Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

I 1964: április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ä tetőzés elérte Szolnok térségét 'A Tisza felső szakaszán mérsékelt ütemben tovább iart az apadás. Tokajnál a legutóbbi 24 óra alatt a folyó 28 centimétert apadt. Tiszafürednél április lŐ-én 20 és 22 óra között tetőzött a vízállás 744 cm- rel. A tegnap reggeli víz­állás e községnél 730 centi­méter. A tetőzés jelenleg Szol­nok térségében van. Hétfőn déli 12 óráig Szolnoknál még nem tetőzött a folyó, néhány centiméteres apa­dás Tiszaroff, Tiszabő tér­ségében mutatkozik. Egyéb­ként tegnap déli 12 óra­kor a jelentősebb vízmér­cék a következőket mu­tatták: Taskony 856 centiméter Tiszaroff 893 centiméter Tiszabő 886 centiméter Szolnok 852 centiméter Tiszaug 696 centiméter Az árhullám tetőzése el­húzódó, így előreláthatólag az apadás lassú ütemben fog bekövetkezni. A Tisza felső szakaszának mellék­folyóin az apadás mérsé­kelt ütemben tovább foly* tat ódik. A Hármas-Körös Gyo­ménál és Szarvasnál apad. Torkolati szakaszának víz­állását azonban a Tisza visszaduzzasztása befolyá­solja. A Zagyva-Taroa völgyé­ben a vízállás változatla­nul igen alacsony. ' A Hortotágy-Berettyó Ecsegfalvánál 24 óra nem változott, vízállása jelenleg is 276 centiméter. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság működési területén a.'* Tiszán végig III. fokú, a Hármas-Körös mentén Hl., illetve II., a Hortobágy-Berettyón . II., illetve I. fokú árvízvédelmi készültség van. A védelmi munkák kö­zül jelentősebb a Szolnok város Zagyva jobbparti tor­kolati . szakaszának védel­me, valamint a Tiszaliget körtöltésének erősítése, me­lyet a városi tanács irányí­tásával társadalmi munká­sok végeznek. A Szolnok- szajoli vasúti töltés Tisza­híd előtti szakaszán a ket­tős szorítógátrendszer erő­sítési munkái folynak a fakadó vizek elfogására. A fővédvonalak mentén a szükséges védelmi munká­kat jelenleg is zavartala­nul végzik. A Hűtőgépgyárban ötszázötven ifi tett eleget az ISZM követelményeinek Hatezer óra társadalmi munkát végeztek Lábra kapott a Szakma Ifjú Mestere mozgalom A Hűtőgépgyár KISZ- szervezetének vezetői el­készítették az ISZM tava­lyi eredményének összesítő statisztikáját. Eszerint a mozgalomnak ötszázötven résztvevője volt, s vala­mennyien eleget tettek vál­lalásuknak: megkapták a harmadik fokozat jelvényét. A munkában helytálltak a fiatalok, hiszen a leg­pp Az ember fűd ja kötelességéi Az áradó Tisza mentén pp Tehergékpocsik földdel megrakottan, dömperek dü­börögve közlekednek a Ti­sza gátjain. — Szkréperek emelik magasba öblös „szá­jukat”, néhány merítés után felbőghet a gépkocsi. A gá­takon emberek. Amerre szem ellát, ásóval, lapáttal kezükben dolgoznak. Szor­gos kezük nyomán maga­sodnak a gátak, útját állva Nagy a szorgalom, az igyekezet a határban A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztály», és a Szolnok Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján megyei A TAVASZI MUNKÁK TÉRKÉPE Járások neve A tavaszi vetések tervének teljesítése százalékban árpa cukorrépa napraforgó borsó kukorica ősziek fei- tráevázása °/> Jászberényi 92.0 50.6 35.3 73.8 09 135.8 Kunhegyesi 93.9 50.8 10.5 53.5 — 113.8 Kunszentmártoni 71.8 43.5 17.9 67.7 12 78.4 Törökszentmiklósi 108.9 36.9 17.1 52.7 2.7 77.2 Tiszafüredi 104.1 45.3 5.0 37.6 — 85.4 Szolnoki 93.4 73.8 35.5 82.8 — 85.4 Városok neve Jászberény 101.1 44.5 64.5 136.0 — 92.9 Törökszentmiklós 95.0 75.8 21.7 67.5 2.1 82.7 Karcag 77.3 80.8 — 41.1 3.3 103.1 Kisújszállás 84.1 92.0 22.3 26.0 6.6 100.2 Mezőtúr 94.8 50.0 34.8 12.4 — 103.7 Túrkeve 101.3 54.1 64.4 87.9 2.1 97.9 Szolnok megye termelőszövetkezetei 91.7 58.0 25.7 62.8 2.1 990 Szolnok megye állami gazdaságai 99.8 87.0 T2.3 6S 100.2 Végre az első olyan mun­kahét, amelyet többnyire végigdolgozhattak a határ munkásai. Meg is látszik szorgalmuk a teljesítménye­ken. Az őszi kalászosok fej­trágyázását ezen a héten lé­nyegében befejeztük, majd­nem 190 000 hold őszi veté­sű gabonát tápláltak fejtrá­Másodszorra is elnyerték a szocialista brigád címet Bensőséges ünnepségen találkoztam az őszhajú Szathmári Lajos bácsival, s majd csak feleannyi idős Hamar Jánossal. Egyszerű, de nagyszerű emberek, akik társaikkal együtt már másodszorra nyerték el a szocialista brigád címet. Okét ünnepelték szombat este a Szolnoki Állami Gazdaság köröstetétleni üzem­egységében, ahol .Horváth Károly, a gazdaság igazga­tója adta át az okleveleket és jelvényeket, valamint a 9500 forint pénzjutalmat. Hogyan is kezdődött a nemes vetélkedés? A vá­laszt Skultéti József állat- tenyésztő — maga is lelkes brigádtag — szavaiból rak­hatjuk össze. — Két évvel ezelőtt ha­tároztuk el, hogy a szocia­lista címért dolgozunk. Si­került. Ez újabb vállalásra késztetett bennünket. — Tavaly a tervezett na­pi és állatonkénti 97 deka­grammos súlygyarapodásra ráígértünk, 103 dekrammot vállaltunk. Végülis a ter­ven felüli súlygyarapodás 229,30 mázsa lett. A napi ráhizlalási átlag 1,11 kilo­gramm, de Farkas Sándor, Nagy István III. és Gyer- gyádesz János — a Hamar- brigád tagjai — a rájuk bízott hatvan szarvasmar­hánál napi 1,25 kilogram­mos súlygyarapodást ért el. Egy kilogramm hús előállí­tása 19,50 forintba került. Az átadott 1447 hízott mar­ha 82 százaléka extrém mi­nőségű volt. Olaszországba, Nyugat-N émetországba, Svájcba szállították. — Két év alatt a terven felüli súlygyarapodásból több mint 800 000 forint haszna lett a gazdaságnak. Az pedig számokkal nem is mérhető, hogy milyen sokat változtak ez idő alatt az emberek. — így igaz — csatlako­zott a véleményhez Szath- mári Lajos bácsi, a Farkas­tanyai brigád vezetője. — Fegyelmezettek, szorgalma­sak, olyat, hogy igazolatlan hiányzás, már nem isme­rünk. A brigádtagok ezen a kemény télen a 20 fokos hi­degben is mindig pontosan megérkeztek munkakezdés­re, pedig van, aki hét-nyolc kilométerre lakik. — A gondozói munka sem merül ki abban, hogy megetetik-itatják, s tisztán tartják a jószágot. Mindig spekulálunk, hogyan érhet­nénk el még jobb ered­ményt. S egymáshoz is el­járunk tanulni, hiszen nem az a cél, hogy a jó tapasz­talatokat véka alá rejtsük. Nem irigykedünk a közpon­ti brigádra, pedig most ma­ga mögé parancsolt ben­nünket. De a versenyt sem adjuk fel. — Ebben egyetértünk. Ne­künk is az a tervünk, hogy az idén szintén megkötjük a versenyszerződést — mondta Hamar János, a központi brigád fiatal veze­tője. — S amit elhatározunk, azt mindenképpen igyek­szünk betartani. Tavaly ja­nuárban brigádgyűlésen fo- gadkoztunk: megelőzzük a Farkas-tanyaiakat. Aztán hónapról hónapra figyeltük, hogyan alakul az ered­mény. Nagyon örülünk, hogy sikerült megszerez­nünk az első helyet — A brigádtagok munka­szeretetét az is bizonyítja, hogy a jószágok gondozása mellett vállaltuk a lucerna bekazlazását, s ezenkívül a cukorrépa ‘ egyelésében, a dugványrépa ültetésében, s egyéb munkákban is részt vettünk. — Egyre inkább szoká­sunkká válik az is, hogy osztozunk egymás örömé­ben, gondjában. Amikor két társunk házat épített ter­mészetesnek vettük, hogy mi is segítkezzünk. A disz­nótorok, névnapok, s egyéb családi ünnepségek is al­kalmat adnak arra, hogy fehér asztal mellett szintén együtt legyen a brigád. A két brigádvezető kor­ban, testalkatban különbö­zik egymástól. A brigádta­gok között is van idősebb, fiatalabb, erősebb vagy gyengébb fizikumú ember, de abban mind a negyven­négyen hasonlóak, hogy tu­dásuk legjavát adva mun­kálkodnak elért eredmé­nyeik növelésén. N. K, gyávái az idei tavaszon a megye állami gazdaságai és szövetkezetei. Ehhez mér­ten a tervből még hiányzó* mintegy ezer holdnyi terü­let minimálisnak mondható. A múlt héten már nem is ez képezte kollektív mező­gazdasági üzemeink fő gondját, hanem a vetés. — Szépen előrehaladtunk a ta­vaszi árpa földbe juttatásá­val. A tervezett 26 000 hold­ból 24 000 holdat elvetettek a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok pedig teljesítették tavaszi árpa vetésük tervét Fontos ipari növényünk, a cukorrépave­tése is meggyorsult. Kisúj­szállás és Karcag közel jár­nak ahhoz, hogy letudják e munka gondját. A megyében igen nagy területen termesztünk ku­koricát az idén. Százhar­mincötezer holdat tervez­nek a termelőszövetkezetek, és tízezer holdat az állami gazdaságok. A munka, most kezdődött el, s együttesen a két szektorban majd négy­ezer holdat vetettek már el. Ezenkívül vetik itt-ott még a mákot is. Meglepő, korábban azt hittük, az idén nem teljesíti időzavar miatt mák vetési tervét a me ye, és alig 400 holdnyi hiányzik a tervből, a szö­vetkezetekben, az állami gazdaságok pedig eleget tettek ebbéli kötelezettsé­güknek. Mindkét szektor­ban elkezdődött a silókuko­rica vetése is. Azonkívül a lucernát, ta­karmányrépát, zabot, bur­gonyát vetik, illetve ülte­tik. A kunhegyesi és a jász­berényi járásban máris ma­gasan túlteljesítették bur­gonyaültetési tervüket. — Ugyancsak a jászberényi járás élenjár a lucerna és a vöröshere vetéstervének tel­jesítésében. A korábban lemaradó Túrkeve most mindenben előretört, és a napraforgó vetést illetően például má­sodik a megyében, Jászbe­rény után az árnak, mely lassan duz­zadva rövidesen Szolnoknál tetőz. Ceglédiek az átszivárgásnál Szolnok—Alcsi és a Tisza- híd között a vasúti töltésen gyalogosan szemléljük a hullámzó „tengert’. Köze­pén egy elárvult gémeskút» viaskodik még az árral. — Nem messze tőle már a cserepeket nyaldossa a szür­ke folyam. Mély a víz. A hídról jövet egy csak­nem megálló személyvonat takarja el a tájat. — Emelkedik még? — kiáltja túl a sistergést a mozdonyvezető. Csak igenlően bólintunk. A töltés mellett szkréperrel rakodnak. — Huszonegyen jöttünk Ceglédről — mondja Doma Ferenc. — Másodszor va­gyunk itt. Szombaton negy­venötén egész éjjel hordtuk a homokzsákokat. — Űj gondot okoz nekünk ez az átszivárgás — kapcso­lódik a beszélgetésbe Hege­dűs Lajos, a Középtiszavi­déki Vízügyi igazgatóság igazgatója, aki Zagyi Já­nossal, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titkárá­val motorcsónakon érkezett oda. — Már két évvel ez­előtt is volt itt átszivárgás. A mostani erősebb. Veszély azonban nincs. Vasárnap több mint háromszázan se­gítettek a vasutasok és a vállalatok dolgozói közül. A karó nyomán felbuggyan a víz Á visszaduzzasztott Zagy­va partján egy másik vé­delmi csoporttal találko­zunk. A városi tanács bri­gádja megállás nélkül la­pátol. A Tabánban már né­hány udvart is birodalmá­ba vett a folyó. A csirke­ólakból kiszorultak a la­kók. A 19-es számú házba vezetnek bennünket. A szo­ba földje csaknem bokáig süllyed. A falon fehér pe­nész virágzik. A ház előtt leszúrunk egy karót, s nyo­mában felbuggyan a víz. Átszivárgás. — Reggelre elönt ben­nünket a Zagyva — sirán­kozik Bukovenszkiné. — Ugyan már! — Látom én azt, dehát... Műszakváltás a folyónál A Tiszaligetnél éppen „műszakváltás” van. A bú­torgyáriak átadják őrhelyü­ket a vegyiművek dolgo­zóinak. ök lesznek az éj­szakások. Zsamai Imre bá­csiék a bútorgyárból már a második napja dolgoznak. Négy kilométer hosszúság­ban megfejelték a gátat az emberek, csak a Tiszaliget­nél. Több mint fél méterrel magasabb a gát a régitől. De nemcsak itt. A Közép­tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén a már. leirtakhoz hasonló serény, önzetlen munkát végeztek mindenütt. Nem számított a vasárnap. Több mint két­ezer lapátos, ásós és gép­kocsivezető, vagy éppen a szkréperek kezelői még pi­henőnapjukon is valóban „Fel a gátra!” jelszóval védték a maguk, a társult házikóját, övták a közös vagyont: a vetést. Tegnap még többen vol­tak. Végig a Tisza gátján, csaknem háromezer ember vívta a maga küzdelmét megyénkben. Mtrinár József többen brigádokban dol­goznak, • sőt a ’ szocialista cím elnyeréséért küzde­nek. Az idősebb munkások, mű­vezetők és a gyárvezetés is. elismeri a kiszesek ta­valyi jó munkáját. A tanulásban szintén példás eredmények szület­tek: százan vettek részt az állami oktatás különböző formáiban, a KISZ politi­kai rendezvényeinek száz­tíz állandó látogatója volt, pártoktatásban ötven fiatal gyarapította tudását. A többiek szakmai tanfolya­mokra, munkásakadémiák elődásaira jártak. Az ipari tanulók alap­szervezeteinek tagjai pe­dig az iskolában és a tanműhelyben törekedtek a jó eredmények eléré­sére, 1 Az ifik a társadalmi munkában vállalt kötele­zettségeiknek is eleget tet­tek. Résztvettek a jászdó- zsai házépítkezéseken, a hűtőszekrény-ládák szög- telenítésével, a gyárterület parkosításéval szintén so­kat segítettek. összesen hatezer társadalmi munka­órát dolgoztak. Ami a sportolási kedvet illeti, aligha lehetne többet kívánni. A Kilián testne­velési és sportmozgalom­ban kétszázötven kiszes vesz részt, ezenkívül az üzemi bajnokságban is számosán rúgták a labdát* atlétizáltak, kézilabdázta k, sakkoztak. A KISZ-szervezet kultuj- rális tevékenysége egyelőre'”' klubdélutánok, tréfás fej­törők és természetesen a Ki mit tud? versenyekben fejeződik ki. Keveslik ezt. Hegyesi József titkár el­mondotta, hogy ~ a művelődési házak egyesülésével az öntevé­keny művészeti csoporto­kat is központosították, ezért nincs az üzemi KISZ- nek színjátszó-, népitánc csoportja. Ök azonban úgy gondolják, hogy mégis csak megszervezik a kisegyütte­seket, hiszen a klubdélutá­nokon, kirándulásokon re­mekül szórakoztathatják majd a fiatalokat. A kiszesek életében új színt jelent, hogy a Szak­ma Ifjú Mestere mozgalom ismét lábra kapott az üzem­ben. Már a korábbi évek­ben is megpróbálkoztak meghonosításával, de nem sikerült. Most annál inkább' a forgácsolók, villanysze­relők. géplakatosok, szer­számi aka tosok szer etn ék megszerezni ezt az elis­merő címet. Hatvanöt fiatal szakmun­kás részvételével az előadá­sok megkezdődtek. Fiatal mérnökök segítik a mozgal­mat: ők az előadók és a gyakorlati tanácsadók. A kiszisták elhatározták, hogy a szocialista brigád címért folytatott küzdelem vállalá­sai közé felveszik a Szakma Ifjú Mestere cím elérését is. így nagyobb a felelősség, hiszen az egész brigád előtt kell számot adniok: bárki hanyagsága miatt oda lehet a szocialista cím. A ismertetett fontosabb feladatok mellett egészen közelieket is meg kell olda­nia a KISZ szervezetnek. Most szervezik az ifjúsági munka- és exportbrigádo­kat, az úttörők felvétele megkezdődött, gyárlátoga- * tásra és tapasztalatcserére készülnek. A győri Wilhelm Pieck Gyárban a fiatal mérnökök és technikusok mozgalmának eredményeit, módszereit tanulmányoz­zák, hazatérve pedig a Hű­tőgépgyárban látnak hozzá ehhez a munkához. F. P.

Next

/
Thumbnails
Contents