Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
r • am. um» ai. SZOLNOK MfiGTEI «KW 3 As első kószálás után 1 jöjjön a kapa Seoínok megyébe® a termelőszövetkezetek hat és félezer holdem termesztenek kapás művelésű lucernát magfogásra. Mint a növény neve is mutatja, műveléséihez elengedhetetlen a kapa. De nagyon sok helyen elengedték. Az első kaszálás előtti sorközi kapálásokat az egész megyében a felén sem végezték el a területeknek, s azt is megkésve. Egyedül a kunhegyes! járásban és Túrkevén tartoíták kapás növénynek a kapás lucernát; A kunhegyesi járásban szinte kivétel nélkül megkapálták, és Túrkevén is 90 százalékos teljesítményt értek el. Nem így a jászberényi járásban és Török- szentmiklós városban, ahol teljesen mellőzték ezt a fontos műveletet —, mint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentette. Most már legalább arra legyen gondjuk a munkát elmulasztó szövetkezeteknek, hogy az első kaszálás hozamának betakarítása után azonnal végezzék el a sorközi kapálást. Ápolják növényeiket A Kunmadaras! Petőfi Tsz-ben 30 holdon konyhakerti növényeket, 20 holdon pedig dinnyét termeinek. A palántákat már kiültették és gondosan ápolják; Most már a gyomtalanítás a legsürgősebb munkájuk: 150 hold cukorrépa sarabolását befejezték, 550 hold közös kukoricájukból több mint 300 hódat megkapáltak. A napraforgó gyomtalanítását is több mint 100 holdon elvégezték. fÖLDVÁRI NÉNI ÉS A HULIGÁNOK Egyszerű, ruháját tiszta, vasalt kötény simítja testéhez. Lábán kényelmes papucs. de a kezében főzőkanál helyett görbebot, amely hosszú, hegyes vaspálcában végződik, Sétál a park kavicsos útjain, Amikor egy rövid időre mellém telepszik egy padra, akkor veszem észre a karján lévő hímzett- betűs szalagot: parkőr. Asszonyt szokás szerint, hamar oldódik a nyelv: — Ugye, szép a parkunk? Két éve szolgálok itt. Sokszor bizony nagyon hosszú a nyolc óra. F arasztó az áUandú jár- kálás. — Néha-néha Hsak leülhet, van itt pad elég — kezdem, de a szavamba vág: — Nem igen üldögélhetek. Mindig résen kell lenni, nehogy a huligánok letiporják a füvet, a virágokat, — Törökszent- miklóson is vannak huligánok? — kérdezem hitetlenkedve. — Hol nincsenek? — válaszol a néni szintén kérdéssel. — A múltkor is itt rendetlenkedett egy ilyen banda. S amikor szóltam, még veréssel fenyegettek. Erre én azt mondtam a leginkább hangos- kodónak: Elhord magad, fiacskám, mert lekeverek két egyformát, így aztán elkel- j ródtak. Földvári néni j bátorsággal pótol- j ta fizikai erejét. S ; ennek meg is lett j fl hatása a kuli- I gánoknak titulált > éretlen kamaszoknál — gondolom, míg a távolodó asszony után nézek. Lassan halad. Hegyes botjára szurkálja az el/ dobott papírt, cigaretta csikket. Csípős szavaival tanítja mérésre azokat, akik nem becsülik kellően a város szívében létesített parkot. — nk — KONZULTÁCIÓ B-M HÍREI Szerdán ismét több külföldi szakmai és kormány- delegáció kereste fel a vásárvárost és számos szakmai bemutatót, tájékoztatót is tartottak a különböző kiállítók. A háziipari és népművészeti szövetkezetek ízlésesen berendezett pavilonjában — amelyet egyébként a vásárra látogató valamennyi külföldi vendég felKeres — Erdős József, az OKISZ elnöke értékelte a kisipari szövetkezetek kiállításainak eddigi tapasztalatait. A legnagyobb sikert az ipari televíziólánc aratja, amelyet egy hónapon át a moszkvai Metrónál is jó eredménynyel próbáltak ki. Bár a vásár még csak félidejénél tart, a kisipari termékek közül máris harmincegy- milió-kétszázezer forint értékű árut kötöttek le a külföldi kereskedők a külkereskedelmi vállalatoknál és további 17 millió forint értékű üzletkötésről most folvnak a tárgyalások. * Ugyancsak szerdán textilipari szakértők