Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
3. 3 Guszti bácsi, a fogyveraives A kispolgári forradalmiság zsákutca Azfc-tudtam, ftogv a vadászait faág- vérig szenvedélyévé válhat az embernek. Sok vadásszal * váltottam már szét, aki órákig tudott beszélni egy-egy érdekes kalandjáról, az állatok életéről. Azt azonban, hogy a vadász- puskák javítása is szenvedélyé lehet, csak a minap tudtam meg, amikor megismerkedtem Molnár Ágostonnal — azaz Guszti bácsival, ahogyan a vadászok hívják. Igaz, a vadászok sokan vannak, ő meg egyedül, így hát nem is tudhattam, hogy ilyen szenvedély létezik — lévén ő az egyetlen fegyverműves a megyében, s egyben igazságügyi fegyverszakértő is. Ez utóbbi foglalkozására nagyon büszke. Épp úgy büszke, mint nyolc leányára. Sajnos* *, trónörökös” oesn született... — Hiába próbálkoztunk — mondja — mind lány lett De nem bánom! Úgy szeretnek azok bennünket .. A fiú sohase ragaszkodik annyira a szüleihez, mint a Itoy. — És araikor összejön a «Bálád... — Akkor a szomszédtól kell széket kérni kölcsön, olyan sokan vagyunik. Mert van már nekem tizennégy unokám is... Sokat mondják a gyerekek, menjek nyugdíjba. De én nem tudok meglenni munka nélkül... — Hány éve dolgozik, Guszti bácsi? — Tizenöt esztendős voltam, amikor kezdtem- ■ • Most meg már betöltöttem a hetvenedik évet Nézelődöm a kis helyiségben. Kuncsaft érkezett abba kellett hagynunk a beszélgetést Egy nagy szekrényben katonás rendben sorakoznak egymás mellett a vadászfegyverek. A kis íróasztalon jegyzékek sokasága áll, aztán néhány fénykép. A falon felirat: ..Védd a fácánt és a foglyot!” Észreveszi szemlélődésem: — A jó vadásznak nem diég csak lövöldözni tudni. Óvni is kell a vadakat Minden vadásznak vadgazdának is kell lennie... — és sorolja, hogy a gépek milyen sok kárt tesznek a vadállományban. Mert a fácán föl nem rebben a gép elől, iníkább megbúvik a vetés között El kell tehát riasztani. Közbeszólok: — Úgy látom, Guszti bácsi is szenvedélyes vadász. — Csak voltam. Hiába megöregedtem... most már csak a fegyverek maradtak nekem... Aztán kérdésemre elmondja, merre járt vadászni régi cimboráival együtt, s hogy közülük Varga Mihály még mindig azzal a puskával lő a vadra, mit 1922-ben tőle vásárolt. — Mondja, Guszti bácsi, hogyan választotta maga pont ezt a szakmát? — Hogy? Hát tanulónak álltam... apámat nem ismertem, anyám nevelt föl... még most is él, nyolcvankilenc éves, de az önállóságát nem adja föl. Egy házban lakunk, de külön háztartásban. — És a felesége? — ö is, hál’ istennek jól van... ő annak az embernek a lánya, akitől a szakmát tanultam. Elnéztem az idős mestert — biz’ nem 1, tszik rajta a hetven esztendő. Fürge, fiatalos. Legénykorában csinos ember lehetett, nem csoda. hogy megakadt rajta a lányok szeme. Ö mondja — majd minden vasárnap tá- iár fegyver-felülvizsgálatra a megyében. Harminchárom vadásztársaság tartozik hozzá — nem kis munka ez. Aztán a műhelybe is jócskán hoznak javítani valót. — És csak egyedül dolgozik, Guszti bácsi? — A vállalatomnak nem kifizetődő, ha két embert tart. (ö ugyanis a vasipari vállalat alkalmazottja.) — De hiszen egyedül van Szocialista ' brigádvezetők klubja A szolnoki Ságvári művelődési házban megalakult a szocialista brigádvezetők klubja. A művelődési ház 18 vállalatot tájékoztatott szándékáról, kérte segítségüket a klub létrehozásában. Sajnos, a 18 közül mindössze 8 vállalat reagált a felhívásra, pedig a megjelentek tanúsága szerint a szocialista brigádok és brigádvezetők igénylik aa ilyenirányú segítséget. A huszonöt részvevő mindegyike helyeselte a művelődési ház kezdeményezését, amely régi hiányt hivatott pótolni. Attól függetlenül, hogy esetleg a vállalatoknál működnek hasonló klubok, létrehozása feltétlenül hasznos, hiszen az eddigieknél szélesebb fórumot biztosít a tapasztalaitok kicserélésére, lehetőséget nyújt a brigádok intenzívebb kapcsolatának kialakítására. A klubot természetesen nemcsak a brigádvezetők, hanem a brigádok tagjai is látogathatják. Fontos feladata lesz a brigádok kulturális, művelődési terveinek kialakításában is. — Munkájába be kell vonnia a szolnoki szocialista brigádok lehetőleg valamennyi brigádvezetőjét. Ennek érdekében a klubot megalakító brigádvezetők elhatározták, hogy ismételt felhívással fordulnak a vállalatokhoz, amelyben tájékoztatják őket a klub megalakulásáról és részvételre szólítják fel a szocialista brigádokat. A brigádvezetők legközelebb — remélhetőleg lényegesen nagyobb számban — június közepén találkoznak újra, hogy megvitassák a klub részletes programját, feladatait. puskaműves a megyébe«. Utánpótlásról is kefisae gondoskodni. — Volt nekem egy fásulom — válaszolja —, de mér fölszabadult. Máshová ment dolgozni. Megint abbamarad a beszélgetés. Egy vadászkalapos férfi pisztolyát hozta javításra. Aztán bejött egy vasutas is, a mesterrel ismerősként üdvözölték egymást Ilyesfajta szavakat hallottam: Mi újság van, Kovács elvtárs? Hogy teleltek a fácánok? Amikor ismét egyedül maradtunk, hozzám fordul: — Aztán minek köszönhetem, hogy így eljöttek hozzám? Mivel érdemeljem én ki azt, hogy még az újságba is belekerülök? Hirtelenjében nem tudtam mit válaszolni, s csak ennyit mondtam: — Hát, a munkájával. Meg aztán gondolom, a vadászok is szívesen olvasnak majd Guszti bácsiról. De utóla, még egy indokot mondhatok: talán ha közelebbről is megismerik a fiatalok az idős mester szenvedélyét — talán kedvet kapnak ehhez a szakmához. S akkor Molnár Ágoston nem lesz egyedüli puskaműves a megyében. Mert amíg vadászok vannak, fegyverművesre is szükség lesz. Nem igaz? Varga Viktória Ü BuuikásmoigalMi régi átka a kispolgári hatások céttévesztő visszatükröződése az elméletben és a gyakorlatban. Nem mentes tőle a kommunista mozgalom sem, amely megszületésétől kezdve két- frontos harcban kénytelen küzdeni ellene az alkotó marxizmus—leninizmus, a következetes proletárosz- tályharc védelméért és alkalmazásáért. Az utóbbi években a kispolgári elhajlások közül a Kínai Kommunista Párt vezetőinek támadásai következtében különösen veszélyessé vált a „baloldaliság”i Ez az elhajlás a jobbol- dalisághoz hasonlóan kispolgári hangulatokat tükröz, de ellentétben vele általánosságban nem a jobbmódú kispolgárságtól származik, hanem a szegényebb rétegektől, a „dühödt kispolgároktól”. Jellemző rá a türelmetlenség, a fegyelmezetlenség, az ingadozás, az álhatatlanság, az álforradalmi hangoskodás, a gyors fellobbanás és az apátia váltakozása, a végletekben való csapon- gás. A kispolgári forradalmiság az elméletben és a politikában nem a realitásokból indul ki, hanem a szubjektív óhajokból, amiért is kalandorkodás felé igyekszik szorítani a kommunista pártokat. A tömegekkel nem tud megfelelően számolni, irreális feladatok elé állítja őket, előrefut és állandóan azzal fenyeget, hogy a pártot elszakítja a történelem döntő erőitől* Végső fokon mind a hatalomért folyó harcban, mind pedig a szocialista építésben lehetetlenné teszi, hogy a kommunista párt betöltse az élcsapat szerepét. Mindezért nem kevésbé veszélyes a jobboldaliságnál. Mint Lenin kimutatta, a „balol- daliság” minden forradalmi mozgalmat aláás, ha nem folyik ellene következetes harc. Egyébként is a jobbolda- liságot és a „baloldalisá- got” osztálygyökereiknél és természetüknél fogva nem választja el kínai fal: az egyik könnyen átcsaphat a másikba. Ez jellemzi például a trockizmust, amely tagadta a szocialista építés munkáját a Szovjetunióban, és a „szocialista világforradalom” hívének kiáltotta ki magát, s mint ilyen sürgetően követette a forradalom exportját Jóllehet a trockiz- mus és a „baloldaliság” számos más korai irányzata vereséget szenvedett, a „baloldaliság" felélénkülésének veszélye korántsem múlt el. Lenin már 1920- ban figyelmeztette a kommunista világmozgalmat, hogy a „baloldaliságot” nem szabad csak absztrakt módon, vagyis általában elítélni és csak a régi baloldali hibák bírálatára szorítkozni, mert ez az irányzat képes teljesen váratlanul, új formákban és új jelszavakkal feltámadni. Ehhez tápot adnak a kispolgári hangulatok, amelyek betörnek a munkások soraiba és a kommunisták közé is. Különösen megvan ennek a veszélye a forradalmi fellendülés és a sikerek idején, amikor a „baloldali” illúziók köny- nyebben elterjedhetnek. — Ilyenkor gyakrabban fordul elő az ellenség erejének alábecsülése, a lehetőségek és a realitások szubjektív megítélése. Ma a „baloldali” nézetek legfőbb képviselője a kommunista világmozgalomban a Kínai Kommunista Párt vezetése. — E párt