Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
iMt. 24. SZOLNOK M£GEEI HfELdf * Aiekszandrov szovjet szakember tanácsokat ad egyiptomi kollégáknak zám Kinaui —, ez a tíz- milliárd kilowattóra olyan erő, amellyel mi megváltoztatjuk a vidék arculatát. Asszuán környékén számos ipari létesítményt építünk: vegyiműveket, gépgyárat, alumíniumkohót, ércbányát, elektroacélgyártó üzemet, műtrágyagyárat A Nüus- delta után itt lesz az ország második ipari központja. A legnagyobb haszbői, és szakmai tévén h megad minden támogatás' így aztán megkezdődhette, a munkálatok. Ezért mondta az alapkő - letételnél Gamal Abdel Nasszer a következő szava - kata — Az asszaám gát örökké az arab—szovjet barát ság jelképe marad. Fordította: \ .Vette Berliner Illustrierte című képes N DK-folyóirat nagy cikket közöl Faad Nádin tollából az új asz- szuáci Nilus-gát megnyitása alkalmából- - Az alábbiakban egész terjedelmében közöljük az NBl cikkétMár a repülőgép ablakából, négyezer méteres imponáló magasságból látszik Mattunk a Nílus. A reggeli szürkületben olyan, mint a folyékony ólom, de amint kisüt a nap, ezüstösen csillog és sejttetni engedi a 1 ikkasztó meleget, mely a üdékre nehezül. Afrika leg- íagyobb folyója délről ■szakra keresztezi a földrészt, átszelve a határokat. Az utolsó ezer kilométeren egyetlen mellékfolyót sem fogad medrébe, nyugodt óriásként hömpölyög kilométer szélesen. Kis falván, pálmaligetek, kiszikkadt mezők között folyik Kairó felé. délre pedig egyre keskenyebb lesz, Asszuán után szinte elenyészni látszik. Oka: Alexandriában például évente 25 esős nap van, 500 kilométerrel délebbre pedig a íellahok alig mlékeznek csapadékos idő- re. Az élet itt csak hihetetlen erőfeszítések árán kép- -flhető el. Az EAK huszonötmillió lakosa a vízhiány rúatt a folyam deltájában és a folyamvölgyben szorult .ksze, annyira koncentrálva, bogy 680 ember jut minden egyea négyzetkilométerre i összehasonlításképpen az VDK-ban ugyanolyan síkságon csak 160 a népsűrű- -.ég). De a népszaporulat évente félmillió lélek, ami dóról időre növeli a népsűrűséget. Viszont a delta és a Nüus-völgy ugyanolyan szűk maradt, mint Lnnakidején a fáraók korában. Egyébként nem minden évben elégíti ki a Nílus- áradás a vidék vízszükségletét A római történetíró, l dinius. ezt így fogalmazta meg: „Tizenkét sing — éhség, tizenhárom — elég. tizennégy — boldogság, tizenöt — biztonság, tizenhat — árvíz”. A terv, amelynek ezt a problémát meg kell oldani, az asszuáni gátra pül A gátat az arab nyelvfeílahóknak hozza. Ugyanis eddig, midiin a folyó kilépett medréből, nem tudtál: az egész vizet hasznosítani, jórésze kárba veszett, a Földközi-tengerbe folyt. A gát most ezt a problémát megszünteti. Egész évben lehetővé válik a tervszerű öntözés-, nem úgy. mint régen. Végeredményben az asszuáni gát az EAK gazdasági életében 50 százalékos fellendülést eredményez. A Nílus vizét az asszuáni gáttal megfékezni, megszelídíteni — régi álma ez az egyiptomi mérnököknek. A technikai előfeltételek hiánya miatt azonban saját erejükből ezt nem valósíthatták meg. Muszáj volt műszaki és anyagi segítséget kérniük. Az Egyesült ÁHamok kormánya azon ban ebből politikai kérdési csinált és kivonta tőkéjét az Egyesült Arab Köztársaság bői. Midőn 1956-ban az egyiptomi kormány államosította a Szuezi-csatomát az angol és francia imperialisták megtámadták a, országot, romba döntötték Port Saidot. Csak a szovjet katonai segítség önzetlen felajánlása fékezte me« a támadókat és készlete őket visszavonulásra. Ekkor a Szovjetunió segít szándéktól áthatott nyilai kozatot tett, melyben ldfet tette, hogy készséggel rés? vállal a gátépítés költség" oen Sadd el Aau-nak nevezik, szinte mágikus hatású ez a szó, épp annyiszor hangzik el a fellahok kunyhóiban, mint a kairói minisztériumokban. Ahogy én Asszuánt megpillantottam, a hőség már kezdett elviselhetetlenné válni. A meleget az évezredek óta e klímában áló egyiptomiak is nehezen viselik, különösen a melég hónapokban, áprilistól októberig. Hát még milyen keményen kellett viselkednie annak az 1800 szovjet mérnöknek, építőmesternek, gépésznek, technikusnak, munkavezetőnek, villany- szerelőnek, akik ebben a hőségben is dolgoztak, készítették a gát komplikált berendezéseit. Egy Szibériából jött szovjet munkás mesélte nekem: — Inkább mínusz 50 fok, naint plusz 50 Celsius. Ugyanis ha mi Szibériában melegen felöltözünk, fel sem vesszük a hideget, este pedig vár a fűtött szoba, ami kétszeresen jólesik ilyenkor. De ilyen izzó ég alatt nincs segítség, számoljuk a napokat a télig, amikor csak 20—25 fok meleg van, ami megfelel a szép orosz nyárnak. Érdekes kettősséget mutat a kép Asszuánban. Dömperek, daruk, bulldózerek dolgoznak azon a tájon. ahol még néhány évtizeddel ezelőtt is a fáraók építési technikája dívott. Ma pedig: modem, fáradhatatlan gépek, fejlett módszerek, pontos, tökéletes tervezés a velejárói az építkezésnek, melynek alapjait 1960. január 9-én rakták le. A víz ereje 15 méter átmérőjű turbinákat hajt meg, szám szerint hatot Az imperialista sajtó pedig mely eddig kudarcról zengede- zett. most így ír erről: „Az asszuáni csoda”. A sürgölődő szovjet szakemberek, a burnuszbán járkáló bennszülöttek, valamint szüntelenül zakatoló 25 tonnás önjárók között egy szürkehajú úrral találkoztam. A javakorabeli mérnök a gátépítési ügyek miniszterhelyettese, s készséggel mutogatta nekem a munkálatokat. Beszélt az eredményekről, de nehézségeikről is, és leszögezte, hogy a mérleg pozitív. Az előtérben: a Nílus áj ágya — Nekünk ennél a gátnál annyi szakemberünk nőtte ki magát a gátépítés minden területén, hogy azt hiszem, egy újabb gátat kát, hogy belefáradtam, mikor követni próbáltam. A gát 111 méter magas, 86 méterre emeli fel a Nílus vizét és a vöág egyik lenyúlik el. A 12 turbógene- rátort a leningrádi Kirov- művekben készítették, teljesítményük egyenként 175 ezer kilowatt lesz. kapaciAz utolsó simításokat végzik az asszuáni gátrendszer elsőként elkészült építkezésén — Látja — fordult hozmxnden bizonnyal külföldi támogatás nélkül is fel tudnánk építeni — mondotta. A miniszterhelyettes, Ibrahim Zakij Kinaui olyan gyorsan sorolta az adatonagyobb mesterséges tava lesz, öt esztendő múlva 165 milliárd köbméter vizet duzzaszthatnak fel vele. A gigantikus építmény 3,6 kilométer hosszúságban tásuk pedig évente 10 milliárd kilowattóra. Ez többszöröse az EAK jelenlegi energiatermelésének, a legnagyobb amerikai vízierőmű, a Boulder-gáténál is nagyobb, és csak a szibériai óriásivízmű (Bratszk— Krasznojarszk) szárnyalja túl. Erről szívesen beszélnek az EAK-ban. Uot a fiát »- ""Pőknok. r Selmeczy Attila isszinn
