Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
196«. «tájUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnapi lapszámunkban már közöltük, bogy az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 196«. májas 11-én ülést tartott. Az ülés egyik napirendje volt; jelentés az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság L negyedévi tecvteljesí- téséoek tapasztalataitok Az alábbiakban rövidítve közöljük e napirend beszámolóját, melyet a végrehajtó Bizottság nevében Vá- czi Sándor elvtárs terjesztett be* Bevezetőben Váczi elv- iárs az 1964. évi tervek elkészítéséről szólott. Majd az üzemek és vállalatok I. negyedévi tervteljesítésének tapasztalataira tért át; — Az I; negyedév tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy az ipari üzemek és a vállalatok többsége teljesítette I; negyedévi műszaki-gazdasági tervét. A 20 minisztériumi ipari, építőipari vállalat és gyáregység közül 13 teljesítette tervét, 7 üzem és vállalat zárta adóssággal a negyedévet; Kielégítő ütemben és megfelelő minőségben teljesítik az exportterveket- Az ipari üzemek kivétel nélkül teljesítették, sőt túlteljesítették exportki szállítási programjukat, bár egyes üzemekben összetételében nem a tervezettnek megfelelően. A beruházások «kikészítése az idén jobb, Ázidei főbb gazdaságpolitikai célkitűzések álljanak a pártmunka középpontjában 4 megyéi páribizotlság üléséről mint tavaly, nem mondható el ez azonban a beruházások megvalósítására. A kedvező helyzet ellenére ebben az évben is találkozunk egy sor egészségtelen jelenséggel. Az idén is vannak olyan üzemek, amelyek nem teljesítették I; negyedévi tervüket. Ezek között van a Tiszamenti Vegyiművek, a papírgyár, a tégla- és cserépipari vállalat és még néhány üzem, ahol kellő szervező munkával a lemaradás gyorsan megszüntethető; Néhány vállalatnál azonban •— mint a járműjavító, a törökszentmiklósi gépgyár, a megyei építőipari vállalat és néhány ktsz — nagy erőfeszítésre van szükség a féléves, az éves tervek teljesítése érdekében. Az üzemek és vállalatok munkájában nem foglal még el megfelelő helyet az üzemszervezés és a munkaszervezés.4 vállalatok jelentős része elhanyagolja a műszaki fejlesztést, az üzem és aaunkaszerve- aést, viszont a tervezettnél több munkást és alkalmazottat foglalkoztat- így a kőoiajtermelő vállalat, a mezőgazdasági gépjavító, az aprítógép- gyár, a megyei húsipari vállalat, a basromfífeWol- «wí vállalat és a tanácsi ipar munkás állományát túllépi. Hogy milyen torzulások vannak e téren, azt leginkább az állami építőipari vállalat példáéi« keresztül lehet be*»« A vállalat as L negyedévi termelési tervét «3 százalékra téliesítetté. Ugyanakkor a tervezett A közlekedésbe« és as áruszállításban minden előrehaladás ellenére egy sor gyengeség, szervezetlenség és az anyaghiány avarja az eredményesebb munkát. A legtöbb probléma ma is a szállíttatókat veraelő ki- és berakodás .megszervezésében vám «miatt a szolnoki állomáson a tervezettnél hosz- s zabb a kocsik tartózkodási A továbbiakban Váczi eivtárs a mezőgazdaság helyzetéről szólott. A megyei párt végrehajtó bizottság a Központi Bizottság december 5-i és a megyei pártbizottság decemberi határozatai alapján nagy figyelmet fordított a kenyérgabona-tér melés fejlesztésére. r Az idejében és jó minőségben elvégzett munka következtében az őszi kalászosok a tél beállta előtt megerősödtek, jól bírták a bosszú telet. A tsz-ek & állami gazdaságok pártszervezetei és a gazdaságvezetők ez év tavaszán a késő kitavaszodás ellenére nagy figyelmet fordítottak a kenyér- gabona fejtrágyázására. Közel 180 000 katasztráüs holdon végezték el ezt a munkát; Lényeges az előrehaladás a vegyszeres gyomirtásban is- Intézkedés történt a betakarítás, a tárolás megszervezésére is. A takarmánytermelés helyzetét ismertetve elmondotta: az őszi árpa állapota kedvezőtlenebb, mint a búzáé. Az árvíz és a fagy pusztítása miatt a tsz-ekben és az állami gazdaságokban mintegy 1500 kh őszi árpa pusztult ki. A késői kitavaszodás miatt elhúzódott • tavaszi árpa vetése.- Az Idén az állami gazdaságok és a tsz-ek 145 000 kát. holdon vetettek eí április 30-íg kukoricát és silókukoricát. A kukorica termésátlaga most már nagymértékben a növényápolás minőségétől, a tőszám alakulásától, as Idejében végzett öntözéstől és a betakarítástól függ. Fel kell készülnünk még aijra is, hogy az árterületen mintegy 14 000 holdon kell még kukoricát vetni; A szálas takarmánynövények hozamainak növelése érdekében a pártbizottság 1964. márciusi határozatának megfelelően — a megyei tanács végrehajtó bizottsága, az állami gazdaságok megyei igazgatósága intézkedéseket dolgozott ki. Ezek tartalmazzák a lucerna telepítésével, az arankafertőzés megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Nagy a jelentősége a jó rét- és legelőgazdálkodásnak. Az elmúlt években a legelőkön az alapvető ápolási munkákat sem végezték el s ennek következtében a hozamok jelentősen visz- szaestefc A pártbizottság határozatának megfelelően a megyei tanács, az állami gazdaságok megyei igazgatósága ezzel kapcsolatosan is megtette a szükséges intézkedéseket. Nagy figyelmet fordítunk az ipari növények és a zöldség termesztésére is hoz viszonyítva 3540 kát. holddal növekedett. Napraforgó vetéstervünk 18 i94 kh volt, melyből 15 685 holdon él is vetették a napraforgót. A tanácsi szektorban a zöldségterv 13 200 kát. holdat tesz ki. Megítélésünk szierint üzemeink megfelelően felkészültek a zöldségtermelésre. Az elmúlt három évben — ahogy ezt a megyei párt- bizottság 1963. december és 1964 márciusi ülésén is megállapította — as állattenyésztés területén lényegesen lassúbb volt az előrehaladás, mint a növénytermesztésben. Az elmúlt évben tovább csökkent az összóllomány és ezen bélül különösen kedvezőtlenül alakult az anyakocaállomány aránya. Az év első negyedévében felülvizsgáltuk minden tsz- ben a telién- és üszőállo- mányt. E vizsgáját tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-ek még mindig nem rendezkedtek be a tenyésztésre, még jelenleg is a hizlalást tekintik elsőrendű feladatuknak. A sertéstenyésztésről szólva kiemelte, hogy eredményes volt a .to- calétszám növelésére az elmúlt év őszén elindított akció. Az állatszámlálás adatai szerint a háztáji gazdaságokban is nőtt a kocák száma. Az árubaromfi tenyésztésben az idén kedvezőbb a. helyzet, mint az elmúlt években* Ezután Váczi elvtárs a felvásárlási tervekben előírt feladatokat ismertette és arra hívta fél a figyelmet, hogy az éves szerződéskötések mellett nagy gondot kell fordítani a féléves felvásárlási tervek maradéktalan teljesítésére. A továbbiakban az előadó arról beszólt, milyen megkülönböztetett módon nak a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. A termelési költségvetés váljon minden üzemben az egyik legfontosabb tervfejezetté, az ellenőrzés, elemzés egyik fő tárgyává, céljává. Az anyag- és energiaköltségek, a nem tervezhető improduKtív költségek leszorításával kell javítani a vállalati jövedelmezőségi mutatókat. Kiemelten kell kezelni az építőipart és a közlekedést. Valamennyi párt-, állami szerv, intézmény, vállalat, gazdasági és gazdálkodási egység tegyen intézkedést, hogy a reá eső segítő-koo- peráló feladatának eleget téve segítse e két gazdasági ágazat feladatának megoldását Biztosítani kell az építőipar termelőerőinek további koncentrálását, létszámigényét ki kell elégíteni, javítani kell az anyag- ellátását; Május hónapot fel kell használni olyan előszállítások elvégzésére, melyek későbbi időpontban kapacitáshiány miatt veszélyeztetve lennének. Ezért szélesíteni kell a közületek szállító kapacitásának igénybevételét, meg kell javítani a ki- és berakodások szervezettségét; Az éves mezőgazdasági terveink maradéktalan teljesítése érdekében a gazdasági vezetők és a párt- szervezetek biztosítsák a növényápolási munkák maradéktalan elvégzését; — Fel kell készülni — és ahol indokolt, meg kell kezdeni — az öntözéses feladatok végrehajtását. — Idejében fel kell készülni a nyári betakarítást munkák elvégzésére. A vezetés színvonalának emelése, támogatjuk a ma még gazdaságilag meg nem szilárdult tsz-eket Az ipari és mezőgazda- sági üzemek pártszervezetei a megyei pártbizottság decemberi határozata alapján elkészítették politikai intézkedési terveiket, — melyeknek középpontjában az 1964. év főbb gazdaság- politikai célkitűzései állnak. Az első tapasztalatok szerint azokat a feladatokat, amelyek az 1964. évi tervek politikai előkészítését, a dolgozók mozgósítását célozták — műszaki konferenciák; taggyűlések; termelési tanácskozások, üzemi tanácsülések, tsz közgyűlések — az üzemekben és a termelőszövetkezetekben megtartották. Értékelték ezeken az elmúlt év tapasztalatait, a munkaverseny eredményeit és ismertették az 1964. évi feladatokat. Örvendetes az, hogy főleg a taggyűléseken és a termelési tanácskozásokon erősödött a kritikai szellem, mely az őszinte, nvilt bírálatban és ön- bírálatban jutott kifejezésre. Lassítja azonban a fejlődést mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, hogy a vezetők, a kommunisták egy része maradi nézeteket vall, nem ismeri és nem érti eléggé a párt politikáját A vezetők jelentős része még ma sem érti kellően a pártnak azt az alapvető tanítását, hogy a termelés növelését ne létszámnöveléssel, hanem a munka termelékenységének növelésével, a műszaki fejlesztéssel érjük el. Az exporttervek teljesítése jelentőségének megértésében van előrehaladás Azonban még sok helyen nem kutatják a további export- lehetőségeket. Az Importanyagok pótlása még nem megfelelő, itt haladunk a leglassabban előre. A beruházások zavartalan lebonyolítását akadályozza, hogy még nincs meg a harmonikus együttműködés a tervezést, a lebonyolítást, a kivitelezést végrehajtó szervek között, másrészt hiányzik a kellő erély az akadályok elhárításaihoz. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek sem állnak minden kérdésben hivatásuk magaslatán. A Központi Bizottság 1963. december 5-i és 1964. február 20—22-i határozatai egyértelműen megszabták a feladatokat. E határozatok olyanoknak tekintendők, amelyeknek végrehajtása napi, soronlévő kötelesség. A fenti határozatok alapján dolgozta ki a megy« pártbizottság 1963. december 22-én azt az intézkedési tervet, amelynek végrehajtása mind =z ipar, mind a mezőgazdaság területén biztosítja a Központi Bizottság határozataiban előírt feladatok elvégzését; a feladatok eredményei megoldása megköveteli hogy a munka során minden szervtől, vezetőtől azi követeljük meg, amiért felelős. Az üzemekben, vállalatoknál a gazdasági vezetésben dolgozó kommunisták munkája akkor eredményes, ha rend van az üzemben, a vállalatnál, a tervezés, a termelés terén, ha megfelelő az üzemben az anyagellátás, az anyag- gazdálkodás, ha megfelelő a szállítás megszervezése, a műszaki fejlesztés, a létszám és bérgazdálkodás. Ha a tervnek megfelelően alakul a munka termelékenysége, az önköltség, ha a pénzz- és a hitelgazdálkodás megfelel törvényes előírásoknak, ha eleget tesz az üzem az export- s a beruházási kötelezettségeinek, ugyanakkor a vezető a dolgozók véleményére, javaslataira építve vezet és dolgozik; A mezőgazdaságban, az állami szervek s a gazdasági vezetésben dolgozó kommunisták munkáját a földek hasznosítása, a kampánymunkák időbeni elvégzése, a növényi és állattenyésztési tervek teljesítése az áruértékesítés, a takarmányellátás, a közös alapok fejlesztése, a béralap, a munkaegységfelhasználás. a beruházások megvalósítása, a hitelfelhasználás, a pénzügyi terv teljesítése, a termelési költség alakulása alapján kell megítélni. A párt politikája szempontjából ennek nagy jelentősége van, mert az emberek* a rend, a fegyelem, a jövedelem nagysága, a vezetők munkája, magatartása alapján mondanak ítéletet a párt politikájáról; A tapasztalat bizonyítja, ahol jói mennek a dolgok, ott nő a Bárt tekintélye és tőmegbefolyása. A gazdasági munkát nem lehet csak igazgatási módszerekkel irányítani. A gazdasági feladatok megvalósítása elképzelhetetlen a pártszervezetek munkája nélkül. A pártbizottság hívja fel a pártszervek és pártszervezetek figyelmét, hogy a pártszervezet a saját munkáját végezze és ne mások helyett dolgozzon: szervezze a dolgozókat a tervek teljesítésére, mozgósítsa őket a tervek, az állam iránti kötelezettség teljesítésére, az üzemek belső erőforrásainak kihasználására, a tudomány vívmányainak, a korszerű gépek, az élenjáró termelési tapasztalatok széleskörű alkalmazására: A pártszervezetek álljanak élére a szocialista A pártmunka hatékonyságának fokozása, Az iparí növények közül a cukorrépa és a napraforgó Sara «Hatásét kezeljük kiérnél ten. a népgazdaság igényeinek megfelelően. A cukorrépa vetésterülete 1963a Központi Bizottság december 5-i határozatának végrehajtása szükségessé teszi, hogy a pártbizottság néhány alapvető kérdésben állást foglaljon: Most az a legfőbb, közvetlen napi feladat, hogy a tervüket nem teljesítő üzemek megszervezzék adósságuk letörlesztését. szem előtt tartva a gazdaságosságot, üzemenként biztosítani kell. hogy a termelékenység, a teljesítmények emelése legyen a lemaradások megszüntetésének fő útja. Az 1964. évi nép- gazdasági terv fő célkitűzéseiből következik, hogy nem lehet üzem, amely lemarad a termelékenységi előirányzatának teljesítésében. . .. A gazdaságosság és a jövedelmezőség alakulásámunkaversenynek, a munkafegyelem megszilárdításának, küzdjenek az üzemi demokrácia, a tsz- demokrácia fejlesztéséért, ugyanakkor rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat a várt politikájáról, a nemzetközi-, s a belpolitikai élet kérdéseiről, az üzem helyzetéről. Foglalkozzanak a pártépítéssel, a tag- és tagjelölt-felvétellel,- a pártoktatással, a tömegszervezetek pártirányításával; Anélkül^ hogy magukra vállalnák ä gazdaságvezetés munkáját, rendszeresen ellenőrizzék a gazdag sági-, műszaki vezetés munkáját, elvégzik-e a rájuk bízott feladatokat és adják meg a szükséges segítséget a gazdasági-, a műszál;! vezetésnek a hiányosságok megszüntetéséhez, a feladatok elvégzéséhez: A pártszerveretek elsőrendű kötelessége az emberekkel való foglalkozás. Ismerjék az emberek gondját, elgondolásait, igényeit, milyen politikai, közgazda- sági kérdésekre igényelnék választ. Lelkesítsék, szervezzék az embereket a feladatok végrehajtására: A feladatok megkövetelik, hogy növekedjen a járási, városi pártbizottságok tevékenységének, kezdeményezésének színvonala, felelőssége a gazdaság vala- . mennyi ágazatában. Rendszeresebben, hatékonyabban segítsék az üzemi párt- szervezetek munkáját, érjék el, hogy a pártszervezetek a gazdasági feladatok megoldását politikai feladatként kezeljék. A gazdasági feladatok megoldásakor a Párt politikájából, az üzem feladataiból induljanak ki, s ennek megvalósításához adjanak segítséget. Az üzemekben, a gazdaságokban a feladatok eredményes megoldásáért a szervek, a pártszervezet, a gazdasági vezetés, a társadalmi szervekben dolgozó kommunisták együttesen feleljenek. A beszámoló vitájában a következő elvtársak szólaltak fel: Szilágyi Ottó, a papírgyár igazgatója, Kerekes Ferenc, az AKÖV igazgatója. Fodor Sándor, a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára, Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója, Polónyi- Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese Bordás László, a KISZöV elnöke, Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára. Váczi Sándor összefoglalója után a pártbizottság az előterjesztett beszámolót elfogadta.
