Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-05 / 130. szám
i99i, Jéstws 5. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 Erőteljesen fejlődik az ország állatállománya Csütörtökön a Földművelésügyi Minisztériumban dr. Németh Lajos főigazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit az állatlétszám alakulásáról, valamint a so ronkövetkező állattenyésztési, tartási, illetve hizlalá- si feladatokról. Közölte többek között, hogy az ország állatállománya az utóbbi időben a takarmány-akciók és a kedvezmények hatására — erőteljes fejlődésnek indult. Bár a tehén-létszám 13 000-rel csökkent egy év alatt, ugyanakkor a vemhes üszők száma 17 000-rel nőtt. A tejtermelésnél ugyancsak számottevő előrehaladás tapasztalható. A sertésállomány csaknem egymillióval nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. Ezen belül növekedett a koca-létszám is, a hízó-felvásárlás viszont valamivel kevesebb, mint a múlt év első negyedében volt. Különösen nagy a fejlődés a baromfitenyésztésben. (MTI) Magy ar—ci piusi légügyi egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság küldöttségei Nicosiában május 27-e és június 2-a között tárgyalásokat folytattak magyar—ciprusi légügyi egyezményről. A tárgyalások eredményeként június 2-án légügyi egyezményt írtak alá Az egyezményt a Ciprusi Köztársaság kormánya részéről Szpi- rosz Kiprianu külügyminiszter, a magyar kormány megbízásából Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes írta alá (MTI) Á szocialista brigádmozgalom helyzete a kunhegyesi járásban A kunhegyesi járásban működő szocialista brigádok vezetőinek, ifjúsági munkacsapatvezetőknek, valamint a szocialista munkaverseny szervezésével foglalkozó üzemek, föid- (nü vessző vetkezetek, és ktsz-ek vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak a járási székhelyen. * Barabás János, a járási pártbizottság munkatársa beszámolójában többek között elmondotta, hogy az elmúlt években milyen eredményeket értek el a szocialista brigádmozga- iom szervezésében; Ma már a járásban 70 szocialista brigád dolgozik 668 résztvevővel. Az állami gazdaságokban IS brigád 142 fővel, termelőszövetkezetekben 7 brigád 94 fővel, a földművesszövetkezeti egységekben 33 brigád 162 résztvevővel versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. A kunhegyesi Vízgépészeti Vállalatnál dolgozó nyolc szocialista brigád közül Borbély Károly és Bagi András brigádja már három alkalommal, Faragó László brigádja két esetben nyerte él a szocialista brigád címet Barabás elvtárs a továb inakban a lehetőségeket, feladatokat ismertette; A munka termelékenyebbé tétele érdekében — követve a vállalatok, ktsz-ek, állami gazdaságok példáját —, mind több termelőszövetkezetben is megteremtődtek a szervezeti és személyi feltételek arra, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a szocialista munkaverseny legfejlettebb formája, a szocialista brigádmozgalom; A beszámolót követő vitában többen elmondták, hogy a szocialista brigádok munkáját az eddiginél jobban kell segíteni. A kunhegyesi Vegyesipari Ktsz- nél dolgozó gazdasági és műszaki vezetők nem értékelik a brigádok munkáját Több megértést, támogatást kémek a KISZÖV megyei vezetésétől. Bokor Imre, a járási KISZ bizottság titkára közölte a tanácskozás résztvevőivel; hogy az idén 1180 fiatal vesz részt a mezőgazdasági versenyekben. A szocialista brigádvezetők tanácskozása felhívással fordult a járás munkásaihoz, a termelő- szövetkezetek tagjaihoz, technikusokhoz, agronómu- sokhoz, a gépállomás, állami gazdaság munkásaihoz* a ktsz-ek, földművesszövetkezetek dolgozóihoz. Ebben vállalták, hogy maradéktalanul teljesítik az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben az 1964, évi tervfeladatokat; Ahol a lehetőségek megvannak, ott új szocialistabrigádokat szerveznek a járásban, mindenekelőtt a termelőszövetkezetekben; A kunhegyesiek kezdeményezése hasznos volt; Érdemes más járásokban ily módon segíteni a szocialista