Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
1964. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öntözéses gazdálkodás a mezőgazdasági üzemek 45 százalékában A napsütéses, meiegebb idő beköszöntővel sok mezőgazdasági üzemben megindultak az öntözőberendezések. Az előző hetekben még csak a vetések kelésének meggyorsítására és a zöldségpalántákra adtaik mesterséges csapadékot, most viszont már több ezer holdon öntözik a cukorrépát és a pillangóstakarmányokat is. Az öntözés főidénye néhány hét múlva kezdődik ugyan, de az öntözőtelepeken addig is sok a tennivaló. Az előkészületeket 1650 termelőszövetkezetben és 100 állami gazdaságban kezdték meg, az idén ugyanis már az összes mezőgazdasági üzemek 45 százaléka öntözi területének Idsebfc-nagyobb részét. — Ezekben az üzemekben több mint 30 000 kilométernyi, különböző szélességű csatornát kell rendt ehozni, megtisztítani, hogy zavartalanul juthasson el a víz az állami főcsatornáktól a földekig. Nem kisebb feladat a gépek felszerelése, „üzemkész állapotba” helyezése sem, hiszen az öntözéses gazdaságok mintegy 3500 esőztető berendezéssel és csaknem 2000 hordozható szivattyús gépegységgel rendelkeznek. Mezőgazdaságunk öntözött területe az idén 100 000 holddal, azaz 22 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, s eléri az 550 000 holdat. Leggyorsabb1 ütemben az eddig erősen elhanyagolt rétek és legelők öntözése terjed. Főleg a termelőszövetkezetek alkalmazzák a takasrmányter- melés növelésének ezt a hatékony és viszonylag olcsó módszerét: csaknem kétszer annyi rétet és legelőt öntöznek, mint az elmúlt évben. A kertészeti kultúrák — a zöldségfélék, valamint a szőlő és a gyümölcs — is jóval nagyobb területen, a tavalyi 77 000 hold helyett 108 000 holdon jutnak mesterséges csapadékhoz. Számottevően növekszik a különböző szántóföld:! növények, elsősorban a cukorrépa, a pillangósok és a kukorica öntözése is. Az 550 000 hold öntözése az előzetes számítások szerint több mint egymilllárd köbméter vizet igényel. Ennek mintegy 60 százalékát a nagy folyőkból, öntözőrendszerek útján, a . többit helyi vízfolyásokból, kutakból, tározókból biztosítják. Mivel a növekvő vízigény kielégítése mind nagyobb problémát jelent, az öntözőrendszerek egy részénél az idén bevezetik a „menetrend szerinti” víz- fogyasztást. Előre megtervezik, hogy az egyes gazdaságok milyen napokon, hány órakor kapnak öntözővizet, s ezzel egyenletesebbé teszik mind a folyókon levonuló víz, mind az azt továbbító főcsatornák kihasználását. A „menetrenddel” együtt megkezdik az üzemek vízfogyasztásának pontos mérését is. Ennek érdekében az idén 400 rajzolómércét és egyéb műszert szerelnék fel ,a cs atomael á gazosoknál. (MTI)------------------------£.-----M egkezdték az áj vízlépcső tervezését A Duna árhullámai eddig mélyen benyomultak a Sióba. Mintegy 35 kilométeres szakaszon ilyenkor a Sión ellenkező irányba, a Báláim felé folyt a víz. A vízügyi tervező iroda szakembereinek javaslatára azonban a hosszadalmas gáterősítés helyett lényegesen gazdaságosabban felhasználható árvízkaput terveznek a Sió torkolatába, hogy kizárják a dunai árhullámokat. Az árvízkapu tulajdonképpen egy új vízlépcső lesz, amely nemcsak az árvédelmet, hanem rendkívül széleskörű és komplex vízgazdálkodási feladatok teljesítését is segíti. A vízügyi tervező iroda dolgozói gondos vizsgálatokkal és szakmai tanulmányokkal készítették elő a tervezési feladatokat. Ha technikus akarok lenni., • Míg megérkeznek ebédre, addig dr. Szűcs János üzemgazdásszal és Árvái Imrénével bejárjuk a hálószobákat az újerdői telepen. A fiúknál aránylag rend van. Csak a padló zsírfoltos. — Két hete volt felsúrolva. Csak ők azóta szalonnát sütöttek benn a szobában és elcsöpögtették a zsírt. Egyébként rendes - gyerekek. Szót fogadnak. Igen, gyakran perelek pedig rájuk, míg takarítok utánuk. Árvainé magyarázza mindezt, míg a fiú hálótól a leányszobáig érünk. Nagyjából itt is rend van. Az ágyak alatt papucs és tűsarkú cipők. De a nyitott ablak ellenére is tömény vöröshagyma-szag terjeng. Az asztalon egy csokor gyöngyvirág tövében három jókora felvágott hagyma, kenyérhéjjal körítve. Ez bizony nem lányokhoz való illat. — Bocsánatot kérünk a rendetlenségért — mondja is az ízlésesen berendezett klubszobában rögtönzött beszélgetésen Baráth Etelka őszinte rés telikedéssel, — Ne tőlem! — Nem is szokták ők ezt — S ezzel Árvainé már mentségükre is kelt „lányainak”. — Mivél szórakoznak? TV van? — Van, csak éppen nem jó hetek óta. Árvainé elcsodálkozik: — Pedig másztátok valamelyik nap a tetőt. Nem tudtátok megcsinálni? — A készülék rossz, nem az antenna. > — Tessék már feljegyezni azt is, ho«v a kaja jó, de sokszor kevés. — Meg hogy szeretnénk néha vacsorára is főtt ételt enni. <— Ki dohányzik? — erre a kérdésre csak egy fiú válaszol azonnal egyenes igennel, A végén kiderül, hogy egy csak az, aki nem dohányzik. — Csak hát erről úgy nyíltan nem beszélünk — szól közbe Szűcs elvtárs. Miért nem? — erre már nincs válasz. — Ismerőseiket mire biztatnák, menjenek-e mező- gazdasági szakmunkás tanulóknak? A hét fiú közül Endrődi István is csak gondolkodás után válaszol: — Ezzel a tanulással nem nyerünk mi semmit. Még ha technikus akarok lenni, akkor is sokat kell tanulnom. — Mennyi az a sok? — Még hét év. Mert ha felsőfokú technikumba akarok menni, előbb el kell végeznem a gimnáziumot. Tulajdonképpen nem tu-, dom, hogy az itteni tanulás mire jogosít. S itt ismét Szűcs János szól közbe: — Tévedésben vagytok, mert az itt szerzett szakmunkásoknak több helyen szerveznek felsőfokú technikumi előkészítőket. S akkor már nyertetek néhány évet. Nem beszélve arról, hogy a szakmunkásokat gyakran ösztöndíjjal küldik tovább tanulni a technikumokba. Innen, a Felsőjászsági Állami Gazdaságból is öt-hat ösztöndíjas tanul évente közép- vagy felsőfokon. Még néhány gondolat, ami megváltoztatja az eredeti vélekedést. Néhány csodálkozó megjegyzés, hogy ezt ők eddig nem tudták. Valóban kár. — bo — „Atommenekültek” Az Űj-Zélandi hivatalos köröket nyugtalanítja, hogy egyre több amerikai és kanadai vándorol ki Üj-Zé- Iandba. Egyedül 1963-ban 329 amerikai család kért végleges letelepedési engedélyt. Az „atom-menekültek” — ahogyan nevezik őket — saját országuk háborús hisztériájának áldozatai. Ügy gondolják, hogy háború esetén Üj-Zéland sértetlen maradna. A KGST országok textilipari kutatóintézeteinek együttműködése Az utóbbi években széleskörű együttműködés bontakozott ki a KGST országok textilipari kutatóintézetei között. A Magyar Textilipari Kutató Intézet is jelentős részt vállal a közös kutatási feladatokból. Ezek a kutatási témák felölelik a gyártástechnológiák, gépek és berendezések, — s nem utolsósorban a gyártmányok fejlesztését. A KGST-hez tartozó országok textil- és ruházati kutatóintézetei együttesen oldanak meg számos technológiai feladatot is. Most 24 új technológia kialakításában, illetve tökéletesítésében vesznek részt a magyar szakemberek. — Érdekes területe az együttműködésnek a ruházati ipar. Antropológiai mérések alapján bővítik például a szalagszerű gyártásra kerülő ruhák típusméreteinek körét, hogy idővel a lakosság 90—95 százalékát el lehessen látni konfekció készítményekkel. Kétp ói kálvária a közöny segédletével Bizony, ha a jóindulat hiányzik emberekből, hogy meg tudják keseríteni mások életét. A Rákóczifalván élő hetvennégy esztendős Hajdú Ferenc bácsinak, az ottani termelőszövetkezet járadékosának meg már évek óta adagolják a keserűség piruláit a kétpóiak néhányan. De mi köze Kétpónak Rákóczifalvához? A. két falunak egymáshoz ilyen vonatkozásban semmi. A lé- lektelenség viszont mesz- szire elnyújtózkodhat. Hajdú Ferenc bácsi Kétpó