Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK ■ (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA A/é:4*Uy\ XV. évfolyam, 86. szám. Ara 50 fillér 1964. április 14., kedd. Fejlődnek, szépülnek városaink Hét vaskos kötet fekszik az íróasztalon. — Megyénk hét városának 19S4. évi fejlesztési programja ■— mutatja Kátai Sándor, a megyei ta­nács kőzségfejiesztési csoportjának vezetője. —* Ta­nácsaink valósággal forgatókönyvként használják eze­ket, mert az év elejétől az év végéig pontosan megha­tározzák a feladatokat. Szolnoki Kulturális Hetek A KÉPZŐMŰVÉSZET VASÁRNAPJA Belelapoztunk az összesí­tett adatokat tartalmazó nyilvántartásba. Városaink együttesen csaknem hu­szonhárom és fél millió fo­rintot fordítanak az idén fejlesztési célokra. A la­kosság, anyagi hozzájáru­lásán kívül három és fél millió társadalmi munkát is felajánlott. Kézenfekvő tehát, hogy az idei prog­ram keretében is a köz ja­vát szolgáló intézményeket létesítenek. A bevétel 62 százalékát kommunális cé­lokra, a fennmaradó részét pedig egészségügyi és kul­turális beruházásokra for­dítják. A legnagyobb bevételi forrással' természetesen — Szolnok rendelkezik; Több mint hétmillió forint az idei városfejlesztési alapja. Ebből az összegből újabb három millió forint jut a tiszaligeti strandfürdő to­vábbfejlesztésére. Egy és negyed millió forinttal meg­kezdik a 40 személyes kor­szerű, szép bölcsőde építé­sét. A város üzemeinek, vállalatainak dogozói fél millió forintnál nagyobb összegű önkéntes munká­val segítik elő az új léte­sítmény mielőbbi elkészí­tését; A városfejlesztési ver­senyben hagyomány, hogy Karcag az élenjáró váro­sok között szerepel. Ebben az évben sem akar lema­radni; A csaknem három­millió forintos anyagi fe­dezetből kevés híján egy­milliót költenek a megye legnagyobb és legszebb ta­nyai kollégiumának felépí­tésére. — Megyénk második leg­nagyobb városában, Jász­berényben régóta vajúdó probléma a termálfürdő építése — mondotta Kátai elvtárs. — Ebből követke­zik, hogy ebben az évben mindenképpen szeretnék a fürdő építését végre befe­jezni. Erre a célra kétmil­lió forint áll rendelkezé­sükre. Törökszentmiklós eddig két alkalommal vitte el a legjobb várost megillető pálmát. Nos, a város az idén is élen akar maradni. A városfejlesztés évi bevé­teléből hozzájárulnak a surjáni külterület villamo­sításához. Két_ tanteremmel bővítik a Rózsa Ferenc té­ri iskolát. A külterületiek számára általános iskolai diákotthont is létesítenek. A kivitelezési költség csak­nem feléi a városfejleszté­si bevételből fedezik. A városi tanácsnak van egy életrevaló, újszerű kez­deményezése is. A kislakás­építések korábban rend- szertelenül történtek. Ezt most a városfejlesztési ter­veknek megfelelően szabá­lyozzák. A fejlesztési alap egy bizonyos részéből :— a rendezési tervnek megfele­lően — közművesíthető házhelyeket alakítanak ki. A családi házak felépítése után így nem kell a tulaj­donosoknak majd éveikig ta­posni sarat, villany és víz nélkül lakni.; Megyénk városainak fej­lesztése mindenki szívügye. Az új létesítmények mű­szaki terveit, a városren­dezési programokat zöm­mel társadalmi munkában készítették el mérnökeink és technikusaink; E fon­tos feladat elvégzésében tavaly 140 műszaki szak­ember vett részt. Munká­juk értéke több mint egy és negyed millió forint. Hozzátehetjük, hogy ilyen arányú még sohasem volt a műszaki értelmiség akti­vitása. Az idei tervek is elké­szültek, a kivitelezésnek megvannak a reális felté­telei. A program végrehaj­tásához azonban igényelni kell a lakosság segítségét Ez elsősorban a tanácsta­gok és a