Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-31 / 126. szám
1964, május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártszervezeteink és a műszaki fejlesztés A főmérnök „mindentudófa” Az ember feje nem káptalan. S különösen olyan alkalmakkor tesz jó szolgálatot a „mindentudó kisfü- zet”, amikor szinte záporoznak a kérdések. így járt a minap Sallai Gábor, a Jászberényi Gépállomás főmérnöke is, mégsem jött zavarba. Jól ismeri gépállomásuk lüktető életét, s ha nagy hirtelen valami szám, vagy adat nem jutott eszébe, csak belelapozott a kiskockás noteszba és már mondta is a pontos választ. Jt második ötéves terv első három évében ipari üzemeink sikeresen teljesítették a termelési, termelékenységi és gazdálkodási terveiket, összességében megfeleltek azoknak a követelményeknek, melyeket a népgazdaság irántuk támasztott. Sikeres működésüknek sok összetevője volt. Kétségkívül ezek közül az egyik ilyen tényező a műszaki fejlődés és azok a szervezési intézkedések, melyeket az üzemeink foganatosítottak. Az üzemekben végzett pártpolitikai munka fejlődésének egyik fontos állomása volt. hogy pártszervezeteink egyre többet foglalkoznak a műszaki fejlesztéssel. Bár nem hibátlanul, de sokat foglalkoznak a helyes szemlélet kialakításával, az új iránti érdeklődés felkeltésével. A műszaki fejlesztést tekintve a város ipari üzemei különböző színvonalon vannak. Pártszervezeteink, helyesen, abból indulnak ki, hogy nem minden üzemben lehet egyforma követelménnyel előállni. A pártpolitikai munka az üzem adottságaiból indul ki. A fő célkitűzés vagy a régi termékek megfelelő fejlesztése mennyiségileg és főleg minőségileg, vagy új gyártmányok bevezetése. Ezek a törekvéseik mindig jelentős gazdasági eredményhez vezettek. Ehhez csatlakozik még az is, hogy vállalatainknál egészséges törekvés van a gyártási eljárások korszerűsítésére. Az elmúlt három évben ez főleg abban nyilvánult meg, hogy törekedtek a vállalatok a kézi munkafolyamatok gépesítésére. Ezzel az intézkedéseikkel közvetlenül hozzájárultak a termelékenységi e&arányzatok teljesítéséhezAz évenként felmerülő feladatokat műszaki intézkedési tervekben foglalják össze. A műszaki intézkedési tervekhez csatlakozik a szervezési elgondolásokat tartalmazó terv, valamint az újítási feladat-terv. E három tervnek együttes megvalósítása eredményezi az üzemekben a műszaki előrehaladást. A műszaki szervezési intézkedésekhez két forrás áll rendelkezésre. Az egyik a beruházási keretek. Ezek felhasználása az elmúlt 3 évben üzemeinkben élég célirányos volt. Ennek nyomán több olyan változás történt, ami a termelés lényeges minőségi javítását eredményezte. A műszaki fejlesztés másik forrása a felújítási keretek. JMéhány területen a n*ű- szaki fejlesztés — minden erőfeszítés ellenére — az átlagosnál lassabban halad. A vállalatok vezetőségei itt is törekednek a fejlődés biztosítására. Azonban helyenként állandó a nyersanyaghiány, sokféle a termék, átlagosan magas a gépparknak az életkora. Ilyen körülmények között a vállalatvezttőség intézkedései nem mindig hozzák meg r kívánt eredményt. A lassú műszaki előrehaladásnak azonban helyenként szubjektív okai is vannak. Ez abban nyilvánul meg főként, hogy egyes vezetők túlságosan ragaszkodnak a régi megszokott „kitaposott” úthoz. A műszaki előrehaladás része, azt kiegészíti a korszerűbb, helyesebb üzem- szervezési módszerek alkalmazása. Ilyen legelterjedtebb a műszaki munkanormák alkalmazása. Ma már egyre inkább lépést tart a normaképzés a műszaki fejlődéssel. Ilyen intézkedésekhez lehet még sorolni a zártciklusú munkafolyamatok bevezetését, a karbantartás tervszerű grafikonos biztosítását, Több üzemünk gondosan felmérte a szállítás helyzetét. A szállításhoz megfelelő utak