Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 100. szám. Ara 50 fillér 1964- április 30., csütörtök. Szó sincsen csodáról Nemrégiben odahaza jár­tam szülőfalumban. Érdek­lődtem, hogy haladnak a munkálatokkal. — Hát, nem úgy van már ez, mint régen — mondták az emberek. — Nem annyira mi munkál­kodunk most, mint inkább a gépek. Legalábbis azok­tól függ minden. Azért jutott éppen most eszembe a falumbeli pa­rasztemberek válasza, mert olvasom a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályának heti jelentéseit. Olvastam a múlt héten xs. és akkor a következő ada­tot találtam benne. — A múlt hét keddjéig 46 000 hold kukoricát vetettek el a megyében. Lényegében egy hét alatt. A mostani kedden 99 000 hold kuko­rica elvetését jelentették. Ha meggondoljuk, hogy a múlt héten a hétvégi két esős nap miatt csupán négy napot dolgozhattak a gé­pek, és az emberek, közel 15 000 holdas a napi telje­sítmény. Visszaemlékezhetünk, mennyit aggódtak a falusi emberek, az agrárszakve­zetők, a mezőgazdaságban- dolgozók a kései kitava­szodás miett. Azt hittük, és attól féltünk, a meg­késett kikelet okozta le­maradást nem tudjuk utol­érni. Ám mi történt? Még tavaly ugyanebben az idő­ben a kukorica felét sem vetették el a megyében, s most ugyanez a munká­lat befejezéséhez közeledik. Jelentve, hogy ezzel véget is érnek a tavaszi veté-. 6ek. Lapozzuk csak vissza a naptárt. Kiderül, a több százezer holdas tavaszi vet- nivaló munkáihoz március végén kezdhettek a terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok. És nem sokkal több mint egy hónap alatt till leszünk a vetések gond­ján. Meglepő? Már tavaly ősszel hihetetlennek tűnt a búzavetések időszakában, hogy olyan gyorsan elké­szültünk vele. Ugyancsak tfevaly ősszel sikerült a megyében először minden talpalatnyi földet felszán­tani. Az az igazság, át kell alakítani szemléletünket. A mezőgazdasági munkálato­kat tekintve, valami be­számítandó. S nem is egy valami. Legalább kettő igen fontos a sok egyéb tényező közül is. Ez a kettő pedig: a me­zőgazdaság gépesítése, és a termelőszövetkezetek ön­álló gépparkja. Igen. arról van szó, hogy nem is olyan távoli időben még (tíz éve lehet?) beszéltünk róla, de akkor még ígéretként hang­zott ez. — Sokan hitték is, nem is, hogy majd a nagy­üzemi mezőgazdaságban gé­pesítjük a legnehezebb munkafogásokat. És több­nyire valóság mára. Rövid idő alatt. Hiszen még hat évvel ezelőtt is, a mező- gazdaság kollektivizálása előtt ilyenkor tavasztájt a Szolnok megyei határban mit láttunk? Lovak von­szolták a vetőgépeket, eke után vetették a kukoricát, mélyszántás helyett csak karistolgattók a földeket. Innen indultunk. Mert ezt nem szabad el­felejtenünk. Sokan ugyanis azt mondogatják, milyen nagyra vagyunk a magyar mezőgazdasággal, holott a fejlett mezőgazdasági kul­túrájú nyugati államokban (Amerika, Dánia, Kanada, Nyugat-Németország, Fran­ciaország és így tovább) sokkal előttünk járnak. Magasabb a gépesítettség foka ott, termelékenyebb a munka. Tessék csak vár­ni. Hány éve vannak ilyen állapotok például Ameri­kában? (Arról nem is szól­va, hogy miért éppen a nagy és gazdag Amerika lehet csak összehasonlítási alap Magyarországgal. És miért nem egy hasonló nagyságú, népességű, struk­túrájú állam, mint a mi hazánk? Mondjuk Spanyol- ország. De ezen most tegyük túl magunkat, és fogadjuk el éppen Amerikát ha­sonlító alapként.) Legalább fél évszázada. Mégis csak nagy különbség, ötven év, és öt év. Mert mi valójá­ban öt éve kezdtük el. És bizonyosak lehetünk benne, ha így haladunk, újabb öt év múltán.már jobban