Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

>38«. április 9,

SZOLOK HEGYEI NÉPLAP

3

liijjumímmamsBsmmBamamaBBassBssíium >■ . i h...». .r

Jól kezdődött a tavasz Tiszaőrsőn

Gondosan fertőtlenítsük a melegágyakat

Megszokott

szenzáció

Szabálytalan tudósítás egy tanácskozásról

Azazhogy nem egészen. A teáséi kikelet a tiszaőrsieket is csakúgy hátravetette, mint a megye minden szövetkezetét és faluját. Mégis más az idei indulás náluk, mint a tavalyi.

A múlt esztendőben még két kis, két igen gyenge szövetkezeti gazdaság kezdte a munkát ilyentájt. Az idősebb és a jóval rosszabb Rákóczi Termelőszövetkezet tizennégy éves fennállása alatt nem sok őreimet, s főként nem sok jövedelmet nyújtott még tagjainak. Az ötödik évébe lépő Búzakalász is mérleghiánnyal zárta 1960-at is, 1961-et is, s csak éppen egy-két éve, hogy valamit lépett előre mindkét tisza- őrsi közös gazdaság. Hozzáteendő, hogy ezt is állami támogatással tették. De az is igaz, az emberekből nem hiányzik a szorgalom, s vezetők is olyan emberek kerültek már a szövetkezetek élére, akikre lehet számítani. így aztán lehetett bízni abban, hogy csak-csak kirázódik a kátyúból a két tiezaőrsi gazdaság.

De miért külön-külön

megjárni ezt a küzdelmes utat? — vetődött fel a község. a szövetkezetek és a ír- vezetőiben is; Ha

o- n tennék meg,

vers abban menne, '■> befektetéssel is és re emelkedő jöve- ;1. Igenám, de a bú- szbeliek élőször haliam sem akartak róla. Leszavazták a javaslatot. Valójában nem is annyira az igen rosszhírű Rákóczitól féltek, mint attól, hogy az ő szövetkezetüket a volt középparasztok alkották többnyire, a másikat pedig a volt agrórproletárok. És attól, hogy noha az ő szövetkezetük fiatalabb, mégis jobb, értékesebb jószágállományt alapozott meg, mint a másik.

Az ésszerűség — márpedig az egyesülésben ez rejlik — hívei nem adták meg könnyen magukat. Türelmesen magyarázták: ha egyesülnek, a Rákóczi anyakocáit a korszerűbb búza- kalászbeli fiaztatóba költöztethetik át. A Rákóczi hizlaldáját megszüntethetik az állatállomány összevonásával és abból dohánypajtát létesíthetnek. A Búzakalásznak gazdáktól bérelt kis istállókban, szétszórt épületekben vannak elhelyezve a lovai, azok takarmányozása költséges, ellenőrzése lehetetlen.

Nem is szólva a két szövetkezet gépeinek összevonásáról, hogy abban milyen nagy előny rejlik.

Mindkét szövetkezet kertészkedik. Egy, nagyobb kertészet kialakítása sokkal gazdaságosabb. Értelmes emberek a tiszaőrsi szövetkezeti parasztok, s megértették, miről van szó.

Végül is a tavaszt közösen kezdik. Az előbbi javaslatokat már mind meg is valósították, a kertészet összevonásának kivételével, mert azt csak az ősszel kezdhetik meg. S még ezeken túlmenően is ilyen hasznuk származott az egyesülésből: A Búzakalász gazdásza technikusi oklevéllel a gépesítési brigád vezetője lehetett. A Búzakalász volt elnöke egyetemi diplomával az állattenyésztésre specializálhatta magát.

S ennek meg is van a látszatja. Úgy tervezték, 800 hízottsertést adnak .át az idén, de 250-et máris átadtak a népgazdaságnak. A pártta-gyűlés javaslatára szentesítették is, hogy terven felül meghizlalnak 200 sertést. Ugyancsak 22 ezer csibe felnevelését számították, de kétezret már piacra dobtak, s pillanatnyilag is 11 ezer neveledik náluk. Reményük van arra, hogy a tervezett 9 mázsás búzatermés ellenében 11 mázsát takarítanak be. Üj öntözőtelep kezdi meg üzemelését náluk, s így 19 mázsás kukoricatermésért küzdenek az idén.

Ami pedig az emberek különállási szemléletét illeti. Szó sincs már róla. Igaz, megtörtént az egyesülés után, hogy Falcsik Dezső, a Búzakalász kovácsa leteremtette Hőlaki Bélát, a volt Rákóczi bognárját az italboltban.— Nekem aztán most már olyan kereket csinálj, hogy elbírja a ráfot.

Ebből nagy sértődés lett és kiderült, hogy nem egyedülállóan erre a két emberre vonatkozik csak. Korábban mindkét szövetkezetben azt tartották, ők a különb munkások a másiknál. A csatomatisztításnál bizonyosodott be, hogy mindkét szövetkezetbeliek egyaránt meg tudják fogni a dolog nehezebbik végét.

Hovatovább az lesz a jellemző a tiszaőrsiekre, hogy külön-külön szövetkezetben nem éreznék már jól magukat. 1964-et a megalapozás esztendejének szánják. A még így is kis szövetkezet (az egyesülés után is csak négyezer holdon gazdálkodó kollektíva) gazda- társadalma bizakodó. Csak arra várnak, hogy ténylegesen beköszöntsön most már a jó idő. A munka sok még, de most már együtt, jól szervezetten, könnyebben végezhető.

D. L.

A kártevők és betegségek ellen már a palántanevelő melegágyakban védekezni kell. Ha ezt a munkát szaikszerűtlenül és felelőtlenül végezzük, a kelés hiányos lesz, a kártevők és kórokozók a csírázó magvakat elpusztítják, a kikelő növénykékben kárt okoznak.

A palántaágyak kereteit és ablakait 2ö százalékos formalin (50 liter vízhez 1.25 liter 40 százalékos formalin), vagy 1—1,5 százalékos rézgálic-oldattal (50 liter vízhez 0*5—0.75 kilogramm rézgálie) gondosan le kell mosni. Talajfertőtlenítésre használhatunk: 2.5 százalékos formalinoldatot és cinkoxidot.

Az előbbiből a talaj nedvességtartalmától függően 10—20 litert számolunk egy köbméter melegágyi talajra. A földet átlapátolás közben meglocsoljuk for- malinoldattal, utána 24 óráig letakarjuk ponyvával, vagy vizes zsákokkal. —

— Az önálló jászapáti fűtőházat 1950-ben alapították, akkor még csak hatvan ember dolgozott itt. Igen sokáig egyedül voltam itt mozdonyfelvigyázó, főMajd szétteregetéssel szellőztetjük a talajt, hogy a palánták fejlődésére ártalmas formalin gőzök eltávozzanak. Formalinos fertőtlenítés után magot két hétig, palántát három hétig nem ajánlatos tenni a talajba.

Cinkoxidporból 150 grot számítunk a palántaágy minden négyzetméterére. Ennek egyharmadát a magágyra szórjuk, kétharmad részével pedig a takaróföldet keverjük össze. Cinkoxid helyett használhatunk Fuklasin F-et, 160 grammot, vagy Konverter szürkét 200 grammot négyzetméterenként. Kártevők és kórokozók ellen a talaj felszíni rétegének fertőtlenítésére együttesen használhatunk TMTD Lindán porcsávázószert 60—30 grammot ngyzetméteren- ként.

Bozoi József

Szolnok megyei Növényvédő Állomás

a gazdaságos vontatójármű felhasználási tervet. 102,2 százalékra, a termelékenységi tervet pedig 104,8 százalékra — adta meg a felvilágosítást a fűtőház főEgy ideig csak írtam az adatokat, számokat a szokásos tudósításhoz.

írtam, hogy 1960-ban alakult a termelőszövetkezet biztosítási és önsegélyező csoportja és 1962-ben megerősítették működésüket. Az első évben már 37 tsz- nek 11 ezer tagja volt az önsegélyező csoportban. — Már ekkor 130 esetben utaltak ki összesén 46 ezer forint segélyt. Pénzük, a 180 ezer forint nagyrészét üdültetésre fordították. Egy évvel később már 60 tsz- ből toboroztak tagokat, s a forintjuk akkor már megközelítette a félmilliót. Tavaly pedig több mint egymillió forintból gazdálkodtak.

Már 1961-ben negyvenhetén jártak külföldön, százan Budapesten, ötszáz- negyvennégyen pedig az ország legszebb tájáit járták be.

És itt letettem a tollat.

szeresen vezetik, havonta értékeljük a munkát.

Ezután Sóti Kálmán megmutatta a fűtőházat. A pihenőszoba, a fürdők ragyogtak a tisztaságtól. TaNem, erről nem lehet ilyen szokványosán szólni.

Pedig dr. Juhász Károly, a csoport elnöke még sok ilyen számot Ismertet' a küldöttértekezlettel. Én viszont már ott járok a debreceni tsz üdülőben. Látom annak a száznyolcvan tsz- tagnak a meghatódottsá- gát, akik a megye szövetkezeteiből a közeljövőben ismét ott fognak pihenni... Egyikük nem tud eltelni a gondolattal, másikuk félszeg, nem hisz még saját szemének sem.

Ott vagyok az autóbu-, szón, amelyen a pusztamonostori Búzakalász, a nagy- révi Béke és Barátság és a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz tagjai járják az ország legszebb tájait. Érdeklődő éltesebbek és kíváncsi fiatalok vannak együtt. Félek, tapintatlanul zavarnám örömüket, ha megkérdezném, ki volt már közülük ilyen kiránduláson, ki volt már tőlük a megye, vagy akár a község határain túl? *

Mentek eddig, mennek ezután is. Idén már jóval egymillió fölé emelkedik az összes költő pénzük. Négy- százhatvanan üdülnek, harmincán külföldre mehetnek ebből. És háromezren ismét több napos országjárásra indulhatnak.

Erről ismét eszembe jut, milyen érdekes bizonyító és vonzó adatokat lehetett volna felsorolni. Hányán járhattak az önsegélyező csoport segítségével az országban olyan emberek, akik eddig nem is gondoltak üdülésre, kirándulásra. Nem ismerték a gyógy- üdülést, még kevésbé a külföldi utazást...

Hányán lehetnek úgy, mint Szabados András, a tószegi Dózsa Tsz tagja, aki hat éven át csak gumicsizmában járt, mert fájt a lába. Amikor hazajött a Miskolc-tapolcai gyógyüdülőből box-csizmában állt Győrik Károly elé. aki rábeszélte őt az üdülésre:

— Nézze meg főkönyvelő elvtárs, rendbehozták a lábamat.

De ez az én statisztikám csak eddig lett volna érdekes. A szövetkezeti tagok üdülése, ország- és külföldjárása már megszokott szenzáció.

— borsi —

Műkedvelő

együtteseink

seregszemléje

Az idén az ország három vidéki városában rendezik meg a 79 felsőoktatási intézmény — egyetem főiskola, stb. — műkedvelő együtteseinek seregszemléjét. Egerben a felszabadulás évfordulóján már megkezdődött. Szegeden május 2-án kezdődik a háromnapos eseménysorozat. Keszthelyen pedig a Helikonünnepségek programjában május 14 és 17 között tartják a bemutatókat. A seregszemlék befejező napján a legjobban szerepelt együttesek és szólisták díszelőadása szerepel a programban.

Az egri. a szegedi és a keszthelyi bemutatókon azok az együttesek és szólisták vesznek részt, amelyek és akik a városi, a kerületi, illetve a járási seregszemléken kiérdemelték az aranyfokozatot, ezenkívül legalább három alkalommal szerepeltek szűketb hazájuk — a község, a város, az iskola — különböző rendezvényein. A vetélkedőkön legjobban szereplő műkedvelők arany, ezüst és bronz plakettet, Illetve emléklapot kapnak.

Éjjel is etetik a malacokat

Hoxel három kilogrammal több ax átlagsúlyuk

A kunhegyes! Vörös Október Tsz főállattenyésztője, Ökrös Pál a múlt év végén érdéltes kísérletbe fogott. A 94 anyakoca közül 10 friss fialásút malacaival együtt elkülönített. A 10 anyakocával 87 malac volt. Ezeket a malacokat a napi ötszöri etetés mellett háromszor éjjel is etették. A nyocvanhétből nyolcvannégy nőtt fel a leválasztásig. Az így nevelt egyedek súlya minden eddigit felülmúlt. Átlag 16.83 kilogrammos volt egy-egy malac.

Azokat a malacokat, amelyek „csak” a rendes napi Ötszöri étkezéssel nőttek

fel 14.42 kilogrammos átlagsúllyal választották le. A megkülönböztetett táplálásban részesítettek így átlag közel két és fél—2.41 — kilónyi „előnyt” szereztek a többiekkel szemben.

A kísérlet kedvező tapasztalatai alapján ebben az évben is neveltek éjszakai etetéssel. A március elején leválasztott 350 kismalac átlagsúlya már az előzőnél is jobb volt. Egy-egy közülük átlag 17.24 kilogrammosra nőtt meg. Jelenleg 750 malac van a sertéstenyészetben s ezeknek felét ismét a bevált módon — éjszaka is etetik.

Veszteglő

mozdonyok

indulásra

rárnak

nők, mindenes — kezdte meg a beszélgetést Sóti Kálmán, kiváló dolgozó, aztán így folytatta.

— Ma már mi végezzük a kismozdonyok időszakos javítását és karbantartását. Jelenleg százhuszonhat munkás keresi nálunk a kenyerét.

A falon két miniszteri dicséretet bizonyító oklevél függ. Ez persze sokat mond a múltról, hiszen még 1960- ban kapták. A mostani termelési eredményeikkel is büszkék lehetnek. Sőt abban reménykednek, hogy elnyerik az élüzem címet.

— Minden okunk megvan erre, hiszen az élüzem szintet túlteljesítettük: A széntervet 107,1 százalékra,

nőké. — De van ennél nehezebb feladat is, igen kacifántos neve van: személyzet hibás szolgálat képtelenség. Nos ez magyarul annyit jelent, hogyha a vonalon a személyzet hibájából csupán egy esetben is ott marad a szerelvény, akkor kizárnak bennünket a versenyből. Szerencsére nálunk ilyen nem fordult elő. Tudja, megpróbáltunk az idén még merészebbek lenni. Felajánlást tettünk a szocialista munkahely cím elnyerésére.

— Ezek szerint a szocialista brigád-mozgalom erőssége a fűtőháznak?

— Igen. Tizenhat brigádban közel száz dolgozónk versenyez A naplókat rendMegfiatalodik a jászszentandrási Haladás

A jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet korábban a legyengült közös gazdaságok sorába tartozott. Most néhány éve a fejlődés, a megerősödés útját járja. Az Idén már elég jó hangulatú zárszámadást tartottak, s ez nemcsak a jövedelemnövekedésem látszik meg, hanem azon a kedven is, ahogyan a községből korábban elszármazott fiatalok most visszaszivárognak.

A szövetkezet két legutóbbi közgyűlésén legalább harminc fiatalembert és lányt vettek fel. Nemrégen újabb kilenc jelentkező járt a szövetkezetnél. Belőlük nyolcán érettségizettek, ami nem is olyan meglepő náluk, hiszen Juhász Katalin már eddig is érettségi bizonyítvánnyal dolgozott igen szorgalmasan a szövetkezetben.

Ián az öltöző zsúfolt, egy- egy szekrénynek két tulajdonosa is van. A vízvizsgáló szobában Barta Lajos- né munkájával ismerkedtünk meg. Minden mozdony kazánjából menetközben vizet vesznek. Ö meg ellenőrzi, hogy elcsurgat- ják-e az iszapot, megállapítja, melyik gépet rendeljék be mosásra. Tulajdonképpen a kazánkövesedés- től óvja meg a mozdonyokat, mert abból bizony baj lehet.

Innen a lakatosműhelybe tértünk be. Egy személykocsi tengelyek nélkül Murines György 1951 óta dolgozik itt. A sok változásról beszélt ő is.

— Mikor idejöttem, kis aprócska műhelyünk volt. A mostani már meleg, kellemes. A felszerelés is jó. Nemrég kaptunk új észt .•> gát, fúrógépet, szerszámokat. A munka nem könnyű, piszkos, dehát megszoktuk;

Otthagytuk Füttyös, Ádám László, Nagy István birodalmát, s mentünk tovább a szerelőcsarnokba. Az aknákban csillogott az olaj, odakint mozdonyokból szállt fölfele a gőz, a füst. Az egyiknél Kókai Lajossal rázhattam kezet. Ö a szolnoki járműjavítóban tanulta meg a lakatos szakmát, aztán a jászapáti fűtőházhoz került.

— Van itt nem is egy olyan mozdonyvezető, aki a lakatosok közül került a gépre. A műhely adja az utánpótlást — mondta Sóti elvtárs.

„ECV KIS FÜTŐHÁZ..."