kialakításával lényegesen növelte a gépkocsi kihasználást. Hasonlóképpen sikeresen vizsgálták a rakodás gépesítését. Kezdeményezték a vállalatok a tudományos intézetekkel való kapcsolat létesítését. Megrendeléseket tettek fontos műszaki problémák kidolgozására. A tudományos egyesületeknek helyi csoportjai alakultak Szolnokon dolgozó műszaki szakemberekből. A műszaki fejlesztéshez hozzájárultak a szép számban bevezetett újítások is. Mindez talán felsorolásként hat, azonban érzékeltetni akartam vele, hogy milyen sokirányú a műszaki fejlesztés a város üzemeiben és műszaki, gazdasági vezetőink milyen sikeresen foglalkoznak e fontos területtel. P ártbizottságunk az elmúlt években rendszeresen figyelemmel kísérte a műszaki fejlesztést. Fő törekvésünk az első időben az volt, hogy felkeltsük az érdeklődést és eközben magunk is megismerkedjünk azokkal a speciális feladatokkal, amik ránk, illetve pártszervezeteinkre hárulnak. Ma már el lehet mondani, hogy a pártszervezetek nagyrésze helyesen értelmezi a műszaki fejlesztést és foglalkozik annak politikai, társadalmi és személyi vonatkozásaival. E munka kiinduló pontja most is a műszaki fejlesztési tervek elkészítése. A pártvezetőségek, pártalao- szervezetek segítséget adnak pártmegbízatások útján és a dolgozók körében felvetődő javaslatok formájában a műszaki fejlesztési tervek elkészítéséhez. Majd az alapszervezetek vezetőségei és taggyűlései rendeznek részletes vitát a tervekről. A pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok arra törekednek* hogy a versenyfelajánlások keretében helyet kapjanak olyan fontos feladatok, mint a szakmai tudás növelése, a meglévő géppark maradéktalan kihasználása, a kész műszaki tervek népszerűsítése. Évközben a műszaki fejlesztési tervek végrehajtására kell a fő figyelmet fordítani. Ezen a téren vannak még a legnagyobb hibák. Még mindig sok helyen előfordul, hogy a helyes elhatározások különböző akadályok miatt nem valósulnak meg. Nem egy esetben a következetlenség a legfőbb oka az elmaradásnak. Most térnek rá pártszervezeteink a műszaki fejlesztési tervek negyedéves ellenőrzésére. Ilyenkor kerül sor a fejlesztési tervek tételes vizsgálatára. IS öztudomású, hogy az *' idei tervévet üzemeink igen sok nehézséggel kezdték. Más alkalommal már e lap hasábjain is szóvá tették a lemaradás* illetve annak behozását. Elsőrendű kötelesség, hogy az 1964. évi terv teljesítésekor üzemeink még hathatósabban merítsenek a műszaki fejlesztés területén adott tartalékokból. Ezt sokszorosan indokolja, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb nehézséget jelent a termeléshez szükséges létszám biztosítása. Sőt vannak területek, ahová egyáltalán nem lehet munkaerőt kapni. Ez a körülmény még nyomatékosabban indokolja a műszaki fejlesztéssel való foglalkozást. Ebből a szempontból előtérbe kerül a szállítással kapcsolatos ki- és berakás gépesítése. Ha néhány vállalatunk sürgős intézkedést nem tesz, a vasút a szükséges áruszállítási igényeit nem tudja kielégíteni. Ez vonatkozik elsősorban a Budapesti Fűrészek szolnoki telepére és az ÉRDÉRT Vállalat szolnoki telepére. Különösen fontos, hogy a nagy gépkocsi parkkal rendelkező vállalataink rendszeresen elemezzék és értékeljék a gépkocsi kihasználást. Menetrendszerű szállítási utak beiktatása, tervszerű anyag ki- és beszállítás — javíthat a gépkocsi kihasználáson. Ez azonban szigorú rendszerességet követel az üzem minden részlegétől. Üj műszaki és szervezési feladatok azonban nemcsak a szállításnál adódnak, de talán pillanatnyilag itt a legsürgetőbbek. p ártszervezeteink vé* gezzék nagyobb energiával a felvilágosító munkát a műszaki fejlesztéssel kapcsolatosan. Nem elég leleplező a felvilágosító munka a régihez való ragaszkodással