Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

1964. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ä FARKAS és a szarvas A farkas súlyos veszedelembe került. Az erdő mé­lyén rádőlt egy fatörzs. Miközben a fa alatt .kínlódott. az arra tévedt szarvastól segítséget kért. — Emeld meg kissé ezt a fát, hogy ki tudjak bújni alóla... — Remélem, lesz annyi erőm — felelt a szarvas, azzal nekivetette agancsát a fatörzsnek és hosszas eről­ködés után valóban sikerült annyira megemelnie, hogy a farkas kibújhatott alóla. A farkasnak első dolga volt, hogy megvizsgálja: nem történt-e valami baja, nem tört-e valamelyik csontja? De micsoda szerencséje volt: egyetlen porci­kája sem törött el, épen és egészségesen állt a négy lábán. A farkas örömében felkiáltott: — Igazán pompás dolog, hogy semmi bajom nem történt! De csak most érzem igazán, mennyire éhes vagyok! És éppen ezért, én most felfallak téged, szarvas! A szarvas nem akart hinni a fülének. — Gonosz tréfát űzöl velem! Hiszen én mentettelek meg! — Az igaz! — mondta a farkas. — Meg is köszö­nöm neked. De viszont én most éhes vagyok és éppen ezért, amint mondtam neked: felfallak! A szarvas megpróbálta még jobb belátásra bírni a hálátlan farkast, de hiába. Csak annyit ért el, hogy végülis megegyeztek: a medvéhez fordulnak, tegyen igazságot. A medve meghallgatta őket, aztán némi gon­dolkodás után, így szólt: — Igazad van, szarvas! Nem szép dolog a farkas- tél, hogy ilyen hálátlan. De neked is igazad van, farkas! Éhes vagy és enned kell! Nincs más hátra: el kell mennünk a helyszínre és ott kell megmutatnotok, mi is történt, hogy igazságosan ítélkezhessek. Beleegyeztek ebbe mindketten, és elindultak oda, ahol a farkassal a baleset történt. Ott a szarvas ismét nekivetette agancsait a fatörzsnek, és nagynehezen meg­emelte. A farkas pedig alábújt, és a szarvas vissza­engedte rá a fát — Most mutasd meg, hogyan szabadítottad fcö — mondta neki a medve. A szarvas azonban így válaszolt: — Ma már egyszer megszabadítottam! Nincs hozzá erőm, hogy még egyszer megtegyem! — Ha így van, akkor én sem tudok mást mondani: keressen magának más segítséget a farkas... — mondta a medve. Azzal otthagyták a farkast, a fa alatt: így kellett megfizetnie hálátlanságáért. Fordította: Antalfy István Keresztrejtvény Vízszintes: 1. Ma van ez a kedves ünnep — névelővel (folyamatosan folytatódik a függőleges 6-ban!) 7- 3,14- 8- Tüzet szüntet- 9- Fej része­li- Kötőszó. 12- Indíték. 14-’ Az egyik szülő becézett alak­ja- 16- Üdítő ital. Függőleges: 1- A másik szülő. 2- A vízszintes 9-en van- 3- Szolmizált cé- 4- Enek- hang. 5. Néma gát! 10- Mók ikerszava- 13- ...holnap te, holnapután én- 14- Hangtalan mozi! 15- Némán mer- Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est és a 16-ost. — Beküldési határidő: június 11- Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Sok ötöst- Tapló. Tanuló- — Könyvjutalmat kapott: Nagy Katalin, Abádszalók- (A könyvet postán küldjük eM Madár-óvodások dala Kelep, kelep, szép kikelet, virágos rét, zöld határ, Gólya, fecske, gébicsecske minden évben erre vár. Messzi földön, tengeren túl, ha már jó hazai szél fúj, tudjuk ml, hogy itt a nyár, régi fészkünk vissza vár! Kátay Antal MIT OLVASSON A könyv az ember hű ba­rátja- Örömet, vigasztalást, szórakozást nyújt, ismeretek­kel gazdagítja az olvasót. — Már gyermekkorban társul szegődik és a mesék csodavi­lágával élénkíti a kisfiú, kis­lány fantáziáját. — A maga következetes törvényei miatt itt a jó mindig győz, mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig elbukik, megbűnhődik. Az igazság győzelme nem­csak nagyszerű élményt nyújt, hanem jellemet is formál. A gyermek gondolko­dását úgy irányítja, hogy ő maga is az igazságot szolgál­ja, s ha a helyzet megkíván­ja, harcoljon is érte. Mint a mesék annyi hőse... A kamaszkor küszöbéig nem is jelent nagy problé­mát, hogy milyen könyveket adjunk gyermekeink kezébe- A szülők gondjai akkor nö­vekednek, amikor a kamasz­fiú és a bakfislány érdeklődé­se a mesék világa helyett az emberi élet, a társadalom kérdéseire, röviden szólva a földi realitásokra irányul. S mivel számára minden új, elsősorban ismereteket keres, felfedezéseihez kalauzt, prob­lémáira kielégítő választ. De a serdülő gyermek azt is ko­rán meglátja, hogy az igaz­ság győzelme a felnőttek vi­lágában nem következik be olyan könnyen és gyorsan, mint a mesékben- Felfedezi tehát az élet ellentmondásait­Ekkor válik bonyolulttá a kérdés: milyen elvek szerint segítsük gyermekeinket köny­veik, olvasmányaik kiváloga­tásában? S itt már könnyen tévedhetünk. A két véglet a következő: vannak szülők, akik úgy vélik, „olvasson el mindent a gyermekem, amire kíváncsi, bizonyára eligazo­dik ő az olvasottakon”. En­nek ellentéte az a szemlélet, hogy „a gyermek — gyermek, minél később ismeri meg az élet gondjait, annál tovább marad boldog”- Aligha kell sok szót vesztegetni a két álláspont megcáfolására, elég talán annyit megjegyezni, — hogy az első esetben segítség nélkül hagyjuk a gyermeket, a másodiknál pedig azt hisz- szük, elefántcsont toronyba zárhatjuk. A tanácstalanság, az egye­düllét érzése épp annyira rossz tanácsadó, mint az élettől való elzártság­Az alapkérdés hármas: mit, mikor, hogyan? A választék bőséges. Bizonyára elegendő arra utalni, hogy Aristoteles korában egy valamire való filozófus minden tudást a fe­jében tudott tartani- Ma pe­dig? Egyetlen szakmának is annyi különálló ágazata van, hogy az is nagy feladat, ha valamelyiknek specialistájá­vá fejlődik az ifjú- A tudás, a megismerés birodalmának növekedését jellemezve, hadd említsük meg, hogy csak a műszaki tudományos iroda­lom 60 millió oldal egy év alatt, amit egy ember 405 év alatt tudna csak elolvasni- — Még egy meghökkentő ada­lék: — percenként kétezer könyv, újság kerül ki a vi­lág nyomdáiból- Ebből a né­hány adatból is levonhatunk fontos következtetéseket- Elő­ször talán azt, ha már min­dent úgysem olvashatunk el, adjuk gyermekeink kezébe mindenekelőtt a legjobb ifjú­sági könyveket- Nagy hasz­nát veszik ezeknek- Az izgal­mas, érdekes kalandok lekö­tik érdeklődésüket s ezen túl bepillantást nyújtanak rég­múlt korok világába, elvezet­nek ismeretlen tájakra, meg­mutatják a nagy felfedezések történetét. Tehát nemcsak szórakoztatnak, hanem isme­reteket nyújtanak. A másik következtetés: ha gyerme­künkben bizonyos fajta ér­deklődést fedeztünk fel egyik vagy másik szakterület iránt, irányítsuk figyelmét az e té­makörrel foglalkozó köny­vekre. Ahogy a gyermek növeke­dik, úgy válik egyre inkább érdeklődésének középpontjá­vá a felnőttek világa: a tár­sadalmi, a politikai kérdé­sek, a nemek közötti kapcso­lat, stb- A könyv jóbarát, de a legjobb barát sem helyet­tesíti az édesanyát, vagy az édesapát- A szülő és