Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-06 / 104. szám
.1864. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 4 SZERKESZTŐSÉG rx’mwnrw POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják NEM AKARJUK ELFELEJTENI A MŰUTAT Mezőtúron április 30-án, * tanácsháza nagytermében búcsúztatták az ötvenéves katonákat, T.. Kiss Lajos, a Mezőtúri Állami Gazdaság dolgozója számolt be a megható ünnepségről levelében. „Megértettük, ha nem is vagyunk már - a néphadsereg fegyveres katonái, de a polgári életben ugyanúgy szüksége van ránk a hazának. Mi, ötvenévesek, tudjuk, mivel tartozunk a társadalmunknak. Nem akarjuk elfelejteni a múltat, a 80 filléres napszámot, a kényszermunkát, azt, hogy akkor nem számítottunk embernek.” munkakönyvébe való bejegyzés „Felmondás a vállalat részéről” tpvábbi elhelyezkedésénél hátrányos lehet. A jászberényi Aprítógépgyár közli, hogy a munkakönyvébe a beírás nem hozhatja őt hátrányos helyzetbe. — Nyugdíját azóta rendszeresen kapja. ÖNKISZOLGÁLÓ RUHATÁR KINEK AZ ÉRDEKEIT KÉPVISELI A TÜZÉP? „Az elmúlt években kialakult az a gyakorlat, hogy a tüzelőutalvány tulajdonosa tüzelőjét akkor vitte haza, amikor az igényeinek megfelelő tüzelőt vásárolhatott. Ez a rugalmas rendszer ebben az évben megváltozott. Az utalványról bélyegzőn, nyomják rá: mikor lehet kiváltani.” Az Állami Eiztosító dolgozói közül néhányan „Kizárólag áprilisban váltható ki” felírású utalványt kaptak. Néhányan háztartási szenet kívántak vásárolni, de ezt áprilistól tárolni lehetetlen. Brikettet csak akkor utalnak ki, ha raktáron van. Tehát, aki áprilisban válthatja ki tüzelőjét, és nincs brikett, az májusban nem kap. Vincze István Szolnok PÉNZPAZARLÁS — MÁZOLMÁNYRA A . jászárokszállási fmsz kerthelyiségének bejáratát újra sikerült ízléstelenre mázolni — írja N. N.-né Jászárokszállásról. A „freskó” kék hegyeket, zöld erdőket kékeszöld tavakat ábrázol. A habokban egy békés dolgozó halászik, mél- lette motorkerékpárja. t A freskó 14 méter hosszú * és legalább néhány kiló olajfesték ráment MIKOR DÖRÖMBÖL AZ UTAS? Az ablak mellett, hivatalos bélyegzővel ellátva, kifüggesztett rendelet hirdeti: a törökszentmiklósi vasútállomáson az utas a menel- jegykiadást a vonatindulási idő előtt 30 perccel követelheti. Huszonöt perccel indulás előtt még zárt pénztárablaknál topog mintegy harminc jegyet váltani óhajtó utas. S ha valaki a rendeletekben foglalt jogoknak ablakkopogtatással igyekszik érvényt szerezni, öt perc múlva fölényesen kiszólnak: várjanak még! Aztán tovább folyik a le- függönyzött ablak mögött valami titkos tárgyalás. Amikor a türelmét vesztett utas újabb öt perc múlva dörömböléssel igyekszik jelét adni türelme fogytának, megváltóként nyitnak ablakot, miközben a pénztáros- nő minősíthetetlen megjegyzéseket tesz a várakozókra. Panaszkönyv nincs, hiába kérnek, fölöttese pedig egyszerűen nem hajlandó szóbaállni a reklamálóval. Szerintünk elkelne itt »'s az udvariassági verseny. Akkor talán nem fordulna elő ilyen kellemetlen incidens, mint amilyen vasárnap délután megtörtént. Pataki István Szolnok A kunmadaras: művelődési otthonnak ruhatára van, de fogasai nincsenek. Elképzelhető, hogy a székeken egymásra rakott kabátokat milyen nehéz kiosztani. Az éjjeli mulatságok után hazaindulók aztán saját maguk látnak a kiosztáshoz. így a két órára befejezett táncestről négy óra felé hazaindulhatnak a résztvevők. Jogosan kérdezi Farkas Bálint, miért nem vásárolt eddig fogasokat a művelődési ház? A helyi tanács intézkedett, hogy a kunmadarasi ktsz a kérdéses fogasokat a legrövidebb időm belül készítse el. Szerkesztői üzenetek S. Imre, Karcag: Beküldött írása nem közölhető. Jász Miklós, Jászapáti: Panaszával forduljon a helyi tanácshoz; Kotroczó Mihály, Homok: A nyereségrészesedés és kifizetésének feltételeit vállalatonként az üzemi tanács szabályozza. A feltételek ellen nem lehet orPanászok, intézkedések HOL A SÁRLÉC? „Én, Szilágyi Ferencné és Szabó Lajosné 1963. augusztusában sárlécet rendeltünk a törökszentmiklósi TÜZÉP-telepen. Még mindig nem kaptuk meg”. „A panasz jogos. Intézkedtünk, hogy az elmúlt évben rendelt sárlécet a törökszentmiklósi TÜZÉP-te- lep szolgáltassa ki önöknek” — válaszolt a szolnoki TÜZÉP Vállalat; EGY ÖREGASSZONY PANASZA A közel hetvenéves Fe- renczi Balázsné 1958-ban özvegyen maradt. Kis földje a kunmadarasi tsz* körzetébe került. Panaszolja, hogy a földért sem természetbeni juttatást, sem pénzkielégítést nem kapott: A kunhegyesi járási tanács vb mezőgazdasági osztálya vizsgálta meg a panaszt. Közölte, hogy a tsz vezetősége — természetben fogja biztosítani az 1963. évi földhaszonbért. Özvegy Ferenczi Balázsné boldogan tudósította hamarosan szerkesztőségünket: Megkaptam a földjá- radékot! KÉSIK AZ ÁTIGAZOLÁS Tiszaföldvárra költözött 1963 őszén Kenderesről Fridrik Mihály; Kérte, minél előbb írják át tagsági könyvét. Többszöri köreimére sem történt meg. A kenderest fmsz igazgatóság elnöke tájékoztatott bennünket, hogy tagkönyvét a napokban postázták Fsídcik MSiibäky címéni VISSZAVONTÁK A JOGTALAN BÜNTETÉST „A Tiszamenti Vegyiművek szállítási osztályán dolgozom. Két nap szabadságot kértem — bátyán esküvőjére akartam elutazni. Megígérték, de később visz- szavonták . ezt. Mégis elmentem, mire a két napot igazolatlannak minősítették. Fenyítésként tízfilléres órabércsökkentést kaptam” — írja Kelemen Albert Szolnokról; A Tiszamenti Vegyiművek szakszervezeti bizottsága megállapította, hogy a panasz jogos, ezért az órabércsökkentést és a szabadság-elvonást visszavonták. CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk március 17-i számában írtunk „Süket” címmel a szolnoki * 25—31-es távbeszélőelőfizető panaszáról. A Debreceni Postaigazgatóság megállapította, — hogy a javítás sajnálatos belkezelési hiba miatt késett. Nem vezették rá .a kartonra az ismételt hiba- bejelentést. Azóta természetesen kijavították a telefont. JOBB, HA AZ ILLETÉKEST HALLGATJUK MEG A jászberényi Aprítógépgyár a jóváhagyott tervek szerint létszámcsökkentést hajtott végre. A kisegítőállományból — ide tartozott Mészáros Andrásné is — hét embert kellett elküldeni: — Mészáros Andrásáét nyugdíjazták; } Mészáros Andrásné a piacon azt hallotta, hogy a voslással élni! Ha azonban a vállalati nyereségrészesedési feltételek előírásai ellenére sem kapja meg jogos részesedését, panaszával az egyeztető bizottsághoz fordulhat. Nagy Louginé, Kunszent- márton: Sérelmével a kunszentmártoni járásbírósághoz forduljon! » Lévai Zoltán, Tiszavár- kony: Verseit küldje be elbírálás végett. H. László, Szolnok: Beküldött fordítása nem közölhető. K. István, Jászladány: — Verse nem közölhető. L. * Imre, Kunmadaras: Az írónak valami olyat kell mondania az életről, amire mások is kíváncsiak. Ez hiányzik beküldött írásából. S. Gyula, Lakitelek: „Egy rettegő” című versét kétszer küldte be közlés végett. Engedje meg, hogy csak egyszer feleljünk: — nem közölhető. H. Ilona, Szajol: A vershez nem elég az élmény, a . formát is meg kell találni hozzá. K. Imre; Karcag: Verse kezdetleges, sablonos. K. Lajos, Cibakháza. Előző üzenetünk önnek is szól. Bánhidi Ferdinánd, Szolnok: Hosszú levelét megkaptuk. Ismételten kijelentjük, ha megyei érdekessé- gű hírt ad mozgalmukról, szívesen helyet adunk neki. „Sipostéri iskola III/A osztályos tanulóinak szülei” aláírású levél bekül- i dóit kérjük, hogy névvel és j címmel írják meg közien- i dőiket, mert" névtelen bejelentésekkel nem áH mó- í dunkban foglalkozni. i Szolnoki Kulturális Hetek- , , ____ V ERDI TRAVIÁTA Nagy feladatra vállalkozott a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola, amikor Verdi örökéletű operáját, a Traviátát tűzte műsorára. — Összeforrott, operaházi együtteseket is próbára teszik a mű zenei igényei és drámai problémái. Itt keresztmetszetszerű megoldással maga a zene került előtérbe, így természetesen kevesebb drámái hatással; Habár nem zenei ismeretterjesztő előadásról van szó, mégis annak leghasznosabb formáját találták meg. A hangversenyen lényégét mondó, rövid ösz- szekötő szöveggel az opera jelentősebb részleteit hall-, hattuk. (Szép misszió lenne a környék zeneileg kevésbé ellátott vidékeire is így elvinni Verdi muzsikáját.) A Bartók Béla Zeneiskola jubileumi hangversenyei közé sorolta ezt az estét. Már a feladat vállalása is nagy igényességet jelent. Ezt a igényességet valósította meg Kazatsay Irén betanító munkája. A mű szerkezetének világos megtartása és a biztonságos zenei begyakorlottság az ő és a korrepetitor Mezriczky Lajos gondos, lelkiismeretes munkáját dicséri. Legnagyobb érdemük, hogy összeszokott együttest alakítottak ki. A szólistákat és a kórust Érsek Mária zongoraművész kisérte, ' aki nemcsak a ' kísérőzenét tolmácsolta ihletetten, de ösz- szetartotta, vezette és irányította az énekeseket. Valery Violetta szólamát Széplaki Katalin biztos muzikalitással énekelte. Ö volt az, aki a legtöbb zenei élménnyel ajándékozta meg a hallgatókat. Tud bánni a hangjával, a kolo- ratur részek finomságait, az érzelmeket hordozó .szélesebb dallamíveket egyaránt szépen oldotta meg. Alfrédot Szabolcsi József szólaltatta meg. Inkább a halk, lírai részeket énekelte szebben, mint a magasabb vagy erőteljesebb hangokat. Germont György, aki elindítója Violetta tragédiájának, hálás bariton szerep. Második felvonásbeli áriája után mindig felcsattan a taps, hiszen Verdi dallamgazdag zenei világában is a legszebb, leghatásosabb részletek, közé tartozik. Germont szerepében Széki Sándor mutatkozott be. Erőteljes, biztos énekes, aki jó hanganyagával ura szólamának, talán csak a részletek finomabb kidolgozásával maradt adósunk. Nagyon hiányoztak viszont az önálló zenekari részletek: a nyitány és a harmadik felvonás előjátéka. Verdi gazdag operavilágában is szinte egyedülálló szépségnek ezek és nélkülük nehezen lehet elképzelni á Traviátát. Maga a vállalkozás kissé talán meghaladta, de mindenképpen komoly próbára tette»az erőket. Igényessége méltó a tíz éves jubileumát ünneplő Bartók Béla Zeneiskoláihoz és egyben érdekes és értékes színfolt a Szolnoki Kulturális Hetek gazdag műsorában: Boros Zoltán Először a megyében í A tanyai iskolák körzetesítése Törökszentm iklóson Az iskolai reformtörvény értelmében országszerte megkezdődött a tanyai iskolák körzetesítése. Megyénkben először Törökszentmiklóson fejeződik be ez a munka. A város területén lévő kilenc tanyai iskola összesen 267 felsőosztályos általános iskolai tanulója ősszel már a város belterületén lévő iskolákba jár. Váradi Jánosné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője- elhatározta, hogy Csongrádi Ilona tanulmányi felügyelővel minden gyerekes családot meglátogatnak a tanyákon. Már jártak azoknál a családoknál, ahol a legtöbb gyerek van s így a munka nehezén már túl vannak. A szülők megértéssel fogadták a kormány új rendelkezését, amely gyermekeik jobb tanulását biztosítja. A messze lakó tanulók közül ötvenen kollégiumban fognak lakni, a többiek autóbuszon járnak be. A gyerekek a kollégiumban teljes ellátást kapnak s az állam a költségeknek csak mintegy egytize- dét hárítja a szülőkre, a szociális körülmények figyelembevételével. A felsőosztályos tanulók korszerű oktatását a szétszórt tanyavilágban nem lehetett megoldani. Ahol csak néhány felsőosztályos tanuló volt, ott természetesen csak összevont osztályokban történhetett a tanítás. Szaktanárokat sem lehetett minden tanyára biztosítani. A körzetesítés azt jelenti, hogy megszűnik a tanyákon a felsőcsoportós oktatás. Minden felsőosztályos tanuló a körzet központi iskoláiba jár. , Ezekben az iskolákban minden tárgyat szaktanárok tanítanak. Az iskolák korszerű felszerelése lehetővé teszi az alaposabb, eredményesebb oktatói és nevelői munkát. Ezzel megszűnik a tanyai tanulók viszonylagos elmaradottsága, ami eddig a továbbtanulás szempontjából is éreztette hátrányait. Ez egyben egyik előfeltétele a középiskolai végzettség általánossá tételének, hiszen középiskolába csak azok vehetők fel, akik jó eredménnyel végeztén általános iskolai tanulmányaikat. A városi tanács nagy segítséget nyújt a körzetesítés megvalósításához. A 960 ezer forintos költséggel épülő kollégiumhoz részben a vegyes beruházási alapból, részben pedig a községfejlesztési és állandó beruházási alapból biztosítják a pénzt.. A Rózsa Ferenc téri iskola bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges 840 ezer forintból 240 ezer forintot ad az állam, a többit községfejlesztési alapból fedezik. A jelen és a jö\ő — egy térképen „Egy személyben” készül az ország legpontosabb köz- igazgatási, illetve a világ legrészletesebb vízgazdálkodási térképe. Készítői: a Vízügyi Tervező Iroda mérnökei; feladata: a most elkészült . vízgazdálkodási keretterv grafikus ábrázolása. A tervezők azt a sok szakember által megvaló- síthatatlannak tartott célt tűzték ki, hogy egyetlen térképre rögzítik vízgazdálkodásunk valamennyi meglevő és tervezett létesítményét. Ehhez először, is egy rendkívül részletes. alaptérképre volt szükség. Ez t:100 000-s méretarányban, húsz szelvényen' ábrázolja az ország egész területét; jelzi nemcsak a megyék, járások, községek, hanem ezeken belül a lakott területek, az úgynevezett belsőségek határait is," s feltüntet valamennyi természetes és mesterséges vízfolyást, egészen a legkisebb patakokig és belvízcsatornáikig. Ebbe-^az alaptérképbe rajzolták te a 13 vízgazdálkodási ágazat 120 féle létesítményének minden egyes objektumát, illetve az ezeket illusztráló több tízezer térképjelet. A 120 féle térképjel három különböző színben készült, aszerint, hogy az illető létesítmény már megvan-e, hogy a tervek szerint 1980- ig valósul-e meg, vagy hogy létesítése távlatilag lehetséges és ajánlatos-e. így a térképről „egyetlen pillantással” le lehet olvasni például a Balaton már meglévő és még egyáltalán kiépíthető * strandjainak számát és helyét, de ugyanígy mondjuk az Alföld öntözőtelepeinek, a borsodi iparvidék, ivóvíz-ellátásának, a Duna kikötőinek vagy a Tisza árvédelmi berendezéseinek jelenlegi és tervezett adatait Az új térkép egész hazai kartográfiai irodalmunkban úttörő munka. Részben világviszonylatban is annak számít, mivel a víz- gazdálkodás egyetlen külföldi országban sem rendelkezik hasonló részletességű térképpel. Közigazgatási és vízrajzi adatai pedig annyira pontosak és frissek, hogy munkatérképként több más népgazdasági ágazatban is baszó» s&Ááic. meg a Niplufi-of