Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

Vifág py&l&tárfai egy&m üljetek í SZOLNOK ■ | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS~ÜÜ XV. évfolyam, 132. szám. Ara 80 fillér 1964. június 7„ vasárnap. AZ AGRONÓMUS S zép hivatás az agronó- musé. A mai fejlődő falu küzdelmes életének ő az egyik legfontosabb alak­ja. Ö a tervek kovácsolója, a jókedv ébresztője, a kor­szerű szakismeret letétemé­nyese. Ha jól felkészült tennivalóira, ha gazdag képzeletű ' és meleg szívű ember, széppé, tartalmas­sá teheti a gondjaira bízott falu életét. Milliárdökat fordítunk a korszerű nagyüzemi gazda­ság megteremtésére. Az egész ország figyelme kísé­ri féltőn fejlődését, váro­son, falun kíváncsian vár­ják a nagy erőfeszítés ered­ményét. S hogy miképpen gyümölcsözik majd ez a ha­talmas áldozatvállalás? Ez elsősorban a szakemberek­től függ. A felelősségtudat, s a hivatás más ezer követel­ménye bizonyára már a fel­készülés éveiben gyakran foglalkoztatja a jövendő agronómust. Tanul, gyűjti a korszerű ismereteket, szí­nes terveket, elképzelése­ket forgat a fejében, ho­gyan fogja okos szóval a szakember magabiztosságá­val magával ragadni embe­reit és átformálni a maga kis világát. A fiatalság ál­mai szép és hasznos álmok, n a ml életünk nagyon is alkalmas arra, hogy a szí­nes, változatos, de reális ál­mokat valóra váltsa. A fia­tal mezőgazdász elképzelé­sei is mind megvalósulhat­nak, ha kitart mellettük, ha erős és határozott ember, ha nem retten vissza a küz- delemtől. Harcolni annak is kell, aki a jót akarja. Igaz, hogy a mai falu új úton jár. A régi megkötöttségek, az egy­helyben topogás, a megkö­vült maradiság már erősen foszladozik, de azért még ott lapul némelyek fejében. Az új élet lépésről lépésre aratja győzelmeit, de sok eldugott kis faluban még keményen meg kell vere­kednie az agronómusnak, ha korszerűen akar szánta­ni, vetni, ha a tudomány parancsa szerint követeli meg a tőszámot, vagy eteti a jószágot. Sokan makacskodnak még a régi mellett: „Az én apám másképp csinálta, s mégis neki volt a legszebb búzá­ja és a legjobb lova.” Ilyen kifakadásokkal még ma is találkozik az újat akaró szakember és elmondják okvetetlenkedőnek és betű- rágónak is, ha nem enged. A korszerűség, a tudomány legújabb eredményeinek az alkalmazása ugyanis csak azok számára pofon egysze­rű, akik már megismerked­tek vele, ismerik hatását, eredményeit. De az a régi- vágású parasztember, aki évente háromszor is tferej- tékes kapálással tette zöl­dellő rengeteggé kukoricá­ját, nehezen hisz abban, hogy a számára ismeretlen vegyszer nálánál jobban és gyorsabban elvégzi ezt a tengernyi munkát. Mit tu­dom én, mi lesz abból — mondja jónéhány újdonsült szövetkezeti gazda is, ami­kor a vegyszeres gyomirtás­ról hall. Csoda-e, ha ellen­kezik? De csak addig ellen­kezik, amíg meg nem győ­ződött az újdonság jó hatá­sáról. Ha látja, hogy bevált, elfogadja szívesen. S éppen az a legnagyobb szerep, amely az agronómusra vár­hat: elfogadtatni és meg- ®erettetni az újat. Ezt is elérheti a jó szak­ember, ha megbecsülést szerez önmagának, ha ki tudja vívni, hogy a falu központi alakja legyen. Ha magabiztos szaktudással, - helyes emberi magatartás­sal és jó szóval bírja, sok szép eredményt elérhet akár egyik évről a má­sikra is. Igaz, akad még jónéhány dolog, mely ideig-óráig el­veheti a hivatását állhata- — tosan szerető jó szakember kedvét is. Van még olyan tsz, amelyben nem becsü­lik meg eléggé a jó szak­embert. Néhol a konok vaskalaposság, a maradiság is pálcát tör még a nad- rágos ember, a tanult em­ber felett. S van, ahol la­kásgondokkal, otthontalan- sággal küszködik a falura került szakember. Sok