ki- bírja az összehasonlítást a magyar és az amerikai me­zőgazdaság. Legalábbis sok - tekintetben. Hiszen máris ott tartunk, hogy a leg- gyötrelmesebb paraszti munkát, az aratást itt Szol­nok megyében például kis híján 100 százalékra gépe­sítettük. És így következik a többi munkálatok foko­zatos gépesítése is. De ez csak egyik ma­gyarázata az idei tavaszi munkasikernek. A másik: Mindössze három évvel ez­előtt kísérletként Túrkevén és Székesfehérváron átad­ták a gépállomások gép­parkját a termelőszövetke­zeteknek. Kiderült — hasz­nosan. És a folyamat azóta tart, állandósul, a mostani télen meggyorsult. Pillanat­nyilag Szolnok megyében a volt tizenhat gépállomás helyett tizenkettő létezik. Azok is erősen megcsap­pant gépparkkal, hiszen csak az idén harminckét termelőszövetkezet önálló­sította magát, vásárolta meg az állami tulajdont képező gépeket. Mennyi ellenzője akadt pedig a próbálkozásnak. És •nem lett igaz'uk. Mert ab­ban a pillanatban, hogy a szövetkezetek átvették a gépeket, tulajdonosaivá let­tek. leegyszerűsödött az ügyvitel, ők — ha úgy tet­szik — a parancsoló: a gépeknek. S ha úgy lát­ják, hogy ma indulhatnak, nem keresgélik a gépállo­mási brigádvezetőt, hanem utasítják traktorosaikat. A gépek parancsnoklása is ab­ba a kézbe került, amely a termelést vezeti. Ezek után — és termé­szetesen sok egyebet figye­lembe véve még — nincs mit csodálkozni azon, hogy jobban mennek a dolgok a mezőgazdáságban évről évre. A hajdani, hónapokig elhúzódó vetések ideje most hetekre szűkült. Ter­mészetes. hogy közrejátszik: « szövetkezeti gazdák egy­re inkább megtalálják szá­mításaikat a közösben, és felismerve tényleges érde­keiket, egyre jobban igye­keznek. — És az is döntő: igen sok parasztember ké­pezte magát az évek során, többek között traktorveze­tői jogosítványt szerzett, így lehető, hogy a meg­gyarapodott gépállományt jobban kihasználják. És összefoglalóul, Íme, így születik a tavaszi munka- siker, így szilárdulnak, erősödnek a mezőgazdaság­ban a szocialista nagyüze­mek. B L. Elnyerték az élüzem címet Tegnap délután 4 órakor élüzemavató ünnepséget tartott Törökszentmiklóson a Szolnok megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat. Kiemelkedő eredményeik közé tartozik a takarmány­keverék gyártás 119,2 szá­zalékos túlteljesítése. A Kettős megtiszteltetés ér­te a Szolnok megyei Álla­mi Erdőgazdaságot. Tava­lyi munkájuk után elnyer­ték az élüzem címet, s hoz­zá még a Szolnok megyei pártbizottság, tanács és az SZMT vándorzászlaját. — Ilyen pedig tíz év óta nem fordult elő a gazdaság tör­ténetében. A Nemzeti Szállóban tartóit ünnepséget Ter- mann István főmérnök nyi­totta meg, Marton Tibor igazgató méltatta az üzem igyekezetét. Az ünnepi be­szédek után kitüntetéseket adtak át. Az országos erdé­szeti főigazgató Marton termelőszövetkezetek ré­szére készített sertés- és barómfitápök termelésében 121,6 százalékot, az egy főre eső termelési érték tervteljesitésében 103,9 szá­zalékot értek el. A vállalat két dolgozója kapott az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitünte­tést, tizenkilencen Kiváló Tibor igazgatónak, Ter- mann István főmérnöknek, Tüttő István, Gólya János és Pál János erdészeknek az ..Erdészet Kiváló Dol­gozója” kitüntetést adomá­nyozta. A gazdaság százkilencven dolgozója részesült „Kiváló Dolgozó” jelvény, „Kiváló Dolgozó” oklevél, vagy pénzjutalomban. Közöttük 78 000 forintot osztottak ki jutalomként. A legnagyobb öröm a Csesznok András vezette Gagarin-brigádot ér­te, ők a tiszafüredi erdé­szetben másodszor nyerték el a szocialista munka