelyeket a technológiai osztály produkál. A dolog valóságos megítéléséhez ez tehát csak irányadó lehet; A gyakorlat azért példázza, hogy többek között a horizontesztergák, portálmarók, hegesztők, lemezlakatosok túlterheltek. Ezen aztán úgy segítenek az üzemben, ahogyan tudnak. Zaják József csoportvezető elmondotta egy alkalommal, hogy a nagy gépeken végeznek rendszeresen olyan munkát, amelyek azon gazdaságtalanok, kisgépekre valók. Az átcsoportosítás sok időt vesz igénybe, külön készülékez- ni kell. Amit a technológia sok esetben horizontpadra írt elő, alkalmasint marógépen végzik — és így tovább. A marós nem ismeri a horizontmunkát, amíg begyakorolja magát, sok veszteségidő gyülemlik össze. Meglehetne vizsgálni — Szerényi László művezető szerint azt is, hogy mennyi a gépálíás, az anyagmozgatás hibái miatt. Említhetnénk azt is, hogy a lemezműhelyből lassan és késve kikerülő darabokat nem egy esetben négy-öt gépen munkálják meg, holott másképpen is elvégezhetnék a szükséges műveleteket; Ha csupán az eddig alkalmazott példákon gondolkodnánk el, akkor is kimondhatnánk, hogy az üzemszervezés megjavításában nagyon sok a tennivaló. Fábián Pétr
