Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
19M. április U. SZOLOK MEGYEI NÉPLAP 3 SODRÁSBAN Ú1 MAGYAR RLM A törökszentmiklósi gépgyárban eddig több mint 600 ETB egyenirányú tár- tsafcbojrona készült «L Az udvaron raktározott gépek már szállításra várnáké Százhúsz ipari tanuló a megyei elöntőben Gépszerelő szakmából országos döntő less Szolnokon Itt az ideje a vegyszeres gyomirtásnak Az ország kenyérgabonaszükségletének hazai termésből való fedezése, valamint az állatállomány növekvő takarmányigényének kielégítése szükségképpen megköveteli a gabonafélék és a kukorica vegyszeres gyomirtásának az eddiginél nagyobb területre való kiterjesztését. Ha a gyomok kártételét a kívánatos mértékben tudnák az állami gazdaságok és fbz-ek csökkenteni, ezzel mintegy lázötvenezer ember évi kenyerét mentenénk meg Nem közömbös tehát, hogy milyen nagy területen és hogyan végezzük ezt a munkát. Most a gabonafélék fejlettsége jó, az állomány kiegyenlített. Ennek következtében csaknem minden táblán egyidőben lehet megkezdeni a gyomirtást. Az előző éveiknél azonban rovidebb idő áll rendelkezésre a munka elvégzésére. A kutatók véleménye szerint akkor kell végezni a gyomirtást, amikor a gabonafélék teljes bokroso- dása megtörtént és a gyomok 2—4 lomblevelesék. Ebben az állapotban legeredményesebb a Dikonirt hatása. A növényvédő állomásnak minden gépe munkába állt. A karcagi Lenin, a jászalsószentgyörgyi Petőfi, az abádszalóki Lenin Tsz és más közös gazdaságok saját gépeikkel szintén megkezdték a vegyszerezést. Az utóbbi két évben jó tapasztalatokat szereztünk az éjjeli műszak megszervezésénél. Ahol a talaj el- munkálása ezt lehetővé teszi és a hőmérséklet éjjel sem süllyed plusz öt-hat Celsius fok alá, éljenek bátrabban ezzel a lehetőséggel az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. A szűk gépkapacitás megköveteli a nyújtott műszak megszervezését is. Helytelen az a nézet, mely szerint a harmatos gabonát nem lehet gyomirtani, mert lecsorog a pennetlé és nem hat a vegyszer. Megyénkben a növényvédő állomás gépei több éve jó eredménnyel vegyszerezik a harmatos gabonát is. A legtöbb esetben a talajnedvesség, illetve a taposása kár szab határt a Dikonirtozásnak. A nyolc-tíz Celsius fokos hűvös, borús időben lassúbb a növények anyagcseréje. Ilyen esetben javasoljuk a normál vegyszeradag megemelését 10—15 dekagrammal. ha a gabona fejlettsége azt megengedi. A lehetőségek kihasználásával. a növényvédő gépek kooperációjával el' lehet érni termelőszövetkezeti gépenként a 400 holdas teljesítményi.. A repülőgéppel történő gyomirtásnál Dikonirt helyett célszerű a folyékony, könnyen oldódó Di- kotex használata. E szerből 2.2—2.5 liter/hold dózist kell alkalmazni a gyomok fejlettségétől függően. E vegyszer hatás» megegyezik a DikonirtévaL Az utóbbi éveikben sok tsz-tag szerzett növényvédelmi szakképzettséget. A hozzáértő szakmunkások, a rendelkezésre álló gépek és vegyszerek lehetőséget adnak arra, hogy minden, tsz-ben, állami gazdaságban időben elvégezzék ezt a fontos munkát. Csörgő Albin növényvédelmi felügyelő Napfény, gondtalanság, ifjúság, életöröm. Ezeket a gondolatokat sugallja az új magyar film, a Sodrásban a cselekmény indításakor. Aztán elborul a kép, a gondtalanságba belevág a tragédia. Egy fiú eltűnik. Tizennyolc éves volt, mint a többiek, élt, szeretett, most volt kibontakozóban a jelleme, egyénisége. Nincs többé. Vad és riasztó dolog a halál. Az eddigi gondtalanság borzadozva néz szembe vele. S súlya alatt felnőtté érnek a tegnapi gyerekein Azzal a ténnyel is szembe kell nézniük, hogy az ő kis közösségükben nem volt szilárd baráti kapocs. Újakat kell keresniük, vállalniuk kell a felelősséget, megkezdődik • felnőtt élet. A legfilmszerűbb film éveik óta, mondja a Tükör egymondatos kritikájában. Ezt