baj­jal, teherrel birkózó szö­vetkezeteink még nem mindenütt tudnak egyik napról a másikra agronó- mus-lakást biztosítani. De a felsorolt gondok mind előbb-utótíb megoldódnak, ha az agronómus hivatása magaslatán áll és be tudja bizonyítani, hogy nála nél­kül nem teljesednek be a tagság, reményei. Szép hivatás az agronó- musé, de nehéz is nagyon. Ilyenkor tavasszal, de nyá­ron és ősszel is ez a pálya nem tűr el sem fáradságot, sem megállást. Ilyenkor nincs nyolcórai munkaidő és nincs tizenhatórás pihe­nés; az az agronómus, aki megreked az íróasztal mel­lett, eleve csatát vesztett. Az agronómus szép hiva­tása sajátos életformát is követel: állandó tettrekész állapotot, gyors elhatáro­zást, határozott döntést. — Más foglalkozásoknál, ha elront valamit az ember, később nekiéll és kijavítja. Az agronómus nincs ilyen szerencsés helyzetben. Ha az ő szénáját szétszórta a vihar, elverte az eső, abból már nemigen lehet jó ta­karmányt csinálni. Ha a szőlőben nem füstölnek idejében, s a fürtöket le­veszi a fagy, azon sem le­het segíteni. S hányszor kell hajnali 3-kor, 4-kor kelni az agronómusnak. Ellenőrizni a fejest, az etetést, a munkába indu­lást. Természetesen azzal, hogy 3-kor felkelt, még nem sokat csinált. Attól még nem megy jobban a munka, ha az agronómus is ott álmoskodik a korán- kelők között. Mert a munka tartalma a fontos. Az a fontos, hogy a szakember pirkadattól késő estig cél­tudatos, tudós hadvezére legyen a boldogulásért ví­vott sorozatos ütközeteknek. D e a jól végzett munka jutalmát is talán mindenkinél jobban élvezi az agronómus. Nincs annál nagyobb öröm, mintha az ember napról napra lát­hatja erőfeszítései eredmé­nyét. S a jó szakember hamar megismeri ezt az érzést. A gondozott határ, a fejlődő állatállomány, a tsz-porta rendje, a felraj­zolt tervek sokasága, a gyarapodó jövedelem, s ez­zel együtt a tagság nö­vekvő jóléte és elismerése a jó agronómus legszebb dicsérete. Kékeséi Gyula Pedagógusok köszöntése Intézkedések a termelési tanácskozások hatékonyságának növelésére A Minisztertanács legutóbbi illésén meg­tárgyalta a Szakszer­vezetek Országot Ta­nácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentését a termelési tanácskozások vizsgálatának eredmé­nyéről. * A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a termelési ta­nácskozásokra vonatkozó határozat elérte célját: egy­re általánosabbá válik az a felismerés, hogy a szocia­lista üzemek vezetése, irá­nyítása eredményesen csak a dolgozók széleskörű bevonásával valósítható meg. A vizsgálat feltárta a ter­melési tanácskozások meg­tartása körül észlelhető fo­gyatékosságokat is. Egyes vezetők a tanácskozások megtartására vonatkozó kö­telezettségeiknek csak for­mailag tesznek eleget, a ta­nácskozásokat nem készítik elő megfelelően, a dolgo­zókat nem értesítik előre a megbeszélés napirendjéről. Akadnak vezetők, akik nein készülnek eléggé gondosan a beszámolóra, nem tárják fel kritikusan és önkritiku­san a termelésben adódó problémákat. Előfordul az is, hogy a dolgozók jogait megsértve, a termelési ta­nácskozások helyett a veze­tők ítélik oda a kiváló dol­gozó kitüntetéseket és a „szocialista brigád” címet. A vizsgálat a miniszté­riumi, a középirányító szer­veknél dolgozó és a válla­lati vezetők figyelmét újból ráirányította a termelési ta­nácskozások fontosságára, s ennek eredményeképpen az év első negyedében a ta­nácskozások általában is­mét tartalmasabbá váltak. Több helyen már intéz­kedéseket tettek a hibák megszüntetésére. A kormány határozatá­ban kötelezte a miniszté­riumok és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a SZOT és a KNEB jelentését a legközelebbi