Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-29 / 124. szám

2 SeObNOK MEGYEI JHEPLAl »64 május at, Másfél évtized alatt 1833 komplett műszaki és tudományos dokumentációt kaptunk a Szovjetuniótól Befejeződött a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési állandó albizottság budapesti ülésszaka A jemeni vendégek látogatása Dunaújvárosban Abduílal Al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köz­társaság elnöke a csütörtöki napot Budapesten töl­tötte. Kíséretének tagjai, élükön Mohamed Al-Rainy és Abdul Rahman Al-Eryani miniszterelnökhelyette- sekkei Dunaújvárosba látogattak. A vendégeket vi­déki útjukra elkísérte Kisházi Ödön, a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. A magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság határo­zatának megfelelően a na­pokban tartották meg Bu­dapesten a műszaki tudo­mányos együttműködési ál­landó albizottság első ülés­szakát. Ez az albizottság vette át az 1949. július 26- án megalakult magyar— szovjet műszaki tudomá­nyos együttműködési bi­zottság összes feladatát A 15 éves műszaki-tudo­mányos együttműködés so­rán a Szovjetunió 1833 kü­lönféle komplett műszaki dokumentációt adott át Magyarországnak és tőlünk 1032-őt kapott. Többek között a két or­szág kölcsönösen elküldte egyes fontos beruházások műszaki terveit, gépek és berendezések rajzait, — technológiai dokumentá­ciókat, tudományos és műszaki kutatások jelen­téseit és sok egyéb anya­got. Ebben az időszakban a legjobb termelési tapaszta­latok és a műszaki-tudomá­nyos eredmények tanulmá­nyozására a Magyar Nép- köztársaság több mint 1450 szovjet szakértőt fogadott az országban és mintegy 3500 magyar szakembert küldött a Szovjetunióba. A kölcsönös tapasztalatcsere segítségével bonyolult mű­szaki problémát oldott meg a két ország népgazdasága. Az albizottság első ülés­szakán megtárgyalták és jóváhagyták a műszaki tu­dományos együttműködés újabb feladatait. A közös feladatokról ké­szített jegyzőkönyvnek meg­felelően a magyar fél szovjet szak­értőket fogad és megis­merteti velük a kohászat, a gépipar, az építésügy, a gyógyszer és az élelmi­szeripar műszaki-tudomá­nyos eredményit, legjobb termelési tapasztalatait A szovjet szakemberek ren­delkezésére bocsátják a vegyipar és az élelmiszer- ipar tudományos kutatási beszámolóit. Átadják a gép­iparra, az energetikára és a közlekedésre vonatkozó raj­zokat és gyártástechnoló­giai dokumentációkat to­vábbá a méréstechnikai és elektronikai műszerekről készített beszámolókat és és anyagokat. A szovjet fél megismer­teti a magyar szakértő­ket a kohászat a tüzelő­anyag, és a vegyipar, az energetika és a villamos­ipar, a gépgyártás, a köz­lekedés, az építésügy, a kereskedelem, valamint a gyógyszer- és az élelmi­szeripar eredményes üze­mi tapasztalataival. Átadják továbbá a vegy­iparban, az energetikában, a gépgyártásban, az építő­iparban és a közlekedésben használt egyes berendezé­sek és gépek műszaki do­kumentációját. a termelési folyamatokat ismertető be­számolókat cikkeket és módszertani anyagokat. Az ülésszakon megvizs­gálták és jóváhagyták a Magyar Népköztársaság ter­vező és szerkesztő intéze­teinek és a Szovjetunió ha­sonló intézményeinek — együttműködési tervét. Tár­gyaltak továbbá az ágazati műszaki-tudományos kap­csolatok