találkoztak a finn pavilonban. — Külkereskedelmünk rendszeresen vásárol Finnországból műrostot és a vásár alkalmával is egy nagyarányú szerződést kötött. A szerdán aláírt keretmegállapodás értelmében a Sateri-cég 1965-től kezdve három éven át ösz- szesen 3500 tonna műrostot szállít maid, ezenkívül az ezévi lekötött mennyiségen túl még ötszáz tonna műrostot rendelt a cégtől az IMPORTTEX behozatali vállalat. * Tegnap délelőtt a Magyar Járműipar készítményeinek bemutatóiéra Ba- csák Nándor, a MOGÜRT Géoiármű Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója meghívta a Budapesten akkreditált donlomáciai testület több tagját, a kereskedelmi tanácsosokat és a járműipari szakértőket, hogy bemutassa nekik a magyar ipar készítményeit. A szakmai találkozó lélllliliiimmi.......................... P A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUSRÓL A szocialista társadalom szerkezete hallatlanul bonyolult. Mi úgy akarjuk e bonyolult társadalmat megszervezni, hogy gyorsabban és egészségeseiben fejlődjön a népgazdaság, jobban éljen, kultúrálódjon, fejlődjön mihden ember. Lehet-e ilyen nagy munkát másként elvégezni, mint egységes terv alapján? Lehet-e életünk alapvető mozzanatát, a termelőmunkát egységes központi irányítás nélkül végezni? Erre csak egyértelmű nemmel válaszolhatunk, A mi társadalmunk vezető ereje a párt, amely szüntelenül tanulmányozza az életet és a marxizmus— íeniniznrnus alkotó alkalmazásával alakítja ki politikáját, • A párt útmutatásai alapján dolgozik, fejlődik államszervezetünk, születnek a törvények, határozatok, s a párt politikája a meghatározója a legfőbb Ipzdasági feladatoknak is. Az állam létrehozza a maga szerveit, hogy ezek segítségével biztosítsa a tervek és határozatok végrehajtását, ellenőrizze a végrehajtás helyességét. Ilyen szervek a minisztériumok, főhatóságok, a különböző szintű (megyei, járási, községi) tanácsok, valamint a termelő vállalatokat irányító szervek, amelyek közül az alsóbbak alá vannak rendelve a felsőbbeknek. kötelesek végrehajtani azok utasításait. A centralizmus nem más, mint ezeknek a különböző szintű vezető szerveknek irányító és ellenőrző tevékenysége. a népgazdaság, a kultúra és a társadalmi fejlődés legfőbb kérdéseiben. Az élet bonyolultsága amely elengedhetetlenné teszi a centralizmust, egyszersmind megszabja a centralizmus korlátáit, határait is. A milliók mindennapi tevékenységében megtestesülő helyi és részfeladatokat a maguk bonyolultságában és sokrétűségében lehetetlen központilag megszabni. Ha minden részkérdést központi döntés szabályozna, ez gondolkodásnélküli gépekké fokozná le a milliókat és olyan bürokratikus apparátus kialakulásához vezetne, amely nehézkességénél fogva gátolná a valójában szükséges központi intézkedések megvalósítását is. A központi étőírások általában a l/gfőbb, a fejlődést alapvetően meghatározó kérdéseket szabályozzák ezek érvényesítésének módozatait, részleteit a helyi szervek önálló döntéseire ■'zva. hiszen a rendelkezésre álló eszközök szé’es skáláját csak ők képesek felmérni és a fő cél megvalósításának szolgálatába állítani. Az új szovjet pavilonban megrohamozták a vásár látogatói a hanglemez-részleget A szerszámgép-csarnokban 4a Csepeli Szerszámgépgyár programvezérlésű marógépét tekintik meg a látogatók nyegében számos kereskedelmi tárgyalás és üzletkötés bevezetője volt. * A Budapesti Nemzetközi Vásár magyar kiállításán a külföldi szakemberek körében igen nagy érdeklődést keltett a műszeripar bemutatója. A különböző készülékek, például az automatikai elemek, az elektromos, eletronikus, nukleáris, optikai, geodéziai, geofizikai, fizikai, kémiai, laboratóriumi, orvosi és egyéb műszerek osztatlan sikert arattak. I. J. Schendler szovjet akadémikus, a műszeripari és automatizálási állami bizottság osztályvezetője a látogatás során szerzett tapasztalatait összegezte: s elmondotta, hogy 1958-ban a budapesti vásáron, amelyen tanumányozta a műszeripari bemutatót „gondosan megtekintettem most is. Ügy gondolom, mindenki megállapíthatja, hogy A magyar műszeripar óriásit fejlődött” — mondotta. Ezért egészül ki a centralizmus elve a a demokratizmus elvével, melynek alapján a tömegek mind nagyobb mértékben vesznék részt az állami szervek munkájában, a termelő munka vezetésében, szervezésében és a helyi szervek mind önállóbban szabják meg a feladatokat saját területükön a központilag megjelölt fő irányvonal alapján. A szocialista és a szocializmust építő országokban, a hatalom, amelyre a centralizmus támaszkodik. egyedül és kizárólag a néptől származik és a nép legfőbb érdekét a szocializmus felépítését szolgálja. A szocializmus felépítéséhez azonban nemcsak egységes központi irányítás. hanem a dolgozók millióinak céltudatos tevékenysége is elengedhetetlen. Jelenleg a gazdasági élet néhány fontos kérdésében a centralizmus erősítése szükséges. Ez mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés irányítására, a műszaki fejlesztésre, és a beruházásokra vonatkozik. A párt Központi Bizottságának legutóbbi határozatai az építőiparról és á mezőgazdasásról részletesen is megjelölik a legfontosabb teendőket e területeken. Az említett dokumentumok rámutatnak arra is, hogy igen fontos a korábbi helyes határozatok végrehajtása. Elég gyakran előfordul, hogy a fejlődés fő követelményeit, irányát megszabó központi intézkedéseket nem, vagy nem pontosan hajtják végre. A centralizmus elvének ez a megsértése káros, hiszen a határozatokban a szocialista építés érdekei fejeződnek ki, s így pontos végrehajtásuk elengedhetetlen. A központi intézkedések fegyelmezett, pontos végrehajtása természetesen azt is feltételezi, hogy a társadalmi élet minden területén, de elsősorban a termelőmunkában szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése, a termelés ésszerűbb megszervezésére. a műszaki fejlesztésre és a fokozottabb takarékosságra. Látható tehát, hogy az első pillantásra ellentétes fogalmak: az egységes központi irányításban testet- öltő centralizmus és a helyi szer"ek önállóságában a helyi kezdeményezések - ,l>en megnyilvánuló demokratizmus államunkban egysépet alkotnak A centralizmus erősítése csak a demokratizmus növekedésével párhuzamosan történhet, hiszen ha a demokratizmus nem teljesedik megfelelően, a centralizmus nem. épülhet szilárd alapokra. Ennek ellenére a demokratikus centralizmusnak és a benne harmonikusan összekapcsolódó két elvnek az eltorzításával napjainkban is találkozhatunk. E torzítások felfedésének legbiztosabb módja az, ha megvizsgáljuk, vajon a szocialista építés élőbbre halad-e, vagy kárt szenved-e a szóban forgó intézkedés, vagy javaslat megvalósításával. A demokratikus centralizmus elve ugyanis nem önmagáért van, hanem a szocialista építés ügyét hivatott szolgálni. Fejlődésünk során általában szélesedik a demokrácia, mert így tudjuk egyre jobban . fejlődésünk szolgálatába állítani társadalmunk összes erőit. Ha azonban egy-egy periódusban, vagy bizonyos területeken csorbái szenved a központi irányítás, az egységes politikád vonal érvényesítése, vagy a terv teljesítése, erősítenünk kell a centralizmust, mert ezt kívánja a szocializmus építése. Nem a demokratikus centralizmus emléletének elvont értelmezéséből, hanem az építőmunka konkrét feltételeiből kell kiindulnunk. ; így érthetővé válik, hogy a centralizmus erősítése ilyen esetekben nem ellentétes a demokratizmus fejlődésének ől+^i ő— nos tendenciájával. B. .
