Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. június 2$. Nyugdíjba megy a gőzmozdony Hogy sikerült a felvétel? Látogatás a Magyar Filmlaboratórium Vállalat műtermeiben A segédoperatőr befűzi a filmet a felvevőgép­be. Elcsattan a csapó, felvétel, indít! Vezényel a ren­dező-asszisztens. Estére "sok-sok méter nyeranyagra kerülnek jelenetek játékfi mekből, híradóesetnénVek, tudományos sikerek, érdekességek. „A MÁV megszünteti a mozdonyom gyártását”. A gőzmozdony, századuhk füstokádó „jelképe” rövi­desen eltűnik az ország sínhálózatáról, hogy a fej­lődés törvényének paran­csára, helyet adjon az új­nak, a magasabbrendűnek. ez esetben a Diesel-elekt­romos Vontatónak. Nincs még kétszáz éve sem annak, hogy Angliá­ban megmozdult a gőzgép, James Watt találta fel. . Nem véletlen, hogy az első lokomotívokkal éppen a közép-angliai bányavidé­ken kísérleteztek, ahol a legkövetelődzőbben jelent­keztek az új kor szállítási nehézségei. Twewithick angol mér­nök készítette az első olyan gépet, amely kerekes al­vázra szereivé, sínen, vagy országúton 8—10 km se­bességgel haladt. London­ban 1802-ben belépődíj mel­lett mutogatták. „Fogj meg ha tudsz” nevű mozdo­nyát. A lokmotív-szerkesz- tők közt dolgozott Georg Stephenson is, aki csillés­gyerekből küzdötte fel ma­gát mechanikussá, majd — diploma nélkül működő — mérnökké. A vasút felta­lálását az ő nevéhez fűzik, de ez csak annyiban igaz, hogy néki sikerült — ne­héz körülmények közt — az első nagyvasúti üzemet létrehoznia. A múlt század első ne­gyedében a manchesteri gyárak életét megbénítot­ta. hogy termelvényeiket nem tudták elszállítani. — Stephenson vállalkozott ar­ra a „hihetetlen elhatáro­zásra”, hogy megépíti Man­chester és Liverpool kikö­tője között az első hagy- teljesítményű vasútvonalat, S most, a legendás győz­tes, a gőzmozdony rövide­sen múzeumba kerül, de korszerű utódai továbbra is megőrzik emlékét, mert a vasútra még hosszú ideig szüksége lesz az emberi­ségnek. De vajon hogy sikerült a felvétel? Ez már a Ma­gyar Filmlaboratóriumi Vállalat műtermeiben de­rül ki. Itt dől el: mi van a negatívon?! 1964. január 1-én új üzemegységgel bővült a vállalat; elkezdődött a munka a Budakeszi úti telephelyen. Tökéletes technikai be­rendezéssel látták el a la­boratóriumokat. A legmo­dernebb francia gépek biz­tosítják az első osztályú minőséget. Külön klíma­gépházzal gondoskodnak a laboratóriumokban cirkáló állandó hőfokú és nedves­ségtartalmú tisztított- ás mosott- levegőről. Mivel a laboratóriumi munkához rendkívül nagytisztaságú vízre van szükség, saját vízmüvet építettek. Valamennyi állami stú­dióban készült negatív film ide kerül kidolgozás­ra. De a külföldi kópiák is mindennapos átutazó vendégek. Itt készítenek belőlük szakavatott kezek Vetíthető kópiákat és készí­tik el, ha szükséges, a fel­iratozási munkákat. Az alig fél éves válla­latnak máris jó híre van nemcsak idehaza, harter,, külföldön is. Ezért érkezik napról-napra mind több megrendelés szocialista és nyugati országokból egy­aránt. Az Észak—16 segít Az északi sarkvidéken tevékenykedik ezekben a napokban az Észak—16 ex­pedíció, amely az Északi Jeges-tenger egy roppant háromszögét kutatjá, No­va ja Zemljától, a Ferenc József földtől és az Északi Sarktól a Behring-szoros partjaiig. Az expedícióban több-száz tudós, pilóta, rá­diós Vesz részt. Az expedíció egyik feladata az Északi Sark— 10 úszóállomás felszá­molása. — Ennek a Wrangel-szigettől 450 ki­lométernyire északnyugatra létesített állomásnak a személyzetét a Lenin-atom- jégtörő szállította a hely­színre. Fennállásának harminc hónapja alatt a jégtáblán úszó állomás északnyugati irányba, ember nem járta térségeken, több mint két­ezer kilométert tett meg. A tudósok új adatokat gyűjtöttek a tenger mély­ségéről, a fenék dombor­zatáról, s a víz áramlatai­ról. Az Északi Sark—10 állomás jelenleg a Sarktól 140 kilométernyire van és gyorsan halad a Grönlan­di-tenger irányába. — Az Észak—16 expedíció repü­lőgépei a legrövidebb időn belül elköltöztetik a sze­mélyzetet és elszállítják a felszerelést a jégtábláról. Az Északi Sark—10 ál­lomás helyett a Schmidt- foktól 740 kilométernyire északkeletre az Északi Sark—13 expedíció folytat­ja a munkát. Tavaly tavasszal a Wran- gel-szigettSl 1200 kilomé­ternyire északkeletre ugyan­csak új úszó kutatóállomás jelent meg: az Északi Sark—12. Ez az expedíció egy év alatt északnyugati irányba több mint 500 ki­lométert tett meg az úszó jégtáblán. A március köz­ben rendkívül mozgalmas hónapnak bizonyult. A ku­tatóállomás ,,talaja”, az úszó jégtábla 10-én töre­dezni kezdett, s alaposan megrongálódott a jégtáblá­ra telepített repülőtér. A helyreállítást