kétoldalú megva­lósításának munkarendjé­ről és egyéb kérdésekről. A tárgyalásokon megbeszélték az előző ülésszakon elfo­gadott kölcsönös kötele­zettségek teljesítésének eredményeit. Megelégedés­sel állapították meg, hogy az elmúlt időszakban a Szovjetunió és Magyaror­szág között jelentősen meg­erősödött és fejlődött a műszaki-tudományos együtt­működés; Az ülésszakon a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak a tár­gyalások. Az ülésszak jegyzőköny­vét magyar részről dr. Já­vor Ervin, az albizottság magyar tagozatának elnö­ke, a Magyar Népköztársa­ság Országos Tervhivatalá­nak elnökhelyettese, szov­jet részről pedig M. E. Ra- kovszkij miniszter, az albi­zottság szovjet tagozatának elnöke, a Szovjetunió Mű­szer- és Automatizálási Ál­landó Bizottságának elnö­Francia földművesek kül­döttsége látogatott el Me- zőhékre és Túrkevére csü­törtökön reggel. A szolno­ki földművesszövetkezet székházában fogadták a SZŐ VOSZ meghívására ha­zánkban tartózkodó és Szolnok megyébe látogató francia földművesek dele­gációját. A kilenc tagú cso­port (valamennyi a Dél­nyugati Mezőgazdasági Szö­vetkezeti Szövetség tagjai) Alfred Negre főtitkár ve­zetésével érkezett meg. — őket Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bi­zottságának elnöke kísérte el a szolnoki földműves­szövetkezet székházába, ahol dr. Polónyi-Szűcs La­jos, a megyei tanács elnök- helyettese, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke, Soós Ist­ván, a Szolnok megyei V. Néhány nappal később az alsó-ausztriai tartomá­nyi kormányzat egy meg­bízottja átkelt a határon és sűrű hajlongások kö­zepette harminchét eszten­dő után átnyújtotta gróf Degenfeldtnek, a titkárnak, ura új osztrák útlevelét. Az útlevél tetején az egy- fejű sas és az Osztrák Köztársaság felírat volt ol­vasható — belsejében pe­dig külön felírás: „Érvé­nyes a világ minden or­szágába, kivéve Auszt­riát”— Vendég leves közben Pöcking München köze­lében fekszik, s így nem lehet csodálkozni azon, hogy a legelőkelőbb mün­cheni szálloda legelőkelőbb lakosztálya volt szín­helye a Habsburg-ko- média következő fel­vonásának. — Ezt a felvo­nást ráadásul az ezüst evő­eszközök csörgése és pá­rolgó erőleves illata kísér­te; A szállodai szobába ugyanis az erőleves kellős közepén lépett be Habs­burg Ottó, akit az asztal­főn ülő feltűnően ráncos arcú aggastyán kitörő örömmel, a jobbján helyet foglaló magas, testes, szem­üveges férfi pedig udva­rias fejhajtással üdvözölt; A leves mellől felpatta­nó öregúr nem volt más, mint Adenauer kancellár. Az udvarias, bár kissé kényszeredett főhajtást pe­dig Raab osztrák kancel­lár, a semlegesség őszinte híve volt kénytelen elhe­lyezni az osztrák koalíciós politika oltárán: Akkor, 1958-at írtak és ke írta aká. Az aláírásnál jelen voh G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, dr. Aj- tai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, és Böj­ti János, a Magyar Népköz- társaság külügyminiszter- helyettese, valamint a szov­jet és a magyar szervek fe­lelős munkatársai; A szovjet küldöttség egy hetet töltött Magyarorszá­gon. Megtekintette a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt, — megismerkedett az ország több jelentős ipari vállala­tának és intézetének mun­kájával, továbbá beszámo­lókat tartott a