bri­gádja címet. Dolgozó jevényt, huszonha­ton pedig Kiváló Dolgozó oklevelet. Két szocialista brigád kapta meg az őket megillető zászlót, jelvényt és oklevelet A vállalat 93 000 forintot osztott ki jutalomként, 30 000 forintot pedig kiváló dolgozók részére zottság helyiségében meg­rendezett ünnepségre, ame­lyen a vendégek között két szovjet tisztet is köszönt­hettek. Nádas József elvtárs, az ünnepség szónoka, a járási pártbizottság titkára is­mertette, hogyan fejlődtek az utóbbi esztendőben a járás kfezös gazdaságai, mi­ként nőtt tiszta vagyonuk, a gazdáik' jövedelme, a ter­meléshez szükséges gépek, eszközök, stb. Részleteseb­ben foglalkozott a kiválóan gazdálkodó Béke Tsz ered­ményeivel. Elismerését fe­jezte ki a tsz vezetőinek, szorgos gazdáinak, s továb­bi sikereket kívánva adta át a megye legjobb terme­lőszövetkezetét megillető vándorzászlót és elismerő oklevelet, amellyel az * MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács és az SZMT jutalmazta a közös gazdaságot 1963. évi ered­ményeiért. A járási ván­dorzászlót egy éve őrzik a Béke Tsz-ben, s most új­ból elnyerték. Az egyik szovjet vendég is gratulált a kiváló eredményekhez és kitüntetésekhez. MA: Budapesti ház­tetőkön Nyikolajev látogatása a kelenföldi teztilgyárban Szolnoki kulturális hetek Siker Egy és más Sikeres esztendő a vendéglátóiparban Élüzem és zászlóavatás az erdőgazdaságban Tegnap tartották a Szol­nok és Vidéke Vendéglátó­ipari Vállalat termelési ta­nácskozását. Mit tükröznek az elmúlt esztendő ered­ményei? Erre a kérdésre Válaszolt Barta László, a vállalat igazgatója; — Áruforgalmi tervünket összességében 104.4 száza­lékra teljesítettük. Azonban szólni kell a hibákról is. Javítanunk kell — elsősor­ban a kisvendéglőkben — a felszolgálás, a tálalás minőségén, ételek tekinteté­ben nagyobb választékot kell biztosítani vendégeink­nek. Ennek ellenére a több­letbevételből 7 napi mun­kabérnek megfelelő össze­get tudtunk nyereségrésze­sedés címén kifizetni dol­gozóinknak. • Igyekeztünk korszerűsíteni üzlethálóza­tunkat (lásd Múzeum Étte­rem és Árkád-eszpresszó), nemcsak Szolnokon, hanem ; a megye többi városaiban. Mezőtúron, Jászberényben, Törökszentmiklóson is. — Bővítettük, korszerűsítettük sok helyen üzemeink, üz­leteink berendezését. A palotásiak ünnepe A dolgos hétköznapok egyike volt ez a nap is, de mégis más. S ezt nemcsak az irodaépületen lenge­dező1 zászlók jelezték, ha­nem az a szavak nélkül is érthető, érezhető ünnepi hangulat, amely úrrá lett a Palotási Állami Gazdaság vezetőin, dolgozóin. Voltak, i akik ünneplőbe öltöztek, mások munkaruhába — a lányok pirospettyes kendő­ben, ahogy a földeken dol­goznak — gyülekeztek a bensőséges ünnepségre, ahol Kátai Mária, a MEDOSZ megyei titkára méltatta e nap, és a közeledő május 1 jelentőségét. Többek között arról szólt, hogy sok esztendő nehéz, fáradságos munkába érlelte meg a gazdaság tavalyi eredményeit. Azt, hogy tel-, jes termelési tervét 184.4 százalékra teljesítette a gaz­daság, az egy dolgozóra ju­tó termelési értéktervet pedig 222.1 százalékra. Rizs­ből 496 holdon a tervezett 11 mázsa helyett 13.30 má­zsát termeltek holdanként. Lucemalisztből pedig a ter­vezettnél csaknem 15 va­gonnal többet, 255 vagon­nal teljesítettek. A lucer­naüzem dolgozói szép ered- rpényükkel a termelési ver­senyben országos elsők let­tek- Nyereséget hozott a halászat, a juhászat, a bor­jú- és baromfinevelés Is. A tervezett 22 vagon he­lyett 29.12 vagon baromfit adtak a népgazdaságnak. Megérdemelten kapták meg a palotásiak 1963. évi eredményeikért