kollégiumi ülésen — az il­letékes ágazati szakszerve­zetek bevonásával — vitas­sák meg és tegyenek meg­felelő intézkedéseket; a hoz­zájuk tartozó középirányító szerveket és vállalatokat időközönként számoltassák be arról, hogyan hajtják végre a termelési tanácsko­zásokról szóló határozatot, hogyan valósítják meg a dolgozóik helyes javaslatait. A kormány felkérte a SZOT elnökségét, hogy a terme­lési tanácskozások eredmé­nyességéhez és színvonalá­nak emeléséhez intézkedé­seivel nyújtson hatékony segítséget. (MTI) Szombaton délelőtt tar-' tották a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szolnoki klubhelyiségében a pedagó­gusnap megyei ünnepségét Itt adták át tizenhat ki­váló munkát végző neve­lőnek a minisztériumi ki­tüntetéseket; Az ünnepség résztvevőit Oláh György, a megyei tanács vb-elnöke üdvözölte, megnyitó beszé­dében megemlékezett a pe­dagógusok munkájának pontosságáról. Elmondotta, hogy megyénkben is szép sikerek jelzik nevelőink tevékenységét. Elismerően nyilatkozott a tanév végén megszervezett szolnoki nyílt tanítási napokról és a megye szerte gazdag anyaggal megrendezett év­végi iskolai kiállitósokról. Különösen kiemelte az úgy­nevezett munkaiskolákban végzett oktatói, nevelői munka pontosságát. Az eredmények, sikerek mel­lett foglalkozott beszédében a még meglévő hibákkal, tennivalóikkal is. „Kérem megyénk peda­gógusait, hogy a következő tanítási évben gyarapítsák tovább kulturális eredmé­nyeinket, emeljék tovább az iskolai oktatás színvo­nalát, mindnyájunkat jel­lemezze az alaposság, a szakmai tudás gyarapodása, a lelkiismeretesség, a jövő nemzedékért érzett fele­lősség és a minden ered­ményes munkához elenged­hetetlen lelkesedés, céltu­datosság és hivatás-szere­tet”. : E nagyszerű munkához megyénk valamennyi ne­velőjének sikereket és jó egészséget kívánok” — fe­jezte be beszédét Oláh György. A kitüntetett és az ün­nepségen megjelent vala­mennyi pedagógust ezt kö­vetően tanítványai köszön­tötték. A délelőtti ünnep­ség a Ságvári Endre Műve­lődési Ház klubtermében fogadással folytatódott, -r­Teljes rekonstrukció előtt áll a járműjavító teherkocsi osztálya Megkétszereződhet a termeié* — Új profils a fedett teher kocsi javítás «■AtífiNO VS2ÁDYOK A TI§ZA PARTJÁN koz tatása szerint a vasút irányítóinak rendelkezése alapján megkezdték három járműjavító üzem nagy vo­lumenű beruházásainak előkészítését, Ezek között szerepei a Szolnoki Járműjavító te­herkocsi osztályának teljes rekonstrukciója. — Ennek célja az, hogy a javítás technológiája elérje a nemzetközi színvonalat. — Tervek szerint a teljes szalagrendszer kialakításá­val oldják meg a terme­lés és a termelékenység nagymérvű fokozását. A szükséges számításo­kon dolgoznak és a fő technológiai terv kidolgo­zása is megkezdődött. A rekonstrukció után a te­herkocsi osztály kapaci­tása a jelenleginek kö­rülbelül kétszeresére nö­vekszik, a termelékenység pedig mintegy 30 száza­lékkal fokozódik. A teljes szalagrendszer, a korszerű gépek és berendezések le­hetővé teszik majd a fizi* kai munkaigény számotte­vő csökkentését. A rekonstrukcióhoz ké­szülő terv az említett osz­tály jövőbeni új profiljá­hoz alkalmazkodik: úgy, hogy ott a fedett teherko­csik javítása a legkorsze­rűbb technológiával tör­ténhessen. E nagy költséggel járó beruházások megvalósításá­ra a MÁV javaslata alap­ján a harmadik ötéves tervben kerülne sor. — Amennyiben a kormány, és végül az országgyűlés ezt a KPM költségvetésé­ben jóváhagyja, akkor fel­tehetően már 1966-ban hozzálátnak a teherkocsi osztály rekonstrukciójához A MÁV Vezérigazgató­ság Járműjavítási Osztálya helyettes vezetőjének tájé-

Next

/
Thumbnails
Contents