vezetőinek felfogása rokon a trockizmussal, de a jelenlegi helyzet hatása alatt sajátos, „modernizált” tartalmat és formákat kapott. A dolog lényege azonban mindenképpen az, hogy természeténél fogva „baloldaliság”. Elmélete a kínai sajátosságokat anti- marxista módon értékelve általános, mindenkire kötelező törvényszerűségeknek ! kiáltja ki. A marxizmus— leninizmus alkotó munkáját dühödten támadja és helyébe a szubjektívizmust, a személyi kultuszos dogmatizmust akarja állítani. Politikája nem szá- | mól az élet realitásaival, I hanem a kispolgári forradalmiság óhajait szeretné : realizálni. Ezek szempont,- j jából akarná átalakítani a , világot, méghozzá azonnal, ' minden áron és minden eszközzel, figyelmen kívül hagyva a népek és a többi kommunista pártok felfogását. A következetes pro- letárosztályharc erőivel szemben bizalmatlan és lenéző. Magának követeli az egész kommunista világmozgalom vezetőjének szerepét, hogy annak erejével kísérelje meg a lehetetlent, a forradalom exportját. Ilyképpen szembekerült a kommunista világmozgalom stratégiájával és taktikájával, antimarxis- ta álláspontra helyezkedett a nemzetközi élet alapvető kérdéseiben és szakadár tevékenységet fejt ki. Semmiképpen sem véletlen, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői idejutottak. — Szubjektív „baloldali” nézeteik bizonyos objektív körülményekkel összefüggésben alakultak ki; Közismert, hogy Kínában a hatalmas váró« és falusi kispolgári tömegek nagy hatással vannak a pártra. Ezek nevében egyenes szubjektív ultraforradalmi elemek türelmetlenül követelik a nehéz életviszonyok és az elmaradottság gyors megváltoztatását, megfeledkezvén róla, hogy minden nép kemény és szívós munkával alakítja ki a maga életét Ezáltal objektíve szembekerülnek a szorgalmas kínai néppel is, amely áldozatosan építi a szocializmust. A Kínai Kommunista Párt vezetői nem ismerik kielégítően a nemzetközi helyzetet és az egyes kommunista pártok helyzetét és a munkásosztály történelmi szerepét sem. A mai nemzetközi erőviszonyokból és a nagy sikerekből helytelen következtetéseket vonnak le. — Szubjektív talajon állva ilyen körülmények között óhatatlanul ellentmondó döntések születnek, a politika kiegyensúlyozatlanná és kalandor jellegűvé válik. Ez a politika fel szeretné szabadítani magát a felelősségteljes és fárasztó „hétköznapi” munka alól, hogy átadja magát a „nagy forradalmi harc”, a „végső csata” illúziójának. A kommunista világmozgalom azonban tisztában van vele, hogy a forradalom és a szocialista építés nem pillanatnyi fellobbanást, nem felelőtlen hangoskodást, hanem kitartó, hosszú időt követelő marxista—leninista munkát követel. Az alkotó marxizmus—leninizmus és az egész emberiség nevében elutasítja, leleplezi és leküzdi az ultraforra- dalmiságot. Hatalmas erejével megakadályozza azt, hogy a vita elterelje a figyelmet a szocialista világ- forradalom igazi folyamatáról és feladatairól. A magyar nép saját tapasztalatai és érdekei alapján is minden erejével támogatja ezt a harcot. A magyarországi jobb- és baloldali hibák elleni két- frontos harc gazdag tapasztalataiból tudjuk, hogy a kispolgári hangulatok és törekvések leküzdése csak a marxizmus—leninizmus következetes érvényesítés» alapján lehetséges. Sütő Qtr Sr Ü " \ lllR lliÍPs Xiv) Új fűz, aj kazán Tegnap délben megkezdődött a szolnoki papírgyár új, 2,5 megawattos erőművének 30 napig tartó üzempróbája. Az új kazánház óránként 30 tonna gőzt szolgáltat, a gőznyomás 40 atmoszférás. Kialudt a tűz a régi kazán okiján, az üzemnek már az újak szolgáltatták a gőzt. Az erőmű turbináját csak későbbi időpontban, de a 30 napos próbaidőszakba« kapcsolják be. Indulás után egy bizonyos ideig a hálózatra dolgozik, a későbbiekben elsősorban a gyár villa- moscnergia szükségletet fogja ellátni és esak a felesleges jut a hálózatra. Erre az erőműre két szempontból ás nagy szüksége volt a papírgyárnak. Először azért, mert a régi kazánház kazánjai kiöregedtek, miattuk az utóbbi időben egyre több volt a gőzszolgáltatás hiányából eredő üzemállás. Másrészt a közeljövőben megkezdődik annak az üzemrésznek az építése, amelyben a IV-es számú papírgépet állítják fel, s e gép üzembchelyezcsével a jelenlegi papírtermelés a duplájára tag emelekcdni.