Szovjetunió legújabb tudományos és műszaki eredményeiről. pártbizottság előadója és Sórosi Béla, a szolnoki földművesszövetkezet elnö­ke fogadta. Varga Illés tájékoztatója után Alfred Negre főtit­kár érdeklődött a magyar- országi, ezenbelül Szolnok megyei földművesszövetke­zetek tevékenységéről. — Főképpen a felvásárlási árpolitika érdekelte a ven­dégeket. — Érdekesnek ta­lálták a szabadpiaci és n védőárakat; A rövid eszmecsere után a mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezetbe folytat­ták útjukat. Ott Csótó Ist­ván elnök mutatta be a szövetkezetét; A szövetkezet majorjában tett látogatás során fő­képp a lucemaszáílítás modern módszere lepte meg őket Raab kormányára egyre jobban ránehezedett az Osztrák Néppárt monar­ch ista befolyása alatt álló jobbszárnyának nyomása. Amikor Münchenben meg­tartották az eucharisztikus kongresszust és az utcákon a hívők ájtatosan hajtot­tak fejet és térdet a temp­lomi zászlók előtt — a kongresszus kulisszái mö­gött, a müncheni szállodá­ban kemény politikai alku folyt Adenauer beavatkozik Máig sem lehetett pento­san kideríteni a találkozás körülményeit Annyi bizo­nyos, hogy Adenauer szál­lodai lakosztályába, szigo­rúan zártkörű ebédre hív­ta meg Raab oßztrak kan­cellárt S amikor feltálal­ták a levest váratlanul megjelent a „véletlenül ar­ra járó” Hubsburg Ottó. öccse, Robert kísértg ugyanaz, akinek társaságá­ban 1945-ben átlopakodott az osztrák határon. Ez az ebéd-jelenet, amelynek pontos jelentő­ségét és folyását valószínű­leg csak a történetírók fog­ják kideríteni, már mutat­ta, hogy Adenauer beavat­kozik a hatalomra éhes Habsburg-sarj és az Oszt­rák Köztársaság hívednek küzdelmébe. A beavatkozás természetesen nem volt vé­letlen. Az Adenauer által irányított nyugatnémet po­litika akkor már a „hideg Anschluss” módszeréhez folyamodva, hatalmas gaz­dasági hadállásokat és ez­zel kapcsolatban tekinté­lyespolitikai befolyást szer­zett Ausztriában. Közia­A jemeni vendégeket a dunaújvárosi tanácsháza előtt ünnepélyesen fogad­ták. A város lakói és a dunai vasmű dolgozói kö­zül igen sokan jöttek el, hogy köszöntsék a látoga­tókat A helybeli ifjúság üdvözletét az úttörők tol­mácsolták, színes virág­csokrokkal kedveskedtek a jemeni államférfiaknak. Az épület bejáratánál Tapolczai Jenő, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke és Botovszkí Ambrus, a dunai vasmű vezérigazgatója, valamint más helyi vezetők üdvözöl­Itt Mezőhéken kis inci­dens történt, aminek kö­vetkeztében Csótó István, a szövetkezet elnöke két hétig Franciaországban Gfauguet állattenyésztő földműves vendége lesz. Ugyanis amikor a 100-as istállóba léptek és Rozs- nyai Kálmán főáilatte- nyésztő kijelentette: a te­henek átlagsúlya 7.5 má- asa, Gfauguet hangosan méltatlankodott, hogy: — ugyan, ő is állattenyésztő, nem szereti ha félreveze­tik. Erre a szövetkezetiek azt ajánlották, fogadjanak és lemérik a tehenet. Gfauguet tovább tamás- kodott, de mikor meggyő­ződött saját testsúllyával, hogy a mérleg hiteles, és a tehén is megütötte a 7.5 mázsát, a többi francia földműves hahotázása kö­mért volt a kapcsolat Adenauer pártja és az Osztrák Néppárt jobbszár- nyának olyan politikusai, mint Klaus és Withalm között. Nem volt kétség, hogy Adenauer miért szervíroz­ta az erőleves mellé Hubs- burg