Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. június 2$. Nyugdíjba megy a gőzmozdony Hogy sikerült a felvétel? Látogatás a Magyar Filmlaboratórium Vállalat műtermeiben A segédoperatőr befűzi a filmet a felvevőgépbe. Elcsattan a csapó, felvétel, indít! Vezényel a rendező-asszisztens. Estére "sok-sok méter nyeranyagra kerülnek jelenetek játékfi mekből, híradóesetnénVek, tudományos sikerek, érdekességek. „A MÁV megszünteti a mozdonyom gyártását”. A gőzmozdony, századuhk füstokádó „jelképe” rövidesen eltűnik az ország sínhálózatáról, hogy a fejlődés törvényének parancsára, helyet adjon az újnak, a magasabbrendűnek. ez esetben a Diesel-elektromos Vontatónak. Nincs még kétszáz éve sem annak, hogy Angliában megmozdult a gőzgép, James Watt találta fel. . Nem véletlen, hogy az első lokomotívokkal éppen a közép-angliai bányavidéken kísérleteztek, ahol a legkövetelődzőbben jelentkeztek az új kor szállítási nehézségei. Twewithick angol mérnök készítette az első olyan gépet, amely kerekes alvázra szereivé, sínen, vagy országúton 8—10 km sebességgel haladt. Londonban 1802-ben belépődíj mellett mutogatták. „Fogj meg ha tudsz” nevű mozdonyát. A lokmotív-szerkesz- tők közt dolgozott Georg Stephenson is, aki csillésgyerekből küzdötte fel magát mechanikussá, majd — diploma nélkül működő — mérnökké. A vasút feltalálását az ő nevéhez fűzik, de ez csak annyiban igaz, hogy néki sikerült — nehéz körülmények közt — az első nagyvasúti üzemet létrehoznia. A múlt század első negyedében a manchesteri gyárak életét megbénította. hogy termelvényeiket nem tudták elszállítani. — Stephenson vállalkozott arra a „hihetetlen elhatározásra”, hogy megépíti Manchester és Liverpool kikötője között az első hagy- teljesítményű vasútvonalat, S most, a legendás győztes, a gőzmozdony rövidesen múzeumba kerül, de korszerű utódai továbbra is megőrzik emlékét, mert a vasútra még hosszú ideig szüksége lesz az emberiségnek. De vajon hogy sikerült a felvétel? Ez már a Magyar Filmlaboratóriumi Vállalat műtermeiben derül ki. Itt dől el: mi van a negatívon?! 1964. január 1-én új üzemegységgel bővült a vállalat; elkezdődött a munka a Budakeszi úti telephelyen. Tökéletes technikai berendezéssel látták el a laboratóriumokat. A legmodernebb francia gépek biztosítják az első osztályú minőséget. Külön klímagépházzal gondoskodnak a laboratóriumokban cirkáló állandó hőfokú és nedvességtartalmú tisztított- ás mosott- levegőről. Mivel a laboratóriumi munkához rendkívül nagytisztaságú vízre van szükség, saját vízmüvet építettek. Valamennyi állami stúdióban készült negatív film ide kerül kidolgozásra. De a külföldi kópiák is mindennapos átutazó vendégek. Itt készítenek belőlük szakavatott kezek Vetíthető kópiákat és készítik el, ha szükséges, a feliratozási munkákat. Az alig fél éves vállalatnak máris jó híre van nemcsak idehaza, harter,, külföldön is. Ezért érkezik napról-napra mind több megrendelés szocialista és nyugati országokból egyaránt. Az Észak—16 segít Az északi sarkvidéken tevékenykedik ezekben a napokban az Észak—16 expedíció, amely az Északi Jeges-tenger egy roppant háromszögét kutatjá, Nova ja Zemljától, a Ferenc József földtől és az Északi Sarktól a Behring-szoros partjaiig. Az expedícióban több-száz tudós, pilóta, rádiós Vesz részt. Az expedíció egyik feladata az Északi Sark— 10 úszóállomás felszámolása. — Ennek a Wrangel-szigettől 450 kilométernyire északnyugatra létesített állomásnak a személyzetét a Lenin-atom- jégtörő szállította a helyszínre. Fennállásának harminc hónapja alatt a jégtáblán úszó állomás északnyugati irányba, ember nem járta térségeken, több mint kétezer kilométert tett meg. A tudósok új adatokat gyűjtöttek a tenger mélységéről, a fenék domborzatáról, s a víz áramlatairól. Az Északi Sark—10 állomás jelenleg a Sarktól 140 kilométernyire van és gyorsan halad a Grönlandi-tenger irányába. — Az Észak—16 expedíció repülőgépei a legrövidebb időn belül elköltöztetik a személyzetet és elszállítják a felszerelést a jégtábláról. Az Északi Sark—10 állomás helyett a Schmidt- foktól 740 kilométernyire északkeletre az Északi Sark—13 expedíció folytatja a munkát. Tavaly tavasszal a Wran- gel-szigettSl 1200 kilométernyire északkeletre ugyancsak új úszó kutatóállomás jelent meg: az Északi Sark—12. Ez az expedíció egy év alatt északnyugati irányba több mint 500 kilométert tett meg az úszó jégtáblán. A március közben rendkívül mozgalmas hónapnak bizonyult. A kutatóállomás ,,talaja”, az úszó jégtábla 10-én töredezni kezdett, s alaposan megrongálódott a jégtáblára telepített repülőtér. A helyreállítást haladéktalanul meg kellett kezdeni, miután március végén időRádiószondával vizsgálják az atmoszféra felső rétegeit az úszó állomás kutatói A Szovjetunióban rövidesen nagyszabású egysínű vasútépítés indul. Moszkvában a tervek szerint öt egysínű vonal épül, mégpedig: a Rigai-pályaudvar és a Kljazmai-víztároló, a központi légi pályaudvar és a vnukovói. seremetyevói repülőtér között, a kasirszki országút és a domogyedo- voi repülőtér között, egy további javaslat szerint Moszkva körül egysínű gyűrűt kellene építeni. Az egysínű a szakemberek számításai szerint olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, nincs szükség töltésre, sínfektetésre, alagút-építésre. Az egyik típus kocsijainál még kereke sincs: a pályatesten képzett légpárnán siklik majd. AZ Északi Sark—12 állomás személyzetének minden tagja részt vesz az ivóvíz-nyeréshez gyűjtött hó tömbök elszállításában szerűvé vált a személyzet elszállítása. — Ismét az Észak—16 expedíció pilótái segítettek, akik a kutatóállomás táborhelyétől hét kilométernyire új leszállóhelyet építettek az IL—14- es gépek számára. Az Észak—16 expedíció résztvevői az óceán roppant térségein, repülőgépek segítségével automata rádiómeteorológiai állomásokat állítanak fel az Északi Sarktól a Bering-szoros partvidékéig, illetve a másik oldalon, Novaja Zeml- jáig. összesen húsz ilyen támaszpont lesz ebben a körzetben, továbbá harmincöt mélytengeri hidrológiai állomás. A sarkvidéki meteorológiai intézetek máris adatokat kapnak a szél irányáról, a hőmér- sékletrőL a légnyomásról és az úszó jégtáblák vándorlási irányáról. Az egysínű sikerrel helyettesítheti a vasutat, de még a helyi légiközlekedést is pótolhatja, a hegyekben, a tajgában, a tundrában, ahol gyakori a hóvihar, a hótorlasz. A távlatok biztatóak, most már csak az a kérdés, mikor jelennek meg a Szovjetunióban az első egysínű vasutak? — Az első lépések már megtörténtek — felelt kérdésünkre Anatolij Lugov- cev, a Közlekedésügyi és Trevező Intézet főmérnöke. Tervrajzokat is mutatott. Az első szovjet személy- szállító egysínű Vasútállomása csupa üveg lesz, s emeleti peronjára mozgólépcső szállítja majd az utasokat. A Domogyedovoba vivő vonalon óránkint negyven vonat haladhat majd át, 150 kilométeres sebességgel. Hogy a sebességet és a menetrend előírásait tartani tudják, az állomásokat egymástól négy-öt kilométernyire tervezik. Hozzáláttak már a kljazmai víztárolóhoz kiépítendő egysínű vonal terveinek elkészítéséhez. A víztároló Moszkva környékének egyik legfes- tőibb kirándulóhelyén fekszik. A. »zkorobogatov A A film feliratait tartalma* zó betűket az un. „benyo- Rióban” meleg úton nyomják az előzőleg felpuhító« mulatóba Nagy ímréné és Benedek László a kopírozóban másolatokat készít a2 eredeti filmszalagokról. Az igényektől függően egy filmről 15—200 másolat készül < Részletek a nagy hívócsarnokból. A negatív filmből itt lesz vetíthető kópia Y A Hold A St-Maloi öbölben, a francia tengerparton vége felé közelednek a világ első árapály erőművének építési munkálatai, a Ráncé folyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály-dagály energiáját áram-termelésre használhassák fel. A gátba beépített 24 turbina 240 ezer kilo- vatt áramot termel majd. A Szovjetunióban, a Kola- öböl partján ugyancsak egy kísérleti ár-apály erőmű építési munkálatai kezdődtek el. A tenger ár-apályában 40 milliárd kilowatt energia rejlik, azaz kb negyvenszer anymint energiaforrás nyi, mint amennyi a Föld összes folyóiból hasznosítható. Az árapály erőmű elve aránylag egyszerű: a tengerpart olyan helyein, ahol a dagály és apály közti különbség igen nagy, a tenger egy részét, vagy egy folyó torkolatát gátakkal zárják el. — Ezekbe a gátakba turbinákat építenek be. Ha a gát előtti vízszint magasság dagálynál néhány méterrel már magasabb, mint a gát mögött, a turbinák működésbe lépnek és a víz rajtuk keresztül áramolva feltölti a gát mögötti medencét és eléri a dagály magasságát. Apálynál a tenger szintje van néhány méterrel alacsonyabban és a medence vize most fordított arányban áramlik keresztül a turbinákon és termel energiát. (Felső kép). A tíz méternél nagyobb dagály-hullám és a tervezett árapály erőművek helyei, A számok a maximális dagály magasságot adják meg méterekben. (Középső kép), A vastag vonal az európai tengerpart azt a részét jelzi, ahol az árapály különbség nagyobb, mint három méter. Később ezek a részek a technika fejlődésével alkalmassá válhatnak ár-apály erőművek építésére. (Alsó kép).-i2 eiienőrző és ragasztó helyiségben nyeri el a kópia végső formáját Metro — a levegőben