Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

IMI május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MttUWi«»iUti»»8liiiiU5i>»»MIIU*i«iUW«l»K Fogad háromtól ötig itm»n»m>iimmnTnmiTnmmrimmNi»mf Bemutató a Szigligeti Színházban Az alföldi népitánc fesztivál ^ A legjobb táncegyüttesek műsora Hagy az érdeklődés Tudia-e kicsoda Montedégői Albert Ferenc f Rövid látogatás a megyei könyvtár helytörténeti gyűj teményében Lapunkban érdekes kere­tezett hirdetést olvashat­tunk. E szerint Szolnok megyei vonatkozású műve­ket vásárol a könyvtár; Ha kell szerzői joggal együtt is. — Elsősorban a rm kö­telességünk, hogy gyűjtsük a megyére vonatkozó törté­nelmi, jogi, földrajzi, iro­dalmi anyagokat; Segítségé­re akarunk lenni a kuta­tóknak, a helytörténet mun­kásainak és minden érdek­lődőnek, akit megyénk múltja bármilyen vonatko­zásban érdekel. Ezért ad­tuk fel az említett hirde­tést. Azt szeretnénk, ha megyei ügy lenne az ilyen fajta kiadványok gyűjtése, illetve a könyvtárnak való beszolgáltatása — mondotta dr. Nagy János a könyvtár igazgatója. A helytörténeti gyűjte­mény rendezett része jelen­leg elfér két nagyobb könyvszekrényben. izeket gondosan zárva tartják, mert az anyag nagyon ér­tékes, legtöbbjéből csak egy, legfeljebb két példány található. Találomra kiemel­tünk a szekrényből egy szép díszes lila kötésű, vá­szonborítású könyvet. „Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vár­KÖNYVESPOLC Gábor György: GONDOLATOK KÖNYVE Az aforizma jellegzetesen francia műfaj; Ezek a rö­vid magvas mondások nem ötletszerű elmésségek, ha­nem mély emberi igazsá­gok. Finom kifejezői az életbölcsességnek, és a tár­sadalomnak; Olyan aforiz- ma-gyűjteményj amely a műfajt Montaigne-től egész a mai napig felöleli, még Franciaországban sincs. — Ezért különös jelentőségű Gábor György vállalkozása. Ö a kötet bevezetőjében be­mutatja a műfajt és történe­tét, az egyes írókat és sze­repüket pedig magvas esz- székben ismerteti. És per­Ä bővülő gazdasági kapcsolatok jegyében vesz részt az NDK a Budapesti Nemzetközi Vásáron megyék leírása” — oivae- hatjük a címet, majd alat­ta a szerző nevét: Monte- dégói Albert Ferenc, a szépművészetek és bölcsé­szetek tudoraj stb­A stb; mögött vagy húsz cím található még felsorol­va; lévén az illető tanár, csillagvizsgáló intézeti igaz­gató, az érseki könyvtár könyvtárosa; és sok minden egyéb; A gazdag földrajzi és helyrajzi ismeretekkel telt könyv kiadásának dá­tuma 1868; Láthatók itt gimnáziumi értesítők 1898-tól felfelé, Mezőtúrról és máshonnan; Intézménye, egész története összeállítható ezekből; — Jogszabályokat magábafog- laló füzet 1799-ből, a túrke- vei újság példányai 1 SQ"- ből; Szép és érdeks anyag ez; a történelem, a földrajz kutatói igen sok adatot ta­lálhatnak itt. A könyvtár nagy reményt fűz ahhoz; hogy felhívására társadal­mi megmozdulás lesz a vá­lasz és a jelenlegi 900 kö­tetre tehető anyag rövide­sen megduplázódik, s az eddiginél sokkal jobban szolgálhatja a tudományos kutatás ügyét; — ht — sze — kitűnő fordításában szerepelnek a legvelősebb, legkifejezőbb aforizmák. Ignácz Rózsa: TOROCKÓI GYÁSZ Az Aranyos-menti, széke­lyek még néhány évtized­del ezelőtt it különös vörös karikát meszeltek házuk ablaka köré. Ezt nevezi a a néphagyomány torockói gyásznak. A jel egy kicsiny népközösség régi történel­mi jogának emlékét, és az osztrákokkal szövetkezett földesurak kegyetlenségé­nek történetét őrzi. Ennek állított emléket Ignácz Ró­zsa, aki rendkívül érdekes korrajzban ismerteti a szé­kely bányászok küzdelmét: . Az egykori báró ma éjje­liőr, de jóslással is foglal­kozik, mert kell egy kis mellékes az éjjeli őri fize­téshez; Az újságíró viszont, aki leleplezi az emberek hiszékenységéből hasznot húzó jósokat, a báró úr csinos leányába szerelmes. Eredeti módon oldódik fel a konfliktus: Az újságíró leleplező riport helyett azt írja meg, hogy az öreg bá­ró miért éjjeliőr, amikor jegyzeteiből kiviláglik, hogy kiváló dinnyetermesztési szakember. Az lenne hasz­nos, ha szakterületén dol­gozhatna. És miután felté­telezhető, hogy a jóslást ezekután abbahagyja, így mindenki boldog lesz, a ze­nés vígjáték műfaji szabá­lyai értelmében. Igen jól szórakozhatunk Szinetár— Behár — Szenes vígjátékán. Az író igazán nem fukarkodott a szelle­mi ötletrakétákkal, sajnos egyik-másik nem „ült,:>. Az pedig határozott erénye, hogy néhány igen jól elta­lált figurát állított a szín­padra, a vénkisasszonyt, aki vakon hisz a jósnak, aki férjet igér számára, a házmestert, aki flegmatikus nyugalmával és élelmessé­gével kitűnően oldja meg a nehéz körülmények közt élő arisztokrata-család pénz­ügyi problémáit, a presszó- görlt, aki ismeretségekből tartja fenn magát és a nep­pert, ezt a jellegzetes feke­te üzletekből élő pesti fi­gurát. Ezek az epizód-jellemek sikerültek jobban. A két szerelmes megrajzolása már vázlatosabb, éppen ezért halványabb figurák is. A tiszalöldvári múzeum a falu szélén áll. Ügy tervezik, hogy szeptember­re központibb helyre ke­rülnek, mert így bizony elég kevés a látogató. A régi gimnázium volt men­záját kapják meg. Addig is a most meg­nyíló kiállítást május 7— és 20-a között a kultúrott- honban tekinthetik meg az érdeklődők. Ponty utca, nem messze a főtértől. Apró, régi há­zak. Kopott felirat: Urbán Ágostonná képkeretező és templom-aranyozó. Barátságos fogadtatás. A néni hellyel kínál, s a fia, ifj. yrbán Ágoston készsé­gesen mesél magukról. — Édesapám nyolcvanöt éves. Idegenekkel már nem­igen beszélget. A század- forduló körül szabadult, ak­kor többfelé járt az or­szágban, dolgozott a Parla­ment aranyozásán is. Em­lékszem, mesélte a papa, hogy akkortájt többen jöt­tek Bécsből Budapestre. És több fizetséget kaptak, mint a magyarok. De nekünk, azaz apáéknak sikerült ki­harcolni az „egyenjogúsá­got". A bácsi kínt dolgozgat. A Bor József rendezésének legfőbb érdeme, hogy elke­rülte azokat a buktatókat, amelyek a kabaré felé vi­szik a hasonló jellegű da­rabokat: Stílustörés nélküli vígjáték előadást kompo­nált és a társulat kitűnően alkalmazkodott ehhez az elképzeléshez: Különösen a főszereplő, Varga Dodó já­téka tetszett; Serfőző Ilona mv. kellemes jelenség. Ö is modern felfogásban ala­kított. A társulat egésze dícsér- I hető, nagyon kellemes órá­kat szereztek a bemutató közönségének: Nem célunk felsorolást tartani, ezért csak néhány olyan alakítást említünk meg, amely átla­gon felül tetszett. Ilyen volt Bűröe Gyöngyi vénkis- asszony-alakítása, aki a tőle és eddigi szerepeitől oly távolálló világban meg­lepően jól mozgott, idei legjobb teljesítményét nyúj­totta. Halász László ház­mestere sikeresen' kerülte el a megszokott ’-'iséket. Nagyon eredeti és kedves Sebestyén Éva szomszéd- asszonya. Tetszett Felkai Eszter sanzonja. Bár hang­ja nem nagyigényű, előadói készsége dicsérendő. A sze­relmespár: Gálfi László és Krasznói Klári a szerepek lehetőségeihez képest ked­ves, rokonszenves alakítást nyújtanak. A siker oroszlán-részese Behár György jó muzsiká­ja: A kitűnő zenekarért Nádor László karmestert illeti az ötös osztályzat. Jól sikerült Mozsonyi Albert első koreográfiája. Hernádi Tibor Az új kiállítás anyaga már régóta gyűlt a múzeum raktárában. Tablók, grafi­konok készültek a föld belső erőiről, a mélyföld rétegek kutatási módszeré­ről. A kiállítók az általá­nos geofizikai jelenségeket megyei viszonylatban is megvizsgálták. A fényké­pes tablók bemutatják azo­kat a szerkezeteket is, néni, régmúlt időkre emlé­kezik: — Több mint hatvan éve költöztünk Pestről Szolnok­ra. Készítettünk akkor is már képkereteket, s így megismerkedtünk az itt élő festőkkel, akik kihívtak bennünket a művésztelep­re. Nekik dolgoztunk majd tíz évig. A festők, a maiak most is eljárnak Urbánékhoz. Több­nyire rájuk bízzák, hogy milyen tónusú, patinájú le­gyen az új képhez a keret. — Tizenegyen voltunk testvérek — mondja a fiú —, kilencen még élünk, s öten aranyozok lettünk. A szakmában azonban csak én és a bátyám dolgozunk, ő Miskolcon. — Most küldött csomagot anyák napjára, éppen azt A szolnoki kulturális he­tek keretében május 10-én kerül sor az alföldi népi­tánc fesztivál megrendezé­sére. Ez a műsor is egyik része lesz az idegenforgal­mi nap változatos program­jának. Délelőtt 9 órától az utóbbi három évben kül­földi fesztiválokon résztve­vő legjobb magyarországi táncegyüttesek mutatják be műsorukat. Egy-egy tánc- együttes három folklór vagy tematikus kompozí­cióval szerepel. Ezek or­szágos fórum előtt még nem kerültek bemutatásra. A szokásos délutáni gála­est ebben az évben elma­rad, hiszen hét-nyolcszáz táncos lép fel. így a gála­estre szóló jegyek érvénye­sek a délután 4 órákor folytatódó táncversenyre. Szolnok város vándordíját Rábai Miklós vezetésével az ország legjobb tánc-, zene- és néprajzi szakem­A szolnoki kulturális he­tek műsora új programmal bővült. Pest és Szolnok me­gyék között sor került a kö­zépiskolai művészettörténe­ti versenyre. A két megye legjobb diákjai mérték ösz- sze művészettörténeti tudá­sukat és egyúttal számot adtak arról is, hogyan tud­ják művészettörténeti is­mereteiket hasznosítani ak­kor, amikor egy képről vagy szoborról kell esztéti­kai elemzést végezniök. A szolnoki Galéria termeiben lévő festmények és a Ta­vaszi Tárlat képzőművé­amelyekkel a fúrást vég­zik. Például részletesen is­mertetik elvi működését annak a gépnek, mely a szilárd földkéreg vastagsá­gát méri. Érdekes képet kap a né­ző a földrengések helyéről, keletkezésének okairól, a hegységek felemelkedéséről, lesüllyedéséről. bontottam ki — mondja a néni. Még az első világháború előtt aranyozták az egyik szolnoki kistemplom oltá­rát. A nagytemplom szob­rait is régen, lehet tíz éve. — A templomokban nincs már rendelés. Legin­kább régi képkereteket ja­vítunk. Mostanában készí­tünk újakat is. Aranyat rég­óta nem lehet kapni, csak ilyen bronzos fóliákat. Mi kézi munkával szebben tu­dunk dolgozni, mint a gyár. — Bizonyságul mutatnak néhány keretet. A régieken teljesen eltűntek a hibák, az újak fénylenek, amit a gyári munkával nem lehet elérni. Idős Urbán Ágoston bá­csi éppen hatvan éve, hogy megkapta a mesterlevelet. Kedvesen bólint, ahogy el­köszönök. ( V. p.) / hereiből alakult zsűri ítéli majd oda. Az első helye­zést elérő táncegyüttes tíz­ezer forint pénzjutalmat kap, a legjobb koreográfus .jutalomképpen külföldre utazhat. Az ország minden részé­ből sokan jelentették be már eddig is részvételüket a fesztiválra. Megyénkből a kungyalui, a mezőhéki, a tászarofű, a jászboldog- házi, a karcagi termelő- szövetkezetek dolgozói, mintegy százötvenen kértek jegyet az igen színvonalas­nak ígérkező műsor meg­tekintésére. Az idegenforgalmi nap keretében a színházkedve­lők délután 3 órakor a Szigligeti Színházban meg­tekinthetik Schiller: Ár­mány és szerelem című darabját. A sportszeretők délelőtt 10 órától gazdag sportműsorból