Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

l§64, április 1-6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy ember hat helyett, hat fizetésért „Háború és fegyver nélküli világot* Jászladányban nyitották meg a leszerelési hónap Szolnok megyei rendezvényeit A rugóhajtogató automa­tát házilag készítették el a kwuszentrnártoni faipari tstez-ben, Az országban egyetlen ilyen gép volt ed­dig, a Fővárosi Faipari Vállalatnál, de amikor né-, hányán felutaztak Pestre a ktsz-ből, meg sem mutat­ták nékik a gépet. — Akkor hogyan csinál­ták meg itt a párját? — érdeklődtem. — Kurucz Károly, a kar­bantartó lakatosunk készí­tette — mondja az elnök. — Saját elgondolása után. Nálunk tette le a lakatos szakvizsgát, negyvenéves korában, de előtte már más vállalatoknál nagyon ko­moly újításai voltak. Csak tudja, őt a segédmunkás ezermestert az anyagi ju­talmazásnál mindig mellőz­ték. — Leszerelés után 'egy cséplőgéptulajdonosnál vol­tam hosszú ideig gépkezelő Utána a vízügyhöz kerül­tem' — emlékezik tússzá Kurucz. — Mezőtúr kör­nyékén dolgoztunk. Egy gát őr házi an tanyáztunk. — Ott fabrikáltam az első gépet. Gátdomborító eké­nek nevezik. — Két év után a kun­szentmártoni Vasipari Vál­lalatnál helyezkedtem el, majd 1957-ben az erdőgaz­daság gépműhelyében dol­goztam. Néhány hónap Érdekes statisztikát mu­tatott a napokban Keresz­tes Péter, a kunszentmár­toni járási tanács vb me­zőgazdasági osztályának vezetője, a háztáji gazda­ságokban és a tsz-ekben nevelt állatállomány ala­kulásáról. 1960-ban még ilyen volt az arány: a szarvasmarha mennyiség 59.2 százalékát a háztáji­ban tartották, s alig több mint 40 százaléka volt a közös gazdaságokban: Ta­valyra ez a szám másként alakult; Az állomány 64 százaléka volt a közösben: Sertésből is nagyjából hasonló volt az arány; A háztáji gazdaságokból — egyszeri felmérés alapján * — négy évvel ezelőtt 24 ezer sertés volt az évi forgalom, míg a tsz-ekből pontos adatok alapján 13 ezer; Tavaly viszont a tsz-ek évi sertésforgal- ma megközelítette az 50 ezret, a háztájiban pedig — szintén évi egyszeri felmérés alapján számol­va — elérte a 25 ezret. Négy évvel ezelőtt a i 00 katasztrális szántóra jutó 59.4 mázsa húsnak 59 százaléka a hájtáji gazda­ságokból került eladásra. Ez 1963-ban úgy változott a járásban, hogy ugyan­ennyi területről 78.5 mázsa húst értékesítettek. Ennek már csak 27.6 százalékát adták a háztáji gazdasá­gok. A háztáji gazdaságok­ban árubaromfit nevelnek legtöbbet; Három évvel ezelőtt az összes piacra kerülő mennyiség 71 szá­zalékát, tavaly , pedig a 41.5 százalékát. Ez az arány még nagyobb is vol­na; — A szövetkezetekben inkább a szarvasmarha, sertés férőhelyeket növelik. — Az apró szárnyasokat ugyanis főleg ebben az időben kellene szállítaniuk a keltető állomásoknak. Az igénylést viszont nem tud­ják kielégíteni. Egyetlen helyre — Nagyrévre — a* utóbbi napokban 12 ezer helyett mindössze háromezer naposcsibét küldtek a háztáji gazda­ságoknak. A számok jelzik azt, hogy a közös gazdaságok állattenyésztése állandóan múlva, ősszel, kiokoskod- tam a suháng kiemelő eke prototípusát, amelyet már tavasszal sorozatban gyár­tottak. Az ország tizenhat erdészeti üzemében ezeket használják. Dicséretet kap­tam, pénzt nem. — Ezután egy miniatűr traktort készítettem, ame­lyet a csemeték .sorközi ka­pálásánál lehet használni. Elismerő oklevéllel és hét­száz forinttal jutalmaztak; Azután olyan lyukfúró be­rendezést szerkesztettem, amelyet bármilyen talajnál