Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-19 / 142. szám
1984. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLA) 3 A tiszapüspöki sárgul a {Szorgos minden perc — A hét végén aratnak Eddig sem mentek a szomszédba munkáért a tiszapüspöki szövetkezeti gazdák; De a finishez most jutottak • eL Másodjára kapálják a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépaföldeken pedig harmadszorra irtják a gyomot; Ápol- - ják, öntözik a kertészeti . növényeket, a kukorica között húzzák a barázdákat, hogy a szükség szerint ide is elvezethessék a vizet; — Nagyon szorgos minden percünk — mondta Fási Sándor, .a négyezer holdas 'közös gazdaság elnöke. — Még nem fejeztük be a növényápolást, de már egyre inkább úrrá lesz nálunk az aratási hangulat. Ma is néztük azt az ősziárpa táblát, amibe hét végén beleállhatnak a gépek, — Tudják-e a gazdák, kinek mi lesz a munkája, ha megkezdődik az aratás? — Az egész nyári munkát felölelő, részletes intézkedési tervet készítettünk; Ezt elsősorban mi, vezetők — együtt a pártvezetőséggel — vitattuk meg; Hétfőn este a kibővített párttaggyűlésen is ez szerepelt napirenden: — Ez volt az első lépés, amit most az 'követ, hogy üzemegységenként, majd személyenként beszéljük meg, kinek mi lesz a feladata; Hasznosabbnak tartjuk ezt a módszert, mintha csak közgyűlést tartanánk, amelyen nem is vesz részt mindenki; s esetleg azt is elfelejti; milyen munkánál számítunk rá. A kisebb létszámú csoportos beszélgetéseknél, mégin- kább, amikor a brigádvezetők mindenkit felkeresnek, a gazdák jobban elmondják, ha éppen nem megfelelő számukra az általunk tervezett beosztás. __ Igaz, hogy már papírra vetettük az aratási s az ezzel ' kapcsolatos egyéb munka minden mozzanatát. Azt, hogy kik dolgoznak sarokvágóként; a kombájnoknál; a magtisz- tításmál, szállításnál, stb.; de ezt még lehet módosítani; — Nagyon nagy munka vár ránk, hiszen az ezer- hatszáz holdat is meghaladja az aratni valónk, amiből például a borsófélék learatása hatvan kézi- kaszásra vár: Emellett a négy kombájn folyamatos, jó kiszolgálása; a két szérűn az éjjel-nappali magtisztítás — s még sorolhatnám tovább a tennivalókat — helytállást, fegyelmezett munkát kíván mind- annyiónktóL — Hogyan biztosítják a nyújtott-, illetve két műszakot? — Nekünk a Törökszentmiklósi Gépállomás kom- bájnosai segítenek ebben a nagy munkában. Ismerve ezeket az embereket, nyugodtan mondhatom, őket nem kell arra serkenteni, hogy megnyújtsék a napot. így tehát nekünk kell arra felkészülni, hogy biztosítsuk számukra a folyamatos munkalehetőséget, A tapasztalat szerint a szállítás szokott zökkenőket okozni. Ezért most úgy szervezzük a munkát, hogy a két kombájnszérűn hat munkacsapat vált'a egymást, s éjjel, nappal üzemelnek a tisztítógépek. A szállító járművek,- s az ide beosztott zsákosok is két műszakban dolgoznak. Nappal a terményforgalmi átvevőhelyére, éjjel saját magtárainkba hordják a gabonátBízom abban, hogy szót értve a gazdákkal, pontról pontra végrehajtjuk intézkedési tervünket. Ez pedig nemcsak az aratás, hanem a nyári talajmunka, az istállótrágyázás, stb.' sikeres elvégzését is jelenti — fejezte be bizakodó hangú nyilatkozatát a Rákóczi Tsz elnöke. N. K. SS Csak „papíron biztosított a papírgyártás alapanyaga A papírgyártás hazánk egyik „legöregebb” ipara, amelynek már évszázados múltja van (a Diósgyőri Papírgyár több mint 180 éves). A régebbi — átalakított, bővített és korszerűsített üzemek — gyárak mellé néhány év óta új, papíralapanyag gyártó üzemek sorakoznak. Ilyen a szolnoki papírgyár és a Dunai Szalmacellulózgyár, amelyek jelentősen bővítik az utóbbi években erőteljesen gyarapodó iparágat. A távlati fejlesztési tervek azonban még többet ígérnek. 1980-ra papírgyártásunk termelését 3.5 szeresére kell növelni. A karcagi Általános Szerelő Ktszben a MÁV Eatelítő Vállalat rendelésére betéttuskó fúrógépet készítenek Ez — a szolnoki gyár legnagyobb volumenű gyártmányát, a csomagolópapírt figyelembe véve azt jelenti, hogy az 1963-ban országos viszonylatban termelt 48 000 tonna csomagolópapír helyett 200 000 tonnát kell’ előállítani. — Ezért iparfejlesztési, kulturális és nem utolsósorban csomagolás fejlesztési követelmény a papír és az alapanyag — a cellulóz- gyártás főként hazai nyersanyagbázisra épülő nagyarányú fejlesztése. Jelentős új alapanyagforrás a szalmacell gyártás, amelyet Szolnokon kísérleteztek ki papíripari szakembereink. Az 1962. decemberében üzembehelyezett Dunai Szalmacellulózgyár évente több mint 20 000 tonna új alapanyagot szolgáltat a papírgyártó iparnak. A szalmacell gyártásához Dunaújvárosban és Szolnokon 55—60 000 tonna bálázott szalma szükséges. Ez a szalmamennyiség elenyésző (a mezőgazdaság szalmatermelésének mindössze 2—3 százaléka), a szalmafelvásárlás és szállítás szervezetlensége miatt azonban csak a két szalmafeldolgozó üzem egyikének rovására üzmeltethető folyamatosan a másik. A (áradkata fia sí am bet* Tizennégy éves volt, amikor Orosházán felvették a baromfifeldolgozóba munkásnak. Nem volt más lehetősége, mint ez. Maga sem tudta akkor, hogy ezzel a lépésével tulajdonképpen pályát választott. Pedig így történt. A gyerekből felnőtt ember, jó szakember lett, s a felszabadulás után a debreceni telep vezetőjének nevezték ki. A baromfifeldolgozás hivatalosan ma sem szakma, sehol sem tanítják. Amit tud, ő is úgy gyűjtögette össze, közel harminc esztendő alatt. Ezekről az évekről beszélgettünk Csizmadia Istvánnal, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó igazgatójával. Ez az ipar és ő édes testvérek: együtt nőttek fél a kézimunkától az automatikáig. — Hát bizony, hosszú idő telt el, amíg idáig eljutottunk. Mindig szerettem volna többet nyújtani, a lelkiismeretem követelte így. A tapasztalataimat végre hasznosíthattam ebben a gyárban. Munkatársaimmal soksok éjszakába nyúló napot dolgoztunk, töprengtünk át, amíg kidolgoztuk a feldolgozás korszerű technológiáját. S ma végre örülhetünk is az eredményeknek — mondta. Ez a szűkszavú megjegyzés rengeteg munkát takar, és tulajdonképpen előzménye mindannak, amit a gyár az utóbbi három évben az ő vezetésével elért. Másodszor nyerték el az élüzem címet, megkapták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Ehhez méltóan dolgoznak az idén is, hiszen az első negyedévi tervüket jelentősen túlteljesítették. Egy szóval, érdemes volt azokat az éjszakákat feláldozni. Ez a tudat boldoggá teszi és erőt ad neki. Fáradhatatlan ember. Hajnalban kel fel, körbejárja az üzemet, s mire az osztályvezetők és a reggeli váltás belép a gyárkapun, már sorba is lehet állni a szobájában a feladatokért. Aztán a napi ügyek foglalják el: telefonok, intézkedések, tárgyalások, levelek, műszaki problémák és így tovább. Késő délután térnek be hozzá a munkások, könyvelők, személyes gondjaikkal, bajaikkal. Volt alkalmunk ilyen beszélgetésen jelenlenni. Barátságosnak, tárgyilagosnak, megnyerőnek, segítőkésznek bizonyult. Népszerűsége lázas munkásságából, becsületes emberséges szeretetne méltó magatartásából fakad. Minden perce a gyáré, szabad ideje alig van. De ha jut, akkor is tartalmassá teszi. Közgazdasági technikumba jár, sokat tanul. Emellett, mivel magyar nyelvű szak- irodalom nincs, idegen nyelvű könyveket szerez be, azokat fordítja. Ha olvasás közben valami _ izgalmas műszaki problémára, megoldásra talál rá, máris azon töri a fejét, hogyan alkalmazza a gyárban. A közéletből is kiveszi részét. A járási pártbizottság tevékeny tagja. E megbízatásának is kommunistához méltóan tesz eleget. Munkáját megbecsülik, elismerik. Csizmadia Istvánt, az élelmiszeripar kiváló dolgozóját, április 4-én a Munkaérdemrend Ezüst fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács. Ö ebben az elismerésben túl bizalmat fedezett fel, s ez arra - ösztönzi, hogy még többet, még jobban dolgozzon. Pedig nem könnyű az élete, hiszen a családja a fővárosban