Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

1964, június H. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI* 3 Nemcsak pénz, hanem szemlélet kérdése is a közegészségügy Szolnok Város Ta­nácsa legutóbbi ülésén a közegészségügyi helyzet­ről tárgyalt. Ügy gondoljuk, nem érdektelen, ha a nyil­vánosság előtt is foglalko­zunk ezzel. Tudjuk, hogy — mint minden városban — Szol­nokon is igen sok a pó­tolni-, kijavítani való. Ez egyrészt pénzkérdés: új lé­tesítmények, közművesítés megépítése, különböző fel­szerelések vásárlása stb. Másrészt azonban határo­zottan meg kell mondani azt is, hogy némely helyen nem a beruházások anyagi fedezete hiányzik, hanem az emberek szemlélete el­maradott. Az egészségügyi szervek nem támasztanak irreális követeléseket, vi­szont azt már ideje lenne • megérteni mindenkinek, hogy az egészségügyi kö­vetelmények betartása nem öncélú előírás, hanem élet- körülményeink, munkafel­tételeink gyorsabb ütemű javításának egyik igen fontos része. Milyen jelző illenék arra a hivatali, üzemi vezetőre, aki az egészségügyi ellen­őrzéseket felesleges zakla­tásnak nyilvánítja? Az egy­szavas válaszok túlzásával — és nem sértés akar ez lenni —: ez az ember kor­látolt. Majd ha eljutunk oda, hogy az ilyen ellen­őrzések „feleslegesek” lesz­nek, abban az értelemben, hogy néhány perc alatt konstatálni lehet a rendet, a szabályok betartását, ak­kor az illetékesek nem kényszerülnek órákat, eset­leg napokat eltölteni a hi­bák, szabálytalanságok meg­állapításával. Inkább tehát segítésnek, a szakember jószándékú tanácsának kel­lene felfogni az ellenőrzé­seket. Tavaly tizenölt esetben pénzbírság kiszabására is szükség volt. Itt már biz­tosan hanyagságról, gon­datlanságról van szó. Mert azért senkit sem bírságol­nak nálunk, hogy nem építtet százezrekbe kerülő új raktárt például. Nézzünk néhány kérdést kissé részletesebben. Az ivóvíz minőségével kevés­bé, a mennyiséggel kap­csolatban azonban vannak nehézségek. A városnak nagy a külterülete. Igen sok lakóépületbe még nincs bevezetve a víz, az itteni lakók a 130 közkifolyót vagy az artézi- és egyéb kutakat használják. A pa­pírgyár és a vegyiművek kivételével az üzemek szintén ivóvizet használnak fel ipari célra. A szenny­vízcsatornázásra tizenöt­éves programot dolgoztak ki, ez — figyelembe véve a lakosság növekedését — 78 000 ember ellátására lesz alkalmas. Ezek meg­oldása természetesen távo­labbi feladat. A Nyúl ut­cában és környékén hiány­zó árnyékszékek azonban sürgős intézkedést követel­nek. A műszakiakkal kö­zösen helyszíni szemlét tartanak, majd építőanya­got szállítanak a házakhoz. Ilyen segítség után ismét csak a lakókat lehet elma­rasztalni — s ez bírságo­lással is kifejezésre juthat —, ha nem építik meg az árnyékszékeket. A köztisztaság jó utak és korszerű szemétgyűjtő­autók kérdése. És mind- annyiunké: ne szemetel­jünk. Ez év elejétől a sze­méttelep a városon kívül van, de az Abonyi és a Körösi út mellett magáno­sok és egyes vállalatok is kupacolnak össze hulladé­kot, építési törmeléket. — Más példák: a piacra ivó­víz kell, nem szabad meg­engedni hogy a földön áru­sítsanak. A növekvő igények mind nagyobb feladatokat támasztanak az éttermi, üzemi, bölcsődei stb. konyhákkal szemben. Je­lenleg a Béke Étterem konyhájának felújítása a legsürgetőbb — valószínű­leg csak jövőre kerül rá sor. Az viszont megintcsak nem pénzkérdés, hogy a vendéglátó egységeknél és másutt élelmezéssel foglal­kozók egszségügyi mini- mum-tanfolyamot végezze­nek. (Legalábbis nem nagy összeget kíván.) A fodrászüzletek nagyobb részében igen kicsi, vagy egyáltalán nincs öltöző. — Talán ennél is nagyobb baj, hogy nem fertőtlenítik kellőképp a munkaeszközö­ket, ritkán cserélik a ruhá­kat, törülközőket. Igen fontos a gyermekek védőoltása. Nemrégiben azonban ötven szülőt ta­láltak, aki többszöri fel­szólítás után sem vitte el oltásra gyermekét. E cikkben nem fog­lalkozhatunk a közegész­ségügy minden vonatkozá­sával. Ha az egészségügyi szervek mindinkább meg­előző jellegűvé akarják tenni munkájukat — és ez a cél —, ahhoz a társa­dalmi szervek segítségén túl az is