Ottót is Raab kancel­lárnak. Leleplezte magát, mint azoknak a politikai erőknek a „szürke eminen­ciását”, amelyek távolabbi célok és mindenekelőtt az osztrák semlegesség alá- aknázása érdekében vissza akarják juttatni Habsburg Ottót Ausztriába! Aden­auer ugyanis úgy tekintett a Habsburg trónkövetelő által képviselt „dunai fö­deráció” eszméjére, mint a délkelet-európai népi de­mokráciák aláaknázásának és megdöntésének egyik eszközére, a nyugatnémet revanspolitíka, a keleti elő­retörés, a „Drang nach Osten” egyik fegyverére-. A puhakalap alatt A különös müncheni ebéd után gyorsan napvi­lágra került az új taktika. Ennek a taktikának az volt a lényege, hogy Ottó ideig­lenesen egy polgári puha­kalap alá rejtette a koro­nát, s nem úgy lépett fel, mint trónkövetelő, hanem mint „egyszerű osztrák ál­lampolgár”, aki bebocsát- tatásá+ kéri. 1961 május 31-én megtette a „2. §-ban” megkövetelt hűségnyilatko­zatot. De az osztrák kor­mányban akkor a józan politikai erők voltak több­ségben. S mivel végső so­ron a kormánytól függ a törvény szerint, hogy őszintének és elfogadható­nak minősíti-e a nyila tko­tok. őket. Tapolczai Jenő rövid tájékoztatást adott a város történetéről, fejlődé­ről; Borovszki Ambrus ve­zérigazgató tájékoztatta a vendégeket arról, hogyan jött létre a dunai vasmű, az ország legkorszerűbb kohászati kombinátja és hogyan élnek a dunaújvá­rosi dolgozók. Elismeréssel szólt az önzetlen baráti se­gítségről, amelyet a szov­jet ipar és a szovjet szak-i emberek a ma már tizen-' egyezer embert foglalkoz­tató vasmű építéséhez, ter­melésének fejlesztéséhez zepette kénytelen volt azt mondani, állja a szavát és két hétig vendégül látja a tsz elnököt. Miután a vendégek több­ször kifejezték elismerésü­ket, Mezőtúrra vették út­jukat. Itt Árvái István, a Szolnok megyei pártbizott­ság agitációs propaganda osztály vezetője csatlako­zott a delegációhoz. A ven­dégek jóízű beszélgetést folytattak a város vezetői­vel: A késő délutáni órákban Túrkevére sietett tovább a francia földművesek cso­portja. Itt ugyancsak a földművesszövetkezet vá­sárlási, áruforgalmi tevé­kenységét tanulmányozták. Már az esti órákban in­dultak el a túrke vei beü­tök meglátogatására. Igen kulturáltnak találták a túr- kevei kereskedelmi egysé­geket. Különösen Túrkeve új cukrászdája nyerte meg zatot — a kormány egy pillantást vetve Ottó pá­lyafutására és nyilatkoza­taira, visszadobta a levelet. Ettől kezdve a neves bé­csi ügyvéd, dr. Ludwig Draxler irodája a Néppárt jobbszámyához tartozó jo­gászok valóságos főhadi­szállásává lett. A paragra­fusok e zseniális rókái „le­beszélték” az osztrák kabi­net néhány jogászát arról, hogy a visszautasításról készített, törvényesen elő­írt másolatot Pöckingben kikézbesítsék Habsburg Ot­tónak. Erre a formai hi­bára támaszkodva azután a közigazgatási bírósághoz fordultak. Az viszont az élőbb említett jogászi cso­port befolyása alatt úgy döntött, hogy Ottó „hűség- nyilatkozatát” el kell fo­gadni, s hogy a Habsburg- sarjadék visszatérhet Auszt­riába. Ezzel a Hafosburg-had- művelet az osztrák politi­kai élet középpontjába ke­rült. 1963 nyarán, amikor a parlament elé terjesztet­ték a kormány és a köz- igazgatási bíróság vitáját, a külügyminisztérium ré­mült üzeneteket küldött az összes osztrák külképvise­lethez: tilos törölni Habs­burg Ottó útleveléből az! a korlátozást, amely ér­vénytelennek ítéli útleve­lét Ausztria területén... A Ringen, a páriáméul előtt, kordon mögé szorí­tott tömeg tüntetett „Le Hubsburggal! Éljen a Köz­társaság!” feliratú transz­parensek alatt —; de a par­lament akkor visszaverte a jobboldal támadását.