Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
1964. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Most a kommunistáknak sincs ennél feladatuk A HÉKI ÁLLAMI Gazdaságban 2856 holdon érik kasza alá a termés; Érthető, hogy mostanában már nem volt olyan tanácskozás, ahol valamilyen formában szó ne esett volna az aratásról; Ez volt a napirendje a martfűi üzemegységben péntek este tartott párttaggyűlésnek is- Azok figyel tea Kocsis János alapszervezeti párttitkár szavaira, akiknek odaadó munkáján, szorgalmán a következő hetekben is sok múlik. A PÁRTVEZETÖSÉG beszámolója nem követte pontról-pontra a nyári munkákra készített intézkedési tervet, hanem a gabonakérdés jelentőségére, az emberek felelősségérzetére apellált. Azt hangsúlyozta, hogy a betakarítás folytatása annak a nagy munkának, amelyet tavaly ősszel a vetés idején végeztek. Most már közelebb a cél, annak elérése, hogy az ország kenyerét hazai termésből biztosíthassuk; Sok közbeeső állomása volt ennek; Kezdve attól, hogy ebben a gazdaságban is nagyobb területre — pontosan 1831 holdba — került búza vetőmag, a gondos növényápoláson keresztül a betakarításra való jó felkészülésig; Ide tartozik az is, hogy komplex brigádokat szerveztek; törődnek a versennyel, s a legmesszemenőkig gondoskodnak az emberekről; — Ezek mindegyike nagyon fontos. | i Az aratóban résztvevő dolgozókat még nagyobb helytállásra ösztönzi, ha azt érák, mindig törődnek velük; Az üzemi konyhán ízletes; kalóriadús ételeket főznek számukra, s kijuttatják a forró mezőn dolgozóknak a friss; tiszta ivóvizet, biztosítják a Pihenési; tisztálkodási lehetőségeket; JÓ AZ IS, ha mindenki ismeri az anyagi ösztönzés feltételeit. A taggyűlés résztvevői is szét vihetik a hírt, hogy 5000 mázsa szemtermény betakarítása után 1000 forint prémium jár; s minden további 1000 mázsa után 300 forinttal emelkedik az összeg. A pártszervezet biztosítja; hogy a versenybizottság naponta értékelje az eredményeket; s a versenyhíradót kijuttassa a kombáj- nosoknak, egyéb munkát végzőknek; A kommunisták érzik a felelősséget a nyári betakarításért, egyéb feladatok végrehajtásáért. Ez csendül ki szavukból is. Rimóczi Sándor gépcsoportvezető arról beszél, hogy a gépszemlén megdicsérték munkájukat. A vizsga azonban a földeken dől el; Azt szeretnénk, ha a kombájnok után folyamatosan és gyorsan történne a szalma lehúzása, s nyomukban már haladnának a DT-k, hogy a talajmunkát is határidőre befejezhessék. Zsigri János traktoros a gabonaszállításnál korábban észlelt hibákra hívta fel a figyelmet. Tanácsolta, hogy ahol nagyon göröngyösek; összevágottak a dülőutak, hozzák rendbe azokat, — mert esetenként emiatt szóródik el sok gabona. — Nyíri László, az egységes KISZ vezetőség titkára azt hangsúlyozta, hogy sokféle munkára vár elvégzés az aratás időszakában is. — Nem maradhat el az öntözés, a növények ápolása sem. Tóth Ferenc a gazdaság kiváló kombájnosa azt kérte, biztosítsák számukra a jó munkalehetőséget, a területet, hogy vállalásukat teljesíteni tudják. EZ A TAGGYŰLÉS szinte az aratás megkezdése előtti utolsó 24 órában tanácskozott a betakarításról. Hasznosságát majd abban lehet lemérni, hogyan állnak helyt a kom- bájnosok, aratógépkezelők, szállítómunkások, egyszóval mindazok, akik részt vesznék ebben a nagy munkában; Vészesen közeledik a „24. óra“ Kivitelező helyett a beruházó? Dicséretet érdemel a Láng Gépgyár kollektívája Legutóbb arról adtunk hírt lapunkban, hogy a