Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

1984. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lélek mérnöke Ezúttal nem arra a bizo­nyos klasszikus meghatá­rozásra gondolok. Nem az íróról van itt szó, hanem olyan emberről, aki vizs­gálati módszereivel tudo­mányos alapon egy mér­nök pontosságával igyek­szik felderíteni az emberi lélek problémáit. Fábián Zoltán a lélektan tanára. Ifjú tanítójelöltek­nek adja át tudását. Az a törekvése, hogy az iskolába kikerülő tanítók ne csak ta­nítani tudjanak: legyenek képesek megismerni a bo­nyolult gyermeklelkeket, s hatni tudjanak erre a bo­nyolult, érzékeny műszerre. Külseje körülbelül olyan mint egy most végzett egyetemistáé. A szerénysé­ge Viszont lényegesen na­gyobb. Ahogy illik. Megkér­dezem tőle, hogyan kezd­te? Erre egy Ids történettel felel: — Tegnapelőtt tartottam óvónői értekezletet. Az egyik tanácsot kért? Mit csináljon, mert tizenhárom éves kamasz fia bújja az 6 lélektani könyveit, kriti­zál és néha még ahhoz is tanácsot ad, hogyan kellene őt nevelni. Megnyugtattam az óvónénit: Annakidején én is így kezdtem. Persze aztán komolyra fordítottam a szót, úgy kell élni a szü­lőnek, hogy a lélektant ta­nulmányozó fiú ne lásson ellentétet a könyv és az élet között; — Szóval már régen el­határoztam; Aztán jelent­keztem pedagógiára az egyetemen, felvettek újság­író szakra.- De átvereked­tem magam: Elvezet figyelni, hogy amikor a saját életéről a hivatására kerül a sor, hogy felélénkül. Ez a téma az ő „legtémább témája”, aho­gyan Szerb Antal mondot­ta valamikori — A lélektan tudomá­nyának egy időben hatá­rozottan rossz volt az ázsiója. A burzsoó társada­lom körülményei között vissza lehet élni vele, szem­fényvesztők azt bizonyítják be, amit éppen várnak tő­lük: Valami rosszízű misz­ticizmussal övezték a pszi­chológiát: Nem volt jobb a helyzet az ötvenes évek­ben, amikor teljesen bioló- gista szemléletnek rendel­ték alá. Kétségtelenül a biológia az alap, de az em­beri lélektan ennél lényege­sen több. Hozzásegít, hogy megismerjük magunkat és másokat is,- Meg ahhoz, hogy az embert ne tárgy­ként kezeljük; Olyan lendülettel magya­ráz, hogy lehetetlen nem figyelni. Hallatlanul szug- gesztíven beszél, és emel­lett nagyon világosan, ért­hetően. Meg is jegyzem ezt. Mosolyog és azt mondja: a lélektan nem olyan bonyo­lult, rettenetesen titokzatos dolog. Sok előadást tart és azt vette észre, az egysze­rű emberek is megértik amit mond. Gyanútlanul kérdem tu­dományos munkássága fe­lől. Neki kezd a felsorolás­nak, de én rövidesen fel­adom: leteszem a jegyzet­blokkot, mert különben az egész cikk felsorolás len­ne. így csak a leglényege­sebbeket: „A tanító munká­ja” című lapban a lélekta­ni rovat vezetője, a Felső- oktatási Kollégiumi Tanács, a KISZ megye bizottság tagja és még van vagy hat más funkciója, nem beszél­ve az ismeretterjesztő elő­adásokról; Hamingway özvegye be­jelentette, hogy férje írás­beli hagyatékát, amely kéz­iratokat, leveleket, jegyze­teket és memoárokat tar­talmaz átadja a John; F. Kennedyről elnevezett — Mindegyiknek hasznát veszem az oktató és a ku­tató munkámban, szeretem csinálni így tartom" a kon­taktust az emberekkel. — Es a magánélet? — Fiatal házas vagyok, a felségem pedagógiai — magyarszakos — hallgató, egyébként volt tanítvá­nyom... Sok mindenről beszélget­tünk még. Engem különö­sen egy gondolat kapott meg. — Az én tudományágam nagyon fontos a mi éle­tünkben. A lélektan v segít­ségével oldható meg az em­berben a jónak az értékes­nek az észrevevése. Ebben már ma túlhaladhatjuk és túl is kell haladnunk a Nyugatot. Igen. Kihozni a jót, az értékeset az embe­rekből. Ez a mi dolgunk, nemcsak lélektanosoké, min­den felelős emberé. S az ember természetét, belső lé­nyegét ezért kell megismer­nünk. Erre tettem fel az életemet; — bt — washingtoni Memorial Lib- ray könyvtárnak. Jacqueli­ne Kennedy kijelentette, hogy „semmi sem okozott volna olyan örömet férjé­nek, mint Hamingwey írá­sainak ilyen értékes gyűj­teménye”; Az alumínium és a közlekedés A Német Szövetségi I Köztársaságban sikeresen í alkalmazzák a gyalogos át­kelőhelyek és az úttestek elválasztó sóvjainak jelzé­sére azt az , új módszert, amelynek lényege, hogy az aszfaltba mind a napfényt, mind a mesterséges fényt jól visszaverő apró alumí­nium-szemcséket olvaszta­nak. Az „alumímumkristá- lyos” aszfalt sokkal jobb és gazdaságosabb a festés- ! nél, a színes aszfaltnál a fémgomboknál és az egyéb jelzéseknél. Négyszáz roiHió rádióvevő, 130 millió televízió készülék vaa a viágon A UNESCO-nak a tájé­koztatásról kiadott adatai szerint a világon naponta 390 millió újság kerül az olvasók kezébe, 400 millió családnak van rádiója és 130 milliónak televíziója. A statisztikából az is ki­derül, hogy amíg a napi­lapok együttes példány­száma az utóbbi tíz évben csak 20 százalékkal emel­kedett, addig a rádiókészü­lékek száma 60 százalékkal nőtt, a mozik száma meg­duplázódott, a televíziós vevőké pedig meghárom­szorozódott. A televízió en- j nek ellenére világviszony­latban nem tudta elnyomni a filmszínházat. A mozik hetenkénti látogatóinak száma az emberiség egy- nyolcadát teszi ki. A film­színházaknak a Szovjet­unióban van a legnagyobb közönségük. (MTI) A Hortobágy-Berettyó főcsatorna jobboldali töltéserősítésére felvonult Túr Vevőre a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Mácsai-brigádja. HAMINGWAY HAGYATÉKA toros-gépészeit fogják vé­gezni és a termelés bizton­sága főként a jól képzett szakmunkás-gárdán és a í ermelőeszközök karbantar­tását, javítását ellátó mű­szaki személyzetem nyug­szik majd. Ahhoz, hogy a gépek igazán segítőivé vál­janak a mezőgazdasági ter­melésnek, szakmailag jól felkészült, előrelátó veze­tőkre és jól képzett trakto­ros és szakmunkás-gárdára van szükség. Rövid idő alatt a termelőszövetkezeti traktorosképzést társadalmi üggyé, mozgalommá kell tennünk. Az a célkitűzés, hogy valamennyi 30—45 év alatti termelőszövetkezeti tag rövid idő alatt megta­nuljon bánni a traktorok­kal és a legfontosabb gé­pekkel. Olyan közhangulat kialakítása szükséges, hogy a gépekhez való hozzáértés, azokkal való bánni tudás megbecsülést jelentsen a termelőszövetkezeti tagok­nak. Azelőtt a faluban csak azt tekintették igazi paraszt- embernek, aki értett a ló­hoz. Szinte szégyenszámba ment, ha valaki nem értett a lovak ápolásához, gondo­zásához, befogásához. Most, amikor a gépek vették át a lovak szerepét, rövid idő alatt el kell érni, hogy szinte szégyennek számít­son az, ha a fiatalabb ter­melőszövetkezeti tagok nem értenek legjobb segítőtár­suknak, az embert, a nehéz fizikai munkától mentesítő gépeknek a kezeléséhez és karbantartásához. A gépek üzemeltetése nemcsak előnyt jelent a ter­melőszövetkezetek számára, hanem komoly felelősséget, gondot is. Ügy. ahogy a lo­vakat napról napra etették, itatták, ápolták, fedél alá vitték, úgy a gép is meg­kívánja mindezt! Annál is inkább, mivel egy-egy trak­tor ára többszöröse egy-egy pár lófogatnak! A gépeket is el kell látni naponta üzem- és kenőanyaggal, biz­tosítani kell a rendszeres karbantartásukat és az idő­járásra, fagyra érzékeny gépeket fedél alá is: kell he­lyezni. S zükséges néhány szó arról is, hogy mi­lyennek képzeljük el az át­szervezés után a gépjavító állomásokat Először egy félreértést kell eloszlatni. Többhelyen hallani, hogy a gépállomások megszűnnek. Erről szó sines. A gépállo­mások nem szűnnek meg, hanem átalakulnak