haladéktala­nul meg kellett kezdeni, miután március végén idő­Rádiószondával vizsgálják az atmoszféra felső rétegeit az úszó állomás kutatói A Szovjetunióban rövide­sen nagyszabású egysínű vasútépítés indul. Moszkvá­ban a tervek szerint öt egy­sínű vonal épül, mégpedig: a Rigai-pályaudvar és a Kljazmai-víztároló, a köz­ponti légi pályaudvar és a vnukovói. seremetyevói re­pülőtér között, a kasirszki országút és a domogyedo- voi repülőtér között, egy további javaslat szerint Moszkva körül egysínű gyűrűt kellene építeni. Az egysínű a szakembe­rek számításai szerint ol­csóbb a hagyományos köz­lekedési eszközöknél, nincs szükség töltésre, sínfekte­tésre, alagút-építésre. Az egyik típus kocsijainál még kereke sincs: a pályatesten képzett légpárnán siklik majd. AZ Északi Sark—12 állomás személyzetének minden tagja részt vesz az ivóvíz-nyeréshez gyűjtött hó töm­bök elszállításában szerűvé vált a személyzet elszállítása. — Ismét az Észak—16 expedíció piló­tái segítettek, akik a kuta­tóállomás táborhelyétől hét kilométernyire új leszálló­helyet építettek az IL—14- es gépek számára. Az Észak—16 expedíció résztvevői az óceán roppant térségein, repülőgépek se­gítségével automata rádió­meteorológiai állomásokat állítanak fel az Északi Sarktól a Bering-szoros partvidékéig, illetve a má­sik oldalon, Novaja Zeml- jáig. összesen húsz ilyen támaszpont lesz ebben a körzetben, továbbá har­mincöt mélytengeri hidro­lógiai állomás. A sarkvi­déki meteorológiai intéze­tek máris adatokat kapnak a szél irányáról, a hőmér- sékletrőL a légnyomásról és az úszó jégtáblák ván­dorlási irányáról. Az egysínű sikerrel he­lyettesítheti a vasutat, de még a helyi légiközlekedést is pótolhatja, a hegyekben, a tajgában, a tundrában, ahol gyakori a hóvihar, a hótorlasz. A távlatok biztatóak, most már csak az a kérdés, mikor jelennek meg a Szovjetunióban az első egy­sínű vasutak? — Az első lépések már megtörténtek — felelt kér­désünkre Anatolij Lugov- cev, a Közlekedésügyi és Trevező Intézet főmérnöke. Tervrajzokat is mutatott. Az első szovjet személy- szállító egysínű Vasútállo­mása csupa üveg lesz, s eme­leti peronjára mozgólépcső szállítja majd az utasokat. A Domogyedovoba vivő vo­nalon óránkint negyven vo­nat haladhat majd át, 150 kilométeres sebességgel. Hogy a sebességet és a me­netrend előírásait tartani tudják, az állomásokat egy­mástól négy-öt kilométer­nyire tervezik. Hozzáláttak már a kljazmai víztároló­hoz kiépítendő egysínű vo­nal terveinek elkészítésé­hez. A víztároló Moszkva környékének egyik legfes- tőibb kirándulóhelyén fek­szik. A. »zkorobogatov A A film feliratait tartalma* zó betűket az un. „benyo- Rióban” meleg úton nyom­ják az előzőleg felpuhító« mulatóba Nagy ímréné és Benedek László a kopírozóban má­solatokat készít a2 eredeti filmszalagokról. Az igények­től függően egy filmről 15—200 másolat készül < Részletek a nagy hívócsar­nokból. A negatív filmből itt lesz vetíthető kópia Y A Hold A St-Maloi öbölben, a fran­cia tengerparton vége felé közelednek a világ első ár­apály erőművének építési munkálatai, a Ráncé folyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály-dagály ener­giáját áram-termelésre hasz­nálhassák fel. A gátba beépí­tett 24 turbina 240 ezer kilo- vatt áramot termel majd. A Szovjetunióban, a Kola- öböl partján ugyancsak egy kísérleti ár-apály erőmű épí­tési munkálatai kezdődtek el. A tenger ár-apályában 40 milliárd kilowatt energia rej­lik, azaz kb negyvenszer any­mint energiaforrás nyi, mint amennyi a Föld összes folyóiból hasznosítha­tó. Az árapály erőmű elve aránylag egyszerű: a tenger­part olyan helyein, ahol a dagály és apály közti különb­ség igen nagy, a tenger egy részét, vagy egy folyó torko­latát gátakkal zárják el. — Ezekbe a gátakba turbinákat építenek be. Ha a gát előtti vízszint magasság dagálynál néhány méterrel már maga­sabb, mint a gát mögött, a turbinák működésbe lépnek és a víz rajtuk keresztül áramolva feltölti a gát mö­götti medencét és eléri a da­gály magasságát. Apálynál a tenger szintje van néhány méterrel alacsonyabban és a medence vize most fordított arányban áramlik keresztül a turbinákon és termel ener­giát. (Felső kép). A tíz méternél nagyobb da­gály-hullám és a tervezett ár­apály erőművek helyei, A számok a maximális dagály magasságot adják meg méte­rekben. (Középső kép), A vastag vonal az európai tengerpart azt a részét jelzi, ahol az árapály különbség nagyobb, mint három méter. Később ezek a részek a tech­nika fejlődésével alkalmassá válhatnak ár-apály erőművek építésére. (Alsó kép).-i2 eiienőrző és ragasztó helyiségben nyeri el a kó­pia végső formáját Metro — a levegőben

Next

/
Thumbnails
Contents