a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vándor- zászlaját, elismerő okleve­lét, amelyet Kátai elvtárs­nő adott át. Garal Lajos igazgató a gazdaság dolgo­zói nevében mondott kö­szönetét, s megígérte: újabb sikerek, nagyobb eredmé­nyek elérésén fáradoznak továbbra is. i Két vándorzászlót és oklevelet n wertek A zagyvarékasi Péké Tsz eredményeiről, a szövetke- ! zeti tagok szorgalmáról már ! nem egyszer hírt adtunk. • Tegnap a kedvező időt ki- í használva, mintegy három­százötven-négyszázan egyel­ték a mákot. Voltak, akik a szokásosnál korábban hagyták abba a munkát, s ünneplőbe öltözve gyüle­keztek a községi pártti­Új vonatpárok, rövidített menetidők Tóth János, a Debreceni Vasútigazgatóság vezetője szerdán sajtótájékoztatót tartott a vasútigazgatóság idei feladatairól, továbbá az új menetrend- fontosabb kérdéseiről. Mint mondot­ta, a Debreceni Vasútigaz­gatóság területén 1964-ben mintegy 40—45 millió utast kell elszállítani, ami a múlt esztendőhöz viszonyítva 2—3 százalékos emelkedést jelent. Növekedett a szál­lítási terv is. — Légi óbb törekvésünk — mondotta a személy- és áruszállítás meggyorsításá­ra. a menetrendszerű- és balesetmentes közlekedésre, a személyszállító vonatok zsúfoltságának csökkentésé­re irányul. A MÁV új menetrendje május 31-én lép életbe. A Debreceni Vasútigazgatóság vonalain közJékedő nemzet­közi gyorsvonatok mennyi­ségében nem történt jelen­tős változás, azonban az adott lehetőségek szerint megrövidítettük a vonatok átfutási idejét. A menet­tartamok rövidítését a Die­sel-vontatás részleges be­vezetése, és a tartózkodási idők csökkentése tette le­hetővé. Az új menetrend­ben a Budapest Keleti pá­lyaudvar—Záhony között közlekedő 2502-es, és a 2507-es számú moszkvai nemzetközi gyorsvonatokat nagyteljesítményű Diesel­motorok vontatják 90—100 kilométeres sebességgel. Ez az intézkedés a Debreceni Vasútigazgatóság területén a Szolnok—Záhony közötti 235 kilométeres távolságon mintegy 40 perc menetidő csökkentést hozott az em­lített nemzetközi gyorsok­nál. Új vonatpár közlekedik, június 15-től szeptember 23-ig a Budapest—tihar­keresztesi vonalon. Az. új gyorsvonattal közvetlen kocsijáratok közlekednek Prágába, Konstancába és Várnába. Az új vonatpár kedvező menetrendje így ki­elégíti a turisták kívánsá­gát, hogy Magyarországon a nappali órákban utaz­hatnak át. Említésre méltó az átmenő nemzetközi tu­rista-forgalom emelkedése is. Annak érdekében, hogy az utasok hazánk fővárosát megtekinthessék, a Sturovó- Biharkeresztes vonalon köz­lekedő nemzetközi turista vonatok egy része észak­ról délre haladva, egy na­pot Budapesten tölt, hogy utasai megismerhessék fő­városunk nevezetességeit. Ami a belföldi forgal­mat illeti, a főváros, és nagyobb vidéki városok város közti forgalmának meggyorsítása érdekében tett intézkedések változá­sokat hoznak a Budapest Nyugati pályaudvar-Szol-' nok-Detrecen-Nyíregyháza- Záhony közötti szakaszon. Az 1704-es számú Hajdú-ex- pressz Nyíregyházáig gyors­vonatként közlekedik. A Szabolcs-expressz úgyszin­tén. A Záhony átmenet-ren­deltetésű gyors továbbítást igénylő áruk, valamint a Debrecen-Nyíregyháza-Má- tészalka térségébe rendelt gyors továbbítást igénylő küldemények futásának meggyorsítására Budapest- Ferencváros—Záhony va­lamint Szolnok—Záhony kö­zött Diesel-vontatással a mai követelményeknek megfelelő gyors tehervona- tot helyeznek forgalomba az új menetrend életbe­léptetésével. E vonatok me­netideje Buda pest-Ferenc­város—Záhony között mind­össze tíz óra, Szolnok— Záhony között pedig 7,5 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents