Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

19M. április U. SZOLOK MEGYEI NÉPLAP 3 SODRÁSBAN Ú1 MAGYAR RLM A törökszentmiklósi gépgyárban eddig több mint 600 ETB egyenirányú tár- tsafcbojrona készült «L Az udvaron raktározott gépek már szállításra várnáké Százhúsz ipari tanuló a megyei elöntőben Gépszerelő szakmából országos döntő less Szolnokon Itt az ideje a vegyszeres gyomirtásnak Az ország kenyérgabona­szükségletének hazai ter­mésből való fedezése, va­lamint az állatállomány növekvő takarmányigényé­nek kielégítése szükségkép­pen megköveteli a gabona­félék és a kukorica vegy­szeres gyomirtásának az eddiginél nagyobb terület­re való kiterjesztését. Ha a gyomok kártételét a kí­vánatos mértékben tudnák az állami gazdaságok és fbz-ek csökkenteni, ezzel mintegy lázötvenezer ember évi kenyerét mentenénk meg Nem közömbös tehát, hogy milyen nagy területen és hogyan végezzük ezt a munkát. Most a gabonafélék fej­lettsége jó, az állomány ki­egyenlített. Ennek követ­keztében csaknem minden táblán egyidőben lehet megkezdeni a gyomirtást. Az előző éveiknél azonban rovidebb idő áll rendelke­zésre a munka elvégzésé­re. A kutatók véleménye szerint akkor kell végezni a gyomirtást, amikor a gabonafélék teljes bokroso- dása megtörtént és a gyo­mok 2—4 lomblevelesék. Ebben az állapotban leg­eredményesebb a Dikonirt hatása. A növényvédő állomás­nak minden gépe munká­ba állt. A karcagi Lenin, a jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi, az abádszalóki Lenin Tsz és más közös gazda­ságok saját gépeikkel szin­tén megkezdték a vegy­szerezést. Az utóbbi két évben jó tapasztalatokat szereztünk az éjjeli műszak megszer­vezésénél. Ahol a talaj el- munkálása ezt lehetővé te­szi és a hőmérséklet éjjel sem süllyed plusz öt-hat Celsius fok alá, éljenek bátrabban ezzel a lehető­séggel az állami gazdasá­gok és termelőszövetkeze­tek. A szűk gépkapacitás megköveteli a nyújtott műszak megszervezését is. Helytelen az a nézet, mely szerint a harmatos gabonát nem lehet gyom­irtani, mert lecsorog a pennetlé és nem hat a vegyszer. Megyénkben a növényvédő állomás gépei több éve jó eredménnyel vegyszerezik a harmatos gabonát is. A legtöbb eset­ben a talajnedvesség, illet­ve a taposása kár szab ha­tárt a Dikonirtozásnak. A nyolc-tíz Celsius fokos hű­vös, borús időben lassúbb a növények anyagcseréje. Ilyen esetben javasoljuk a normál vegyszeradag meg­emelését 10—15 dekagram­mal. ha a gabona fejlett­sége azt megengedi. A lehetőségek kihasználásával. a növényvédő gépek koope­rációjával el' lehet érni termelőszövetkezeti gépen­ként a 400 holdas teljesít­ményi.. A repülőgéppel tör­ténő gyomirtásnál Dikonirt helyett célszerű a folyé­kony, könnyen oldódó Di- kotex használata. E szer­ből 2.2—2.5 liter/hold dó­zist kell alkalmazni a gyo­mok fejlettségétől függően. E vegyszer hatás» meg­egyezik a DikonirtévaL Az utóbbi éveikben sok tsz-tag szerzett növényvé­delmi szakképzettséget. A hozzáértő szakmunkások, a rendelkezésre álló gépek és vegyszerek lehetőséget adnak arra, hogy minden, tsz-ben, állami gazdaság­ban időben elvégezzék ezt a fontos munkát. Csörgő Albin növényvédelmi felügyelő Napfény, gondtalanság, ifjúság, életöröm. Ezeket a gondolatokat sugallja az új magyar film, a Sodrásban a cselekmény indításakor. Az­tán elborul a kép, a gond­talanságba belevág a tragé­dia. Egy fiú eltűnik. Tizen­nyolc éves volt, mint a töb­biek, élt, szeretett, most volt kibontakozóban a jel­leme, egyénisége. Nincs többé. Vad és riasztó do­log a halál. Az eddigi gond­talanság borzadozva néz szembe vele. S súlya alatt felnőtté érnek a tegnapi gyerekein Azzal a ténnyel is szembe kell nézniük, hogy az ő kis közösségük­ben nem volt szilárd baráti kapocs. Újakat kell keres­niük, vállalniuk kell a fe­lelősséget, megkezdődik • felnőtt élet. A legfilmszerűbb film éveik óta, mondja a Tükör egymondatos kritikájában. Ezt a megállapítást csak aláírhatja az, aki megnézte ezt a nagyszerűen fényké­pezett varázsos hatású játé­kot. Kevés szöveg és a ké­pek mindent kifejező sora. Meglátszik, hogy Gaál Ist­ván író-rendező és Sára Sándor operatőr évek óta együtt dolgoznak és hang- súlyokból-tekintetekből is megértik egymást. Mennyi mindent tud például mon­dani a Tisza fényképezése! Hogyan válik sziporkázó aranymezőből baljós fenye­gető, balladai sötétségű ke­gyetlen ellenséggé. Pedig a táj ugyanaz. Csak éppen a kamera mond mást. A film szereplői közül csak egy ismert arcot lát­tunk. A rendezőnek volt j bátorsága új arcokat szere- ! peltetni, túllépni a magyar f filmek „biztosra menő” | sztárparádéin. Olyan felfe­dezettjei vannak, mint Zsi- pi Istvánná, az öreg pa­rasztasszony, akinek szemé­ből olyan ősi, olyan egysze- j rű bánat tekint ránk, hogy í a torkunk szorul él tőle. S Balatonfüreden nemrég alakult meg a magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság Lóczy Lajos cso­portja, amelynek tagjai el­ső útjuk alkalmával Gyu- lakeszi közelében eddig ismeretlen barlangrendszert fedeztek fel. A barlangba még csak részben bírtak behatolni, de a jeleik sze­rint bizonyos, hogy nagy­kiterjedésű barlangrendszer bejáratára bukkantak. Ta­polcán, a kincsesgödör kör­nyékén, a helyi barlangku­tató fiatalok ugyancsak újabb barlangrendszert ta­láltak, amelynek 40 méte­res szakaszát tárták fel. Az új barlang minden va­lószínűség szerint összeköt­tetésben áll a tapolcai ta­vasbarlanggal. A Balaton- feividéken Csopak környé­kén a triász mészkőben fedeztek fel barlangot. • Az állami gazdaságok termelési igazgatói pénte­ken a termelés-politikai célkitűzések és az anyagi érdekeltség összhangjának fokozásáról tárgyaltaik a Földművelésügyi Miniszté­riumban. Lada Lajos, az állami gazdaságok főigaz­gatója, vitaindító előadá­sában hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni a dol­gozók aktivitását mind a napi, mind pedig a távo­labbi termelési feladatok megoldásában, ugyanakkor növelni a részesedésüket a jól végzett munka eredmé­nyeiben. A tanácskozás második részében az idő­szerű tavaszi munkáikkal kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. Kis munka — nagy bosszúság Szolnokom, a Bálvány- úti L lakásszövetkezet há­rom épületében 72 család bosszankodik azon, hogy már majdnem egy éve a házakhoz tartozó járda 8— 10 méteres szakaszán bo­káig érő sárban járnak. A járda megsüllyedt. Te­herautók, lovaskocsik, döm­perek szállították az építő­anyagot rajta keresztül a Tóth Ferenc úti építkezés­hez. Most pedig a mun­kásszálláshoz az élelmet, szenet szintén ezen az úton viszik. A lakók közül tavaly az őszi; esőzések beállta­kor többen fordultak a MESZÖV-höz, hogy intézze el az illetékes szerveknél a járdaszakasz rendbeho­zását. A MÉSZÖV 1963. októ­berében a panaszt eljuttat­ta a városi tanács építési osztályához. Novemberben kapták meg a választ, melyben a városi tanács közölte, hogy az ügyet ki­vizsgálta, a panaszt és a kérést jogosnak találta. Felhívta az EM Állami Építőipari Vállalatot, hogy december 20-ig javítsa ki a megsüllyedt útszakaszt. Már április vám. De a járda javítása még mindig nem történt meg. Úgy lát­szik, nem akad egy ember sem, aki ráért volna e kis munka elvégzésére. Reméljük, talán ez év december 20-ig be lehet ütemezni ezt a nagyarányú ^építkezést*. — -w — a fiatalok — nagyobbrészt főiskolai hallgatók — pon­tosan a mai tizennyolc éve­seket játsszák. Hangsúly­ban, éraésekbe*, önmagu­kat. Aki a film cselekményes­ségét keresi, csalódik. A Sodrásban nem cselekmé­nyes mű. Belülről kívánja megmutatni az embereket és egymáshoz való viszo­nyukban igyekszik ábrázol­ni őket Ez azonban nem mindig sikerül. Egyes ala­kok. mint például Karesz, feltűnően vázlatosak. Vi­szont a Böbét játszó Moór Mariann egy érdekes lány­alakot sokoldalúan formál meg. Elhiszem Böbét olyan­nak, mint amilyen. örülök annak, hogy a film nem próbál laposan