szükséges, hogy az egészségügy fontosságá­nak felismerésében még tovább jussunk előre. És amire lehetőségünk van, azt valósítsuk meg minél haínarabb. V. P Gheorghe Apostol fogadta Péter Jánost Bukarest (MTI) Gheorghe Apostol, a Ro­mán Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első. el­nökhelyettese szerdán dél­előtt fogadta Péter Já­nost, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterét, aki kedden baráti látoga­tásra Bukarestbe érkezett. A baráti légkörben lefolyt találkozón jelen volt Cor- neliu Mamescu, a Román Népköztársaság külügymi­nisztere, Gheorghe Pele külügyminiszterhely ettes, valamint Kuti Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság buka­resti nagykövete. A délelőtt folyamán Pé­ter János látogatást tett Corneliu Manescunál. A szlovák opera Pasién A szlovák Nemzeti Szín­ház 270 tagú operatársula­ta október 27-én, 28-án és 29-én a Vígszínházban mu­tatkozik be a magyar fő­város közönségének. Mű­sorukon a neves cseh ze­neszerző, Janacek: „Sva* topluk” című történelmi operája, továbbá Verdi: „Trubadúr” és Wagner: — „Tannhauser” című műve szerepel. A Vígszínház 110 tagú együttese június 28-án utazik Pozsonyba, ahol hat előadáson lép feL Felmentés - elmarasztalás Tanulságos szövetkezeti perek Egy tsz-tagat a szövetke­zet fűrészüzemében munká­ja közben halálos baleset ért. Az SZTK az elhunyt családjának kifizetett tár­sadalombiztosítási szolgál­tatások visszafizetéséért a szövetkezet ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Indokul arra hivatkozott, hogy a halálos balesetet az óvórendszabályoík megsze­gése okozta és ezért a tsz felel. A szövetkezet a fize­tési meghagyás hatályon kí­vül helyezéséért pert indí­tott. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, amely a ke­resetet elutasította. A határozat indokolása szerint a balesetelhárításról szóló rendelkezéseket a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben is végre kell hajtani. Ezért a tsz-elnököík kötele­sek gondoskodni a baleset- elhárítás megszervezéséről, az ellenőrző bizottságoknak pedig figyelemmel kell kí­sérniük, hogy a rendelke­zéseket betartják-e. Ebben az esetben kiderült, hogy a halálos balesetet okozó kör­fűrész az óvórendszabályok­ban előírt védősisak helyett csak védőlemezzel volt el­látva, holott a szükséges védőberendezés mindössze párszáz forintba kerül, te­hát beszerzése nagy anyagi megterhelést nem jelentett volna. Ezért az özvegyet és az árvát megillető járadé­kot a tsz az SZTK-nak vis­szafizetni tartozik. A gyomirtószer hatás­talan — kármegosztás A megyei mezőgazdasági ellátó vállalát egy tsz-nek 30 ezer forintért 270 kilo­gramm Hungazin DT gyom­irtószert szállított. A szert a megyei növényvédő állo­más a szövetkezet 58 hold­ján szétszórta. A munkáért hatezer forintot számított. Az eredmény azonban el­maradt, ezért a tsz a gyom­irtó árának, a szétszórás díjának és 60 ezer forint­nak megfizetéséért a mező- gazdasági ellátó vállalat el­len azon a címen, hogy a gyomirtó hatástalansága miatt a szóbanforgó terüle­ten kapáltatnia kellett és terméskiesése volt, pert in­dított. Az elsőfokú bíróság a szert előállító gyárat és a növényvédő állomást is hi­vatalból perbe hivta. A bi­zonyítási eljárás lefolytatá­sa után a keresetet elutasí­totta. Az ítélet indokolása szerint a gyomirtó megfe­lelő volt. A szakértő sze­rint az eredmény elmara­dása sok tényező együttha­tásának következménye. A szövetkezet földjei száraz zónába esnek és a gyomirtó „bemosásához” öntözés el­lenére sem kaptak elég csa­padékot. Ehhez járult, hogy a föld a vegyszeres gyom­irtásra nem volt kellően előkészítve. Hiba volt az is, hogy nem a kevésbé vízigé­nyes Hungazin PK-t hasz­nálták. Főként ezek a kö­rülmények okozták a vegy­szer hatástalanságát, ami­hez még a száraz időjárás is hozzájárult. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és a mezőgazdasági ellátó válla­latot, valamint a szert elő­állító gyárat 26 ezer forint egyetemleges megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint a szocialista együttműködés kötelezettségéből folyóan a vegyszert forgalomba hozó ellátó vállalatnak köteles­sége lett volna a szövetke­zet figyelmét felhívni, hogy a vegyszer hatása az időjá­rás ingadozásai között két­séges. Ha ezt megteszi, a szövetkezet mérlegelheti, vállalja-e a kockázatot vagy sem. A növényvédő állo­másnak viszont kötelessége lett volna a vegyszer tulaj­donságairól meggyőződni és erről a szövetkezetét felvi­lágosítani. Az ellátó válla­lat csak akkor lenne fele­lős, ha minden körülmé­nyek között használhatat­lan vegyszert gyártott vol­na. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a me­zőgazdasági ellátó vállalat­tal szemben a keresetet el­utasította, míg a másik ket­tővel szemben az első fo­kon eljárt járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A törvényességi határozat in­dokolásában rámutatott ar­ra, hogy egy kereskedelmi vállalatnak nem róható fel, ha valamely cikket gyártó vállalat útmutatásán túl­menő tájékoztatást nem nyújt a vevő részére. A szövetkezet Is tudta, hogy a vegyszeres gyomirtással bizonyos mértékig még kí­sérletezés folyik. Ezért van utasítás, hogy vegyszerki­utalás előtt bizonyos felmé­réseiket kell végezni. Tehát az ellátó vállalat nem fele­lős. A növényvédő állo­másnak viszont kötelessége let» volna a gyomirtószer alkalmazásának előfeltéte­leit vizsgálni és csak akkor használni, ha hatásos alkal­mazása biztosítva van. Az új eljárásban tisztázni kell; mi volt a szer hatástalan­ságának tényleges oka. Fel­merülhet a kérdés, hogy maga a vegyszer megfelelő volt-e. Ha kiderül, hogy a vegyszer sikeres felhasz­nálásának feltételei hiá­nyoztak és erre az állomás nem hívta fel a szövetkezet figyelmét, akkor kártérítési felelőssége fennáll. Ha a szer alkalmatlan volt, ak­kor a gyár felelős. Nem hagyható figyelmen kívül a szövetkezet magatartása sem. A szövetkezet megfe­lelő szakemberrel rendelke­zik, tehát köteles lett volna tisztázni, vajon a felhasz­nálás előfeltételei megvan­nak-e. Ha a tsz is hibás, kármegosztásnak van helye. A határidő elmulasztása Egy tsz-tag kilépett a szövetkezetből. Elhatározá­sát a közgyűlés tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a bevitt négy holdért földjáradékot fizet. A volt tag pert indított és kérte a bíróságot, kötelezze a szö­vetkezetét bevitt földje vagy hasonló minőségű föld kiadására. A járásbíróság a keresetnek helyt adva, kö­telezte a szövetkezetét, ad­jon ki azonos értékű földet. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a keresetet a következő indokolással utasította el: — A bíróság előtt kere­setet lehet indítani a kilé­péssel, átlépéssel, a tagsági viszony megszüntetésével* vagy a kizárással kapcsola­tos vagyonjogi igényről döntő közgyűlési határozat ellen, kivéve a föld jelölés tárgyában hozott határoza­tot. A közgyűlés döntése el­len 30 nap alatt lehet jog­orvoslattal élni. Ennek a határidőnek elmulasztása kizárja, hogy a közgyűlési határozatot perrel támad­hassák meg. A volt tag a határidőt elmulasztotta, mulasztását igazolni, ki­menteni nem tudta, ezért keresetet nem indíthatott. Érvénytelen D&LIDŐBEN A TISZA PARTJÁN szerződés után nem jár kötbér Nagyon sok per szárma­zik abból, hogy a szövet­kezetek nem tartják be az írásbeli szerződésekre vo­natkozó előírásokat. Ez tör­tént a következő perben Is. Egy szövetkezet barom ü- nevelési szerződést kötött. Nem teljesítette, ezért köt­bér fizetéséért per indult ellene. Az ügyben hozott törvényességi határozatá­ban a Legfelsőbb Bíróság a következőket szögezte le: — A szerződést a szö­vetkezet elnöke egyedül írta alá. írásbeli köte­lezettség vállalásához azon­ban az elnök mellett még egy vezetőségi tag aláírása is szükséges. — Az elnök egymagában meg. Az elnök egymagában erre nincs feljogosítva. Eb­ben az esetben a szerződést a vezetőségi tag később sem írta alá, sőt azt a közgyűlés sem hagyta jóvá, tehát ér­vénytelen. Érvénytelen szerződés után kötbér sem igényelhető. Tehát a kötbér- fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Ezért a ba­romfinevelésre vonatkozó szerződésre alapított köt­bérigény tárgyában hozott egyezséget is hatályon ití- vül kellett helyezni. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents