Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ISA MEGYEI TANÁr* i XV. évfolyam, 103. szám. Áru 50 mér 1904. május 5„ kedd, Üzemekből — exportról Berendezések a kubai üvegkombináthoz — Cipő Togoba, Angliába játék A jászberényi Hűtőgépgyár aluminium edényeket és 120 literes Lehel hűtő- - szekrényt gyártott és szállított külföldre az első negyedévben. Az edényekből több tízezer készült, 50 tonna súlyban. Főleg az afrikai országokban közkedvelt aluminium edényeket a Ferunion külkereskedelmi cég szállítja a külföldi vevőknek. Háztartási hűtőgépből ex- _ portra az első három hónapban 2000 készült, amelyet teljes egészében Csehszlovákia kapott. A második negyedévben előreláthatóan emelkedni fog az üzem hűtőgép exportja. Különféle játékokból tizenkétezret, narancsosládából szintén ennyit exportált a kisújszállási Faipari Vállalat. A játékok Angliába, a narancsosládák Izraelbe utaztak. Az Országos Tervhivatal tárgyalja, mi legyen a sorsa annak a 2.5 millió forintnak, amelyet az iparág vezetői a kisújszállási játékgyár export fejlesztésére szántak. A beruházásra szánt összegből a vállalat vezetői elsősorban a festő üzemrészt akarják korszerűsíteni. Ezáltal javulni fog a játékok minősége és jelentősen nő az üzemrész kapacitása is. A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár Törökszentmiklósi Gyáregységében készülő palántázógépek olyan keresettek külföldön, hogy a megrendelések egy hányadának képes csak eleget tenni az üzem. Az első negyedévben 250-et szállítottak Csehszlovákia részére. Áprilisban újabb 50 gép lépte át a cseh határt. A jugoszláv mezőgazdaság is élénken érdeklődik a törökszentmiklósiak nemzetközi elismerést kivívott pa- lántftültető gépei iránt. A Nyolc ember gyára inkább gyáraeska — Naponta 84 köbméter beton — Most készüt a „vagonfejő“ Május 3-án befejeződött az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat beton előregyártó üzemének öt napon át tartó üzempróbája. A kis gyár, azaz félgyár — mert a második berendezést még nem szerelték össze — a Dohány- fermentáló Üzem mögötti területen, közvetlenül az iparvágány mellett épült. A lengyel gyártmányú, óránként 10,5 köbméter betont előállító üzem teljesen kiküszöböli a nehéz fizikai kőműves munkát. A vagonokból a vágány mellé ürített kavicsot géplapát juttatja a 25 méter hosszú futószalagra, amely az automata mérleggel ellátott bunkerba továbbítja azt. A cement és a víz pontom adagolását is automata mérőműszerek végzik. A keverőtartályból a sur- rantón keresztül billenő- platós tehergépkocsikba ömlik a jó minőségű beton. Az előregyártó üzem jelenlegi teljesítménye csupán arra elegendő, hogy négy nagyobb építkezést — szolnoki MÁV-kórház, párt-székház, egy irodaház és a most épülő tűzoltólaktanya — beton-szükségletét kielégítse. A második berendezés üzembehelyezésével — a gépek július elején érkeznek — teljes kapacitással fog dolgozni a betongyár. A nagy, 120 tonna befogadóképességű cementsiló is darabokban hever, most csak a berendezést tápláló 25 tonnás kis cementtar- tály van feltöltve, amelybe tartálykocsik szállítják a cementet. A kötőanyaggal télt vagonokat egy pneumatikus berendezés „megfeji” és a csővön keresztül a silóba juttatja a cemen- tet. ' A betongyór alapozási munkálatait április 14-én kezdték és fél hónap alatt fejezték be a szerelést. Üzembehélyezés utón három gépkezelő, egy karbantartó villanyszerelő és öt kubikos szolgálja ki az előregyártó egységet. Hagyományos munkamódszerrel egy műszak alatt öt munkás tíz köbméter betont képes megkeverni. A 2 építőipar új üzemegysége negyven dolgozó nehéz fizikai munkáját szünteti meg. Ezen kívül