Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-16 / 113. szám
Í964. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pesti találkozás A Moszkvics ügyesen manőverezik a körúti forgalomban, .majd a taxisofőr mellékutcába fordul a kocsival. Ekkor — biztonság kedvéért — elismétli a megadott címet: — Szip utca nigy! — Tiszántúli? — kérdezem. — Igen, az vagyok ,— és a falu nevét is hozzáteszi.-* Régen került fel Pestre? — Már tizenegy éve. — Jobb itt? — Fene tudja. Ötvenháromban otthagytam a tsz-t. Akkor végeztem a traktoros iskolát. Nem olyan gépre tettek, amilyet én szerettem volna — így aztán otthagytam ükét; — Azóta a taxinál vagyok. — Szokott hazamenni? — Mostanában nem igen. Az öregem pedig egyre hív; Minden levelében írja: milyen jól megy a tsz. Televíziójuk van, mosógép, a szobát is lepadlóztatták. A régi haverjaim mind megnősültek, házuk, motorjuk, egyikőjüknek meg autója is van; Még azzal is bosszant az öreg, hogy felsorolja, ki mennyit tett zárszámadáskor a takarékba. Honnan a fenéből tudjak én húsz darab ezrest Összeverni, amikor a köz- ponti-hűtéses lakásért — frászt lakás: cselédszoba — havi háromszázat fizetek. Tizenegy év alatt negyvenezret. Tudja, milyen házat építhettem volna otthon csak ebből? — Valóságos villát! A Rákóczi úthoz érünk: Elhallgat; Jobbra-balra köNég az idén felújítják az Ujszász—Hatvan közötti vasútvonalat Sajtótájékoztatót tartott a MÁV budapesti igazgatósága Csamangó Henrik,- a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője tegnap délelőtt tájékoztatta a sajtó képviselőit a május 31-én életbelépő új vasúti menetrendről, a nemzetközi és belföldi áruszállítás idei feladatairól. Szolnok megye utazóközönségét a menetrendváltozás csak az évek óta megszokott módon érinti. Kiterjesztették viszont a belföldi expresszvonatok közlekedését, így a Budapest— Záhony közötti vonalon a szerelvényeket Diesel-mozdonyaik fogják vontatni, ezzel egyidejűleg a Budapest—Debrecen között közlekedtetett távolsági személyvonatok a jövőben Nyíregyházáig mennek. Általában a belföldi gyorsvonatok menetideje 15—20 perccel lesz rövidebb, mint eddig volt. Az utastájékoztatás további javítása érdekében több menetrendkönyvet bocsátanak ki, mint legutóbb, országos viszonylatban száznegyvenezret. Az igazgatóság vezetője ezután arról beszélt, hogy az új menetrendváltozás az áruszállításra is jelentékenyen hat. Ebért szükséges, hogy a fuvaroztatók szállítási igényeikkel egyenletesebben jelentkezzenek, s a munkaszüneti napokra eső ki- és berakodást kötele- aettségeiknek az eddiginél fokozottabban tegyenek eleget. A Szolnok megyei Néplap munkatársának újításokkal és beruházásokkal kapcsolatos kérdésére az igazgatóság vezetője azt válaszolta, hogy a folyamatban lévő szolnoki rekonstrukción kívül az Ujszász— Hatvan közötti pályát teljes mértékben korszerűsítik, ezenkívül a szolnoki cukorgyár iparvágányainak bővítésére, részbeni kicserélésére jövőre 6.5 millió forintot fordítana". A sajtótájékoztatón agy korábbi cikkünkben megírt javaslatunkra is választ kaptunk. Eszerint a szolnoki pályaudvaron a baleset- veszély csökkentésének érdekében megvizsgálja az igazgatóság az érkező és tovább haladó vonatok közlekedésének biztonságosabb lehetőségét. „Ha a Szolnok megyei Néplap javaslata kivitelezhető — és az elvileg annak látszik — mondotta Csamangó 'elvtárs —, akkor a különböző irányból befutó mozdonyok között olyan nagyságú szabad terület lesz, amelyen az utas- áramlás balesetmentes körülmények között történhet.’? A sajtótájékoztató további részében Szegő András, az Utasellátó Vállalat főosztályvezetője válaszolt az újságírók kérdéseire. Egy mérnöki továbbképző tanfolyam viszontagságai A mérnökök szervezett továbbképzésének megoldása elsősorban a Mérnöki Továbbképző Intézet feladata. Az intézet már igen sok figyelemre méltó eredményt mutatott fel, azonban a vidéki mérnökök továbbképzése még ma sincs megnyugtató módon megoldva. Az utóbbi években az ipar decentralizálása különösen sürgetően veti fel ezt a kérdést. Egy előadássorozat rendszeres látogatása a vidéki mérnököknek majdnem leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Négyórás előadás meghallgatása Budapesten egy, esetleg másfélnapos kiesést okoz munkájukban. Ezt üzemben, gyárban, tervezőirodában dolgozó műszakiak rendszeresen nem engedhetik meg maguknak. Helyesne' tartjuk tehát a vegyiművek főmérnökének és oktatói előadójának azt a kezdeményezését, hogy a vegyiparban — Magyarországon először — a Tiszamenti Vegyiműveknél a Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésiben az üzem területén szerveznek a műszakiak részére továbbképző előadás-sorozatokat. . Az első előadás-sorozat a „Kénsavgyártási folyamatok fizikai kémiája” címen hétfőn, 11-én indult volna. Sajnos — nem a vegyiművek hibájából — az első előadás elmaradt. A' Mérnöki Továbbképző Intézet értesítése szerint az előadók más irányú elfoglaltsága miatt. Negyven-ötven mérnök és technikus várja az előadókat. Az előadások időpontját rögzítették. Nem lenne helyes, egy-két embernek igazítani elfoglaltságát a többséghez? Ezen elgondolkodhatna a- Mérnöki Továbbképző Intézet vezetősége is. — bohocz&l —' rülnéz, majd gázt ad. A' kocsi indulatosan beugrik a forgalomba. — Mondja, mi várható, hogy fizet az alma? — Azért kérdem, mert maga is vidékinek néz ki. — Hát bizony, a termő rügyek sok helyen megsínylették a kemény telet — mondom. — Az ágakra ráfagyott ólmos eső is sok kárt tett. — Látja, erre várok! — Egyszer ne fizessen már nekik olyan piszok jól az alma, ne tudjanak jövő zárszámadáskor húszezret rakni a takarékba! Elképedve nézek rá, 6 azonban a forgalmat figyeli; — Akkor, akkor majd én is hazamegyek — fejezi be a gondolatát. — Na, de itt is vagyunk: Szip utca nigy! A taxióra tizenhat forintot mutat. Húszassal fizetek, s ő elfelejt visszaadni: Győri Mihály Tiszavárkcmy Megkezdik a vegyipari termékek márkázását A vegyiparban a tavaly végrehajtott átszervezés megteremtette a lehetőségét annak, hogy most már tervszerűbben és rendszeresebben foglalkozzanak a minőségjavítással. A felmérések azt mutatják, hogy a hazai vegyipari termékek számottevő része megfelel a nemzetközi minőségi követelményeknek, a gyógyszergyártmányok, a finomvegyszerek minősége általában világszínvonalú. A gumiipari camping-cik- kek, a fotópapírok és a timföld minősége is versenyez a külföldiekével. A kőolajipar termékeinek minőségén azonban — a bitumen és néhány más cikk kivételével — még javítani kell. Vonatkozik ez több gumiipari és egyéb vegyipari cikkre is. Az idén a szabványosítás kiterjesztésével is javítani kívánja 1— minőségét , a vegyipar. Az idén megkezdik a vegyipari termékek márkázását is. Előreláthatóan 172 vegyipari termék kap minőségi bizonyítványt. Ügy tervezik, hogy márkázott cikk lesz többek között a péti só, az Ultra mosogatópor és mosópaszta, többfajta fotópapír, néhány gumiipari gyártmány, sok gyógyszerkészítmény és finomvegyszer. Kaszálják a lucernát, kapálják a kukoricát A mezőtúri Űj Reménység Tsz gazdái nem késlekednék a növényápolással. Hatvan hold cukorrépájukat megsarabolták, s hozzáfogtak az egyeléséhez: Kaszálják a lucerna első termését is. Két ventillátor segítségével hideglevegős szárítást alkalmaznak A kukorica első kapálását is megkezdték a szövetkezeti gazdák, 285 holdon fogtak ehhez a munkához. Az idén 120 holdon termelnek rizst, ennek árasztása megtörténtHí lesz a kunhegyest* sertéshizlalda sorsa? Kunhegyesen a község szélén volt egy malom. Ebből egy jó évtizede sertéshizlaldát alakítottak, mely a Szolnok megyei Vágóhíd Vállalat tulajdoELŐíTELET NÉLKÜL — Menjünk a klubba — javasolta a cigánytelepen a Dankó Pista KISZ szervezet egyik tagja. — A maguké ez a helyiség — kérdeztem, amikor letelepedtünk a hűvös szo- vába, ahol a székek összevisszasága jelezte, nemrég ért véget a televíziónézés. — A... nincs nekünk olyan. Itt, a községi művelődési házban szoíktunk helyet kapni, ha gyűlést akarunk tartani— — mondta Farkas Béla. És ha most atft hiszi valaki, hogy ezek a fiúk, a KISZ szervezet vezetői panaszkodni akartak: téved. Bár arra is lenne okuk. Dekát minek újra előhozakodni a régi nótával, hogy nem kaptak munkát, hogy Radies Flóriánt annakidején nem vették fel a faluban ipari tanulónak. Flóri azóta Budapesten szakmát szerzett — s ők valamennyien szintén Budapesten dolgoznak. Egyikük betanított munkás, másikuk az építkezéseken ku bikái. Szénási Alajos Pesten kubikos. Reggel fél négykor kel és este 9 órakor ér haza Jászfényszaruba. Amikor megkérdeztem tőle, ha egyszer már elvégezte a nyolc ■osztályt és ha kedve van, miért nem tanul tovább, csak legyintett: — Mondja, magának volna kedve tanulni, amikor 170 kilométert utazott és napközben nem végzett éppen könnyű munkát? Aztán meg hol? Egy négyszer négy méteres helyiségben lakunk, a hat testvér, meg apá- mék... — Apja hol dolgozik? — Állategészségügyi őr- szóval ott nem lehet tanulni. Akartunk mi építeni egy nagyobb házat, valahol az új soron... de nem kaptunk még mindig telket. Pedig ígérték, hogy adnak részletre... — Mondja, miért alakította a cigányfiatalok külön KISZ szervezetet? Farkas Miklós adott erre választ, aki jelenleg katona — tényleges idejét tölti —, B aki egyik alapító tagja volt 1959-ben a Dankó Pista KISZ szervezetnek. — Mi már akkor KISZ- tagok voltunk, aztán a gyerekek mindig kérdezték tőlünk: mit csináltok ti ott? Mondtuk nekik. De ők szégyelltek eljönni. Ak^or gondoltuk, jó lenne, ha külön szervezetet alakítanánk, ahol magunk között lehetnénk, mert nekünk sokat kell még pótolni... tanulni. — És hány tagja van jelenleg az ifjúsági szervezetüknek? — Most negyvenhármán vagyunk — mondta Radios Pista, a szervezőtitkár. — És jól érezzük így magunkat. Igaz, egymástól nem sokat tanulhatunk, de legalább nem is szégyenkezünk tudatlanságunk miatt. Bár később megtudtam: a fiúk többsége most végzi az általános iskolát, csak éppen még a lányok húzódoznak a tanulástól. A társadalmi munkából viszont valamennyien kiveszik a részüket. Tavaly 1100 órát dolgoztak: parkosítottak és egy árvízsújtotta dózsai fiúnak segítettek felépíteni a házát. Az idén? Igen, újra tár-, sadalmi munka, de szabad idejükben szívesen vállalnának napszámot is. össze akarnak gyűjteni annvi pénzt, hogy a fiatalokat elvigyék egy nagyobb kirándulásra. Most már csak az a gond, hogy napszámot kapjanakArról is szót ejtettek, hogy ők szívesen építenének maguknak egy klubszobát — ami igazán az övék lenne, s ahol majd minden este összejöhetnének egy kis beszélgetésre. Előadásokat rendeznének, ott tartanák a „világ térképe előtt” tanfolyamot, vagy táncolnának. Vagy ahol a kultúrcsoportjuk próbálhatna. A kultúreso- port, melynek nem tudnak vezetőt találni. Senki sem vállalja. Dehát nem kapnak telket — és az sem biztos, hogy megfelelő felszerelésük lenne. Mert most is kaptak ugyan egy rádiót — de rossz. Lemezjátszójuk nincs, Hát mire táncoljanak? Őket ez foglalkoztatja. Engem az, hogy miért külön? Miért van külön KISZ szervezete Jászfény szarufa an a cigányfiataloknak? A beszélgetés alatt egyre világosan kirajzolódott előttem: egyetlen vágyuk ezeknek a fiúknak, előítéletek nélkül élni! Egyenrangúan a többivel; munkában, iskolában, KISZ taggyűlésen, bálban. Lehetetlen ez? Erre a kérdésre a fény szarui fiataloknak kell válaszolni. Varga Viktória — Arra gondoltunk, jó lenne külön KlSZ-szerve- zetet alakítani, ahol magunk között lehetnénk... nában van. Eddig rendben volna. De közvetlenül a hizlalda mellett két sor ház van, benne rengeteg gyerek. A trágyát viszont a sertéstelep mellé hordják, sok mélyedés megtelt már vele, s bennük rengeteg a patkány. Innen pedig köny- nyen meglehet, hogy csak egy lépésnyire van — a járvány, A trágyalé is oda folyik, egy kis nyárfaerdőt körülbelül 'térdmagasságig elöntött, s ha sokáig így marad, el is pusztulnak a fácskák. Igaz, hogy a trágyára is szükség van, a tsz-ek hordanák, de egyelőre még nem egyeztek meg az árban; Mindezt a községi tanács elnöke, Oláh József mondta el nekünk, A hizlalda ügye felmerült a járási tanács vb-iilé- sén is. Nánási Károly, a kunhegyesi járási tanács vb-titkárának szavai szerint ez állandó problémájuk; A községnek ugyanis haszna nincs belőle. Felszámolni több okból nem lehet. S ezek az okok helytállóak is- Egyrészt a hizlalda kétmillió forintos beruházással nyerte el jelenlegi formáját. Ezt az összeget valóban nem lehet kidobni az ablakon. Ezenkívül nyomós érv az is, hogy a megye — és közvetve az ország — húsellátása szempontjából nem mindegy, hogy egyik napról a másikra megszüntetnek egy hizlaldát, ahol több, mint ezer sertés van. Mi szól a megszüntetés mellett? 1. A KÖJÁL már javasolta ezt (sok a légy, bizonyos szél járás esetén az egész község „illatfelhőben” úszik sib.). 2 f* jelenlegi sertésállományt néhány hónap alatt ki lehetne hizlalni, s így felszámolni ezen a helyen ezt; a telepet, míg egyidőben más telepek bővítésével a húshozamot az eddigi szinten lehetne tartani. 3- Van egy olyan javaslat, amely szerint Kunhegyes és Abádszalók között, a községtől 4 kilométerre a Lenin Tsz adott volna egy területet ai út mellett, közel az állomáshoz, ahová át tehetett volna helyezni a hizlaldát, ez azonban sok időbe és rengeteg pénzbe kerülne, ami nem gazdaságos. 4. A község termelőszövetkezetei a hizlalda épületeit nagyon jól fel tudnák használni tápanyag-raktárként. amivel biztosítva lenne $ telep kihasználása: 1963. október 2-án az illetékes állami közegészség- ügyi felügyelő elrendelte a hizlalda kitelepítését, és határidőként ezév november 1-ét jelölte meg. A határozat ellen a Vágóhíd Vállalat nem élt fellebbezéssel és a megyei pártbizottság mezőeazdasáwj ősz. tálya is egyetért vele.