szolnoki cukorgyár rekon-, struktióján dolgozó vállalatok szocialista szerződési kötöttek az üzemmel, miszerint vállalják az augusztus 15-i üzembehelyezési határidő betartását. Rajtuk nem fog múlni a cukorgyári kampány idejében való megkezdése — mondták a szerződés megkötésére ösz- szehívottak. Valóban utána egy hétig minden eddiginél nagyobb lendülettel dolgoztak. Azután teljesen érthetetlen módon másfél hétig olyan pangás következett, amilyent még nem tapasztaltak a cukorgyár vezetői. Ez alatt az idő alatt történt, hogy az építőipar saját erejéből nem tudta végrehajtani a tetőszerkezei megemelését. Bejelentették, nincs megfelelő faanyagjak az állványzat összeállításához. A cukorgyár szerzett gerendát. Ekkor arra hivatkoztak, nincsenek ácsmunkásaik. Végülis a cukorgyári ács-brigád készítette el az állványzatot^ amelynek segítségével néhány óra alatt megemelték a tetőzetet. Az építőipar „kihagyása” 2—2,5 hetes határidő-eltolódást eredményezett. E határidő-eltolódás majdnem valamennyi vállalat dolgozóinak munkáját hátráltatta, akik a rekonstrukción tevékenykednek. A gépészeti berendezések gyártásával legjobban az Élelmiszeripari Gépjavító Vállalat maradt le. Az eredeti tervek szerint a berendezések elkészítési határideje március 31-e volt, amelynek a módosítását június 30-ra kérték. Azonban már ez az időpont sem megfelelő számukra, mert legújabban július 15-re képesek csak legyártani a gépeket. Ilyen módosítgatás arra enged következtetni, hogy még július közepén sem készülnek el egyes berendezésekkel, amelyeket már most be kellene szerelni, hogy a folyamatos s tervszerű munkát ne hátráltassák. Enyhén szólva különös, hogy az Élelmiszeripari Gépjavító Vállalat vezetői vagy megbízottai a szocialista szerződés megkötésén sem vettek részt. A gépszerelő vállalat is eléggé lemaradt egyes gépek szállításával, ami szintén nagy gondokat okoz az építési és szerelési feladatok megoldásánál. Dicséret illeti viszont a Láng Gépgyárat, mert a rájuk háruló munkát mindig megbízhatóan és idejében elvégzik. A tetőszerkezet megemelése után — ahoevan Soós István műszaki fejlesztési csoportvezető szavából kitűnt — újra nagy lendülettel folynak a felújítási munkák. A végső határidő vészesen közeledik. Mindössze két hónap van hátra és a részmunkákat feltüntető táblázaton még nagyon sok rovat elejéről hiányzik a piros karika, ami azt jelenti, hogy az ott szereplő építkezést befejezték, vagy azt a berendezést felszerelték. A hátralévő időben még nagyobb erőkifejtésre lesz szükség, hogy a cukorgyári rekonstrukciót végző vállalatok munkásai szocialista szerződésben foglalt kötelezettségeiknek becsülettel eleget tegyenek, a gyár pedig szeptember első napjaiban zavartalanul kezdhessen a cukorrépa feldolgozásához. » bj Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalat Szolnok, Dózsa György út 5 — SZOLNOK és JÁSZBERÉNY székhellyel ipari tanulókat szerződtet kőműves és ács szakmában Szerződtetéshez szükséges: 8 általános iskolai Bizonyítvány, szükséges anyakönyvi kivonat. Jelentkezni a fenti cím alatt lehet. . __t.._ E ZT LÁTTUK Pillanatképek cgif társadalmi tnlajdon-védelmi körsétáról Sokat hallunk manapság a társadalmi tulajdonról. Azaz olyan vagyonról, ami az államé, a népé — vagyis mindenkié. Ezért mindenkinek állampolgári kötelessége, hogy védje, óvja. Különösen azoknak kötelessége, - akiknek hatáskörébe tartozik az illető társadalmi tulajdonban lévő közvagyon, akik kezelik, felelősséggel tartoznak érte. A megyei rendőrkapitányság társadalmi tulajdon-védelmi osztályának vezetője társaságában bejártuk a megye egy részét, hogy megvizsgáljuk: hol, hogyan védik a társadalmi tulajdont? 