él, s bizony csak vasárnap néhány órán át lehet együtt gyerekeivel, feleségével. Az ő megértésük nélkül képtelen lenne a sok gondot, küzdelmet vállalni. Igazgató. Felelősségteljes megbízatás ez, s ő ennek mértékében él, cselekszik, tesz eleget a követelménynek. Munkásból lett igazgató. Ennyi az egész, egy életút története. F. P. A karcagi Béke Tsz bereki üzemegységének öntözéses kertészetében a múlt héten megkezdték a korai fehér és kelkáposzta szedését A szolnoki papírgyár rossz szalma és vegyszer ellátása következtében — április végén már 300— 350 tonna cellulóz alapanyag lemaradással küzdött. A lemaradás megszüntetésére, az egyre vészesebben csökkenő szalmaszállítás miatt aligha kerülhet sor, sőt néhány hetes átmeneti leállással is számolni lehet. Az iparág átszervezése következtében a gyárak nem köthetnek szerződést a megyei felvásárlási szervvel; mert a szalmaellátást az Országos Papíripari Vállalat intézi a SZöVOSZ-szal kötött felvásárlási és szállítási szerződések alapján. — Tudnivaló, hogy az ipari szalma biztosításában a tényleges munkát a MÉK fejti ki. A nyári mezőgazdasági termények felvásárlása mellett e munkára azonban csak.vajmi kevés erőt tud fordítani. Hiába emelkedett egy métermázsa szalma eladási ára 159 forintra — (nevetségesen magas ár, — majdnem eléri a szemtermés árát) így sem kapnak elegendő alapanyagot az üzemek. A felvásárlási és szállítási rendszer tehát így, ahogyan van, nem jó és sürgősen változtatni kellene rajta. Amikor a szalmahiány problémája felmerül sokan — főleg a mezőgazdasági szakemberek — arra hivatkoznak, hogy a szalmatermés még a mezőgazdaságnak sem elegendő. Sajnos, a kombájnnal aratott gabona szalmáját nagyon mostohán kezelik egyes gazdaságok. Le még csak lehúzzák a föld szélére, de kazlazásáról már annál kevésbé gondoskodnak. így pedig nagyon sok értékes papírgyári alapanyag megy tönkre. Azt pedig, hogy kevés a szalma, teljes egészében cáfolja az alábbi: 1963-ban a szolnoki papírgyár szükségletének egyharmad részét Szolnok megye mezőgazdasága biztosította. Szalma tehát van. Mivel az ipar csak bálázott, jó minőségű szalmát tud hasznosítani, elsősorban a téli időszakban kevésbé, vagy egyáltalán le nem terhelt tsz tagokkal, gátőrökkel és egyéb alkalmi munkásokkal kellene elvégeztetni a szalma préselését. Az iparnak ehhez sokkal több bálázógéppel kellene elátni a mezőgazdaságot. A 159 forintos métermázsán- kénti árért a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megbízhatóbb szállítók lennének, mint a SZÖ- VOSZ. Az alapanyag beszerzés jogát pedig kapják meg a papírgyárak. A Szolnoktól keletre eső megyék a szolnoki gyárat, a többi megye a dunaújvárosi üzemet lássa el szalmával. Sajnos, a két üzem akadozó ellátása bizonyítja, az illetékes szervek nem követtek el mindent annak érdekében, hogy a két nagy cellulózgyár nyersanyagigényét a kapacitás teljes kihasználását lehetővé tevő szinten kielégítsék.- b. j. A természet csodája A kurszki mágneses anomália területén eddig 18 vasérclelőhelyet tártak fel. A vasérc-készleteket itt tízbillió . tonnára becsülik, ez háromszorosa a földkerekség összes többi vasérckészletének. A kurszki mágneses anomália 160 000 négyzetkilométernyi óriási területét foglal el Kétmillió csirkét nevelnek a Szolnok megyei szövetkezetek Szolnok megye termelőszövetkezetei tudvalévőén nagy baromfitenyésztő gazdaságok. Ebben az évben is majd három és félmillió naposcsibét nevelnek fel terv szerint. S hogy minden valószínűség szerint sikerül a tervet valóra váltani, arra bizonyság, hogy már idáig 2 200 000 naposcsibét vittek ki a keltetőállomásoktól. Szám szerint legtöbbet a jászberényi járásban, ott majd félmilliót, de a tervet mégis Törökszentmik- lóson teljesítik elsőnek alighanem. Hiszen ott már mindössze harmincezer naposcsibe felnevelése hiányzik ahhoz, hogy tervüket 100 százalékra teljesítsék. Különben a tiszafüredi járásban is igen kedvelik a baromfinevelést \