szemben. Nehezíti a felvilágosító munkát, hogy a régihez való ragaszkodás káros volta nem mindig szembetűnő. Politikai munkánk gyengeségéhez tartozik, hogy nem eléggé ösztönözzük és ösztönöztük a fejlett országos és nemzetközi tapasztalatok elterjesztését. Alig lehet számontartani azoknak a számát, akik az országban különböző helyeken vagy külföldön tapasztalatcserén jártak. Az így összegyűjtött sok jó tapasztalat nem hoz elég hasznot. Gátját kellene annak vetni, hogy mindenki tapasztalatcserére utazik. Azokat kellene küldeni elsősorban, akik szereznek is tapasztalatot, és képesek az összegyűjtött tapasztalatokat hazai viszonyokra alkalmazni. Legtöbbször azon múlik a látott új módszerek bevezetése, hogy itthon mások az adottságok. Nem merült még ki azonban a hazai tapasztalatokba nyert tartalékok lehetősége sem. Pártszervezeteinknek többet kell foglalkozniuk a műszaki dolgozók szaktudásának növelésével. Helyénvaló, ha kezdeményezik különböző ismeretterjesztő előadások, műszaki szaktanfolyamok tartását. A műszaki propagandánknak legyenek részei azok az elgondolások, melyek egy-egy iparágban a 20 éves távlati fejlesztési tervek alapját képezik. Ezzel felkeltik az emberekben az érdeklődést a saját iparáguk és saját- magúk fejlesztése iránt. Nagyobb üzemeinkben fontos, hogy a belső üzemszervezői tevékenységgel ahhoz értő, jó felkészültségű műszaki vezetők foglalkozzanak. z üzemi pártmunka e fontos területén szerzett tapasztalatok általánosítása hozzájárulhat az alapvető termelési célkitűzések gyorsabb, hathatósabb megvalósításához. A szocializmus építése egyre- inkább előtérbe állítja a műszaki fejlődéssel kapcsolatos követelményeket. Pártszervezeteinknek fel kell készülniük, hogy a magasabb követelményeknek maradéktalanul megfeleljenek. Sípos Károly, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkára Hogy mi minden található abban a kis „okosban”! Néhány lapon valóságos kis tanulmány árról, hogy ebben az üzemben általában mik okozzák a balesetet. Első helyen szerepel ilyen minőségben a nagyfokú munkaerővándorlás. — Hogyan, hát ez is ösz- szefügg a balesettel? — De még mennyire — l Péntekem este Egerben, a Dobó István téren, ott ücsörögtünk az autóbusz körül. A vacsoránál még közöttünk volt Alex, aztán valahogyan eltűnt. Kerestük mindenfelé, de csak nem akadtunk rá. Mit volt mit tenni, úgy határoztunk, hazaindulunk nélküle. — Alighogy kikanyarodott a busz a Fő-utcára, a Dóm tér sarkán megpillantottam Alexet. Ezzel rendbe is jött minden. Remek hangulat kerekedett. Énekeltünk, s aki hallotta a másikat, az még beszélgetett is. És szintén kitűnően éreztem magam, igazán jó volt ez a mai nap. Olyan ember vagyok, aki szeret spekulálgatni. Ezt csináltam, visszaidézgettem az eseményeket, meg mindent... íB ...a munkásakadémiára hatvanötén jelentkeztek a papírgyárban. Nem is sokan maradtak ki. Dr. Molnár László főtechnológus igen pártfogolta az ügyet, és számos előadást is tartott. Meg kell mondani, a „dokit” nagyon szeretjük, irtó klassz ember. Kedves, és micsoda jó kedélyű alak. Hát ez nem is igaz. Na, szóval jó volt ez az akadémia. Dobos Sándor bácsi (a többiek Alex-nek szólítják) már ötödik éve minden előadáson részt vett. Ez a tapasztalatcsere, meg kirándulás azért lett, mert ez jutalomnak számít. Mi magyarázza a főmérnök. — Elég csak azt említenem, hogy a jelenlegi traktoros létszámunk 156, s csupán a 62 kombájnra 124 ember szükséges. De ezenkívül még 21 rendrearató és 2 kévekötő ara tógépünk, 138 erőgépünk is van. A nagymunkák idején gépre ülő emberek jó részének ha nem is a szakképzettsége, srácok éppen tizenheten vagyunk itt a buszon... ü ...emlékszem, hogy reggel piszok álmos voltam. Ez azért jut most eszembe, mert aludnék, de a fiúk úgy üvöltik