Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MERVE! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 145. szám. Ara 50 fillér 1964. június 23, kedd. yg törökszentmiklósi já­" rási pártbizottság tit- - kára az aratási felkészülés­ről beszélgetett a kétpói Szabadság Termelőszövet­kezet párttitkárával. Sok­mindenről szó esett már, majd arra került a sor, hogy az aratókat ellátták-e étellel, szállással, friss ivó­vízzel, egyebekkel. A járási titkár tréfásan élcelődve kérdezte: — Aratópálinka van-e már legalább? A kétpói titkár komolyan válaszolt: — Az lehet, hogy van, de még meg sem kezdődött az aratás és hűsítőitalokat már sem lehet kapni a község­ben. Könnyedén indult hát a beszélgetés, aztán nagyon komolyra fordult. Mert itt már nem arról volt szó, hog kijavították-e a gépe­ket, rendben vannak-^ a kombájnok, van-e elegen­dő szérű, hanem az embe­rekről, akik ezt a nagy munkát szervezik, irányít­ják, csinálják. Az emberek­ről, akik kombájnon ülnek, vagy kézikaszával aratnak, a tisztítótelepen dolgoznak, vagy a szalmát húzzák le, de lehet, hogy éppen a nyá­ri talajmunkát végzik majd. Várhatóan kánikulában, olyan hőségben, hogy ki­tikkad a szervezet, ha nem kapja meg a rendes után-, pótlást ételben, főként pe­dig italban. És nem is sze­szesitalban, nem is arató­pálinkában, hanem hűsítő, íiditő itókákban, vagy leg- Blább friss hideg vízben. Kétpón az utóbbi meglesz, mert a termelőszövetkezet iskolásgyerekeket honorál azért, hogy az ivóvizet a mezőn munkálkodóknak ki­hordják. Csakhogy felvetődik, pusz­tán a hideg vízzel méltá­nyoljuk-e a kenyérnek va­lót előteremtők nagy mun­káját? Teljesen igaz, nyá­ron a városi embernek is jól esik a bambi, a málna, a szódavíz, a frissen csa­polt sör is. s a városi em­ber ugyanúgy megérdemli, mint a falusi. Azért mégis méltányosabb, hogy ebben az időszakban a falut lás­sák el inkább a földműves- szövetkezetek, a vendéglá­tó egységek. A falu ellátása egész esztendőn át úgyis hátrányosabb a városénál, legalább ebben az időszak­ban legyen vele egyenérté­kű. De hogy nincs így, an­nak jelei nemcsak Kétpón, hanem Kengyelen is és még sok helyen mutatkoz­nak. Az aratás legelején tartunk még, s máris ki­derül, bizony több volt az ígéret, mint a falura kül­dött áru. Az aratók ellátása termé- . szetesen nem lehet egyedül a kereskedelmi szervek fel­adata. Legtöbbet a termelő- szövetkezetek tehetnek. A jászberényi járásban igen gondosan, több faluban ideiglenes üzemi konyhán főznek az aratásban résztvevőknek. De már a Törökszentmiklósi Gépállo­más egész körzetében nem tudnak arról — ahogy tá­jékoztattak —, hogy vala­hol is főznének az aratók­nak. Azt senki nem kíván­ja, mert mások nem is na­gyon tehetik meg, amit az állami gazdaságban megva­lósítanak. Szolnok megye állami gazdaságaiban ugyanis az aratás időszaká­ban napi négyszeri étkezést és minden eddiginél kaló- riadúsabb étkezést juttat­nak az aratóknak. Ha a négy nem is lehet meg, de legalább az egyszerinek meg kellene lenni a szövet­kezetekben is. Hiszen olyan nagy mun­kát kívánó feltételei lenné­nek? Dehogyis. Tiszaburán már évekkel ezelőtt úgy csinálták, hogy a szövetke­zet egyik tagjának konyhá­ján főzték meg a közös ebé­det A szolgálatot termé­szetesen honorálták, de mégsem kellett megvásá­rolni egy teljes nagyüzemi konyhaberendezést, amit csak néhány hétig haszno­sítanak. És ugyanezt — nem túlzás a kijelentés — minden szövetkezetben meg tudnák csinálni. Mert minden attól függ, akarják-e. A karcagi föld­művesszövetkezet például akarja. Még azt is megteszi, hogy a határban összeírják' azokat