moralizálni. Elfogadja a mai fiatalokat. És bebizo­nyítja, ez a helyes maga­tartás. Hadd emlékezzem meg dicsérettel az olyan meg­rendítő képsorokról, mint a gyertyaégetés a vízen. Ősi babonák egy épülő várcs árnyékában, régi elfeledett népszokások egy modern film vibráló miliőjében. S Mezei Mária siratóéneke hosszú ideig emlékezetes marad annak, aki hallotta. Nem hibátlan alkotás a Sodrásban. A második rész­ben esik a feszültség, a be­fejezés sem egyértelműen jól megoldott Azt azonban határozottan állíthatom, jó filmet, fiatal, nagyon tehet­séges alkotók biztató ígére­tét sokkal nagyobb jelen­tőségű művét láthatja me­gyénk közönsége. — hernádi „ Április 11-e a költészet nap ja Ez évben első ízben és a jövőben minden esztendő­ből április 11-én, József Attila születésnapján ün­nepli országunk irodalom- kedvelő közönsége a köl­tészet napját Az ünnep­ség-sorozat középpontjában a költők és az olvasók ta­lálkozói állnak. Az orszá­gos megnyitó ünnepséget pénteken este az Egyetemi Színpadon rendezte a Ma­gyar írók Szövetsége. A helyi előkészítő bizottságok a vidéki városokban, köz­ségekben mindenütt gazdag programot állítottak össze a költészet ünnepére. A középiskolások is ki­veszik részüket a költé­szet napjának méltó meg­ünnepléséből. Az irodalom­órákon emlékeznek meg a költészet napjáról, elsősor­ban az élő magyar költé­szetről. Számos középisko­lában — az irodalmi szak­körök meghívására — köl­tők is ellátogatnak. Szerte az országban a végzős ipari tanulók életé­ben a legnagyobb esemény most a szakma ifjú mes­tere verseny. A MŰM. 605-ös Iparita­nuló Intézet közel kétezer növendéke közül mintegy százhúszan vettek részt a megyei döntőn. Tizennégy szakmában — külön érté­kelve a helyiipar és az ál­lami ipar tanulóit — már huszonketten kiharcolták az országos versenyen va­ló részvételt is. Az épület- gépész, a villanyszerlő, az épületasztalos és a vízve­zetékszerelő szakmák • leg­jobbjainak vetélkedője je- * lenleg még tart. A helyiipar különböző ágaiban a következő tanu­lók utaznak az országos döntőre: Női szabók közül a há­rom legjobb: Bojkai Erzsé­bet, Szabó Julianna és Hor­váth Éva. Lőrincz Balázs a férfi szabó szakma első he­lyezést eléri tanulója a megyében. A legjobb esz­tergályos Tánczos- János. Az autószerelő szakmát ta­nuló fiatalokat Czikkely József képviseli az orszá­gos versenyen. A kárpito­sok között Papp Ferenc lett az első. A lábbelik leg­ügyesebb készítője Vass Ernő. Három lakatos indul a magasabb kitüntetés megszerzéséért: Kiss End­re, Herczeg Ferenc és Nagy Gellért. Batta János ért él első helyezést az asztalosok versenyében. A kisújszállási Tóth Sándor viszont a szobafestők kö­zött bizonyult a legjobb­nak. A kőműves tanulók közül a karcagi Lucza Sándor és a jászapáti Pén­tek Béla egy brigádban megy az országos ver­senyre. A minisztériumi iparban foglalkoztatott ipari tanu­lók közül az esztergályos Pomázi István lett megyei első. A kovácsok versenyé­ben legjobb helyezést el­ért Bíró István és Pomázi Károly kovácsbrigád ju­tott tovább. — Szekeres György és Simon Sándor a géplakatos, Zelei József és Kozma József a jármű­lakatos szakmában verse­nyez az ország legjobbjai ellen. Kolláth Ferenc ugyan megyei első helyezést ért el a hegesztő szakmában, de ebből országos döntő nem lesz. Szolnokon április 23-án és 24-én rendezik a gép­szerelő szakma kiváló ta­nulója verseny országos döntőjét a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Április 25-én a MŰM. 605. számú Iparitanuló In­tézetben ünnepélyes kere­tek között kapják meg a gépszerelő szakma országos legjobbjai a szakmunkás bizonyítványt, az arany, ezüst és bronz érmeket, 1 valamint az első helyezett a kéthetes ingyenes kül­földi üdülésre szóló útleve­let és üdülőjegyet. A szak­ma kiváló tanulója me­gyei versenyén első helye­zést elért tanulók jutal­mazására is ekkor kerül sor. HAZAI HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents