Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-15 / 112. szám
im* máfúi i», SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízre épített vállalat A MAHART flszerződése" — Fehér por az extéglagyárban Május elején érkezett az első rakomány homok Tiszafüred alól a Szolnok megyei Építőanyagipari Vállalat tárólóhelyére a szolnoki Tisza-parti gimnázium előtti partszakaszra; A magas vízállás miatt csak későn indulhatott a homok és kavics kitermelés, ami szinte megoldhatatlan nehézséget gördít a fenti építési anyagok tervezett mennyiségének — 20—20 000 köbméter — fel- színrehozása elé. A tervteljesítést gátolja az is, hogy a MAHART- tal nem sikerült megfelelő szerződést kötnie a vállalatnak. A MAHART akkor biztosít uszályt — akkor is csak kettőt — amikor járművei nem lesznek leterhelve kő- és cukorrépa szállítással; Ez tulajdonképpen azt jelenti* hogy« tavasszal és ősszel nem bitosít uszályt* csak nyáron, de akkor viszont nem lesz hajózáshoz elegendő víz a Tiszában. A vállalat járműparkja egyébé ként egy 360 tonnás uszály- lyal, a Csepel nevű vontatóhajóval és egy átalakított kotrógéppel bővült; Kavicsból — 5000 köbméteren kívül* amit az építőipari vállalat kap — nem áll felesleg az igénylőik rendelkezésére, mert e mennyiség még a vállalat mozaik- és betoncsőgyártá- sának szükségletét sem fedezi teljesen. Mozaiklapból az idén 55 000 négyzetméter, betoncsőből 60 000 darab készül; Végre megoldódott a mozaiklap és betongyártás téli problémája iS: Kazán üzembehelyezésé- vei fagyos időben gózölő- kamrákban szárítják a betonárut; Rövidesen munkába állítják a második mozaiklapprést is és ezzel akár duplájára is emelhetik a termelést. Hiánycikk a betoncső, amelyből a jelenleg gyártott mennyiség ötszörösét is örömmel átvenné a kereskedelem. Április elején kezdte meg termelését a kunmadaras! mészégető üzem is. Sajnos a téglagyárból egy millió forintért átalakított mészégető üzemeltetése a hideg idő miatt egy hónappal később kezdődött; Az 5000 tonna égetett mész előállítása éppen ezért ne- itéz lesz, erőfeszítéseket követel. Nem voltak mész- égetésben járatos szakemberek sem, így természetesen még nehezebb volt az indulás.- Ennek ellenére Bemutató Legelőöntözési, gyeptelepítési, valamint hideglevegős szénaszárítási bemutatót tartottak a napokban a Középtiszai Állami Gazdaságban és a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben. A kunhegyesi járás termelő- szövetkezetei és az állami gazdaság szakemberei közül közel ötvenen vettek részt a szakmai tapasztalatváltáson. már az első rakomány kiégetése során a mészkő nagyobb része tökéletesen kiégett; A termelés nagyon elősegítené, ha a vállalat rövidesen hozzájuthatna egy nagyteljesítményű ventilátorhoz, amely a téglaégetéshez megfelelő, de' a mészégetéshez szűknek bizonyult kéményen a gázok kijutását elősegítené; A Felnémetiből érkező mészkőből 350 tonna égetett meszet szállítottak el eddig a kunmadarasi exIgy nevezik magukat a Tiszafüred melletti Kócs- újfalui Petőfi Tsz tagjai. Azért, mert kilábolnak végre abból a keserű, nyomasztó gazdasági helyzetből, amelyben voltak. — 1961-ben még több mint fél millió forint volt a mérleghiányuk, s a tavalyi évet már eredményesen zárhatták. 1960 óta az idén érték el először, hogy havonta rendszeresen előleget oszthatnak. Ez sem sok, ,de mivel biztosan számíthatnak egységenként arra a 6 forintra, ezt is nagyon sokra becsülik. S most mór hisznek abban is, hogy év végén is meglesz a tervezett 20.62 forintos egységenkénti jövedelem. Csirke Ignácz két éve elnök itt. Előzőleg is itt volt szövetkezeti tag, majd brigédvezetöi tisztség után bízták rá az elnökit Mielőtt a posztot átvette, a 25 forintra tervezett egységenkénti jövedelem 9 forintra aszalodott össze. A fiatalok elmentek, s a két éven át 54 év volt a tsz-tagok átlagéletkora. Ez év elején ez a statisztika már javult, mert öt fiatal visszajött az elpártolok közül. Négy év óta a tavalyi volt az első zárszámadás, amikor nem kilépési, hanem felvételi kérelemről döntöttek. A bukaresti nőkonferencia A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása A dolgozó nők problémáival foglalkozó bukaresti második nemzetközi szak- szervezeti konferencia csütörtöki ülésén felszólalt Barinkai Oszkámé, a szak- szervezetek budapesti tanácsának titkára, a magyar küldöttség vezetője. — A magyar munkásnők a bukaresti konferenciától azt várják — jelentette ki többek között —, hogy tovább erősítse a nemzetközi összefogást, adjon útmutatást, segítséget ahhoz a harchoz, amely a nők követeléseiért és célkitűzéseiért folyik. Beszéde után Barinkai Oszkárné átadta az SZVSZ titkárságának a magyar dolgozó nők üdvözlő táviratait, amelyek sikert kívánnak a konferenciának. Pedig a tavalyi év sem volt könnyű. Kenyérgabonától kevés termett, a lucerna meg egyáltalán nem hozott magot. A kettő együtt már százezer forintos tervkieséssel fenyegetett. Idejében észbekaptak: a 72 hízósertést nem 100 kilós súlyban adják át. Néhány hétig még tartották az állatokat, s a kiesés felét „kihizlalták”. S hogy ez sikerült, a másik felét is. Sőt, 60 ezer forint tartalékpénzük is maradt. S ahogy a hiányuk apadt, úgy növekedett a bizalom, a reménykedés. Csőke László, B. Nagy József és Adamecz György mondják a gyalogmunkások közül: — Jégverés, szárazság, túl sok eső, nekünk mind- mind ellenségünk. Mindegyiken nehéz kifogni. De akarunk. S talán így majd sikerül. Talán így majd valóban fellábadoznak a gyengék sorából, az egészséges szövetkezetek közé. Hogyan segíthetik ? A Hazafias Népfront Szolnok megyei titkárságán tanácskoznak ma a járási és városi titkárok. Ez alkalommal munkaprogramot dolgoznak ki arra, hogy a falusi népfront bizottságok hogyan segíthetik az MSZMP Központi Bizottsága ez év februári — elsősorban a mezőgazdaságról szóló — határozatainak végrehajtását Hangyahang magnetofonszalagon A hangyák a tücsök *,hegedűjéhez” hasonló különleges szerv által kibocsátott hangok segítségével érintkeznek egymással. Nagyon közelről e hangokat bármely jó fülű ember meghallhatja. Nemrég első ízben magnetofonszalagra is sikerült rögzíteni a hangyák hangját A hangfelvételek tanulmányozása során kitűnt* hogy ugyanazt» hangyafaj által kiadott hangok egészen különbözőek lehetnek, noha a hangképző szervek minden hangyánál azonosak. Ez is azt bizonyítja, hogy a hangjelzések a hangyák egymás közti kapcsolatainak fenntartására szolgálnak. Érdekes az is, hogy a hímek és nőstények „hangja” sokkal erősebb, mint a nem nélküli dolgozó hangyáké. téglagyárból— ki A legjobbak jutalma A karcagi üveggyárban jó eredményt hozott a brigádok közötti munkaverseny. A kollektívák vetélkedéséből Fekete Pál üvegfúvó brigádja került ki győztesen, s így, mint a legjobb, 1500 forint pénzjutalomban részesült. Eredményük értékes, hiszen az egy munkásra jutó termelési értékben elérték a száznegyvenezer forintot, ami az üveggyárban igen tekintélyes mutatónak számít A második helyezett Márkus Imre-brigád mindössze 4000 forinttal maradt eí ettől a teljesítménytől. Alig zárult le a brigádok közötti munkaverseny e szakasza, máris megkezdődött az újabb küzdelem. LÁBADOZÓK * \ Árvíz után A tiszajenői — vezsenyi Tiszamenti Tsz gazdái számára április 11-e emlékezetes dátum. Ekkor zúdult földjeikre bömbölve, mindent elsöpörve a megáradt Tisza. A közös gazdaság hétezer holdjából 2896 holdat borított el a víz. Ebből 970 hold őszi