a szükségleti cikke­ket, amelyeket meg akar­nak vásárolni az emberek és a kívánságok összegyűj­tése után kiviszik a határ­ba. Nagyon nagy segítség, mert nem kell egy napot eltölteni azzal a határban dolgozóknak, hogy bemen­nek az üzletekbe, aztán vissza. A karcagiak előre jelzik, milyen áruért, meny­nyi pénzt vigyenek maguk­kal az aratók. De Jászfelső- szentgyörgyön az sem tra­gédia, ha valaki otthon fe­lejti a pénzét, mert a szö­vetkezet a munkaegység terhére előlegezi a vásárlást. J=s mindez csak néhány példa. Mert sokkal több módja, lehetősége van annak, hogy okosan, ho­gyan segíthetnek, hogyan gondoskodhatnak az eszten­dő legnagyobb munkáját végzőkön. A hogyanját nem is lehet receptben meg­szabni. De az elemi kívána­lom: a maga módján min­den szövetkezet, állami gazdaság, földművesszö- vetkezet a lehető legjobban. B. L. Csodákért66 a Tisza partján Még több mint egy hét múlva, július elsején nyí­lik meg az I. Országos Vízügyi Újítási Kiállítás és tapasztalatcsere. — A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki fo­lyamtelepe azonban már eddig óriási változáson ment keresztül. Eliíészültek a tereprendezési munkák, megépült — direkt erre a célra — egy autó-parkíro­zóhely és a kertészek cso­daszép virágágyakat vará­zsoltak az utak mellé. Felépült a 20 méteres modulbarak, amelyben a kisebb újítási tárgyakat helyezik el. Az újítások 90 százaléka megérkezett. | A kiállítás megnyitója j — amelyen a hazai és kül- j földi szakemberek vesznék j részt június 30-án, a nagy- i közönség részére pedig i július 1-én lesz. A kiállí­tás július 9-ig minden nap délelőtt 11 órától este f óráig lesz nyitva. Lengyel vendégeli a megyeszékhelyen Hat esztendős baráti kap­csolat áll fenn Szolnok és Szczeczin között. Ennek je­gyében négytagú lengyel szakszervezeti delegáció lá­togatott hazánkba a test­vérvárosból. Vasárnap éjjel érkeztek, s tegnap a város vezetőivel, délután pedig szakszerve­zeti elvtársakkal találkoz­tak. A Ságvári művelődési házban megtartott összejö­vetelen Dósa János, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának titkára üdvözölte a kedves vendégeket, melyre Puzon elvtárs, a lengyel küldöttség vezetője vála­szolt. A delegáció tagjai — köztük Makowska asszony, bíró — meghatottan kö­szönték meg az ajándéko­kat és a gyönyörű virág­csokrokat. Élvezettel sze­mezgették a pompás cse­resznyét, s közben baráti, közvetlen beszélgetés ala­kult ki a jelenlévők között. Szóba került Szolnok és Szczeczin történelmi —, gazdasági- és kulturális múltja, jelene. A kapcsola­tok további fejlesztése ér­dekében elhatározták, hogy ősszel, Lengyelország fel- szabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából Szolno­kon lengyel hetet rendez­nek — kiállítással egybe­kötve. Ezenkívül a csere­üdültetések is folytatódnak. A lengyel elvtársak ma még Szolnokon tartózkod­nak, megtekintik a lengyel szakemberek segítségével épülő kénsavgyárat, majd néhány napot a Balatonon, illetve Budapesten töltenek. Veszprémi dalosok Szolnokon 99 ülést tartott a megyei mező- gazdasági operatív bizottság A megyei operatív bizott­ság tegnapi ülésén dr. Ka­sza Béla az időszerű mező- gazdasági munkákról szá­molt be. Elmondotta többek között, hogy a lucerna má­sodik kaszálása az elmúlt héten meggyorsult. A nö­vényápolásban sincs na­gyobb arányú lemaradás, viszont nem kellő ütemben halad az öntözés, főként a felületi, amelyet gátol az is, hogy több helyen nem történt meg a barázdák ki­húzása. Az aratási felké­szüléssel kapcsolatban tá­jékoztatta az operatív bi­zottságot arról, hogy a gépszemléket mindenütt megtartották, igen jó minő­ségű munkát végeztek a tószegi, törökszentmiklósi és jászkiséri gépállomás dolgozói. Nem mondható ez el a jászberényi és szolnoki gépállomás javító munká­járól. Továbbra is gond a gumiabroncs-, alkatrész- hiány, a kenőolaj minősége és a két műszak biztosítá­sa; Ez utóbbinál több he­lyen tapasztalták az ellen­őrzések során; a kombáj­nokra úgy biztosítottak két embert, hogy a nagyobb tel­jesítményű szántógépekről irányították át a traktoro­sokat.’ Beszámolt Kasza elvtárs arról is, hogy az őszi árpa betakarítása ott halad meg­felelő ütemben, ahol alkal­mazzák a kétmenetes ara­tást. Több helyen azonban már most tapasztalható le­maradás, részben abból a helytelen nézetből eredően, hogy ahol rendelkezésre állnak kévekötő vagy rend- revágó aratógépek, ott Is a kombájnokra várnak. Pedig e héten már sok helyen a búza aratásához is hozzá kell fogni rendrerakóval és kévekötő aratógépekkel. Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatója szintén erről a kérdésről szólt. Megemlítet­te, hogy tegnap kilenc gaz­daságban kezdték meg az őszi árpa aratását. Ezután Árvái István elv­társ, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője arról adott számot, hogy az ope­ratív bizottság határozatá­nak ismertetésében külö­nösen a tömegszervezetek az elmúlt héten sokat se­gítettek. A megyei operatív bi­zottság e héten minden járásban, városban ellenőr­zi az időszerű munkák vég­zését, Megállapította, hogy az őszi árpa betakarítása most már teljes erővel folyhat. Minden gépet mun­kába kell állítani, s biz­tosítani a gépek teljesít­ményének fokozását, az eh­hez szükséges munkaerőt. A búza aratását is késede­lem nélkül meg kell kez­deni, amint a gabona eléri a viaszérett állapotot — Hangsúlyozta az operativ bizottság, hogy tekintettel a várható időjárásra, szük­séges a kézi aratás fokozot­tabb mértékű szervezése. (Tudósítónktól) Sokan már türelmetlenül szorongatják az ízléses meghívót szombaton este, 20—25 perccel a koncert meghirdetett kezdése után a Ságvári Endre Művelő­dési Ház előcsarnokában. Pedig a vendégek — a veszprémi Liszt Ferenc kórus tagjai — már itt vannak. Köztük Major János is, a kórus ügyvezető elnöke. Megkérem töltsük beszélgetéssel ezt a kissé kellemetlen várakozást. A Liszt Ferenc kórus 1959-ben alakult. Legjobb eredményüket ez év máju­sában érték el, amikor a megyei minősítő versenyen aranyérmet nyertek. A szolnokiakkal már tavaly, a balatonfüredi találkozón megismerkedtek. Barátság szövődött és a veszpré­miek az ötéves jubileumi díszünnepségükre meg­hívták a „Ságváriakat”. — Most nagy örömmel jöttek Szolnokra és a szeretettel­jes fogadtatást jó szereplés­sel igyekeznek viszonozni. Ennyit tudok meg, ami­kor beszélgető partnerem elnézést kér, és siet elfog­lalni helyét — a kórusban. Fél nyolckor aztán fel­csendül a daL Nagyon sok az üres ülőhely a nézőté­ren, de ez most már sen­kit sem zavar. Ugyanúgy nem, mint a behallatszó monoton moraj, az újból eleredt eső kísérő zenéje. Mendelssohn, Bach, Brams dalai töltik be a helyiséget, Liszt: Szerelmi álmok-ja csendül fel a zongorán, és Mozart Cherobinója lép eló a Figaró házasságából. A vastapsok nem árulják el, hogy félház van. Schuman: Cigányéletét pedig — fi­noman kidolgozott, dina­mikájával, lendületével magávalragadó produkció — már ismételni kell. Aztán szerepcsere követ­kezik. A vendégek a néző­téren foglalnak helyet és a vendéglátók állnak a szín­padra. Dallal válaszolnak a dalra, és amikor befeje­zik műsorukat, Major Já­nos lép a kórus elé. Kezében remekművű herendi por­celán