laboratóriumban ellenőrzött, megfelelő szilárdságú, jó minőségű építőanyagot szolgáltat. Az előregyártó üzemrész jelentősen hozzájárul majd ahhoz, hogy az építóiDar egyre nagyobb léptekkel haladjon az üzemszerű termelési módszerek bevezetésének útján. Befejeződött a leszerelési hónap a Szolnok megyei tanyavilágban Szolnok megye nagykiterjedésű tanyavilágában befejeződött a leszerelési hónap eseménysorozata. A művelődési autók segítségével tizenkét tanyaközpontban rendeztek békegyűléseket, anjelyeken TIT- előadók, társadalmi, tömegszervezeti vezetők beszéltek az időszerű kérdésekről, a leszerelésért folyó világméretű harcról, Egyegy ilyen rendezvényre két- három kilométerről is elmentek az emberek. Kuncsorba északi részén például 120, a turgonyi tanyaközpontban 90, a kunhegyes! Félix-majorban 110, Kétpón pedig 130 szövetkezeti gazda vett részt a békegyűléseken és nézte meg az „Ekét a kardból” című ismeretterjesztő filmet. május 10-én nyíló újvidéki vásárra is elküldték a gépgyáriak egy palántaültető gépet. A vásár ideje alatt is komoly üzletkötésekre számítanak a magyar külkereskedelmi szakemberek. Közel egymillió, pontosabban 980 ezer pár lábbe- . lit gyártott a martfűi Tisza Cipőgyár exportra. A bőrből és gumiból készült 9 fajta lábbelit négy szocialista és kilenc nyugati államba jut el. Ezenkívül kisebb mennyiséget szállít a vállalat Nigériába, Algériába, Ghánába. Guineába, Szudánba, Etiópiába és To- goba is. Az első negyedévben kevés export áru készült a Jászberényi Aprítógépgyárban. A jelentősebb gépek és berendezések Kubába egy újonnan épülő üvegkombináthoz készültek. — Szovjet export volt a tüzelőkemence és a szárító dob, amelyek a lucemaliszt- őrlő berendezés egységei. Két verőcsapos malom utazott át még a magyar haté- < ron, egyik Jugoszláviába, a másik Romániába. A cibakház! Vörös Csillag Tsz kertészetében a korai palántákat kiültették a melegágyakból, s jelenleg a másodvetési palántákat gondozzák Elvetették a cukorrépát, nem sok hiányzik a kukoricábái A Szolnok Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a Szolnok megyei állami gazdaságok igazgatósága jelentései alapján A kukoricavetés térképe járás, város neve: Terv Teljesítés kh kh % Törökszentmiklósi j. 9200 9445 102,6 Karcag 6700 6 555 97,8 Tiszafüredi j. 8200 7902 96,3 Törökszentmiktós v. 6 900 6 468 93,7 Mezőtúr 6200 5 804 93,6 Jászberényi j. 25 000 23 397 93£ Jászberény v. 4900 4 552 92,8 Kunszentmártoni j. 14 300 12126 84,7 Kisújszállás 5 000 4165 83,3 Túrkeve 5 200 4147 79,7 Kunhegyes! j. 14 400 11081 76,9 Szolnoki j. 29 000 19 684 67,8 Szolnok megye termelőszövetkezetei ■ 135 000 113 326 85,4 Szolnok megye állami gazdaságai: 10 270 9 854 »5,9 A Szolnok megyei Tanács jelentése több mint tí2 növényféleség tavaszi vetéséről, ültetéséről ad számot, líos, alig van közöttük olyan növény, amelynek vetési munkálatai ne közelednének a befejezéshez. A hüvelyesek tavaszi vetése befejezettnek mondható. Jászberény városban 163 százalékra teljesítették erre vonatkozó tervüket. A napraforgó vetésében úgyszintén Jászberény város jár élen és egyedül e város szövetkezetei teljesítették túl tervüket; 115 százalékra. — Legfontosabb tavaszi magvünk a kukorica, cukorrépa, silókukorica vetése ugyancsak befejezéshez közeledik. Terv szerint 15 ezer holdon termesztenek silókukoricát a termelőszövetkezetek, több mint 5 ezer holdon az állami gazdaságok, s a két szektorban mindössze 5 ezer hold- nyi ha hiányzik még. A cukorrépa vetési tervét a szolnoki járás és Karcag kivételével a megye minden részében teljesítették, sőt az állami gazdaságok 108 százaléknál tartanak; A megye termelőszövetkezetei 112 százalékra teljesítették eddigi zabvetési tervüket (a2 állami gazdaságok 110 százalékra), Kisújszállás és a tiszafüredi járás petéig majdnem megkétszerezték a teljesítményt. Kétezer holdnyi lucerna és ezer holdnyi vöröshere elvetésével vagyunk még adósak. A burgonya ültetése egyedül Kisújszálláson nem halad; máshol igen jól; A vetés ellenében most már egyre inkább a növényápolás a jellemzőbb tavaszi munka. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása lassan befejeződik; Kisújszálláson és Túrkevén dicséretesen nagy gondot fordítanak erre. Bár a megye termelőszövetkezeteinek tervéből is 3000 holdnyi hiányzik még, s ebben a munkában szépen megelőzték az állami gazdaságokat; A cukorrépa sarabolásá- Val Karcagon igyekeznek leginkább, de a jászberényi és a szolnoki járásban is jól haladnak a munkával. Az állami gazdaságokban megkezdték a cukorrépa egyelését és a pillangósok kaszálását is; 4 Jászberényi Gépállomás teljesítette tavaszi tervét „A Jászberényi Gépállomás május 1 tiszteletére április 28-ig 106 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A kukorica vetését is közel 100 százalékban elvégezte.” — ’-ntlk táviratukban a jászberényiek; Gratulálunk a szép telj sítményhezi A viz drága a termő- földeken Az utóbbi három évben társulatunk közel hat és fél millió forintot fordított magasvezetésű csatornák építésére, hogy Kisújszálláson és környékén az öntözést megkönnyítsük. 1963.-ban rriég nem fejeztük be a kontai magasvezetésű csatornát, már hozzáfogtunx egy még nagyobbhoz, a Villogó csatorna magasvezetékének megépítéséhez. Ennek a csatornának az üzem- ' behelyezése négyezer hold vetés gravitációs öntözését teszi lehetővé. Már ebben az évben vizet biztosít több tsz-nek és állami gazdaságnak. Az öntözés fejlesztésében Igen jelentős előrehaladás a magasvezetésű csatornák építése. A rizstermesztésnél ugyanis az utóbbi időben a terméseredményeket károsan befolyásolta a fertőzött rizstelepekről leengedett víz újra felhasználása más telepeken. A magasvezetékekbe ugyanis közvetlenül a folyókból emelik ki a vizet, Így a fertőzés, a betegségek terjedése a minimálisra csökkenthető. Ezen túl is gazdaságos vízgazdálkodási társulatunk munkája. Ezekkel a csatornákkal ugyanis 17 szivaty- tyúgépet szabadítottunk fel; amelyeket más helyen lehet üzemeltetni. E gépek egy része üzemelt ugyan egész évben, más részük azonban csak fél idényen át volt elfoglalva; — Megtakarításunk így évente 300 ezer forintra tehető. Munkánkat nagyon jelentősen segítették a társulat tagjai, az érdekelt szövetkezetek és állami gazdaságok. Ez év tavaszán közel százan kubikoltak nálunk azokból a mezőgazda- sági üzemekből, amelyek ebben a2 évben mér vizet várnak a Villogó csatornából. Huszonegyezer méter csatorna javítását és 16 ezer köbméter föld kitermelését végezték el a szövetkezetek tagjai. Tervbe vettük, hogy az idén a legfontosabb növényi kultúrák öntözését is bemutatjuk, s ezekre meghívjuk a társulati tagtsz-ek öntöző munkásait, szakembereit. Bemutatjuk a legelők, a lucerna, a kukorica és silókukorica legjobb öntözési módját is; Az utóbbi években nem fordítottunk elég gondot arra, hogy takarékosan ön tözziink. Az öntözött területek növekedése viszont szükségessé teszi, hogy a meglévő vizet mind hasznosítsuk. A szakszerűtlenül megépített öntözőcsatornák pedig a géppel kiemelt víz egy részét, mint csurgalé- kot visszaengedik, minden hasznosítás nélkül. Ezt most már meg kell előzni, mert a víz nagy érték a termőföldeken. *— Hasznosításán társulatunk a lehető legnagyobb gonddal dolgozik. V Oros László a kisújszállási Vízgazdálkodási Társulat elnöke