gépja­vító állomásokká és a már említett okból megiartják a mezőgazdasági gépiiknek ki­sebb hányadát is. Ez azt je­lenti, hogy a jelenlegi gép­állomások műszaki törzs- gárdájára továbbra is fel­tétlenül szükség lesz a gép­javító állomásokon, ideért­ve azokat a tapasztalt trak­torosokat is, akiknek kedve és hajlama van megszerez­ni a szerelő szakmunkás képesítést. Nagy hiba len­ne hát, ha a jelenlegi át­meneti állapot ezeket a dol­gozókat bizonytalanná ten­né és ők — teljesen feles­legesen — elhelyezkedési gondot csinálnának maguk­nak. A gépek folyamatos át- adásával egyidejűleg min­den rendelkezésre álló esz­közzel folytatjuk a gépállo­másoknak korszerű és szak­szerű javítás követelmé­nyeit kielégítő gépjavító bázissá való fejlesztését. A termelőszövetkezeteket ki­szolgáló 42 000 darab trak­tor és tötb tízezer munka­gép éves javítási költsége ma már évente másfél mil­liárd forintot tesz ki. A javításhoz szükséges mun­kaórák száma pedig meg­haladja a 35 millió munka­órát, ami mintegy 15—16 ezer fő egyéni munkaide­jének felel meg. A gépál­lomásokon, gépjavító állo­másokon a meglevő gép­színekből jelentős műhely- tér bővítést hajtunk végre. Gyors ütemben fejlesztjük ■ szerszámgépállomány ua­kat. Jelentős számban ké­pezünk ki ipari tanulókat és a gyakorlott traktorosok­ból szerelőket. Kialakítjuk a fejlettebb javítási techno­lógiákat és korszerű javí­tási módszereket. A ter­melőszövetkezetek részére megszervezzük a rendszeres műszaki szaktanácsadást, amely magában foglalja a gépbeszerzéssel, üzemelte­téssel, karbantartással, ja­vítással, géptárolással, bal­eset- és tűzvédelmi előírá­sokkal kapcsolatos tenni­valókat. A gépállomások új fel­adatai semmivel sem ki­sebbek, mint az a munka, amit a gépi munka szol­gáltatással másfél évtize­den át végeztek. A termés- eredmények állandó növe­lése továbbra is jelentős mértékben az ő munkájuk­tól függ. A termelőszövet­kezetek előtt álló feladatok csak a gépállomások (ké­sőbbiekben gépjavító állo­mások) és a termelőszövet­kezetek jó együttműködé­sével, kapcsolatuk állandó erősítésével oldhatók meg eredményesen; Mészáros István, F. M. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság mb. vezetője Ezer kádár meg egy fél A MOCSÁRI tölgy még nyirkos egyformára fűré­szelt darabjai árasztották azt a különös illatot, ami az öreg kádár szerint pos- hadt iszapszagra emlékez­tet. Ez a fa csak dézsának való. Meg káposztáshordó­nak is elüti, de boroshor­dónak már a világért sem. Annak feltétlenül első osz­tályú tölgy, eper, vagy akácfa kell. — Kényes jó­szág a bor — mondta és megpödörte hegyes hófehér bajuszát Borsodi János bá­csi. Műhely — ami tulajdon­képpen előszobaféle is egy­ben, mert onnan lehet a konyhába jutni, ahonnan az öreg jöttünkre előlépett — ragyog a mesterségéért élő ember keze nyomától. A mocsári tölgy lapok szorosan egymás mellett és hajszálpontosan egymás­ra rakva várják a polcon sorakozó különféle nagysá­gú és alakú gyaluk hántó simogatását. AZ AJTÓ mellett a nagy kovács üllő éles kontraszt­ja a gyalupadnak. Odébb tekercsbe hajtott acélsza­lag. Ebből lesz a fára vas­karika, mert kétféle mes­terségben legyen járatos a kádár. Fával és vassal egy­formán jól bánjon az, aki arra adta fejét. És János bácsi ilyen. Bir­kózó karja és zenész ujjai vannak. Amikor az üllőn szikrázó vasra csap, pöröly­ként zuhan a kalapács, de ha négy évtized gyakorla­tától kifinomult keze rá­kap a szekerce jólismert nyelére, vagy a gyalu fé­nyesre simogatott testét öleli át — muzsikál a fa. Azért sem panaszkodik, amiért így eljárt az idő, in­kább viccel üti el: — Én születtem korán — mondta nevetve. Már nyugalomba vonult. Csak annyit dolgozik, — amennyit a nyugdíjtörvény