brigádokat; Magyar Gyula Jászladányi kubikosok Tolna megyében A réten patak folyik keresztül, mióta csak megvan a rét, talán ezer év óta. Mélyen fekszik, lapos, a patak közelében zsombékos. Néhol tocsog is. A szakember így mondja: savanyú rét. Savanyú füveket terem, s azt nem szereti a jószág. Az édeset szereti. A tavasszal eljött ide negyven ember az ország másik részéből, negyven kubikos, hogy édesre váljon a rét. Eljöttek az Alföldről a Dunántúlra, Tolna megyébe, hogy megváltoztassák Szedres határának harmadrészét; ezer holdat édessé, meg bőtermővé tegyenek. Mert nemcsak a rétről van szó, hanem legelőről és szántóról is, összesen ezer hold megjavításáról. Csatorna lesz a patak helyén. A jászladányi kubikosok nagy csatornát vágnak, hozzá nyolc-tíz kisebb árkot, és a víz visszahúzódik háromszáz hol3 rétről, háromszáz hold legelőről és négyszáz hold szántóföldről. Nagy munka, eltart egy esztendeig. Már * ahogy ők számítják az évet: tavasz elejétől ősz közepéig, végig. Mikor milyen az ősz. A szedresi árok, szaknyelven levezető főcsatorna öt kilométer hosszú lesz, a „koronaszélessége” nyolc méter. vaTűrke vén nőtt a javítás-szolgáltatás volumene, de még sok a kielégítetlen igény I. nem ahhoz a tőle függő feltételeket is biztosította. Gondolunk itt elsődlegesen a helyiség problémák megoldására. Lapunk május 24-i számában a hirdetések között olvastam, hogy a Túrkevei Vegyesipari Ktsz mintegy hat szakmában ajánlja fel szolgálatait a város lakosságának. Ez a hirdetés a helyiipar körülbelül két év óta tartó erőteljesebb fejlődésének az eredménye. A lakosságnak lehetősége nyílt a különböző kelmék, ruhák vegytisztíttatására, mosatására, a szemfelszedésre, fehérnemű javíttatására, és így tovább. Azt, hogy milyen is legyen Túrkeve helyi ipara, a városi tanács határozta meg még 1962-ben. Szabó Kálmán, a végrehajtó bizottság titkára beszélgetésünk során elmondotta, hogy az iparpolitikai tervek kidolgozásakor a tanács a már felmért igények alapján alakította ki elképzeléseit. Ügy határozott, hogy a ktsz-ekben a lakossági szolgáltatás javára csökkentsék a közüle- tek ellátását, illetve bővítsék a szolgáltatási formákat. Mire volt szükség? Csupán a vasipari szakmán belül: motorkerékpár, óra, háztartási elektromos gépek, rádió-tv, bútorjavítás, karbantartás lehetőségének megteremtésére. A tanács nemcsak azt döntötte el, hogy a tervszerű fejlesztés üteme és iránya milyen legyen, haA városi tanács vb tavaly szeptemberben tárgyalta a helyiipar-politiká- ra vonatkozó határozatok végrehajtását. Megállapította, hogy a fejlődés üteme megfelelő. Akkor két dologra hívta fel a figyelmet: az árpolitika fonákságaira, a szolgáltatási árak csökkentésére, továbbá az üzletek, üzemrészek korszerűsítésére. Az utóbbiban azóta történt is változás, ám a szolgáltatási díjrendszer még mindig hagy maga után kívánnivalókat. A tervmutatók arra engednek következtetni, hogy a városban az egyes szakmákban már nagyobb a szolgáltatási kapacitás, mint a mutatkozó igények. A cipész ktsz tavalyi terve 492 000 forint volt, ezt 59,1 százalékra teljesítette. Erre az idén még százezer forinttal felemelték a tervét. Mint utóbb kiderült, a mezőtúri ütsz (mivel a túrkevei annak részlege) vezetősége úgy gondolkodott, hogy inkább Túrkevén maradjanak le a tervteljesítéssel, mint Mezőtúron. Csak a városi tanács közbenjárásával sikerült elérni a reális mutató kiszabását. A Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet tavalyi tervét 97 százalékra teljesítette. Vannak még ugyanis „titkos” házivarrónők a városban. A „megcsinálom a szomszédnak” nóta járja ott is. Az órás-részlegnek nagyon örül a lakosság. Nem kell utazni, postázni. Szintúgy nagyon hogy a háztartási gépek jótállásos hifcásodásait is 'xúrkevén javítják. Jelentősen fejlődött (és még nagyobb fejlődés előtt áll) a gé’-'íaví- tás és szerviz-szolgaiat. — Egy esztendő leforgása alatt majdnem kétszeresére növelhették forint-tervüket. egyetlen szakembere kevésnek bizonyul. Csupán