a Gábor Áron rézágyúját, mintha legalábbis fizetének érte. Na mindegy. Ott hagytam abba, hogy végre beszálltunk a gyár előtt a buszba. Hevesen „műszaki szünetet” rendeltek el. Ki sört ivott, ki feketét, mások azt csinálták, amire szükségük volt. Onnan elindulás után csak az Avas hegyen álltunk meg. Néztük a Lenin Kohászati Műveket. Állati méltóságteljesen terül el a völgy ölében. (Tetszik ez a kifejezés, a suliban tanultam.) Pár perc múlva már a Diósgyőri Papírgyár felé robogtunk. A kapu előtt sokan várakoztak, főleg lányok a Dunántúlról. Az egyik tetszett, de nem volt időm. Na, bementünk és körülnéztünk. Sókkal kisebb verkli, mint a mienk. Kevés volt azért a fél óra, pedig azt mondták, hogy tapasztalatcserére, meg gyárlátogatásra jövünk. — Engem annyi minden érdekelt volna még, de loholnom kellett a többiek ...a fene egye meg, az egyik srác felébresztett az álmodozásból. A busz meg úgy ring, mint egy teknő a tengeren. Ez, mivel hátul ülök, eléggé játszadozik a de a gyakorlata hiányzik, a bár a brigádvezetők, vagy a műhelyben a csoportvezetők a munkavédelmi tudnivalókra is kioktatják új munkatársaikat, — mégis könnyebben megesik a baj. ‘— De nézzük a második pontot. Gondatlanság, hanyagság! Az ebből adódó balesetek felsorolásával könyvköteteket lehetne megtölteni. Csak néhány példa: egyik traktorosunk felhevült gépének hűtőjéről úgy vette le a sapkát, hogy fölé hajolt. A forró gőz arcába csapódott és megégette. A műhelyben két ember kéz-sérülése is kapkodásból, figyelmetlenségből eredt. Ügy látom az ittasság a harmadik helyen szereplő ok? — Igen. Tavaly két embert elbocsátottunk, hármat fegyelmileg vontunk felelősségre ittasságból okozott balesetért. Az idén ilyen eset még nem történt. Szabályellenes géphasználat, feketefuvar, az ellenőrzés hiánya is ott sorakozik a kis noteszban a baleseti okok között. Aztán egy statisztika arról, hogy 1962—1963-ban, s az eddig eltelt négy hónapban mennyi baleset volt, s az hány nap kiesést okozott a munkából. A számok is azt mutatják, nem veszett kárba a sok figyelmeztető szó, a megszigorított ellenőrzés, a rendszeres baleset- védelmi oktatás. S az az intézkedés sem, miszerint a balesetvédelmi követelmény megszegése kizáró ok a céljutalmakból, versenydíjakból. A Jászberényi Gépállomáson csökkent a balesetek száma. Méginkább így lesz ez ha a munkavédelmi eszközöket nem dobják sarokba, s a traktorosok, műhelymunkások egy percre sem feledkeznek meg arról, hogy felelőtlenségükkel saját maguk és társaik testi épségét, életét veszélyeztetik. K. K. gyomrommal. A srác azt mondta, hogy megint Hevesen vagyunk. Én nem szálltam le. Na, mondom tovább amire ezután gondoltam. Szóvan Diósgyőrből Lillafüredre mentünk át. Ott van a Szinva patak meg a Hámori tó, meg a Palota Szálló, meg az István barlang. Mindezt a turista térképről olvastam le a parkban... ül ...Egerben a Park Szállóban ebédeltünk. Nagyon jó kaját adtak. Mi srácok felmentünk a várba. A Bornemissza bástyát végre a saját szemmmel láthattam. Utána sokat csavarogtam. A tötbieík nem tudom mit láttak, mát nem a város szépségeiből, de sajnálhatják az biztos. Én ugyan bikavért meg Medo- cot nem kóstoltam, de nem bánom, mert mégis csak körülnéztem... U! ...na, most már nem sok idő van a Dunára, mert rajta vagyunk a Kolozsvári hídon. A hangulat még mindig nagyon jó, s utitársaim valamennyien dicsérik ezt a napot. Hát végeredményben nekik is igazuk van. Még azt akarom mondani, hogy a buszra az volt kiírva: IBUSZ—TIT Országjárás. Hát én azt h'szem, hoev mi inkább ország- loholáso.i voltunk. Hatezerért... „ Az ipari tanuló gondolatait lejegyezte: Fábián Péter Kobári István, a Szolnoki Járműjavító dolgozója a hatalmas mozdony kazán torkában. ECV IPARI TANULÓ FELJEGYZÉSEI m