válogathat­nak. szett anyaga képezte a vizs­gakérdéseket. Pl.: Meggyes László és Bozsó János táj­képeinek összehasonlítása után a nagybányai művész­telep mestereiről kellett be­szélni; Szabó László: Fiú című portréjának elemzése után az impresszionizmus volt a kiegészítő kérdés. S ha figyelő szemmel néz­te valaki a rendkívül érde­kes és gyakorlati versenyt, azt állapíthatta meg, hogy a fiatalok nemcsak az isko­lában tanult anyag kérdé­seire tudtak határozott és biztos választ adni, hanem jól tudják alkalmazni a tanultakat akkor is, amikor a művek összehasonlítására, értékelésére került a sor. Éppen ezért tartjuk na­gyon hasznos kezdeménye­zésnek a megyék közti mű­vészettörténeti versenyt, amelyet országos mozga­lommá kellene továbbfej­leszteni. A zsűri — amelyben Far­kas György, az Országos Pedagógiai Intézet tanszék- vezetője, Baranyó Sándor festőművész, a verseny ren­dezője és Somodi Lásrió, Pest megye művészettörté­neti szakfelügyelője vett részt — gondos mérlegelés után hirdette ki az ered­ményt. I. helyezést ért el: Hegedűs Zoltán (Szolnok, Verseghy gimn.), Morvay István (Jászberény, Lehel vezér gimn.) és Raskó Já­nos (Szolnok, Verseghy gimn.). — II. helyre: Máté Márta és Siklóssy Ákos (Szentendre, Móricz Zs. gimn.), valamint Boross Er­zsébet (Szolnok, Verseghy gimn.) került. — III. helye­zést kaptak: Szőnyi Gab­riella (Mezőtúr, Teleki Blanka gimn.), Földi Magda (Törökszentmiklós, Bercsé­nyi gimn.) és Szabó István (Cegléd, Kossuth gimn.). A nyertesek örömmel vették át az értékes pályadíjakat, amelyeket Simon Ferenc és Szabó László szobrászmű- ! vészek, valamint a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a szolnoki mú­zeum ajánlott fel. (K, Gy.) A Német Demokratikus Köztársaság nagyszabású kiállítással vesz részt a rö­videsen megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A ki­állításról hétfőn a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelempolitikai osz­tályán Elfriede Wagner ke­reskedelmi tanácsos tájé­koztatta a sajtó képviselőit. — Az NDK kollektív ki­állításán 12 külkereskedel­mi vállalat, 150 üzem ter­mékeit mutatja be az 1140 négyzetméter alapterületű pavilonban és 950 négyzet- méter szabadterületen. — Mondotta — az idei kiállí­tás jellege eltér az előző évitől, elsősorban az NDK gépiparának teljesítőképes­ségét hívatott demonstrálni, szemelőtt tartva a gépipar fontosságát a Magyaror­szággal folyó kereskedelem­ben és az NDK népgazda­ságának fejlődésében. Ezért a kiállítási terület mintegy 85 százalékán a műszaki, tudományos világszínvonal­nak megfelelő gépek kap­nak helyet, míg a többi te­rületet a vegyipar termékei foglalják el. A műszaki ér­dekesség a Malimo 1600-as varró-hurkológép, amelyen szövés nélküli textília ál­lítható elő. A gépet a világ szakemberei a textilipar legjelentősebb találmánya­ként értékelik. Ez egyéb­ként a világ leggyorsabb, legtermékenyebb textilgépe. Kiállítjuk azoknak az újtí­pusú varrógépeknek a min­tapéldányait is, amelyek az idei lipcsei tavaszi vásáron aranyérmet nyertek; Válla­lataink elküldték a kiállí­tásra nagypontosságú szer­számgépeik egész sorát. A látogatók számára is érde­kesnek számít a folyama­tosan működő vajkészítő gép, valamint a campion- tlectric, a világ legalapo­sabb elektromos férfikar- órája; A szakkörökben pe­dig különösen nagy érdek­lődésre tartanak számot a Jena-i Zeiss gyár Laser mű­szerei. A szakosított kiállí­táson külön is résztvesznek az NDK elismert minőségű irodagépei; (MTI), Új kiállításra készül a tiszaföldvári múzeum ARANVOS ÖREGEK Művészettörténeti verseny Szolnokon \

Next

/
Thumbnails
Contents