Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

1864. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M Tokajnál egy méterrel apadt a tíz, de a veszély még nem esőkként As alpári nyári gátat két hely en áttörte m rí* Gondozottak, veszélyeztetettek Egészségvédelem az Aprítógépgyárban A tiszai áradás elvonulá­sát most a Duna is lassít­ja. Csak kevés vizet fogad be a Tiszából, mert a Szá­ván levonuló árhullám megduzzasztotta a jugosz­láviai Duna-szakaszt. Sok utánpótlást ad még a Tisza árhullámának a bodrogzugi hullámtérben összegyűli hatalmas víztömeg is. To­kajnál a vasárnapi tetőzés óta szombatig egy méter­rel apadt a víz. A veszély mégsem csökkent, mert sokhelyen átázott a gát. A tokaji kőbányától a veszé­lyeztetett szakaszokig inga­járatban közlekednek a ha­jók s szállítják a követ és A felső Tiszán a mér­sékelt apadás tovább tart. Vásárosnamény-Polgárd kö­zött az egy napra eső apa­dás 0.2—0.7 métert tett ki. A tetőzés Tiszafüred térsé­gében 774 centiméteres, 99 százalékos vízállással be­következett. Szolnokon, az áradás üteme 11-én dél­előtt 10 óráig óránként egy centiméter volt, majd ezt követően megállt. Délután 16 órakor a vízállás 841 centiméter volt. A megálla­podás átmeneti, amit a nagy víztömeget befogadó nyárigátak elöntése okoz. A jelentős vízmércék a mai napon 16 órakor ezt sruttaták: Tiszarofí ‘95 cm Tiszabö !87 cm Szolnok 841 cm Tiszaug G63 cm A Szamos és a Kraszna felső szakasza apad. A Bodrog felső szakaszán mérsékelt az apadás. A Hármas-Körös Gyoménál Éjszaka a Járműjavító munkásai hordták a homo­kot, töltötték a gátat. Reg­gel a pályafenntartási üzem dolgozói vették át a lapátokat, hogy továbbra ők vigyázzák a Tabánt, s annak lakóit. Ezt az üze­met kérte segítségnyújtás­ra a városi tanács. A FÜSZÉRT Vállalatot nem. Mégis eljöttek az ott dol­gozók közül harmincán nyúlgátat építeni — csak úgy emberségből. Tulajdon­képpen szabad szombatjuk lenne, de... — Ki tud otthon nyu­godtan lenni, amikor baj van... — mondta egyikük, íj valaki még hozzátette: — Legalább sportolunk egy kicsit, súlyemelő szombatot tartunk. Legtöbb helyen a Zagy­va menti házsoroknál már a kerteket mosta a víz, egyre nagyobb területet pa­rancsolva magának. Ám a nyúlgát percről-perce emelkedik. A társadalmi munkások mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy ne kelljen a kis há­zak- lakóinak elhagyni ott­honukat az ár miatt. A megyei pártbizottság vezetőivel és a megyei víz­ügyi igazgatóval — miután végigjártuk a Tabánt, — elindultunk a Tisza fővéd­vonalán Tiszafüredre. A balparton húzódó gá­ton nyelte gépkocsink a kilométereket. S amerre jártunk, mindenhol rakták az emberek a rozsét, véd­ték a hullánverés ellen a fővédvonalat. Szombatra tengerré vál­tozott a Tisza környéke. S mintha e feneketlen ten­gerből nőttek volna ki a fák, s a piszkossárga víz­ből szívnák magukba az életet, mely üdezöldre fes­tette ágaikat. Napfény ci­kázott a vizen. —. Ideális időisk vas — egyéb védelmi eszközöket. A vízügyi dolgozók, a ka­tonák és a lakosság pedig éjjel-nappal védi a gátakat. Az árhullám „teteje” Ti­szafürednél tartózkodik, de az áradás eleje már több mint 100 kilométer­rel délebbre is gondokat okozott a nyári gátakon.. Alpár község lakói péntekre meg­nyitották ugyan a nyári gátat, hogy beengedjék a hullámtérbe a vizet, de két nappal elkéstek. A szűk „kapukon” már nem ka­pott elég helyet a víz s így két szakaszon áttörte és elmosta a gátat. Most és Szarvasnál apadóban van. A Hortobágy-Berettyó a nap folyamán 2 centimé­tert áradt Mezőtúrnál, Ecsegfalvánál pedig 4 cen­timétert. A Zagyva—Tárná völgyében a vízállás válto­zatlanul alacsony. A mai napon Szolnokon és a város alatti szakaszon kisebb mértékben jelentke­ző átmeneti vizszintcsök- kenés a nyári gátak által védett és jelenleg elborí­tott öblözetek feltöltődése után az előző napokhoz ha­sonló áradás lehetséges. — Várható tetőzések: A Tisza Szolnoknál áp­rilis 15-től 870—880 centi­méter — Csongrádnál áp­rilis 16-tól 800—830 centi­méter. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság működési területén a Hortobágy—Be- rerettyón I—II. fokú, a Hármas-Körösön és végig a Tiszán III. fokú árvédel­mi készültséget rendeltek el. mondta Hegedűs I-ajos víz­ügyi igazgató. — Csak esőt és főleg szelet ne kapjunk. Az már veszélyesebb len­ne. A VIII-as szakasz véde­lemvezetőjével távolabb a gáton találkoztunk. És je­lentett: védelmi anyagok rendelkezésre állnak, az emberek dolgoznak. Készen a gát őrzésére. Fegyvernek térségében a gátőr mellett találtuk a község önkéntes tűzoltóit. — Rácz önkéntes tűzoltó őrmester vagyok — mutat­kozott be az idős. nagyba- júszú magyar. Majd hozzá­tette: — Eljöttünk segí­teni. És találkoztunk Négyes! bácsival is, az idős gát­őrrel, mint a szolgálatban lévő katona, olyan ponto­san jelentette: — Területünkön jelenleg nincs veszélyes helyzet. — Kik dolgoznak most? — A mi embereink, vi­zesek. Meg közerő is van itt a faluból. — Baleseti oktatást kap­lak az új munkások? Ne­hogy valami baj legyen. — Á, nem lesz semmi baj. Megtartottuk az okta­tást is, és ha látom, hogy valaki nem úgy üt a bun­kóval a karóra, ahogy kell, mindjét figyelmeztetem. Néhány kilométerrel odább egy személygépko­csi állt előttünk a gáton. A kunhegyesi járási párt­bizottság titkára beszélge­tett ott az egyik gátőrrel Ö is a területet járta, s nézte, kell-e valahol segít­ségről gondoskodni. — Még nincs fakadó víz erre, igazgató elvtárs — mondta a gátőr. — És tudja-e bátyám, miért? Az öreg akkurátusán el­magyarázta: azért, mert két év óta minden eszten­dőben árad a Tisza, ás már Vezseny község is fel­adta a 2500 holdas hullám­tér nyári gátjának védel­mét, s szombaton beeresz- tett^ a vizet a fővédelmi vonalig. A Bodrog-menti falvak­ban megkezdték a károk felmérését. Az eddigi jelen­tések alapján a hullámtérbe épült há­zakból 237 családot köl­töztettek ki. A lassan apadó vízben 34 ház már teljesen átázott és össze­dőlt. 47 épület pedig élet- veszélyesen megrongáló­dott. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság tájékoztatása szerint a Tisza felső sza­kasza Tiszafüredig apad, lejjebb árad. Tiszafürednél 744 centiméteres vízállás­sal tetőzött az árhullám és csak 6 centiméterrel ma­radt el az 1932. évi maxi­mumtól. Az apadás igen lassú, naponta mindössze 5—10 centiméter. A Tisza töltésein az utóbbi 24 órá­ban 4700 vízügyi dolgozó, 860 katona és a falvak 320 lakója, valamint 56 föld- munkagép dolgozott. Nagy erővel védekeztek a tanácsi kezelésben levő gátakon, különösön Tisza- dobnál, ahol a több napja dolgozó lakosságot most a honvédség váltotta fel. A levonuló árhullám adatai­ból megközelítően megálla­pítható, hogy Szolnoknál április 15-e, Csongrádnál 16-a és Szegednél 18-a kö­rül tetőzik az árhullám. Kisebb áradás vonul le a Szamoson, a Krasznán és a Maroson, de a ‘jelenlegi helyzet szerint ez nem be­folyásolja a Tisza árhul­lámát mind jobban összemossa a gátat. De mintha egy ki­csit szemrehányóan nézett volna az igazgatóra, öreg vizesember ő már, ismeri a Tiszát, hogyan kérdezhet tőle az .igazgató ilyet. Ám Tiszafürednél már mind magasabb vizet lát­tunk, szemmel is érzékel­hettük, hogy most tetőzött erre a Tisza. És sajnos, erre már a vetések között fakadó víz is bőven akadt. Tiszafürednél megfordul­tunk, s a jobbparton igye­keztünk visszafelé. — Ez az első ház, ami összedűlt az árvíz miatt, — mutatott Kőtelek előtt egy kis halászházra a víz­ügyi igazgató. — Igaz, ez is ártéren épült. A halász ' nem akart kiköltözni belő­le, hiába mondtuk neki, hogy veszélyes a helyzet. De most a víz mégis ki­parancsolta. A kis fehér ház roskata­gon állt a szennyes áradat közepén. Olyan volt, mint egy sebzett állat, melyik most adja ki utolsó lehele­tét. Ám a töltés túlsó olda­lán, a védett területen ház­sorok álltak a tavaszban, s körülöttük gondtalanul játszottak a gyerekek. Él­vezték a meleg, napfényes szombat délutánt. Majd kétszáz kilométer hosszúságban utaztuk végig a Tisza gátját. De amerre csak jártunk, egyet tapasz­talhattunk: rend és fegye­lem van. Emberek szá­zai,. ezrei védik a hajléko­kat, az üdezöld vetés-ket a pusztító ártól. Az em­ber felvette a harcot a természettel, s állja azt becsülettel. Ásóval, lapáttal, homokozsákkal, rőzsével. karóval vívja a küzdelmet. S hiszem, hogy győzedel­meskedik. v. Meg leértük Udvari Pálnét, az üzemi vö­röskereszt szervezet titkárát, hogy a dol­gozók egészségvédel­mével kapcsolatos kérdéseinkre vála­szoljon. Hogyan gondoskodik a vöröskereszt szervezet és az üzemorvosi rendelő a dolgozók egészségvédelmé­ről — tettük fel az első kérdésünket. — Meglehetősen sokrétű munkáról kell beszélnem, úgy gondolom magát az orvosi tevékenységet szoros értelemben nem is emlí­Mezei János mező- gazdasági mérnök, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa nyilatkozott lapunk munkatársának arról, hogyan teleltek az őszi vetések. Annyit elöljáróban — mondotta, — hogy az ősz­szel, október 27-ig minden kenyérgabonát elvetettek a megyében 180 733 hold földön a magoík nagytöbb­sége jól elmunkált talaj­ba került. Az ellenőrzések alkalmával az összes vetés- terület 4.4 százalékán, azaz 7936 hold földön találtak kifogásolható munkát. Eze­ken a területeken sekély volt a vetés, rögös maradt a talaj, üres csíkok a táb­lákban. A rosszul bevetett, elmunkált területen egy tsz vetésterületének sem érte el a 20 százalékát. Az őszi időjárás is ked­vező volt a kalászosokra. Időben kikeltek, megerő­södtek a növények. A hi­deg beállta után leesett a hó. Ez védett a kifagyás ellen. A kedvező ősz után tehát a tél is jó volt. A tavaszi hóolvadás foko­zatosan következett be, a föld sem fagyott át mé­lyen, így az olvadás után csak minimális területeket takart belvíz. Ez is felszí­vódott néhány nap alatt, mert a talaj víztartalma nem volt magas. A hóol­vadás utáni időszakban nem volt nagy a kifagyás sem. A megyében az összes kifagyott őszi árpa területe nem haladja meg az 50 katasztrális holdat. Tavaly viszont a kifagyás 3—5 szá­zalék között váltakozott. Búzában százalékos arány­ban még annyi fagykár sem esett az idén, mint az őszi árpában. Itt a ki­fagyott terület összesen sem éri el a száz holdat. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy több ki­pusztulással nem kell szá­molnunk. A tiszai árvíz a kunszentmártoni járásban 545, a kunhegyesi járásban 290 kát. hold búza terü­letet öntött el. Száznegy­venhárom hold egyéb mag­gal bevetett föld is víz alá került a két járásban. A szolnoki járásban most folynak a felmérések. Itt veszélyeztet legnagyobb te­rületeket a megáradt fo­lyó. Ezeknek a területeknek a terméséről természetesen nem mondunk le egyből. Attól függ az eredmény, hogy mennyi idő után hú­zódik majd vissza a víz. Sajnos a kifagyás veszélye sem múlt még el. A napokban befejeződtek a vetésterületeken az álla­tem. Az üzemi vöröske­reszt szervezet és a rendelő együttműködik, s ez a tevé­kenységünk a megelőzést jelenti. Az üzemi orvos például 98 gondozottat tart nyilván. Ezek olyan beteg­ségben szenvednek, ame­lyet fontos folyamatosan ellenőrizni, illetve felku­tatni. Ilyenekre gondolok mint a magasvémyomás, gyomorbántalmak, mozgás- szervi betegségek. Ókét havonként alaposan meg­vizsgálja az orvos. Persze van közöttük olyan is, aki elfeleit jelentkezni. Az ak­tívák aztán szólnak neki. potbecslések. Ennek alapján megállapíthattuk, hogy há­rom kategóriába osztva a búza vetésének mintegy 65 százaléka jó, 30 százalé­ka közepes, s mindössze 5 százaléka az, amely gyenge állapotban van. Az őszi árpának — amelynek télál­lósága a búzáénál közis­merten gyenegébb, — kö­rülbelül 'fele jó, 40 százalé­ka közepes és 10 százaléka gyenge minőségű. A vetések ápolása, fej­trágyázása is megfelelő volt. A megyei tanács vb határozata szerint a fejtrá­gyázást az intenzív búza­fajták 70 százalékán, a ha­zai búzafajtáknak legalább felén, összesen 108 ezer holdon kellett elvégezni. Eddig több mint 140 ezer hold kenyérgabona vetésen szórták ki a műtrágyát és ezzel ez a munka zömében be is fejeződött. A növények ápolásához tartozott a téli levegőzte­tés. A decembervégi eső ugyanis jégpáncélt vont a növények fölé. Ez nem volt túl veszélyes, mert a vas­tag hóréteg távoltartotta a jeget a növényektől és le­vegőt is biztosított a gabo­nának. De a fejlett veté­seken mégis sok helyen megtörették a jégtakarót. A kerekek alatt sok helyen megtört, megnyomult a ga­bona levele. Az olvadás után azonban ezt néhány nap alatt mind kiheverte. A vetéseket a kártevőktől is meg tudták védeni. Ed­dig háromezer holdon mu­tatkozott gabonafutrinka és kétezer holdon a mezei pocok kártevésével kell számolni. A növényék fejlettsége a legtöbb helyen megengedi már, hogy megkezdjék a vegyszeres gyomirtást. Ezt a munkát legalább 112 ezer hold földön kell el­végezni a termelőszövetke­zeteknek, saját gépeikkel és a növényvédő állomás se­gítségével. kérik, hogy ne mulassza el. Más esetben az állapotos asszonyok nem keresik fel az. orvost. Ha tudunk róla, elbeszélgetünk velük, jelez­zük a rendelőnek is. A kis­mamákat rendszeresen