gyerme­ke meghitt beszélgetése a legkényesebb témákról is, — nyújtja a biztonságot, a fel­világosodás alapját ahhoz, — hogy az ifjú ember egyre tá­guló érdeklődési körének megfelelően jól választhassa meg olvasmányait­Jó dolog a tudás fájáról szakítani. S ha a szülő kel­lően segít, a gyermek annyit fogyaszt gyümölcseiből, — amennyi hasznos számára. Bolgár István ALBÉRLETI SZOBÁKAT KERESNEK Szolnokon a Tisza-parti Gimnáziumban szeptember­től megyei beiskolázással a Vegyipari Szakközépiskola tagozatai beindulnak. Sok vidéki tanuló kérte felvéte­lét, akik SzolnoKon albér­leti szobát keresnek. Az is­kola igazgatósága kéri azo­kat, akik fiú vagy leány tanuló részére szállást tud­nak adni, jelentsék be cí­műket levélben vagy sze­mélyesen az alábbi címnek: T i s z a-parti Gimnázium Igazgatósága, Szolnok, Zal­ka Máté sétány. Bejelentési határidő: 1964. június 13. Jó néhány hét tapasz­talat szükséges ahhoz, hogy se maradékot ne hagyjunk a tálban, sem pedig éhen ne maradjon a család. Azért jó, ha meg­jegyezzük, hogy miből mennyit számítsunk egy személyre. Levesbe való zöldség, személyenként 5 deka. Főzeléknek bab, borsó és lencse, 10 deka. Friss főzelékféléből 15— 20 deka. Marhahúsból, ha húsle-, vésnék főzzük, személyen­ként 20 deka. Párolt húshoz (gombás, borsos, paprikásszelet) 15 deka. Gulyáshoz, vagdalt hús­hoz 10 deka. Egészben sült disznóhús­ból és borjúból 20 deka. Pörköltnek vagy bécsi­szeletnek 15 deka. Kolbászból (lecsóhoz, ra­kott krumplihoz) 10 deka; Szalonnából 5 deka. Füstölt húsból fejenként 8 deka. Zsírból egy leves berán- tásához fél deka: A főzelékhez egy deka szükséges. Az olaj kalóriaértéke egyenlő a zsíréval, tehát ugyanannyit kell belőle venni, mint a zsírból, — ugyanakkor az olajjal főtt ételek sokkal egészségeseb­bek, mert könnyebben emészthetők.- így tehát; aki nem idegenkedik az olaj jellegzetes ízétől, il­letve lehetősége nyílik ar­ra, hogy e mellékíztől mentes Lucullus olajat használja, főzzön inkább olajjal. Mindehhez persze egy kis háztartási mérlegre van szükség. De ha nincs mér­legünk, akkor kanállal is ki tudjuk mérni a súlyt: 1 csapott evőkanál zsír; 2 dkg; 1 csapott evőkanál liszt: 1 dkg; 1 csapott evőkanál dara; 1 dkg; 1 csapott evőkanál séc 1.5 dkg; 1 csapott evőkanál cu­kor 1.5 dkg: 1 deci liszt: 5 dkg; 1 deci dara: 7 dkg. Napraforgómintás terítő Anyaga: 60-as eikrű hor- golócéma és 11-es horgoló­tű. 1 sor: a horgolócémát 12-szer rácsavarjuk a mu­tatóujjunkra, majd lehúz­zuk és a gyűrűt 48 rövid­pálcával körülhorgoljuk. 2 sor: a gyűrűt pálcacsopor­tokkal vesszük körül úgy, hogy négy háromráhajtá- sos pálcát tetejükön össze­horgolunk, majd egy pikós ív következik: 6 láncszem után visszaöltünk a 2-ik láncszembe, ismét 6 lánc­szem, visszaöltünk a 2-ik láncszembe, 2 láncszem és most ismét a 4 háromhaj­tásos, tetején összehorgolt pálcacsoport következik. Ebben a sorban 2 pikós ív közepén összekapcsoljuk a nagycsillagokat. A késs nagycsillag közepét utólag lazán bestoppoljuk. Négy csillagot egy ösz- szekötő pókkal horgolunk egybe. A pók: 1 sor: 8 láncszemből gyűrűt készí­tünk, s ezt 12 rövidpál­cával körülhorgoljuk. 2 sor: 4 láncszem 2 kétráhaj- tásos pálca, tetején össze­horgolva, majd a nagycsil- lag ívének középső két láncszeméhez kapcsolunk, 4 láncszem után leöltünk a következő rövidpálcába. ITT A NYÁR! A GYERMEK? MENNYI KELL?

Next

/
Thumbnails
Contents