vetés. Az elemi csapás nagyságának érzékeltetésére elég egy számot említenem: 15 800 000 forint volt a tervezett bevétel arról a területről, amelyet elöntött az ár. A minap Détár Mihállyal, a tsz elnökével beszélgettünk arról, milyen intézkedéseket tettek, hogyan készültek fel a víz elvonulása után földjeik bevetésére. — Sajnos nem első eset, hogy ilyen gondjaink vannak — mondotta a fiatal elnök. — Az utóbbi négy év egy kivételével árvizes volt, ami eredeti terveinket, elgondolásainkat' áthúzta. Most is szinte újra kellett terveznünk. — Mit is tettünk eddig? — Kezdeném a kenyérgabonával. A terméshozam növelése érdekében 500 hold búzánkat másodszorra fejtrágyáztuk, hogy valamennyire pótoljuk azt, amit az árvíz kenyérgabonában elvitt tőlünk. A növény fejlettsége ekkor mór nem tette lehetővé a gépi műtrágyázást. A tagok kézzel szórták a tápanyagot a búzatáblákra; — A kertészeti növények termesztését eredetileg 780 holdra terveztük. Most 150 holddal növeljük az ilyen területet. Paradicsom és káposzta palántát neveltünk, s amint a partosabb részek annyira megszikkadnak, hozzáfogunk a palánták kiültetéséhez. — Nagy gondot okoz az is, hogy állatainkat nem tudjuk legeltetni; Jó másfél, két hónapig a késztakarmányt kell etetnünk, s ezért mintegy 45 vagon abrakra lesz szükségünk. — Nemcsak ennek biztosításában várunk segítséget a járási, megyei, illetve országos szervektől, hanem kértük azt is, hogy az esedékes 1 700 000 forint hitelt az idén ne kelljen megfizetnünk. Esetleg több évre osszák szét. Jó segítség lenne számunkra az adók mérséklése is. — Természetesen saját magunk is mindent megteszünk azért, hogy t pótoljuk a terméskiesést, s az árvízzel borított földekről is termést takaríthassunk be. Már beszereztük a korábban érő martonvásári 5-ös kukoricát, ezt vetjük május utolsó heteiben s június elején; Előtte Aldrinos szuperfoszfátot juttatunk a talajba, hogy elejét vegyük az árvíz után nagy mértékben jelentkező mocskos pajor kártételének. Azokba a földjeinkbe, ahonnan még később vonul el a víz napraforgót vetünk silónak. — Ügy számítjuk, hogy ha a későn vetett kukorica nem is tudja teljesen beérlelni termését, cső-silóként hasznosíthatjuk. — Arról is beszélgettünk már — s ezt meg is valósítjuk —, hogy az idén leadandó 1200 sertést nem 105, hanem legalább 120— 125 kg-os súlyban értékesítjük. Ugyancsak 25—30 kilogrammot hizlalunk rá a szarvasmarhákra is. — S amennyiben tápot tudunk biztosítani, május végén 20 ezer napospulykát vásárolunk. Divatos terítő — felárral Modern szobába, modem bútorhoz, az asztalra modem mintás, kézzel festett selyemstólát vásároljon! — hirdetik a képeslapok, divatlapok. Ám a vásárlás nekünk, szolnokiaknak nem is olyan Tűz és vas között Szebenyi Benjámin kistermetű, vékonyka, barnaszemű ember. Áz izzó vas tűző vörös fénye játszadozik az arcán. Patakokban folyik halántékán, a hátán a víz. Szürke inge veríték- foltoktól terhes. A légkalapács jó keményeket üt az anyagra, szorosan kell tartania a megfogó szerszámot. A járműjavító kovácsműhelyének forró levegőjében kellemes pillanatokat szerzett a kalapácsok és üllők csilingelő harangjátéka. Beniámin bácsi sovány xs rján meg-megfeszültek az inak, erő kell ám a vashoz. Tekintete egy-egy döngő ütés után végigszaladt az egyre szürkülő, alakuló darabon, aztán fordított egyet rajta, s újra zuhant, emelkedett az acélkos... Munka közben nehéz beszélgetni vele, csak félszavakra futja, s különben is alig értjük-halljuk egymást. Végre aztán szusszanáshoz jut. Ipt a mutatóujjával, mint egy karmester. Ez hívást is jelentett, sazt, hogy fecseghetünk egy kicsit. — Odamentem hozzá. — Puha rongydarabkát húzott ki a zsebéből, s a nyakát, homlokát törölgetve így szólt: — Kutya meleg van, m Az elvtárs miről akar velem beszélni? Ha lehet, röviden, mert sietős a dolgom — tette hozzá lntőleg. — Szépnek találom a kovácsszakmát ... Közbevágott. <— Jöjjön ide azt csinálja. van felvétel... Meglepődtem a harciasságán. Ezt akarta, mert elnevette magát. — No, csak tréfáltam. Nálunk kovácsoknál szokott dolog ez. — Szépnek találom a kovácsszakmát... — kezdtem újra; — Én is! Mer’ ugye ha kész a munka, s olyan amilyennek lenni kell, akkor az öröm. — S az öröm az szén, igaz? Már nem kellett kérdezősködni, mondta ő magától. Különösképp arra volt büszke, hogy ért az órákhoz. — Más előtt szégyenlem. de az igazság hogy majd meg veszek, ha nincs javítanivaló. A szombat, vasárnap arra megy. Ez a pasz- szióm. Ne higyje, nem pénzért. Csak szórakozásból. Az nekem elég fizetség. — Mer’ ugye, másnak a foci, nekem az óra... Aztán észrevette, hogy a társa élénken pillog rá, — sietteti. Nagyhirtelen abbahagyta a beszédet. Nyújtotta a csuklóját. Hát igen, ott kevésbé olajos. Szaladt a kemencéhez, a lángnyelvek közül kikapott egy izzó lapot, futott visz- sza, ráfektette az ülőre. És újra zuhogott, tompán dohogott a vason a légkalapács, amíg csak az vörös szürkébe nem fordult. Fábián Péter Résztvett a Vöröskereszt II. kongresszusán, az ezt követő kétnapos titkári értekezleten Szolnokon, aztán készülődött szervezetével május elsejére. — Sok esemény volt — mondom — s biztosan fárasztó is... — Dehogyis! A kongresz- szus élmény volt, méghozzá olyan, amilyen kevés adatik egy életben! Én sok mindent kaptam ezen a kongresszuson: ötletet, feladatot, de főleg erőt! Jó azt tudni, hogy erre a szervezetre szükség van mindenütt az országban és a világban. És jó, hogy tudjuk, sok országban színvonalasabb, eredményesebb a vöröskereszte- sek munkája. Például az üzemegészségügy, a tisztaság, a véradó mozgalom! Rengeteg itt, a Tisza Cipőgyárban is a tennivalónk! Nemcsak versenyezni kell a tiszta műhelyekért — minden munkást ösztönös és tudatos őrévé is kell tennünk a tisztaságnak, az egészséges munkahelynek. Ez már alapjaiban realizálódik is: május elseje tiszteletére tisztasági versenyt kezdeményeztek aktíváink. egyszerű! Állami üzlet nem tartja — nem a mi profilunk jelszóval. Háziipar? Dehogy! Nem az ó profiljuk! Csak az iparművészeti boltokban kapható! Igenám, de ilyen üzlet csak Budapesten található. Ha tehát valaki netán úgy gondolja, hogy... akkor személyvonattal (ha nem igényes) 50 forintos jegy ellenében felutazik a fővárosba és vesz- 100 forintért egy térítőt. Nem lehetne ezt olcsóbban megoldani? Mondjuk úgy, hogy megbíznák valamelyik szolnoki üzletet modem lakásművészeti tárgyak árusításával. Ha azt akarjuk, hogy az emberek kultúráltabban éljenek, nem elég csak tanácsokat adni. Tenni is kell érte. Sok a jó eredmény — vándorzászlóval, oklevelekkel jutalmaztuk azokat a műhelyeket, ahol ügyeltek a tisztaságra, virágot ültettek a kis „műhelykertekbe”, s természetesen figyeltünk az öltözőkre is — nem mindegy hol hagyják utcai ruhájukat hol fürdenek, mosdanak az emberek! — Gondolom, a verseny- szellem nem ért véget május elsejével... — Nem és erre külön biztosíték az a huszonöt legfiatalabb vöröskeresztfcs, akik az ország második egészségőr csoportját alkot- ják. — Most pihenő következik? — Nem — hamarosan megszervezzük a Tisza Cipőgyár donorainak harmadik térítésmentes véradó napját. Tavaly 218 véradónk volt a térítésmentes napon — az idén, reméljük* nő a számuk. Aztán következik majd az öregek napja. Hagyománynak számít ez Martfűn. A szakszervezeti bizottsággal szervezzük, rendezzük mindig. S. S Mozgalmas hónap volt Beszélgetés Angyal Zsuzsával, a Vöröskereszt martfűi titkárával