a megállapítást csak aláírhatja az, aki megnézte ezt a nagyszerűen fényképezett varázsos hatású játékot. Kevés szöveg és a képek mindent kifejező sora. Meglátszik, hogy Gaál István író-rendező és Sára Sándor operatőr évek óta együtt dolgoznak és hang- súlyokból-tekintetekből is megértik egymást. Mennyi mindent tud például mondani a Tisza fényképezése! Hogyan válik sziporkázó aranymezőből baljós fenyegető, balladai sötétségű kegyetlen ellenséggé. Pedig a táj ugyanaz. Csak éppen a kamera mond mást. A film szereplői közül csak egy ismert arcot láttunk. A rendezőnek volt j bátorsága új arcokat szere- ! peltetni, túllépni a magyar f filmek „biztosra menő” | sztárparádéin. Olyan felfedezettjei vannak, mint Zsi- pi Istvánná, az öreg parasztasszony, akinek szeméből olyan ősi, olyan egysze- j rű bánat tekint ránk, hogy í a torkunk szorul él tőle. S Balatonfüreden nemrég alakult meg a magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság Lóczy Lajos csoportja, amelynek tagjai első útjuk alkalmával Gyu- lakeszi közelében eddig ismeretlen barlangrendszert fedeztek fel. A barlangba még csak részben bírtak behatolni, de a jeleik szerint bizonyos, hogy nagykiterjedésű barlangrendszer bejáratára bukkantak. Tapolcán, a kincsesgödör környékén, a helyi barlangkutató fiatalok ugyancsak újabb barlangrendszert találtak, amelynek 40 méteres szakaszát tárták fel. Az új barlang minden valószínűség szerint összeköttetésben áll a tapolcai tavasbarlanggal. A Balaton- feividéken Csopak környékén a triász mészkőben fedeztek fel barlangot. • Az állami gazdaságok termelési igazgatói pénteken a termelés-politikai célkitűzések és az anyagi érdekeltség összhangjának fokozásáról tárgyaltaik a Földművelésügyi Minisztériumban. Lada Lajos, az állami gazdaságok főigazgatója, vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni a dolgozók aktivitását mind a napi, mind pedig a távolabbi termelési feladatok megoldásában, ugyanakkor növelni a részesedésüket a jól végzett munka eredményeiben. A tanácskozás második részében az időszerű tavaszi munkáikkal kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. Kis munka — nagy bosszúság Szolnokom, a Bálvány- úti L lakásszövetkezet három épületében 72 család bosszankodik azon, hogy már majdnem egy éve a házakhoz tartozó járda 8— 10 méteres szakaszán bokáig érő sárban járnak. A járda megsüllyedt. Teherautók, lovaskocsik, dömperek szállították az építőanyagot rajta keresztül a Tóth Ferenc úti építkezéshez. Most pedig a munkásszálláshoz az élelmet, szenet szintén ezen az úton viszik. A lakók közül tavaly az őszi; esőzések beálltakor többen fordultak a MESZÖV-höz, hogy intézze el az illetékes szerveknél a járdaszakasz rendbehozását. A MÉSZÖV 1963. októberében a panaszt eljuttatta a városi tanács építési osztályához. Novemberben kapták meg a választ, melyben a városi tanács közölte, hogy az ügyet kivizsgálta, a panaszt és a kérést jogosnak találta. Felhívta az EM Állami Építőipari Vállalatot, hogy december 20-ig javítsa ki a megsüllyedt útszakaszt. Már április vám. De a járda javítása még mindig nem történt meg. Úgy látszik, nem akad egy ember sem, aki ráért volna e kis munka elvégzésére. Reméljük, talán ez év december 20-ig be lehet ütemezni ezt a nagyarányú ^építkezést*. — -w — a fiatalok — nagyobbrészt főiskolai hallgatók — pontosan a mai tizennyolc éveseket játsszák. Hangsúlyban, éraésekbe*, önmagukat. Aki a film cselekményességét keresi, csalódik. A Sodrásban nem cselekményes mű. Belülről kívánja megmutatni az embereket és egymáshoz való viszonyukban igyekszik ábrázolni őket Ez azonban nem mindig sikerül. Egyes alakok. mint például Karesz, feltűnően vázlatosak. Viszont a Böbét játszó Moór Mariann egy érdekes lányalakot sokoldalúan formál meg. Elhiszem Böbét olyannak, mint