Hazafias Nép­front bizottságok tagjainak a feladata. Városaink va­lamennyi rétegének össze­fogása szükséges ahhoz, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget rendeltetésé­nek megfelelően okosan és célszerűen felhasználják. A szolnoki Tavaszi Tár­lat megnyitása és az ezzel kapcsolatos események a képzőművészet vasárnap­jává avatták ezt a napot. FIATAL MÜÉRTÍÍK VETÉLKEDÉSE A tárlatot tizenegykor nyitották meg, de már reggel kilenc óra előtt ott voltak a művészet fiatal barátai, a holnap felnőtt műértő közönsége. Másod­szor rendezték meg a me­gyei középiskolai művé­szettörténeti versenyt A Szolnok megyében kezde­ményezett mozgalom ered­ményeként jó felkészüléssel jöttek el Szolnokról és a mégye többi városaiból a középiskolás tanulók, hogy bizonyságot tegyenek mű­vészettörténeti ismereteik­ről. A fiúk akadémikus komolysággal járkáltak az új kiállítás termeiben és a hátsó termekben elhelye­zett régebbi magyar fest­mények között; á lányok nagyon izgultak, számol­gatták, mikor kerül rájuk a sor, volt aki elhozta az iskolai tankönyvet s abból akart még az utolsó per­cekben is tudást meríteni. De ezen a különös vizs­gán nem lehetett az iskolai tananyagra támaszkodni. A tétel rendszerint csak egy név volt, egy régebbi, vagy az új kiállításon sze­replő mai művész neve. — Oda kellett menni a kép­hez vagy szoborhoz és sza­badon, az iskolai tananya­gon túli, önszorgalommal szerzett tudás alapján be­szélni róla. A fiúk és lá­nyok bátran és okosan be­széltek. Pedig nem volt könnyű dolog, hiszen köz­ben gyülekezett a kiállítás közönsége, köztük szolnoki és debreceni művészek s egy szelíd mosolyú öreg mester, kis fehér hegyes szakállal, gomblyukában a Kossuth-díj jelvényével. Holló László is crtt volt a fiatal műértők előadásá­nak hallgatói között. A TAVASZI TÄRLAT MEGNYITÁSA A tárlatot Bécs-Ki sicun, Haidú-Bihar és Szolnok megye képzőművészeinek kiállítását Szurmay Ernő, a városi tanács vb elnök- helyettese nyitotta meg. A megnyitón ott volt Csáki István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára., Sipos Károly, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kapás Rezső, a vá­rosi tanács vb elnöke. Bár­di Imre, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és több szolnoki üzem vezetője. A nagyszá­mú érdeklődő közönség sorai közt -ott voltak a művészettörténeti Vetélke­dőn részt vett fiatalok is. Páldi János, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója és Ba- ranyó Sándor festőművész a kiállítás közönsége előtt adták át a jutalmakat a legjobban szerepelt fiata­loknak. * HOLLÓ LÁSZLÓ NYILATKOZATA — Nagy örömmel tapasz­taltam és nagyon jólesett nekünk, művészeknek, hogy a megyei és városi veze­tők megjelentek ezen a ki­állításon — mondotta Hol­ló László Kossuth-díjas fes­tőművész a megnyitó után lapunk munkatársának. — Olyan vezetők vannak itt, akik szeretik a művészetet és ez biztosíték arra néz­Hétfőn délelőtt fél tíz tájban az országban több­helyen földrengést észlel­tek. Elsősorban a Dunán­túlról jelentettek földmoz­gásokat, Szekszárdról, Mar­caliból, Kaposvárról. Pécs és Komló környékéről. Ka­posvárott sokan kifutottak a házakból a szabadba, mert nagyobb földlökések­től tartottak. A városban több ház kéménye ledőlt, a házak falairól vakolat hullott és néhány épület ■ oldala megrepedezett. Töb­bek között a TRANSZVILL Vállalatnál és a Kaposvá­ri Cukorgyárban keletke­zett repedés a falakon. —* ve, hogy mindent meg fog­nak tenni három megye képzőművészetének gyü­mölcsöző együttműködésé­ért. Nagy élvezettel hall­gattam a fiatal műértők vetélkedőjét. Néhány na­gyon jó megjegyzésük azt mutatja, hogy ennek a mozgalomnak vezetői önál­ló gondolkozásra s a mái képzőművészetben való jó tájékozódásra tanítják a diákokat. Magamról is kell beszélnem? Mit is mond­hatnék? A mi munkánk nehéz, sokkal nehezebb, mint általában gondolják rólunk, A téli,, műtermi munkát befejeztem, most a szabadta járok. • A megnyitó után a TIT klubhelyiségében a párt és tanácsi vezetők elbeszélget­tek a kiállító művészekkel. A debreceni művészek kö­zül Holló László, Meny­hárt József, Móré Mihály, Biró Mihály és Tilles Béla festőművészek és Berky Nándor szobrászművész szerepeltek a kiállításon. Délután a vendégművé­szek meglátogatták a szol­noki művésztelepet. A ba­ráti beszélgetések, viták még soká folytatódtak a műtermekben és eszpresz-. szókban. Ez a nap valóban a képzőművészet vasárnap­ja volt — IX — Emberéletben nem esett kár. Pécsett és Komlón is több helyen kémények dől­tek le és megrepedeztek a falak. Meglehetősen nagy területet érintett a föld­mozgás; ugyanis Szolno­kon, Szegeden, Csongrádon, Kisteleken is észleltek ki­sebb földlökéseket. A szem­tanúk szerint a Tisza-par- ton az egyik ház fala megrepedt; de nagyobb ká­rokról nem érkezett jelen­tés. A Szegedi József At­tila Tudományegyetem ég­hajlattani intézetében a műszerek 9 óra 33 perckor, 33 másodpercen át jeleztek földmozgást. A költészet napjának záró­ünnepélye Szolnokon A szolnoici kulturális he­tek kiemelkedő eseménye volt a költészet napjának záróünnepélye. Különös je­lentőséget az ad a vasárna­pi estnek, hogy a József Attila születésnapján az idén először megrendezett költészet napjának záróün­nepségét éppen ebben a városban tartották. Tulaj­donképpen háromnapos ün­nepség ez= pénteken este a budapesti Irodalmi Színpa­don tartották a megnyitót, szombaton ünnepeltek az ország nagyvárosaiban s Szolnok kapta a megtisz­teltetést, hogy a kulturális hetek jelentőségét emelve itt rendezzék meg az országos záróünnepélyt. Az ünnepi estet a me­gyei könyvtár, a megyei könyvbarát bizottság és a Magyar Írók Szövetsége rendezte a Ságvári Endre Művelődési Házban. Az Írószövetség képviseletében Pál Ottó, a szövetség tit­kára jelent meg, a helyi rendező szerveket dr. Nagy János, a megyei könyv­tár igazgatója, dr. Kardos Józsefné, a tájékoztató szol­gálat vezetője és Márvány Mihály, az SZMT központi könyvtár vezetője képvi­selte. Megnyitó beszédében Szurmay Ernő, a városi tanács vb elnökhelyettese méltatta az ünnep jelentő­ségét s megemlékezett ar­ról, hogy Szolnok megye lakossága szeretettel ápolja azokat az emlékeket, me­lyek városainkat, falvainkat irodalmunk jeles alakjához* Verseghy Ferenchez, Arany Jánoshoz, Móricz Zsig­mondihoz, József Attilához fűzik. A közönség ezután lelkes tapssal köszöntötte a meg­jelent írókat: Baranyi Fe­renc, Jobbágy Károly két­szeres József Attila díjas, Mezei András József At­tila díjas, Nagy László Jó­zsef Attila díjas és Zelk Zoltán Kossuth-díjas köl­tőt. A költők munkásságát Czine Mihály, József Atti­la díjas Irodalomtörténész ismertette. . A megjelent költők személyesen olvas­tak fel verseikből, majd Surányi Ibolya és Egressy Gábor előadóművészek Jó­zsef Attila, Illyés Gyula, Csoóri Sándor és Janko- vich Ferenc verseit mond­ták el. A vasárnapi ünnepség — négyszázötven résztvevővel — megcáfolta azt a régi véleményt, hogy Szolnokon nincs komoly érdeklődés az irodalom iránt. Az új kávéfőző — Csak óvatosan, mister Johnson, ha nagy a nyomás, még egyszer feltalál robbanni! : ivySNNWNWnKMiiio;;;; mstss TARLATON Tegnap kisebb földlökést észleltek Szolnokon és más városokban

Next

/
Thumbnails
Contents