váza. Köszönetét mond, amiért újra együtt énekelhettek, és befejező szavaiban arra kérte a Ságvári kórust, hogy au­gusztus 20-án Veszprémben viszonozzák ezt a látoga­tást Magyar szerzők műveiből összeállított válogatással zárja műsorát a veszprémi Liszt Ferenc kórus. Jövő hónapban Lengyelország­ban szerepelnek, ezt a mű­sort már külföldi vendég­szereplésükre készítették. A forró siker, ünneplés nem marad el. Nagyon erős a zene, a dal nyelvén kö­tött barátság. Hazafelé indulunk, a fcéí kórus pedig baráti össze­jövetelre. Az ég csatornái még bőségesen ontják a langyos júniusi áldást, de a barátság ilyen szép és nemes példája még akkor is megért egy estét, ha egy kicsit megázunk. (D. 114 Sürget az őszi árpa aratása és a növényápolás is A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján A KUKORICA MÁSODIK KAPÁLÁSA Teljesítési Járás, város neve« Jászberény j. Kunhegyes! J, Kunszentmártoni J, Szolnoki jj i Tiszafüredi )i Törökszentmiklósi j. Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törőkszenttniklóa Túrkeve Szolnok megye termelőszövetkezetei Szolnok megye állami gazdaságai Terv g 4 p p e 1 kézzel kh kh •A kh % 25 650 25 650 100.0 18 026 70.4 11 549 10 463 90.5 7 025 60-8 13 015 12 505 95.5 11119 84.0 25 432 24198 9L3 22 988 87.6 8 200 7 093 86.4 8 253 76.5 9 906 9 787 98.6 8 783 88.5 4 552 4 552 100.0 4 552 100.0 6 607 6 511 98.5 5 170 78.2 4180 3 945 94.5 3 204 76.8 6 010 6 010 100.0 4 500 75-0 6 648 6 648 100.0 5 608 85.5 4176 4144 99.0 3429 82.0 126 905 121515 96.0 100 567 84.0 11 280 10 630 94J 4 405 46.0 Az őzi árpa aratásával legjobban a jászberényi já­rás termelőszövetkezetei ha­ladtak, ahol csaknem egy­negyedét learatták e fontos takarmánygabonának; Meg­kezdődött az őszi árpa ara­tása megyénk állami gaz­daságaiban is, igaz, hogy csupán 219 hold termését vágták le a jelentés idő­szakáig. A gepcét rendre vágták az állami gazdasá­gokban — ezzel a munká­val 91.6 százaléknál tarta­nak. Az őszi árpák érése mind az állami gazdasá­gokban, mind a termelő- szövetkezetekben azt kö­veteli, hogy teljes erővel folyjon a betakarítás. Az összes rendrearató és ké­vekötő aratógép ezt a mun­kát végezze. — Fontos ez azért is, mert a kenyérga­bona aratásának megkezdé­se is már csak napok kér­dése, illetve a szolnoki- és a kunszentmártoni járás­ban már hozzá is fogtak ehhez a munkához. A napraforgó második gépi és kézi kapálását Me­zőtúr szövetkezetei befejez­ték. Élen jár ebben a mun­kában Kisújszállás, Karcag, Jászberény — járás, város — és a törökszentmiklósi járás is. — Megyénk közös gazdaságaiban a gépi kapá­lás 98,9, a kézi kapálás pe­dig 81.6 százalék. Az állami gazdaságokban a gépi ka­pálás 77,6, kézi kapálás 72.1 százalék. A cukorrépa második ka­pálása általában jól halad Mezőtúron, a kunszentmár­toni járásban és még több járás, város szövetkezetei­ben letudták ezt a munkát. Összességében a szövetke­zetek 94.8 százalékát má­sodjára is megkapálták a cukorrépának. Az állami gazdaságok e fontos ipari növény második gépi kapá­lásával 92.1, kézi kapálásá­val 88.1 százaléknál tarta­nak. A lucerna második ka­szálásában Kisújszállás szö­vetkezetei vezetnek. Szoro­san nyomukban haladnak Törökszentmiklós közös gazdaságai is. Legjobban kell igyekezniük a jászbe­rényi termelőszövetkezetek­nek, mivel a város közös gazdaságaiban a lucerna­földek második termésének csak 47 százalékát kaszál­ták le eddig. — Az állami gazdaságoknak is van még tennivalójuk e téren, a lu­cerna második kaszálásá­ban eddigi teljesítményük 87.3 százalék. Nem gépről, emberről van szó!

Next

/
Thumbnails
Contents