határában egy tanyán lakott és gazdálkodott 1958-ig. A már akkor is idős ember betegápolásra kórházba keS/aktanáes Az utolsó 24 órában A kukoirea egyik kártevője a kukoricamoly. Évente — országos szinten — több mint egymillió forint értékű terméskiesést is okozhat kártételével. Az ellene való védekezés minden termelőnek kötelessége, ezt egyébként az FM. 49/1953. számú rendelete is kötelezően előírja. A kártevő hernyó alakban telel át az előző évi kukoricaszárban. Az időjárás felmelegedésének hatására onnan rajzanak ki a lepkék. Ennek megakadályozására a kimaradt kukoricaszárat tépessük fel szártépővei, — vagy silótöltő géppel. Ha erre nincs módunk, akkor vermeljük el a szárat. Ver-. melés előtt a szárcsomó külső felületét szalmázzuk be, s a szalma közé szórjunk HCH porozószert, — hogy a lepkéket előbújásuk alkalmával megmérgezhes- ük. A védekezés harmadik módja a szár elégetése. E munkák bármelyikét május IS-ig kell elvégeznünk, — hogy eleget tegyünk a fenti rendeletben előírt kötelességünknek, s az ország kukorica termését sok méter- mázsával gyarapítsuk. i'arga László Szolnok megyei Növényed« Állomás Asszonyok egy automata gépsor mellett Délelőtti műszakon a söripari vállalat Szolnoki kirendeltségén Szolnokon a Magyar Országos Söripari Vállalat ki- rendeltségének épülete kívülről komornak látszik. De ahogy az ember átlépi a kaput, gyönyörű kert fogadja. A falakon zöld repkény, az utak mentén rózsatövek. Minden gondos asszonykezek munkáját sejteti. A délelőtti műszakban hét asszony dolgozik. Egy brigádba tartoznak. — Jó munkájukért az idén nyerték el másodszor a szocialista brigád címet. — Versenyre hívtuk az ország összes sörkirendeltségét, ahol a miénkhez hasonló típusú gépeken dpl- goznak — mondta Ábel Béla brigádvezető. — A fejtő brigád országos viszonylatban első helyen áll. Átlagteljesítményünk 116 százalék. Naponta a két műszak 42—43 ezer kis világos sört indít útnak palackozva. Ez bizony szép szám, de megfeszített munkát is igényel. E munka nagy részét asszonyok végzik. Az igaz, hogy szeretnek beszélni, de ez soha nem megy a munka rovására. — A munkafolyamatban nincs megállás. Egy műszak alatt mintegy 21 ezer üveget kell leszedni, illetve felrakni. Az automata gépsor elején, az üvegmosásaái és felrakásnál Tasi Béláné dolgozik. — Háziasszony vagyok, már három éve járok be, féléves idénymunkára. Jól jön a pénz a háztartásba. Ebben az évben a keresetemből egy mosógépet vásároltam. Még ágyneműt szeretnék venni. A tiszta üvegeket szalag szállítja tovább. A fennakadás nélküli szállításra Palla Istvánná ügyel. — Ö is, mint a többiek pirospettyes kendőt visel és két munkaköpenyt. Vidám. — Néha szomszédnőjéhez hajol, felnevetnek. Üveg azonban egyiknél sem törik össze. Tetemes pénzbírsággal sújtották a Tiszamentí Vegyiműveket víz. Vannak azonban vállalatok, amelyek jóval a megengedett mérték felett bocsátanak szennyvizet a folyókba, patakokba, tavakba. A vízügyi főigazgatóság ezeket a vállalatokat törvényadta jogánál fogva nagy pénzbírsággal sújtja, így többek között a szolnoki Tiszamentí Vegyiműveket több mint félmillió forintra bírságolta. A Nehézipari Minisztérium, amelynek felügyelete alá tartozik az egyik legtöbb vizet szennyező iparág, a vegyipar, az utóbbi időben határozott intézkedéseket tett a szennyvíz probléma megoldására. A Szervesvegyipari Kutató Intézet felmérése szerint a vegyipari üzemek többségében a meizen fedett szinten vagy az alatt van a naponta elfolyó szennyrült, felesége erre az időre Rákóczifalván lakó testvéréhez költözött. S ugyanígy tett az idős gazdálkodó is, amint a kórházból kijött, mert állapota már nem tette lehetővé földjének mun- kálását. Azt sógorára bízták, de hogy az sem bírt vele, kiadták haszonbérletbe — három esztendőre szólóan. Ám az öregek 1959-ben, a kollektivizálás évében földjüket bevitték a rákó- czifalvi szövetkezetbe, s így a haszonbérlet automatikusan megszűnt. Nem így a kis tanya haszonbérleti joga. A bérlő — miután az ügylet számára most már érdektelenné lett — tovább passzolta a tanyát ä tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül. Törvénysértően természetesen. Déhát a paragrafusokban járatlan öregek nem is tudták, hogy valahová fordulhatnak. A termelőszövetkezet — a kétpói Dózsa — vezetősége már minden bizonnyal jobban ismeri a törvényeket, mégis a következőt tette: Az önkényes beköltözővel elcseréltette a. tanyát, s odaköltöztette egyik tagját, Vékony Bálintot és családját. Vékonyék, a jelenlegi lakosok így kerültek hát oda. És ismét anélkül, hogy a tulajdonosokat megkérdezték volna, szerződést kötöttek volna velük vagy csak egyszerűen értesítik őket. Mi több, egy fillér lakbért sem kaptak még. És sérelmük mégsem ebben van (noha ebben is lehetne). A két öregnek Rákóczifalván van ugyanis telke, ahová a rokonság segítségével szeretnék beépíteni a kétpói tanyát. Két esztendeje a bontási engedélyt meg is kapták. Most ősszel engedélyük is lejár, b ráadásul testvérük legényfia is házasodik, s az költözik az öregek szükség-' lakásába, ami pillanatnyilag egy alsókonyhaféleség. Kétségbeesettek hát, mi lesz velük ősszel. A ;©akarat ugyan nagyon könnyen eloszlathatná kétségeiket. A Dózsa Termelőszövetkezetnek ugyanis Írét tanyája üresen áll, a Füle- és a Koromtanya. A Füle-tanyába csupán egy kút hiányzik és Vékonyék ezt lakhatnák. A termelőszövetkezet elnöke, Gyarmati elvtárs most — jelenlétünkben is — azt ígérte, megcsináltatják a — Jó itt dolgozni, hat éve csinálom ezt a munkát. Szeretjük egymást, segít mindenki a másiknak, ahol tud. — A munkaidő befejezése után biztosan akad munka otthon is. — Hát a második műszak! Van egy másfél éves kislányom. Öt bölcsődébe visszük férjemmel felváltva mindennap. Én délután takarítok, vacsorára pedig frisset főzök. — Szórakozásra j ut-e. idő ? — Elég, kevés. Moziba, színházba nem nagyon tudunk elmenni a gyerek miatt. De olvasni otthon is ' lehet. kutat. Csakhogy bizony hány felesleges ígéretet kaptak már a rákóczifalvi öregek. ígérték már nékik azt is: épületanyagot kapnak a tanya helyett. Beleegyeztek, s végül nem kapták! meg. Sőt, már a napban is megállapodtak, mikorra menjenek ki bontani. Kiment képviseletükben, sógoruk (ők már nem tudnak jámi-kelni), s vissza is ment dolgavégezetlen. Sók utazgatás, sok költség, sok utánajárás — feleslegesen. De hát jól van ez így? Szabad-e így bánni immár lassan magatehetetlen két idős emberrel? Szabad-e őket lakás nélkül hagyni, amikor saját lakásuk van. Úgy tetszik, igazságuk törvényes védelmére már a bírósághoz kell fordulniuk. Valóban, nem lehet ezt másképpen elintézni? Látva az öregek kálváriáját, Kétpón már akadtak emberek, akik egy hordó sörben fogadtak, hogy úgy sem sikerül véghezvinni igazukat. Csák ez a tény, hogy emberek sorsára úgy könnyedén hektoliter sörbe lehet fogadkozni, nem sérti a termelőszövetkezet, vezetőinek érzéseit? A két öreg már nem is hisz bennük. Mi még bízunk Gyarmati elvtársék jóakaratában és hisszük, hogy bírósági eljárás nélkül, csak a jóindulattól, az emberségtől vezéreltetve is pontot tesznek egy olyan stációjárás végére, aminek el sem szabad lett volna kezdődnie. — borzák — Radioaktív anyagok az emberi szervezetben A bécsi székhellyel működő Nemzetközi Atom- energiai Hivatal május 11— 16-ig Heidelbergben tudományos szimpóziumot rendez, amelynek tárgya az emberi szervezetben található rádióaktív anyagok mennyisége és a belőlük eredő sugárzás hatása az emberi testre. Meghatározzák, hogy milyen eljárás a legalkalmasabb az emberi test sugárzás-megterhelésének megmérésére és milyen eredményekkel járt eddig az emberi testben fellelhető rádium, stroncium, caesium, urán-plutónium és egyéb anyagok felderítése.