használni lehet. Negyven­hat ilyen lyukfúró készült, az enyém mintájára. — A legjelentősebb gé­pem, amire a legbüszkébb Vagyok, az a sorművelő eke, amely 1961-ben a Bu­dapesti Ipari Vásáron az újítási pavilon előtt állt. Fent voltam én is, beállí­tottam, üzemeltettem. . — És ez a rugóhajlító? — Nehéz volt. A befe­jező munkák másfél hóna­pig tartottak. Az utolsó hetekben már sem enni, sem aludni nem tudtam. Most hat ember helyett a gép dolgozik. — Na és a jutalom? — Négyezer forint újítási díj és hat hónapig öt em­ber munkabére. Körülbelül i harmincezer forintot ka- j pok így. — bj — i fejlődik; Ugyanakkor a háztáji állományt sem rit­kítják, hanem messzeme­nően támogatják. Különö­sen jó példa erre a mes­terszállásiaké. Ott az utóbbi években 50—60 tanyát bontottak le, mert a lakói a faluba költöztek. Ugyanennyien meg már csak a faluban építkeztek. Még sincs ke­vesebb állat a háztáji gaz­daságokban, mint a szövet­kezeti gazdálkodás előtt. — Most is hetenként, rend­szerint szerdán, négy uni- yerzál traktor pótkocsiját pakolják meg a háztájiban nevelt malacokkal és vi­szik a környező községek piacaira: Sok tenyészüszot, hízó bikát és hízó sertést is eladnak. A mesterszállási Üttörő Tsz tagjai úgy számolnak, hogy a közösből járó ke­reset mellett az állattar­tás a legnagyobb jövede­lemforrás. Ezért van az, hogy a község sok új há­za közül csak egyet-kettőt építettek állami kölcsön­nel. A tsz is segíti a háztáji állatállomány növelését; Liba például több van a községben, mint kint a ta­nyaterületeken. Ezen a ta­vaszon 200 kotlót adtak ki a szövetkezet törzsba­romfi állományából, hogy kikeltessék a kis libákat. Néhány évvel ezelőtt, amikor megkezdődött a fa- lubaköltözés, itt is kezdett az állatállomány ritkulni; Ahogy Ficsor József tsz elnök és Kakuk Mátyás főállattenyésztő mondják, ők idejében észbekaptak; Tavaly is 2000 mázsa ku­koricát mértek ki a ré- szesművelőknek. így volt miből hizlalni. S a termés is korán lekerült a földek­ről. A szövetkezeti csalá­dok közül — beleértve a nyugdíjasokat is — min­den második háznál nevel­nek, vagy hizlalnak el­adásra sertést, sőt sok he­lyen szarvasmarhát te: Ugyancsak mérnek a tagoknak 100 négyszögöl zöldlucerna területet is. Ez is több célt szolgál. Rész­ben a takarmányt biztosít­ja; részben az arankair­tást; A Béke Világtanács var­sói ülésszakának határoza­ta alapján a békeszerető haladó erők világszerte le­szerelési hónapot tartanak május 9-ig. Megyénkben Jászladányban nyitották meg kedden este a leszere­lési hónap Szolnok megyei rendezvénysorozatát. — A nagygyűlésen, amelyet a feldíszített új községi mű­velődési házban tartott a falu népe, megjelent Szat­mári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos 'ta­nácsának titkára, Fodor Mihály, a Hazafias Nép­front megyei elnöke, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, Pallai Sándorné, a Hazafias Népfront Szol­nok megyei titkára, Telek Istvánná, az MSZMP szol­noki járási bizottságának titkára. Az ünnepségen elsőnek a jászladányiak énekkara bé­kedalokat énekelt, Bodor Tibor, a Madách Színház művésze pedig Csepeli Sza­bó Béla, A föld fia című költeményét szavalta el, — Ebben az évben 300 hold legelőt öntöznek a szö­vetkezetben. És ezt a háztájiban tartott tehenek járják majd. Sőt, tervezik, hogy néhány éven belül a község közvetlen ! közelében is gyepesítenek. ■ Öntözik, műtrágyázzák ezt a területet is, hogy legyen elég zöldtakarmány a ház­tájiban tartott teheneknek, növendék állatoknak; Mesterszálláson és a já­rás sok más községében úgy tartják: a háztáji gaz­daságok egyik legjdbb se­gítői az áruhús termelés növelésének: A narancs és a manda­rin hónapok óta feltűnően kínálja magát az élelmi­szerüzletek kirakataiban. A gyermekeik nem kis örömé­re, de a növényvédők jogos aggodalmára. Bármilyen gondosan keaeltnek, ápolt­nak látszik a déligyümölcs, mégis veszélyes kártevő hordozója lehet. Ez a kár­tevő a Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis ca­pitata). A neve is mutatja, hogy szülőföldje a mele­gebb trópusi és szubtrópusi vidék. A természetes alkal­mazkodás törvénye szerint azonban már kialakult a gyümölcslégy mérsékelt ég­övi biotípusa is, s ebben van a vaszély forrása. Két éve megyénkbe is került e kártevő álcáját (nyűvét) magával hordozó fertőzött, kukacos narancs. A bábozódási időszak most van. Ezért figyelmeztetjük a narancs- és mandarin- fogyasztókat, hogy férges déligyümölcsöt — beleértve a narancstól a fügéig és datolyáig mindent — ne dobjanak a háziszemétbe Ha módjukban van juttas­sák hatósági kézbe, ahon­nan a növényvédő állomás megkaphatja. Ha ez - nem tehetség«, a gyanús déli- gy ü möl cs-h ulladékot éges­sék el; Az idevonatkozó új rende­let szerint az előbbiek miatt május 15-tői nyersgyiknői­majcl Szatmári Nagy Imre szónoklata következett. A nagygyűlés előadója beve­zetőjében arról szólt, a le­szerelési nagygyűlések jó alkalmak arra, hogy a ma­gyar nép kifejezze ragasz­kodását a békéhez és a bé­kés egymás mellet élés po­litikájához. A nemzetközi helyzetről szólva megemlítette, hogy egyre inkább vereséget szenvednek az atomháború veszettjei. Erre vall a Ka- rib-tengeri válság békés kimenetele és a moszkvai atomcsend szerződés alá­írása, valamint a genfi ke­reskedelmi tanácskozás is. A különböző rendszerű ál­csű narancsot és manda­rint nem szabad forgalom­ba hozni, csak a konzerv­ipar használhatja fel. Már most is csak 21 napos hű­tési kezelés után kerül f fogyasztókhoz. A kártevő által fertőzött narancson, mandarinon barna folt keletkezik, amely a felszíntől besüpped. A nairancslégy nyűvei kikelés után egy milliméter hosz- szúak, és bebábozódásra érik el a 8—9 millimétert. Jellemzője, hogy érintésre meggörbül és ugró mozdu­latot tesz. Tonnabábja 3—t milliméter hosszú, világoí bálnától a sötétbarnáig változó színnel egész fino­man barázdált. A talajbar körülbelül 8 centimétei mélyen telel át. A naran­csosládák alján te találha­tók bábok. A bábozódásra vonulás után a narancson, manda­rinon a lárvák kibúvási helyén másfél-két milli­méter átmérőjű nyüás ta­lálható. Izraelben a legyek áprilisban rajzanak. _ A2 izraeli narancson ez idő­szakban lárvákon kívül a csomagolóanyagban bábák is lehetnek. Ez növeli a fertőzési lehetőséget. A kártétel elhárítása érdeké­ben a fogyasztók, forgal­mazók és ellenőrző szervek összefogása szükséges. Dr. Váczy Mihály Szolnok mérvéi Növény­védő Állomás iamok között szélesednek a kereskedelmi kapcsola­tok. Különösen Anglia és Franciaország törekszik ar­ra, hogy rendezze diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolatait a szocialista országokkal; Nincs ez ellentmondás­ban Lenin következtetései­vel és a nyolcvanegy kom­munista és munkáspárt moszkvai nyilatkozatával, amely megállapítja, hogy az imperializmus ragadozó természete örök. Az impe­rializmus ilyen, de a vi­lágpolitikai helyzet meg­változott. A szocialista or­szágok gazdasági-, politi­kai- és katonai ereje féke­zi az imperializmus erőit. Az ünnepi