« A hatalom megszállottja A jogászi viták és par­lamenti szónoklatok köd­függönye mögött azonban már világos volt, hogy oly nyújtottak. Jelenleg is szov­jet tanácsadók közreműkö­désével épül a legújabb hatalmas üzemrész, a hi­deghengermű, amelynek sok kiváló gépegységét a Szovjetunió szállítja. Hang­súlyozta a tájékoztató, hogy a dunai vasmű külföldre szállított termékei minde­nütt elismerést szereznek a magyar iparnak; A jemeni vendégek a he­lyi vezetők társaságában a dunai vasmű megtekin­tésére indultak. A gyár dolgozói meleg barátsággal, szeretettel fo­gadták a vendégeket, majd végigkalauzolták őket a meleghengermű gépsorai között, valamint a Martin­acélműben és a kokszve­gyészeti gyárba!* Dr. Hor­gos Gyula és Borovszki Ambrus a vendégek kér­déseire válaszolva ismer­tette a legújabb gyártási eljárásokat, a legeredmé­nyesebb munkamódszere­ket. A látogatás végén a jemeni vendégek őszinte elismeréssel nyilatkoztak a látottakról; Ezután a dunaújvárosi tanács az Aranycsillag Szállóban ebédet adott a vendégek tiszteletére; Az ebéden Tapolczai Jenő po­hárköszöntőjében meleg szavakkal üdvözölte a je­meni vendégeket, s át­nyújtotta nekik a dunaúj­városi társadalmi munká­sok aranyjelvényét. Pohár- köszöntőt mondott Moha­med Al-Rainy, a Jemeni Arab Köztársaság minisz­terelnökhelyettese is. Délután, a városnézés után a jemeni vendégek visszautaztak Budapestre. (MTI) sok esztendő makacs és változatos próbálkozása után a Habsburg-kérdés évekre az osztrák belpoli­tika legkényesebb és leg­robbanékonyabb' gondjává válhat. Ottó egy pillanatig sem csinált titkot abból, hogy a hűségnyilatkozatot üres formaságnak tekinti. 1961-ben öt lány után szü­letett első fiáit Károly fő­herceget keresztelték a pöckingi templomban, s Ottó „őfelsége ausztriai és magyarországi Ottó”-ként írig alá a nevét. Változat­lanul viseli az „Aranygyap­jas rend” főnöki címet amely a XVIII. század óta a Habsburg ház fejét, az osztrák császárt illeti. — „Hűségnyilatkozata” után megtagadta a történetünk­ben már szereplő öccs, Ro­bert kinevezését a Habs- burg-ház élére — mert nem akar lemondani trón- öröklési jogáról. A koro­nával kapcsolatban csak egyetlen engedményt tesz: császár helyett hajlandó ideiglenesen afféle „köztár­sasági diktátor” is lenni. 1960 óta az a hivatalos ál­láspontja, hogy „pártokon felülálló hatalom” akar lenni. Mint ő mondja: Justizkanzler”, az igazság kancellárja. Hogy milyen igazságé, azt könnyű elképzelni, mi­után egy 1962-ben mondott beszédéten minden föld­reformot „banditizmusnak” nevezett, Hitlerről azt mondotta, hogy „a köteles­ségteljesítés egyedülálló példáját adta” — és hogy a maga zsebét se hagyja ki, bejelentette igényét a kétmilliárd schilling értékű ausztriai Habsburg-vagyon- ra... Ehhez az emberhez uta­zott a fekete Mercedes a legutóbbi osztrák kormány- válság zivataros délután­ján... (Végei Francia földművesek megyénkben tetszésüket; Am «Otté-hcidiBiűvelet"

Next

/
Thumbnails
Contents