1. Törökszentmiklós az első állomás. „Ezerjó” kisvendéglő. Esik az eső. Az udvaron zsákszámra ázik a só. — Miért? — Most érkezett. — Mikor? — Tegnapelőtt. Pedig van raktáruk 2. Gyerünk tovább. Malom. Két bejárata.van. Az egyiket, a főkaput őrzik rendesen. A másik hátul van, ez a vasúti bejárat. Belső útépítés miatt egy ideig itt zajlott le a forgalom. Akkor mindenki megszokta, hogy nyugodtan járkálhat ki-be (jelenlétünkben is történt hasonló eset). Most azonban nincs rendszeres ellenőrzés. A kaput csak lánccal lehjt bezárni. Persze, ha rakodnak, ez nem lehetséges, így akárki behozhat akármit (bár erre még nem volt példa, inkább az ellenkezőjére). A raktáros szokott ügyelni a ka- i púra, dehát neki más dolga is van, külön embert pedig nem tudnak erre a célra rendszeresíteni. A kapu viszont nem mindig használható, mert a MÁV-alkai- mazottak figyelmetlensége folytán tolatás közben öszszetörik. így történt ez három hónapja is. — De ha arra . várnánk, amíg — jegyzőkönyv van róla — megcsináltatják, akkor jól néznénk ki — mondotta a malom egyik vezetője. Megjegyzésünk: van még egy harmadik kapu is, amelyet csak egy' silány drótkerítés zár él. A tapasztalatok szerint, nem mondható megnyugtatónak a társadalmi tulajdon védelme. 3. Űtközben láttuk: ázik a bálákba préselt szalma, valamivel arrébb pedig a tehenek legelik a vetést. Senki sem törődik vele. Jól van ez így? 4. Jászberény következik. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 114. sz. önkiszolgáló boltjában végre jót is tapasztaltunk, bár van némi hiányosság itt is. Kezdjük talán ezzel. A kapu itt is nyitva. A göngyölegeket a szabad ég alatt tárolják (egyelőre másképp nem tudják megoldani, önhibájukon kívül). S mi jót láttunk? Nos, az áruátvételnél — éppen cukrot hoztak — a vezető végig ott volt, mindent személyesen ellenőrzött. Bent a raktárban van frigider, mirelite-pult, és egy tartalék jégszekrény is. Az elhasznált kartondobozokat hasznosítják: üres üvegeket tárolnak bennük. Mindenütt tisztaság, az áruk fajták szerint csoportosítva. És még egy pozitívum: az üzlet udvarán társadalmi munkában kerékpár- és tricikli-garázst építettek. 5* És most nézzük a leendő pártbizottság építkezését. Itt mindent rendben találtunk. A friss betonozás letakarva, hogv száradjon, a terület bekerítve, a cement fedél alatt. Éjjeliőr van, tájékozott, jól látja el feladatát. írjuk ide a nevét: Szabó János. e. Ellátogattunk a jászberényi Dohánybeváltó Üzembe. Itt a nappali portás mellett állandó éjjeliőr és vagyonőrök vannak, a társadalmi tulajdon védelme biztosítottnak látszik. 7. A jászberényi MÉK ki- rendeltségnél viszont furcsa dolgokat tapasztaltunk. A szállítási előadó a következőket panaszolta: Kilónként 2 forintért II. o. 1 zöldborsót vásároltak. Mintegy 30 mázsát felvittek a budapesti Nagyvásárte- lepre, ahol — mondván, hogy már nem jó a minőség 1 fillérért — nem tévedés, egy fillérért kilóját — vették át a borsót. Fuvarköltséggel együtt csaknem 6000 foi’intot fizettek rá erre az „üzletre”. Megnéztük a borsót 5 nap után — kifogástalan állapotban volt! Még egy adat: a jászberényi piacon elmúlt vasárnap 9 forint volt a zöldborsó, és valósággal verekedtek érte. Kérdésünk: vajon a Nagyvásártelepen menynyiért árulták az „1 filléres zöldborsót”? 3. Utoljára a „Lehel” Szállóba néztünk be. Mi volt, ami első pillantásra a szemünkbe tűnt? A folyosón az ablakokat, legalábbis néhányat, néni lehet bezárni, s egy vaslétrán bárki belopózhat az épületbe anélkül, hogy a portás észrevenné. Ö egyébként felfigyelt már erre, de intézkedés mindeddig nem történt. ÍJ o lka Egy járás fiataljainak vetélkedése Az 1964. évi ifjúsági termelési versenyeket a KISZ megyef végrehajtó bizottságának intézkedési terve s a járási pártbizottság március 19-i ülésének határozata alapján szerveztük. A tavalyi és a korábbi évek jó eredményei már a szervezés megkezdésekor lelkesítőleg hatottak. Emellett ügyeimbe vettük azt is, hogy az idén KISZ- kongresszusra készülünk, s ez a helyzet több erőfeszítést, nagyobb helytállást követel tőlünk. Előzetes tervünkben vállaltuk, hogy a tavalyi nyolcszázról ezerre emeljük a versenyzők számát. Elgondolásunk és törekvésünk helyességét a gyakorlat igazolta, mert a június 1-én lezárt összesítő adata szerint ezerkétszáz fiatal vesz részt járásunkban szervezett termelési mozgalomban. Olyan erő ez, melyet az egész járás szempontjából sem hagyhatunk figyelmen kívül. Egyáltalán nem közömbös, hogyan, milyen módon alakul ezerkétszáz ember munkája, termelése. Hogyan értük el ezt az eredményt? A május 18-án tartott járási végrehajtó bizottsági ülésen önálló napirendi pontként foglalkoztunk a mezőgazdasági ifjúsági termelési versennyel. Megvitattuk, elemeztük a szervezést elősegítő, illetve gátló tényezőket. Olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket a jövőben is eredményesen tudunk felhasználni. A szervezést ennél korábban, márciusban kezdtük. A gazdaságvezetők címére eljuttattuk a benevezési lapokat és kísérőlevélben kértük őket az ifjúsági verseny támogatására, segítésére. Ezt a módszert először alkalmaztuk. Helyesnek bizonyult, mert így a tsz-elnök, vagy állami gazdasági kerületvezető is megismerte, hogy az illető gazdaságban milyen versenyformákat akar szervezni a KISZ. Ezt a lépést a helyszíni tárgyalások követték, ami által elértük, hogy a versenyformákra tett javaslatainkat a munkaszervezet kialakításánál jobban figyelembe vették. Március 19-én a járási pártbizottsági ülés elfogadta kidolgozott javaslatainkat, így a verseny szervezése párthatározattá vált, amely a KISZ-re és a kommunista vezetőkre is kötelező Jelentős állomás volt a járási ifjúsági termelési tanácskozás, valamint az áprilisi alapszervi titkári értekezlet. Most már a nehezebb feladat következik, a verseny tartalommal való megtöltése. Fiataljainkon a sor, hogy ismét, bizonyítsanak. Nem titkoljuk, sokat várunk tőlük. A megyei versenybe ösz- szesen százhqszonheten né- veztek be. Közöttük a tizenkét munkacsapatba tömörült negyvenöt baromfi- tenyésztő lány is. Elsősorban azoktól várunk kimagasló eredményt, akik egybei* a szocialista brigád cím elnyeréséért is küzdenek, mint a kenderes! Haladás Tsz-ben Nagy Ilona, a Vörös Csepel Tsz-ben Balogh József- né munkacsapata. Számítunk a gépállomási és állami gazdasági traktorosok, kombajnosok jó munkájára is, akik közül hatvannégyen versenyeznek. A helyi versenyben a . termelőszövetkezetekből ötszáznegyvenen, gz állami gazdaságból kétszázötven- nyolcán mérik össze szorgalmukat, szaktudásukat. A terméshozamok növeléséért, a munkaidő jó kihasználásáért, s az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért vetélkednek. Bokor Imre járási KISZ-titkár Kunhegyes