megenged neki. — Régen?! — kezdené mesélni, de egyre szomo­rúbb lesz. Aztán elhallgat. Rá gondol. A Kedves volt mindene, — amíg élt. Nem­régen itthagyta az ősz ká­dárt, és a patika tisztaságú műhelyelőszobát. Az emlékeit rendezgette; Levegőváltozást írt elő az orvos? János bácsi — akkor még János — felpa- lcolta a • szerszámot, pénzzé tette a házat, műhelyt és elmentek Egerbe. A kádár­nak munkát, —feleségének gyógyulást jelentett a vá­ros. Hét évig dolgozott ott és a hatalmas százhektoli­teres hordók ma is őrzik keze munkáját valamelyik szépasszonyvölgyi pince hűvös homályában. ERŐS a levegő Kedves? Visszamegyünk Kunmada­rasra. — Négy év múlva, 1951-ben belépett a ktsz-be és műhelyéből újra útra­keltek a hordók és dézsák. — Még régebben— rán­colta a homlokát, gondol­kodott. A legényévek telhetetlen munkatempója feszítette; Katona volt, aratási sza­badságot kapott, jól emlé­kezik; hat hetet. Ceglédre ment régi mesteréhez, és egymaga 70 hordót csinált ez idő alatt. Mi volt az neki, amikor egyszerre do­bott fel három egyhektóst három másik tetejére; — Akkor olyan kis vas­gyúró voltam — mondta. — Most?! Százasnál na­gyobbat nem tudok egye­dül csinálni. Fél ember már az ilyen — sóhajtott — Mielőtt nyugdíjba men­tem ezért előredolgoztanv: Kilenc új hordó van a pin­cében. Volt egy tanítvá­nyom, fel is szabadítottam. Jó keze volt a gyereknek, csak... Elhagyta a szak­mát— mondta nagyon hal­kan. Asztalos akart lenni. Asztalos, amikor az ország háromezerötszáz kádárja ezerre apadt. Kihúzta magát, szokott mozdulattal pödört a bajú- szán. — Egy tanulót még vál­lalnék így nyugdíjasán, 64 évesen is. Bognár János A sülthal-kedvelők régi kívánsága teljesül Szolno­kon: a Felszabadulás Halá­szati Tsz a Beloiannisz út 85. szám alatt új keszegsütő pavilont nyit. Ma, szerdán délelőtt lesz a műszaki át­adás, megnyitása pedig má­jus elsején. Az új boltban a balatoni keszegsütők mintájára ké­szítik a halat. Vasárnapo­kon, ünnepeken a mozgó­árusok felkeresik a sport- rendezvényeket, vidámpar­kot is. Tervezik, hogy a strandokon bevezetik majd a mindennapi árusítást. Kj vegyszer a komfíáiiaratás szolgálatába® Mezőgazdasági gépállo­mányunk növekedése az idei nyáron már lehetővé teszi gabonatermésünk több mint 90 százalékának gépi beta­karítását. A kombájn-ara­tást azonban sok helyen akadályozza, hogy a búzák egy része, főleg a fél-inten- zív Fertődi 234-es, a na­gyobb adagú műtrágya ha­tására, illetve a nehezebb kalászok súlya alatt meg­dől. Több kutatóintézet irá­nyításával most érdekes kí­sérletek kezdődtek a gabo­na szár-szilárdságának mes­terséges fokozására. Néhány állami gazdaság­ban és termelőszövetkezet­ben az őszi búzatáblák egyes parcelláira a gyomo­kat irtó, már általánosan elterjedt Diconirttai együtt egy CCC nevű vegyszert is permeteznek. Ez bizonyos szempontból a műtrágya „nem kívánatos” hatását ellensúlyozza. A nitrogén­től ugyanis a növény egyes sejtjeinek megnyúlása ré­vén növekszik, s éppen ezért lesz hajlamos a meg­dőlésre. A CCC hatására a növe­kedés más úton következik be: fokozódik a sejtképző­dés, de az egyes sejtek zö- mökebbek lesznek s így a szár is rövidebb marad. Ezenkívül a CCC kifejleszt a sejtekben egy olyan anyagot, amely kémiailag is fokozza a szár szilárdsá­gát. A kísérletekhez Nyugat- Németországból és Auszt­riából vásárolták a vegy­szert. Az eljárás gazdasá­gossága nyilvánvaló, hiszen a kémiai gyomirtással egy munkamenetben megoldha­tó, s egy holdra mindössze 3—4 liter vegyszer kell. Ha agrotechnikai szempontból is beválik, jelentős terüle­teken könnyíti majd meg a gabona betakarításának leg­korszerűbb, kombájn« módszerét (MTJJ Keszegsütő Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents