Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

J.98*. május % SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az idegenforgalmi napról némi idegenkedéssel Régóta járt a hír: a bécsi Duna partján 1964 tavaszán világkiállítás lesz, virágok­ból. S április 16-án, való­ban megnyílt az utóbbi évek egyik legnagyobb és legszebb európai kiállítása, a Bécsi Nemzetközi Kerté­szeti Kiállítás. Hatezer négyzetméter üveg alatt. Kerek«! egy hold. Acélvázú, üvegfalú csarnok utakkal, tóval,, híd­dal, pihenőkkel, kegyekkel és völgyekkel — s minde­nütt virággal. — Ez a főpa-' vilon. Találó volt az egyik osztrák lap megállapítása: virágtenger minden szín­ben; De hozzákívánkozik: minden illatban. Az ember akarva-akaratlan gyermek­ké válik. Repdes a szeme, pillanatonként új szín és illat vonz a magához, azt veszi észre, hogy partnerét elhagyva, egymaga bolyong a virágtenger közepén. Nem tudni mi a leg­szebb. Egy mennyezetig érő kosár tarka virágai, egy kicsit a hazai tájat sejtetik. Egy pillan tásnyi- m ott a rózsakert: sárga, vörös, fehér, lila virágok ontják színüket, illatukat; Mellette új csoda: szekfű- erdő. Üvegvázákban a hosszúszárú virág laza, omló csokorba kötve, s a fehér csak még fehérebb az alat­ta elterülő mohapáma zöld fényében. Azután egy nem nagyon ismerős virág: sza- lea, A fólméter magas bok­rok mindegyike kis virág­oszlop. Bemenni nehéz a sok embertől, kijönni nehéz az élményektől. Ez csak egy pavilon volt; Még négy ilyen következik; Amolyan kistestvérek. De csak ki­sebbek, nem gyengébbek. Az egyikben orchideák: az ember nehezen lélegzik a tömény illatban. A másik­ban egy menyasszony a középen — szekfűből. Le- omló uszálya a hófehér vi­rágfejek sűrű szőtteséből készült, remekmű; Aztán végre egy ismerős felirat: Ungarn. Az asztalon szek- fű-vázák, tarka csokrok; szépen, ízlésesein. Ezüstér­met nyertünk vele; Újra a napfényben. Jö­het a többi látnivaló. — Mert sok van belőle; Az első mindjárt mellettünk: a lebegő-fotel; Drótkötél- pálya a magasban, rajta egy rúdon két ülés. Az ember menetközben rá­huppan, s már is le^eg, 10 méterre a föld felett. Leg­jobb, ha ezt tesszük mi is, Kezdjük, Torony közeledik, 40 méteres. Nem is igazi to­rony, hiszen növények lak­nak benne. Torony-üveg- ház, a kiállítás másik nagy szenzációja. Az üveg építmény belseje egy örök­ké mozgó szalag, amely le-föl szállítja a cserepek ezreit. Amikor a földszint­Mindig nagyon örülünk annak, ha az ország más tájairól vagy külföldről ér­kező vendégek meg­ismerkednek váro­sunkkal, megyénkkel. Ezért örömmel lát­tuk, hogy a Szolno­ki Kulturális Hetek műsorában idegen- forgalmi napok is szerepelnek. Május 10-e és május 24-e. örömünket csak te­tézte, hogy ezek a napok gazdag prog­ramot is ígértek. — . Nemzetközi sport- eseményeket, város­nézést panoráma- busszal, majálist a Tisza-ligetben, alkal­mi postabélyegzőt, stb. A május 10-i idegenfor­galmi nap részletes prog­ramjának ismeretében azonban csalódottan ta­pasztalhattuk, hogy ezek­ből a szép tervekből — legalább is az első idegen- forgalmi nap — vajmi ke­veset vált majd valóra. Kulturális részét tekintve „idegenek” ugyan nagyon sokan lesznek ezen a na­pon iprÓsunkban, ha nem is mint turisták, úgy mint az Alföldi Népitánc Fesz­tivál résztvevői. A vendég tánccsoport tagjainak, a dús program, a népitánc fesztivál zsúfolt műsora miatt, jóformán ebédelni sem jut idejük, nemhogy városnéző sétára. A másik kulturális .-.ide­genforgalmi” esemény a Szigligeti Színház Ármány és szerelem előadása. Tu­domásunk szerint a szín­ház, minden idegenforgal­mi naptól függetlenül, amúgy is ezt a darabot játszaná vasárnap. És azt hisszük, ebben meg is ta­lálhatjuk az idegenforgal­mi nap kulcsát. A meglé­vő rendezvényeket illették közös, idegenforgalmi nap műsora névvel. Példa erre a sportprogram. Talán csak egyetlen rendezvény kivétel e között, a Módra Pál kerékpáros emlékver­seny, de megtalálhatjuk a Szolnoki MTE—Miskolci Bányász NB Il-es esedé­kes bajnoki labdarúgó mérkőzést és a Szolnoki Dózsa—BVSG vízilabda mérkőzést is, amit azon­ban „balszerencsére” szom­baton játszanak le. Ez a sportműsor bizony • még egy „hazai’,’ ünnepi prog­ramnak is sovány, _ nem­hogy idegenforgalmi vonz­ereje lenne. (Természete­sen akadhat néhány lelkes miskolci szurkoló, -aki va­sárnap elkíséri Szolnokra csapatát.) Azt. hogy az említett nap idegenforgalmi jellege mégsem veszik el egészen, a Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei irodája segít­ségének köszönhetjük. Me­gyénk tíz termelőszövetke­zetében szervezték meg a tsz-tagok szolnoki látogatá­sát. Szeretettel üdvözöljük a városunkba látogató tsz- gazdákat, reméljük, hogy a vendégszeretetben sem lesz hiány. Ez azonban már az Idegenforgálmi Hi­vatal feladata, legalább ennyiben vegyen részt a május 10-i idegenforgalmi nap lebonyolításában; Az Idegenforgalmi Hivatal kü­lönben vasárnap is nyitva lesz, huszonhárom idegen- vezetője a vendégek szol­gálatára áll. re érnek, a növények für­dőt vesznek a medencében, hogy nyomban helyet ad­janak utánuk jövő társaik­nak; Az osztrák cég sza­badalma figyelemre méltó újítás a kertészeti terme­lésben. Tovább a fák közt isme­rős formák: a magyar pa­vilon körvonalai; Az üve­gen keresztül jól látsza­nak a félbe vágott hordók, itt vitrin gyanánt állnak: Szép, ízléses a magyar be­mutató, jól illeszkedik a nagy kiállítás képébe; Ismét landol a lebegő vonat, újabb állomás, s utána az. utazási végső sza­kasza.- Sugárutat szelünk át; távolabb a Nemzetek Kertjének virágai és szob­rai; A sétálók közt furcsa járművek, motoros riksák cikkáznak utasaikkal. Kis vonat fütyül a‘cserjék közt futó sínpáron, benne inte­gető gyerekekkel. Azután egyszerre „elfogy” a föld, víz felett lebegünk. A kiál­lítás következő érdekessé­géhez érkeztünk, a hat holdnyi mesterséges tóhoz. Alakja egész balatoni; — Partján modern színpad, s szemben a másik oldalon. a közönség; Éppen egy ko­rabeli rezesbanda, korabeli keringőt fúj, nagy tetszés , közepette. A nagyrét zöld színe jól esik a szemnek a sok tarkaság után. De ez nem sokáig. Újabb bok­rok, cserjék, majd ismét a kisvasút, napozósátrak piros vászna, még egy da­rabka pázsit, fenyők, s már érezzük az „ereszke­dést”; Nyitjuk a zárat, ki­csit ugrunk, megérkeztünk: Kezdhetjük élőről, s köze­lebbről, Nóbert Imre IVláfusi rövidfiiwnek Májusban 4 magyar rö­vidfilmet láthatunk. Az ÖNÉ AZ ELSŐBBSÉG öt­letes, szellemes film arról, hogyan látják az autósok a gyalogosokat és fordítva.- A FILM A' FILMRŐL szemléltetően magyarázza a film képi formanyelvének alkalmazását, lehetőségét és jelentőségét. A Központi Sportiskola kis növendékeinek életéről készült az AKINEK SZUR­KOLNI FOGUNK című derűs riportfilm. A fasiszták egyik legke­gyetlenebb rémtettérc em ■j lékeztet a LIDICE FI- í GYELMEZTET című cseh- i szlovák dokumen ümíilm. A csehszlovák HÉTKÖZ­NAPOK A HEGYEKBEN érdekes felvételekben mu­tatja be a Morva hegyvi­dék ormain dolgozó embe­rek bátor, veszélyes mun­káját. AZ ÉGBOLT KÉK­JE című színes cseh­szlovák rajzfilm arról szól, hogy egy férfi, a szeretett nőnek a kék ég egy darab­ját ajándékozza. a Tíz perc Alatt a VILÁG KÖRÜL című szí­nes lengyel bábfilm mulat­ságos formában idézi fel különböző földrészek, or­szágok, népek arculatát. Az ELSŐ LÉPÉSEK cí­mű lengyel film a legki­sebb zeneiskolások első bizonytalan próbálkozásait mutatja be: Sziatífk, at eveiSk főnt ns*» Év végi »hajrá", vagy tervszeré tanulás? Időszerű és szükséges ezen a kérdésen elgondol­kodni több okból is. Elő­ször, mert körülbelül öt hét múlva befejeződik az idei iskolai év. Másodszor, mert nem közömbös, hogy a ta­nulók milyen tudással feje­zik be a tanévet. Harmad­szor, mert az sem mindegy, hogy milyen módon és erő­feszítéssel jutnak a tudás birtokába, és hogyan tud­ják azt rögzíteni. Nagy általánosságban há­rom csoportba oszthatjuk a tanulókat. Egyikbe tartoz­nak azok, akik egész évben rendszeresen dolgoztak. Ezeknél nincs semmi baj. A második csoportba azokat oszthatjuk, akik év közben többé kevésbé könnyen vet­ték a tanulást és most kez­denek kapkodni valamiféle mentő szalmaszál után. A harmadik csoport még min­dig néhai Pató Pállal tart: „Ejh,. ráérünk arra még...” Majd ezek később a beígért szülői ajándék csábképétől ösztönözve, vágy netán hol­mi büntetéstől való féle­lemtől sarkallva a tanév utolsó két hetében (vagy a legutolsóban!) „rákapcsol­nak” a tanulásra. (Sokévi tapasztalat bizonyítja ezt.) Ilyenkor aztán gyötrik ma­gukat. Az ilyen tánulók helyte­lenül gondolkodnak. Nem számolnak azzal, hogy a szokatlanul erős, hirtelen megterhelésnek kitett szer­vezet pszichikailag és fizi­kailag éppen a legkritiku­sabb időpontban roppanhat össze és „javítás” helyett „romlás” lesz az ered- rfiény. Arra sem gondol­nak, hogy egy-két „jó” jeggyel még nem lehet jó­vátenni az egész évi ha­nyagságot. Jó volna, ha azt is számításba vennék hogy az utolsó hetekben — te­kintve az idő rövidségét — nem kerülhet mindenki sor­ra a számonkérő órákon! Izgulnak. Egyesek bele is betegszenek az év végi haj­rába. Az izgalom gyakran átragad a szülőkre is és »különféle reklamációk far-' májában „robban” az is­kolában. Mi hát a helyes megol­dás? Hogyan lehet a ré­gebbi hibákat korrigálni, a jót megtartani, alapos tu­dást biztosítani? — tehetik fel kedves olvasóim a kér- dést. Válaszom: ne várják meg a tanulók a tanév utolsó, heteit, hanem már most, május elején kezdjék el az év végi felkészülést! Az is­kolákban a napokban meg­kezdődnek az év végi ösz- szefoglaló ismétlések. Ilyen­kor kerül sor az évi tan­anyag lényegkiemelő, de­duktív feldolgozására, álta­lánosítására, a tanult anyag szélesebb körben való al­kalmazására. (Itt megjegy­zem, hogy az év végi be­számolók jegyei sokban be­folyásolják az év végi osz­tályzatot.) Ebből követke­zik, hogy a tanulás módját is meg kell változtatni! Ne a „magolásra”, a részletek­ben való elmerülésre töre­kedjenek a tanulók (ez kü­lönben év közben is rossz módszer!), hanem figyeljék meg a tanórákon a tanár magyarázatában a lényeg­kiemelést, az összefoglalás szempontjait, és