Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

IVilág proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK ■ (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 110. szám. Ára 50 fUlér 1964. május 13„ szerda. Elutazott Budapestről az NDK párt- és kormány küldöttsége Nagy felelősséggel a falu szocialista átalakulásának szolgálatában Szolnokon tanácskoztak a sajtó vezető munkatársai Közös nyilatkozatot írtak alá a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttségeinek tárgyalásáról Ünnepélyes fogadtatás a Berlin-Schnefeld repülőtéren Tegnap délelőtt elutazóit Budapestről a Német Szocialista Egységpárt Közpo.-ti Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának kül­döttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány meghívására hivatalos baráti látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bittságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. Lothar Bolz, az NDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, külügyminiszter vezette. A kül­döttséggel együtt elutazott Lotte Ulbricht, Walter Ulb­richt felesége. Az NDK párt- és kor­mányküldöttségét a Ferihe­gyi repülőtéren ünnepélye­sen búcsúztatták. A repü­lőtéren a budapesti üze­mek. hivatalok, vállalatok, intézfnények mintegy tíz­ezer dolgozója gyűlt össze. Megjelent a búcsúztatás­nál Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának els'ö litkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesé­ge, Apró Antal, Biszku Bá­la, Fehér fjfljos, Fock Jenó, Kállai Gyula, Nemes De­zső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttag­jai, s a Központi Bizottság titkárai. A repülőtér betonján felsorakozott díszegység parancsnoka jelentést tett Walter Ulbrichtnak, majd felcsendültök a magyar és az NDK himnusz hangjai, s közben 21 tüzérségi dísz­lövést adtak le á Német Demokratikus Köztársaság államfőjének tiszteletére. Walter Ulbricht — Dobi István és Kádár János társaságában — ellépett a díszőrség előtt és köszön­tötte az egységet. Ezután Walter Ulbricht mondott beszédet, majd Kádár Já­nos búcsúztatta a vendé­geket. A hosszan tartó tapssal fogadott beszédek után a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kor­mányküldöttségének tagjai búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetők­től, a diplomáciai testüle­tek képviselőitől és a bu­dapesti dolgozók küldöt­teitől. Az ünnepélyes búcsúzta­tás a díszőrség díszmene­tével ért véget- Űttörők virágcsokrot nyújtottak át az NDK párt- és kormány- küldöttsége tagjainak, aki­ket Kádár János és több más közéleti vezető a re­pülőgéphez kísért. Az TE—18-as különrepülőgén fél tizenkettő után emel­kedett a magasba. Az NDK párt- és kormány- küldöttségének gépét a magyar légierők vadász- génkőteléke a határig kí­sérte. tényt, hogy német földön megszületett a német tör­ténelem első békeszerető állama. A magyar dolgozók megértették azt is, hogy a nyugat-német revansizmus és militarizmus az ő vív­mányaikat, békés életüket is veszélyezteti. Majd hang­súlyozta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság, — amely a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttélésének híve, üdvözli a kapcsolatok ren­dezését a Magyar Népköz- társaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság kö­zött. éőfehúzta, hogy a ma­gyar nép és az NDK lakos­ságával együtt követeli a második világháború ma­radványainak felszámolá­sát, a német békeszerződés megkötését és Nyugat-Ber- linnek szabad, demilUari- zált várossá való változta­tását. Walter Ulbricht beszédét azzal fejezte be, hogy a mostani baráti látogatás új szakaszt nyitott a nemet— magyar kapcsolatok törté­netében, amivel még szoro­sabbá tette köztünk az egy­séget, mivel a két nép, a két párt és a két kormány a jövőben még egységeseb­ben vezeti a közös harcot a szocializmus teljes felépí­tésére. ff«' A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Szolnok megyei Néplap szerkesztő bizottsága a Szol­noki Kulturális Hetek keretében tegnap országos jel­legű tanácskozást tartott Szolnokon. A magyar falu szocialista átalakulása és a sajtó címmel. Varga Józsefnek, a Szolnok megyei Néplap fő- szerkesztőjének üdvözlő és megnyitó szavai után vitaindító előadást Eck Gyula, a Képes Újság fő- szerkesztője tartott. A tanácskozáson részt vett Téglási József elvtárs, az MSZMP KB. ágit. prop. osztályának munkatár­sa, Takács Gábor, a MUOSZ titkára, Árvái István, az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, Szurmay Ernő, a Szolnok városi tanács vb elnökhelyettese, valamint számos lap főszerkesz­tője és rovatvezetője. xSegszimietik a termelőszövetkezeti beruházási irodákat A gazdasági bizottság a megyei tanácsok tervosz­tályainak közvetlen irá­nyítása, alatt. működő . egy­séges beruházási irodák szervezését rendelte el. A földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban kiadott utasításában — 1964. júni­us 30-ával — megszünteti az önálló termelőszövetke­zeti beruházási irodákat. A termelőszövetkézetek építési beruházásait a jö­vőben az újonnan szerve­zett egységes beruházási irodák bonyolítják- A ter­melőszövetkezeti beruházá­sokkal összefüggő telepí­téstervezés műszaki és ag­ronómiái tennivalóinak el­látása ezzel egyidejűleg a megyei mezőgazdasági osztályok feladat- és ha­táskörébe megy át. Eck Gyula vitaindító előadásában a szocialista falu alakításának és az ezzel kapcsolatos újság­írói munkának sok-sok kérdése közül kiemelt né­hányat­A falu átalakulása a lapoknak egy sereg új feladatot szabott meg. Egyik legfőbb feladat az, hogy olyan cikkeket ír­junk, amelyek megerősítik a parasztemberekben azt a hitet, hogy helyesen cselekedtek, amikor a kö­zös gazdálkodást választot­ták. Az előadó e gondolatok után a mezőgazdasági szakpropagandára vonat­kozó véleményét és javas­latait mondta el, majd a sajtó és az irányító szer­vek kapcsolatát hangsú­lyozva folytatta: — Egy fő szempont ve­zessen bennünket — mondta —, írásaink segít­ségével az adott szövetke­zet, az adott falu előbbre jusson. Az irányító szer­vekkel együttműködve dolgozzunk. Főleg a bíráló cikkek írásához kell a jó együttműködés. A kritika növeli a sajtó tekintélyét, hitelét, ha az olvasók többsége is egyetért vele­Kedden délelőtt az Országház Munkáesy-termé- ben ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségeinek tárgyasairól szóló közös nyilat­kozatot. A közös nyilatkozatot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, illetve Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. I.othar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter írta alá. Az aláírásnál jelen volt Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, Fehér Fajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a politikai élet több más vezető személyisége, valamint a tárgyaláso­kon részt vett küldöttségek tagjai és szakértői. Néhány perccel fél kettő után szállt le az NDK párt- és kormányküldöttségét a magyar fővárosból haza­szállító IL—18-as különre- p ülőgép a Berlin—Schne- feldt repülőtér betonjára, a repülőtéren a NSZEP ve­zetői, a kormány tagjai, az NDK fővárosa közéletének sok vezető személyisége, a diplomáciai testület tagjai, élükön P. A. Abrar ’imov szovjet nagykövettel, és a berliniek százai fogadták a hazatérő küldöttséget. — A párt,- és kormányküldöttség -tagjaival együtt érkezett Kárpáti József, hazánk ber­lini nagykövete is, Willi Stoph üdvözlő sza­vai után