amilyen. örülök annak, hogy a film nem próbál laposan moralizálni. Elfogadja a mai fiatalokat. És bebizonyítja, ez a helyes magatartás. Hadd emlékezzem meg dicsérettel az olyan megrendítő képsorokról, mint a gyertyaégetés a vízen. Ősi babonák egy épülő várcs árnyékában, régi elfeledett népszokások egy modern film vibráló miliőjében. S Mezei Mária siratóéneke hosszú ideig emlékezetes marad annak, aki hallotta. Nem hibátlan alkotás a Sodrásban. A második részben esik a feszültség, a befejezés sem egyértelműen jól megoldott Azt azonban határozottan állíthatom, jó filmet, fiatal, nagyon tehetséges alkotók biztató ígéretét sokkal nagyobb jelentőségű művét láthatja megyénk közönsége. — hernádi „ Április 11-e a költészet nap ja Ez évben első ízben és a jövőben minden esztendőből április 11-én, József Attila születésnapján ünnepli országunk irodalom- kedvelő közönsége a költészet napját Az ünnepség-sorozat középpontjában a költők és az olvasók találkozói állnak. Az országos megnyitó ünnepséget pénteken este az Egyetemi Színpadon rendezte a Magyar írók Szövetsége. A helyi előkészítő bizottságok a vidéki városokban, községekben mindenütt gazdag programot állítottak össze a költészet ünnepére. A középiskolások is kiveszik részüket a költészet napjának méltó megünnepléséből. Az irodalomórákon emlékeznek meg a költészet napjáról, elsősorban az élő magyar költészetről. Számos középiskolában — az irodalmi szakkörök meghívására — költők is ellátogatnak. Szerte az országban a végzős ipari tanulók életében a legnagyobb esemény most a szakma ifjú mestere verseny. A MŰM. 605-ös Iparitanuló Intézet közel kétezer növendéke közül mintegy százhúszan vettek részt a megyei döntőn. Tizennégy szakmában — külön értékelve a helyiipar és az állami ipar tanulóit — már huszonketten kiharcolták az országos versenyen való részvételt is. Az épület- gépész, a villanyszerlő, az épületasztalos és a vízvezetékszerelő szakmák • legjobbjainak vetélkedője je- * lenleg még tart. A helyiipar különböző ágaiban a következő tanulók utaznak az országos döntőre: Női szabók közül a három legjobb: Bojkai Erzsébet, Szabó Julianna és Horváth Éva. Lőrincz Balázs a férfi szabó szakma első helyezést eléri tanulója a megyében. A legjobb esztergályos Tánczos- János. Az autószerelő szakmát tanuló fiatalokat Czikkely József képviseli az országos versenyen. A kárpitosok között Papp Ferenc lett az első. A lábbelik legügyesebb készítője Vass Ernő. Három lakatos indul a magasabb kitüntetés megszerzéséért: Kiss Endre, Herczeg Ferenc és Nagy Gellért. Batta János ért él első helyezést az asztalosok versenyében. A kisújszállási Tóth Sándor viszont a szobafestők között bizonyult a legjobbnak. A kőműves tanulók közül a karcagi Lucza Sándor és a jászapáti Péntek Béla egy brigádban megy az országos versenyre. A minisztériumi iparban foglalkoztatott ipari tanulók közül az esztergályos Pomázi István lett megyei első. A kovácsok versenyében legjobb helyezést elért Bíró István és Pomázi Károly kovácsbrigád jutott tovább. — Szekeres György és Simon Sándor a géplakatos, Zelei József és Kozma József a járműlakatos szakmában versenyez az ország legjobbjai ellen. Kolláth Ferenc ugyan megyei első helyezést ért el a hegesztő szakmában, de ebből országos döntő nem lesz. Szolnokon április 23-án és 24-én rendezik a gépszerelő szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Április 25-én a MŰM. 605. számú Iparitanuló Intézetben ünnepélyes keretek között kapják meg a gépszerelő szakma országos legjobbjai a szakmunkás bizonyítványt, az arany, ezüst és bronz érmeket, 1 valamint az első helyezett a kéthetes ingyenes külföldi üdülésre szóló útlevelet és üdülőjegyet. A szakma kiváló tanulója megyei versenyén első helyezést elért tanulók jutalmazására is ekkor kerül sor. HAZAI HÍREK