a megta­nulandó anyagrészt! Ha va­lamit nem értenek, kérdez­zék meg a tanártól. Eset­leg a következő óra elején is, ha tanulás közben ven­nék észre, hogy valahol hiá­nyos a tudásuk. Célszerű, ha az otthoni tanulás közben vázlatot ké­szítenek a tanulók és e kö­ré csoportosítják a tan­anyagot, Iskolai felelések­nél törekedjenek arra, hogy mondanivalójukat tömören, lényegbevágóan — lehető­leg saját szavaikkal .mond­ják el! Már otthon így ké­szüljenek fel! Erre jó mód­szer az egymás kikérdezé­se, a szülők segítsége, aki­kor hasonló módon kérde­zik gyermekeiket a másna­pi anyagból. Ez a módszer fejleszti a tanulók gondol­kodó készségét, önbizalmai ad az iskolai feléléshez. Súlyos túlterhelést okoz­hat az összefoglalások ide­jén, ha a tanulók nem tud­nak bánni a tankönyvekkel, nem tudják azt rendszere­sen használni tanulás köz­ben. Ilyenkor fordul elő, hogy a tanulók megijednék az ismétlési anyag feladá­sakor, látva, hogy az néha 30—40 oldalt is „kitesz” a tankönyvben. Az ilyenirányú túlterhe­lést ki lehet zárni, ha a ne­velő segít a tanulóknak az otthoni munka megszerve­zésében, megmagyarázza nekik a tanulás helyes módját; a tankönyvi anya­got pontosan kijelöli és ál­landóan fejleszti a tanulók készségét a tankönyv-hasz­nálattal kapcsolatban. ' Természetesen elsődleges fontosságú marad ezek után is a tanulók öntevékeny munkája. Ennek biztosítása érdekében helyes módszer az, ha a tanuló napi munka­tervet készít magának. Ezt összehangolja az iskolai munkájával és megbeszéli szüleivel. Nagyon fontos, hogy az eddigieknél több szabadidő álljon a tanulók rendelkezésére. Erre van is lehetőség. A sportversenyek már nagyjából befejződték. Kirándulásokat az ismétlési időszak alatt nem rendez­nek. A sportszakkörök (ed­zések) látogatását is „lazí­tani” kell, no meg egy kis akaraterővel csökkenteni kell'a játékra fordított időt is. Természetes azonban, hogy a játékra — mint pi­hentető, testmozgató ténye­zőre — ezután is szükség van. Az alvásra szükséges időt nem lehet lerövidíte­ni, ezzel szemben a mozi- és színházlátogatásokat, tv- nézést célszerű a tanév vé­géig mellőzni. Az év végi felkészülés munkájában sokat segíthet­nek a szülők is. Hogyan? Kísérjék állandóan figye­lemmel gyermekeik tanu­lását, segítsenek nekik a felkészülésben. Kérdezzék ki a leckét, magyarázzák meg "az általuk ismert té­nyeket. Persze, segíthet az olyan szülő is, akinek a képzettsége talán nincs azon a fokon, amelyen a gyermeke tanul. Az ilyenek azzal támogathatják gyer­mekeik ügyét, hogy gyak­ran érdeklődnek az iskolá­ban azok tanulása, munká­ja, magatartása felől. Közö­sen megbeszélik a nevelők­kel a tanuló otthoni & is­kolai magatartását, az is­kolához, a tanuláshoz való viszonyát, esetleg gátlásait, vagy rejtett hibáit; az is­kolai követelményeket, a szabadidő, a munkaszerve­zés helyes módját stb. Végül említem, hogy lényeges segítséget ad gy/?r-y mekének tanulásához í#. a szülő, aki most nem terhe­li meg őt különböző házi­munkával (bevásárlás, fa­vágás, takarítás, főzés stb.). Egy hónapról van szó. Ad­dig — úgy gondolom — a legtöbb szülő kedvezően meg tudja oldani ezt a problémát is. Ha így összefog a gyer­mek, a pedagógus, a szülő, az eredmény nem lehet kétséges. Ezzel választ is adtam a cikkem elején fel­vetett kérdésre. Csontos Sándor \ tanár Á WIG 64-en

Next

/
Thumbnails
Contents