a tv-javításokra futja idejéből, a rádiók túl sokáig állnak sorban. A TÖVÁLL is gondot okoz újabban a tanácsnak. Kislakásépítkezésre van igény, de e közös vállalkozás csak tsz- tagoknak dolgozhat. A ktsz viszont átlagosan 15 000 forinttal magasabb árajánlatot tesz. Érthető, hogy az emberek az olcsóbb után kapnának, de nem lehet Így aztán a TÖVÁLL-nak túl nagy a szabad kapaciMiniszteri utasítás a mezőgazdasági földek hatékonyabb védelméről A kormány a közelmúltban határozatot hozott a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékonyabb védelméről, a határozat végrehajtásáról pedig a földművelésügyi miniszter most utasítást adott ki. Az utasítás többek között kimondja, hogy a területfelhasználással járó terv- előirányzatok és a földvédelmi törvény rendelkezéseinek összhangba hozása érdekében július 31-ig ki kell jelölni azokat a területeket, amelyek 1964- ben és 1965-ben erdő. szőlő és gyümölcsös telepítésére, valamint ipari és egyéb beruházások céljaira felhasználhatók; Azokat a területeket, amelyekre előreláthatólag a harmadik ötéves terv időszakában kerülnek telepítések, illetve beruházások, az idei év végéig kell kijelölni. 1965 végéig számbaveszik az ilyen célokra felhasználható területeket azokban a községekben is, ahol telepítési, beruházási igényt egyelőre nem jelentenek be. A kormányhatározat nemcsak a mezőgazdasági rendeltetésű földekre, hanem minden művelhető területre, így a belterületekre is vonatkozik. Az ilyen egyenetlenségek ellenére is eredményes a tanács helyi iparpolitikája, hiszen két év alatt mintegy másfélmillió forinttal nőtt a javítás-szolgáltatás volumene. Az a tény, hogy a szolgáltatók kapacitása ma mér nagyobb, mint a tényleges igény, tulajdonképpen a lakosság szemével nézve megnyugtató. Nem úgy gazdaságilag. Nos, mit tesznek ennek érdekében? A hirdetés, amire hivatkoztunk már, a próbálkozás egyik formáját jelenti. Tudniillik arról van szó, hogy a propaganda- munka nem jó. A helyiipar fejlődésével nem járt együtt a megfelelő „reklámozás”. A lakosság még nem ismeri jól a szolgáltatásban rejlő előnyöket, az árakat. (A kevésszámú kisiparosban még jobban bízik.) IV. III. Problémák is akadnak. A GELKA-kirendehség De nemcsak erről van szó, hanem csökkenteni kellene a vállalási időket, az árakat és mindinkább korszerűsítem azokat az üzemrészeket, részlegeket, ahol a szolgáltatást nyújtják* Lehetne fényképezőgépjavító műhely, látszerész, takarító-szolgálat és ki tudja, mennyi minden m'ég Túrkevén. Erre pontos választ csak egy alapos, széleskörű felmérés adhatna Fábián Péter lóságos kis folyó. Ide húzódik a kártékony talajvíz, átlagosan egy méter tíz centivel lejjebb száll majd a szintje az egész területen. Negyvenhatezer köbméter földet kell megmozgatni. Az állam minden köbméter után 10 forintot ad a tsz-nek, tehát csaknem félmilliót. A kubikosok március közepén jöttek, egy darabon már kész a csatorna. Tán- ezos Frigyes brigádjában huszonegyen dolgoznak. — Legtöbbjük idős ember. Megyünk a brigdvezetővel a csatorna mellett, s ő „vallatja” az embereit jó hangosan, hogy mindenki hallja, mert a munka nem áll meg. Ügy beszélünk, hogy hallja a rét is. — Ki a legrégibb kubikos? — Bujdosó Ferenc! — Mikor kezdte? —Huszonkettőben, Gyöngyösön! ötvenhét éves vagyok. — Ki a legöregebb a brigádban? — Danajka Demeter! — Hány éves? — Hatvan! Ezeritílenc- gzázhuszonháromban kezdtem. ■— Pálszabó Mátyás mikor kezdte? — mintha nem tudná a brigádvezető. — Huszonhatban! — Cseh Mátyás? — Huszonhétben! A múltról Tánczos Frigyes beszél, a brigádvezető. Negyvenöt éves, erős, jó megjelenésű, igen értelmes beszédű férfi. — Ezerkilencszázharminc- hatban kezdtem a munkát. Azaz, csak kezdtem volna, de munka nemigen volt akkoriban. Hat hétig vártunk a Teleki- téren, akkor két és fél napra el tudtam helyezkedni, utána megint csak várni kellett. Volt úgy, hogy annyit nem kerestünk, amivel hazautazhattunk volna. Budapestről haza, vissza öt pengő 40 fillérbe került a vonat* Két nap is kellett, míg megkerestük azt a pénzt. Most három utazás oda- vissza, csak 17 forint, a biztosítással együtt. Nagy a kedvezmény. A múlt volt nehéz miránk. — Itt mennyit tudnak megkeresni egy hónap alatt? — Kétezerhétszáz, két- ezemyolcszáz forintot. Néha háromezret is. — A régi időben nincs is olyan, amire szívesen visszaemlékszik ? — Kilenc évig a Parképítő Vállalatnál dolgoztam* Budapesten. Már a felszabadulás után. Az elég jó munka volt. Részt vettünk a Népstadion építésében is, a pályán mi végeztük az utolsó simításokat. Éjjel fejeztük be. — Másnapra kaptunk jegyet a magyar—szovjet labdarúgómérkőzésre, de olyan fáradtak voltunk, hogy nem tudtunk elmenni. A szedresi réten nagyon nehéz a jászladányi kubikosok munkája, sok a gyökér. Fagyökér, nádgyökér. Eddig 541 fűzfát döntöttek ki, huszonegyen. A brigád- vezető a nádat vágja. Erős kéz kell ahhoz is. De a munkánál is nehezebb, hogy messze vannak Jász- ladánytól. Ilyen messzire még nem mentek. Mindig vándorolnak, de csak az Alföldön. Nagy választó a Duna, erős a honvágyuk. Kéthetenként jutnak haza. A másik brigádból el is mentek sokan, csak öt ember maradt itt Tánczos Frigyesék kitartanak. Vállalták, megcsinálják. Hajnalban fél ötkor kelnek* este feküsznek. Mindjárt lepihennek vacsora után. Mindenki maga főz. Készételeket vásárolnak és a tarhonyalevesbe, a lebbencsbe is tesznek valami húsfélét, például gulyás- konzervet. A szövetkezeti iroda épületében van a szállásuk, és ha ráér a teherautó hajnalban, vagy estefelé, az viszi, hozza őket. Nem járnak sehova, a kocsmába be sem néznek. Csak munka, pihenés. Aztán a család — gondolatban. Sok idő jut a gondolatoknak. A brigádvezető azt mondja, egy sincs, aki rossz viszonyban lenne a családjával. Balogh Pál még nőtlen, huszonhárom éves, az édesanyjához megy, amikor utazik. Mindig hazavágyik ő is. — Senki nem maradna itt, a Dunántúlon, nem szeretne itt élni? Mit gondol? Nem beszélgettek még erről? — kérdezem csendesen Tánczos Frigyestől, bogy a többiek ne hallják. — Nem hiszem. Nem. Amott a család. A kubikosok egy évig lesznek itt, többé talán sose jönnek. Azelőtt sem voltak soha. Patak f oly dogált a réten, mióta csak megvan a rét, és savanya füveket termett. Ha megépül a csatorna a patak helyén, elmenek a kubikosok. A tsz-elnök azt mondja: „A verejték itt marad. És majd még öntözzük a lecsapolt föld egy részét, a Sárvízből.” Szabó József Mezőgazdasági technikumot szerveznek Kuncsorbán Tegnap ülést tartott a Törökszentmiklósi Járási Tanács VB. Napirendjén a Kuncsorbai Községi Tanács VB-nek az általános irányító és szervező munkáról, a népművelési, községfejlesztési feladatok teljesítéséről szóló jelentése szerepelt. Az előterjesztés szerint Kuncsorbán 1963-hoz viszonyítva jelentősen megjavult az oktató-nevelő munka. A jó szervezés eredményeképpen a kis község lakói közül az 1963—64-es tanévben tizenöten vettek részt a felnőtt oktatásban. A tanulók közül tizenegyen eredményes vizsgát tettek. A vb a tantestülettel és a tömegszervezetekkel karöltve megszavazta az 1963— 64-ben a nők akadémiájának létrehozását.. Az akadémia nagy sikernek örvendett. Minden előadásán 18—20 hallgató előtt tartottak előadást a községben élő pedagógusok, orvosok. A vb a tantestülettel karöltve most azt a feladatot tűzte ki, hogy az 1964—65. tanévben a községben megszervezi a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályát, amely a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum irányításával fog működni. Az osztály szervezése már megtörtént, eddig huszonkét tanuló kérte felvételét. Szó volt a jelentésben a községi könyvtár működéséről is. A községi tanács községfejlesztési alapból eddig 46 500 forintot költött könyvek vásárlására. Ezzel a községi könyvtár állománya 2300 kötetet tesz ki. A rendszeres olvasók száma száznyolcvan fő. A községi tanács gondolt a könyvtár épületének bővítésére is. — Erre az idén 70 000 forintot irányozott elő. Az építési munka rte“~ ben már befejeződött.