mesterséges napfénykúrá­ban részesítik, vérsejt- számlálást tartanak, szülés után feljegyzik annak le­folyását. Megnézzük, hogy alkalmasak-e arra a mun­kára, amit végeznek, szük­ség esetén kisebb fizikai igénybevételt kívánó fel­adatot kapnak. Ezenkívül vannak az üzemben a mun­kások egészségét veszé­lyeztető munkahelyek. A festőket, ipari röntgenese- ket, kovácsokat, csapágy­öntőket szintén havonként megvizsgálja az orvos. Ha valamelyik elmulasztja, ak­kor felkeressük, rábeszél­jük, hogy menjen el a rendelőbe. — Ezzel válóban az or­vos eredményes munkáját támogatják. Milyen más feladatokat vállal még a szervezet? — Ebben az évben aján­lottuk fel, hogy bővítjük az elsősegélynyújtó . helyek számát, kezdeményezésünk­re az üzemi konyhán be­vezették a kímélő-diétás menüt. Ennek nagy sikere van, hatvannál többen ve­szik igénybe. Aktíváink egymást váltva segítenek a heti étlapot összeállítani. Azóta változatosabban főz­nek, s az emberek elége­dettebbek lettek. Az egészségügyi felvilá­gosításra is sokat adunk. Előadásokat, filmvetítése­ket rendezünk, agitáció® plakátokat helyezünk el az üzemben, azokat cseréljük. Aki felkeresi panaszával a rendelőt, kezelés után kis ismertető anyagokat kap. El­lenőrizzük a mentőládákat, a tisztaságot. Százötven tágja van szervezetünknek ez azt jelenti, hogy van elég erőnk feladatokat vál­lalni és elvégezni. Csali úgy mellékesen jegyzem meg: a tagság 90 százaléka véradó. Talán még azt is elmondhatom, hogy rend­szeressé tetttük a család­látogatást is. Többek kö­zött elmegyünk olyanokhoz akik hosszabb ideje bete­gek — tapasztalataink sze­rint ennek örülnek. — Szükség van-e az al­kohol elleni küzdelemre? — Szerencsére nincs. Ezt a legkomolyabban é9 örömmel mondhatom. Igaz, legutóbb ketten önként je­lentkeztek elvonókúrára. Meggyógyultak ugyan, de azért vigyázunk rájuk. — Van-e olyan gondjuk amivel nem tudnak meg­birkózni? > — Igen, a műanyag tá­nyér. Nem jó. és egészség­telen. Hipóval mossák, a „húslevesen” is átérzik a szaga. Ezenkívül különben is gusztustalan. Egyszerűen nem lehet rendesen meg­tisztítani. A szakszervezeti bizottság, mi is kértük az Alföldi Közétkeztetési Vál­lalatot, hogy hozzon más edényeket, de hiába — mondta beszélgetésünket befejezve Udvari Pálné. — fp — Mnási László országgyűlési képviselő beszámolója Jászszentandráson A Hazafias Népfront jászberényi járási elnöksé­ge Jászszentandráson a Já­rás tanyán lévő iskolában országgyűlési képviselői be­számolót rendezett. Nánási László, országgyűlési kép­viselő a kül- és belpolitikai kérdéseken kívül ismertet­te a Hazafias Népfront III. kongresszusának határoza­tait, jelentőségét. Beszélt többek között a leszerelési hónap fontosságáról is. A nagy érdeklődéssel várt beszámoló után élénk vita alakult ki. ahol a ta­nyai választók is elmond­ják gondjukat, problémá­jukat. Szóvá tették az or­vosi ellátottságot, beszéltek a tanyai művelődési otthon hiányáról. A baráti hangulatban le­zajlott képviselői beszámo­lót kultúrműsor és film­vetítés követte. Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tájé­koztató jelentése Kétszáz kilométer a Tisza gátján Jól teleltek az őszi vetésű gabonák A napokban befejezik a fejtrágyázást Megkezdték a vegyszeres gyomirtást

Next

/
Thumbnails
Contents