Walter Ulbricht, a párt- és kormányküldött­ség nevében megköszönte a megjelenteknek a szíves fogadtatást, majd átadta a berlinieknek és az NDK egész lakosságának a dol­gozó magyar nép és sze­mély szerint Kádár János és Dobi István üdvözletét. Rámutatott, hogy a gaz­dasági együttműködés igen fontos hozzájárulás a két testvéri állam kapcsolatai­nak további javításához. Ezután arról beszélt, hogy a magyar dolgozók rendkí­vül nagyra értékelik azt a Mostmár üzemszerűen terme] Szolnokon az ÉM Szolnok megyei Építőipari Y’ii ,(at beton előregyártó berendezése Az előadó ezután a saj­tó általános világnézeti nevelőhatásáról, a sajtó­munkában elengedhetetlen fontosságról, majd sok probléma közül kiragadva a falusi fiatalok helyzeté­ről szólt. Köztudomású — mondotta —, hogy faluról elvándorolnak a fiatalok. Ebben van pozitívum és negatívum. írásainkban e témát többnyire, mint ne­gatív jelenséget jelenítjük meg. Ez nem jó, írjunk arról is, milyen feltételeit szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok a falvakban ma­radjanak. Eck Gyulától a vendé­gek vették át a szót. Cserei Pál. a Békés me­gyei Népújság főszerkesz­tője szólt arról, hogy az újságírók szakmai ismere­teit állandóan növelni kell. E gondolattal folytatta a vitát Csépi József, a Dél- •Magyarország mezőgazda- sági rovatvezetője, majd a kritikai írásokról szólva mondta; Jórészt a mi pártossá­gunktól függ, mit, hogyan írunk meg. Ha mindig pártosan, a helyzet, a va­lóság alapos ismeretében írunk, segítünk megkeres­ni a nehéz helyzetekből is a kivezető utat, ritkán hi­bázunk­Barcsa Sándor, az Észa-k- Magyarország mezőgazda- sági rovatának vezetője a megyei vezetők ps a sajtó munkatársai közötti össz­hang fontosságáról szólt. Szurmay Ernő, a Szolnok városi tanács vb elnökhe­lyettese arra kérte az új­ságírókat, hogy valósághű­en, a valóság teljes isme­retében írjanak a magyar falu eredményeiről, s ezen belül is többet a falusi fiatalok életéről. Bernula Mihály, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetője a mezőgaz­dasági szakemberekkel va­ló együttműködésről be­szélt. Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesz­tője kérdést tett fel, meg­vizsgáltuk-e már, hogy a falunak szánt írásaink valóban a falusi emberek­nek szólnak-e? A mi el­képzeléseink találkoznak-e az olvasók igényeivel. Ezt jó volna alaposabban, tu­dományos módszerekkel tanulmányozni* Dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője arról beszélt, hogy a ta­nyán élő lakosság még ma is nehezen juthat hozzá a sajtótermékekhez. Bécs me­gyében a lakosság 36 szá­zaléka, 220 ezer ember ta­nyán él — mondta — s oda nehéz eljuttatni a la­pot. noha a tanyai embe­rek érdeklődése is érezhe­tően megnőtt az utóhM időben. Vasvári Ferenc, a Du­nántúli Napló főszerkesz­tője a publicisztikai írások mellett foglalt állást. A bírálatról szólva pedig megjegyezte, nincs joga senkinek ahhóz, hogy a hibákat elnézze, de ahhoz sincs, hogy azokat csak felülről szemlélve és ne segítőszándékkal írja meg. Bényei József, a Hajdú- Bihar megyei Napló kul­turális rovatvezetője töb­bek között hangsúlyozta, hogy a népművelő mun­kának milyen hatása van a falu arculatának alaku­lására, s ezt a gazdasági eredmények mutatóival is mérnünk kell. Téglási elvtárs felszóla­lásában többek között azt tanácsolta az újságírók­nak, hogy a gyenge tsz- ekke] foglalkozó írásaik­ban elsősorban a szubjek­tív okokat bírálják, a ve­zetésben. a szervezésben lévő hibákat tárják fel. mert ezek szüntethetők meg a leghamarabb. Be­szélt még arról is. fiúként tükröződik a mai falu élete, problematikáié irodalomban. A tanácskozás tapaszta­latait Eck Gyula foglalta össze,

Next

/
Thumbnails
Contents