szónak ez­után adatokat sorakoztatott fel a háborús pusztítások­ról. Az első világháború­ban tizenhat, a második világháborúban hatvan- millió ember vesztette éle­tét. Hazánk hatszázezer embert vesztett a második világháború végére, mező­A munka megkönnyítésére már tavaly te jelentős össze­get fordított a MÉK, gé­pek beszerzésére. Beépí­tésre került 3 húsztonnás hídmérleg a MÉK-kiren- deltségeken, s további 4 — ugyancsak húsztonnás — a földművesszövetikezeti felvásárlási tevékenység megkönnyítésére. A szol­noki szálastelep 7, tonnás hídmérlegét 10 tonnásra cse­rélték ki. Beszerezitek az UNIFRUCHT-tól három korszerű almaosztályozót, s két szállítószalagot, mely a vagonok be- és kirako­dását könnyíti meg. Vá­sároltak 45 folyóméteres görgőspályát te. A raktári munkát 15 új raktári ko­csi beállításával tehermen­tesítették, a szálastelep há­rom utánfutós traktort és ugyanannyi szalmabálázó gépet kapott. gazdaságának 60—70, köz­lekedésének 90 és iparának 35 százaléka pusztult eh Ezért nem kívánjuk mi a kétrendszerű világot egy­rendszerűvé változtatni há­ború útján. A szocializ­mus hadállásai és kilátá­sai, a nemzetközi munkás- osztály harca, a gyarmati felszabadító háborúk és a világméretű békeharc mód­szerével békés úton is el­érhetjük ezt. Majd arról beszélt az előadó, hogy a világ né­pei évenként 130 milliárd dollárt fordítanak fegyver­kezésre. Ez az összeg két­milliárd ember egy eszten­dei munkájának értékét jelenti. Ebből a pénzből 45 új Budapestet építhet­nénk, kilencvenmillió em­ber összkomfortos ellátásá­ra. Ezért szorgalmazzák a szocialista országok a le­szerelést. A leszerelést és nem az ellenőrzésnek mi­nősített szabályszerű kém­kedést, amit a nyugati partnerek javaslatai tartal­maznák, — mondotta a szónok; Vázolta, a szocialista or­szágok milyen utat tarta­nak járhatónak a háború és fegyver nélküli világ­hoz. A szocialista országok követelései: vonjanak ki minden idegen csapatot más országok területéről; csökkentsék a fegyverkezé­si kiadásokat; kössenek meg nem támadási egyez­ményt a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai; hozzanak létre atommesites övezeteket — Európában is —; az atomtitkokat és az atomfegyvereket ne osszák tovább más államok kö­zött; a határvitákat békés tárgyalások útján rendez­zék; Végül hazánk lakóinak sajátos feladataival fejezte be előadását Szatmári Nagy Imre. Mi, a tíz mil­liós kis nép akkor segít­hetjük ezt a jó ügyet, ha felépítjük a szocialista tár­sadalmat, ha az életigé­nyekre tekintettel válasz­tékos árutermékekkel lát­juk el a lakosságot, ha jól dolgozunk, ha mun­kánk minőségére is vigyá­zunk. Utána ismét Bodor Ti­bor műsorszámai következ­tek. Az ünnepséget Csuhra j: Ballada a katonáról című filmjének vetítésével zár­ták a jászladányiak. B. L. A gépesítést természe­tesen az idén tovább foly­tatják. Megrendeltek már három hagymaosztályozó-, ugyanannyi almaosztályo­zógépet, két rirokmag- osztályozót, egy traktort pótkocsival, s tervek sze­rint gépesítik a burgonya osztályozását is. Szxdnok megyei vonat­kozású könyveket, folyóiratokat, újságokat, brossurákat, egyéb ki­adványokat és doktori disszertációkat szakdol­gozatokat — (lehetőleg szerzői joggal együtt) magas áron vásárol a Megyei Könyvtár. Aján­latokat levélben vagy személyesen kérjük. — Cím: Megyei Könyvtár, Szolnok, Kossuth tér 4. sz. 1. emelet. Á faluban is lehet állatokat nevelni Amit a narancsról TUDNI KELL Könnyebb lett a munka a MÉK telepein

Next

/
Thumbnails
Contents