Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-29 / 99. szám
1984. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lélek mérnöke Ezúttal nem arra a bizonyos klasszikus meghatározásra gondolok. Nem az íróról van itt szó, hanem olyan emberről, aki vizsgálati módszereivel tudományos alapon egy mérnök pontosságával igyekszik felderíteni az emberi lélek problémáit. Fábián Zoltán a lélektan tanára. Ifjú tanítójelölteknek adja át tudását. Az a törekvése, hogy az iskolába kikerülő tanítók ne csak tanítani tudjanak: legyenek képesek megismerni a bonyolult gyermeklelkeket, s hatni tudjanak erre a bonyolult, érzékeny műszerre. Külseje körülbelül olyan mint egy most végzett egyetemistáé. A szerénysége Viszont lényegesen nagyobb. Ahogy illik. Megkérdezem tőle, hogyan kezdte? Erre egy Ids történettel felel: — Tegnapelőtt tartottam óvónői értekezletet. Az egyik tanácsot kért? Mit csináljon, mert tizenhárom éves kamasz fia bújja az 6 lélektani könyveit, kritizál és néha még ahhoz is tanácsot ad, hogyan kellene őt nevelni. Megnyugtattam az óvónénit: Annakidején én is így kezdtem. Persze aztán komolyra fordítottam a szót, úgy kell élni a szülőnek, hogy a lélektant tanulmányozó fiú ne lásson ellentétet a könyv és az élet között; — Szóval már régen elhatároztam; Aztán jelentkeztem pedagógiára az egyetemen, felvettek újságíró szakra.- De átverekedtem magam: Elvezet figyelni, hogy amikor a saját életéről a hivatására kerül a sor, hogy felélénkül. Ez a téma az ő „legtémább témája”, ahogyan Szerb Antal mondotta valamikori — A lélektan tudományának egy időben határozottan rossz volt az ázsiója. A burzsoó társadalom körülményei között vissza lehet élni vele, szemfényvesztők azt bizonyítják be, amit éppen várnak tőlük: Valami rosszízű miszticizmussal övezték a pszichológiát: Nem volt jobb a helyzet az ötvenes években, amikor teljesen bioló- gista szemléletnek rendelték alá. Kétségtelenül a biológia az alap, de az emberi lélektan ennél lényegesen több. Hozzásegít, hogy megismerjük magunkat és másokat is,- Meg ahhoz, hogy az embert ne tárgyként kezeljük; Olyan lendülettel magyaráz, hogy lehetetlen nem figyelni. Hallatlanul szug- gesztíven beszél, és emellett nagyon világosan, érthetően. Meg is jegyzem ezt. Mosolyog és azt mondja: a lélektan nem olyan bonyolult, rettenetesen titokzatos dolog. Sok előadást tart és azt vette észre, az egyszerű emberek is megértik amit mond. Gyanútlanul kérdem tudományos munkássága felől. Neki kezd a felsorolásnak, de én rövidesen feladom: leteszem a jegyzetblokkot, mert különben az egész cikk felsorolás lenne. így csak a leglényegesebbeket: „A tanító munkája” című lapban a lélektani rovat vezetője, a Felső- oktatási Kollégiumi Tanács, a KISZ megye bizottság tagja és még van vagy hat más funkciója, nem beszélve az ismeretterjesztő előadásokról; Hamingway özvegye bejelentette, hogy férje írásbeli hagyatékát, amely kéziratokat, leveleket, jegyzeteket és memoárokat tartalmaz átadja a John; F. Kennedyről elnevezett — Mindegyiknek hasznát veszem az oktató és a kutató munkámban, szeretem csinálni így tartom" a kontaktust az emberekkel. — Es a magánélet? — Fiatal házas vagyok, a felségem pedagógiai — magyarszakos — hallgató, egyébként volt tanítványom... Sok mindenről beszélgettünk még. Engem különösen egy gondolat kapott meg. — Az én tudományágam nagyon fontos a mi életünkben. A lélektan v segítségével oldható meg az emberben a jónak az értékesnek az észrevevése. Ebben már ma túlhaladhatjuk és túl is kell haladnunk a Nyugatot. Igen. Kihozni a jót, az értékeset az emberekből. Ez a mi dolgunk, nemcsak lélektanosoké, minden felelős emberé. S az ember természetét, belső lényegét ezért kell megismernünk. Erre tettem fel az életemet; — bt — washingtoni Memorial Lib- ray könyvtárnak. Jacqueline Kennedy kijelentette, hogy „semmi sem okozott volna olyan örömet férjének, mint Hamingwey írásainak ilyen értékes gyűjteménye”; Az alumínium és a közlekedés A Német Szövetségi I Köztársaságban sikeresen í alkalmazzák a gyalogos átkelőhelyek és az úttestek elválasztó sóvjainak jelzésére azt az , új módszert, amelynek lényege, hogy az aszfaltba mind a napfényt, mind a mesterséges fényt jól visszaverő apró alumínium-szemcséket olvasztanak. Az „alumímumkristá- lyos” aszfalt sokkal jobb és gazdaságosabb a festés- ! nél, a színes aszfaltnál a fémgomboknál és az egyéb jelzéseknél. Négyszáz roiHió rádióvevő, 130 millió televízió készülék vaa a viágon A UNESCO-nak a tájékoztatásról kiadott adatai szerint a világon naponta 390 millió újság kerül az olvasók kezébe, 400 millió családnak van rádiója és 130 milliónak televíziója. A statisztikából az is kiderül, hogy amíg a napilapok együttes példányszáma az utóbbi tíz évben csak 20 százalékkal emelkedett, addig a rádiókészülékek száma 60 százalékkal nőtt, a mozik száma megduplázódott, a televíziós vevőké pedig megháromszorozódott. A televízió en- j nek ellenére világviszonylatban nem tudta elnyomni a filmszínházat. A mozik hetenkénti látogatóinak száma az emberiség egy- nyolcadát teszi ki. A filmszínházaknak a Szovjetunióban van a legnagyobb közönségük. (MTI) A Hortobágy-Berettyó főcsatorna jobboldali töltéserősítésére felvonult Túr Vevőre a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Mácsai-brigádja. HAMINGWAY HAGYATÉKA toros-gépészeit fogják végezni és a termelés biztonsága főként a jól képzett szakmunkás-gárdán és a í ermelőeszközök karbantartását, javítását ellátó műszaki személyzetem nyugszik majd. Ahhoz, hogy a gépek igazán segítőivé váljanak a mezőgazdasági termelésnek, szakmailag jól felkészült, előrelátó vezetőkre és jól képzett traktoros és szakmunkás-gárdára van szükség. Rövid idő alatt a termelőszövetkezeti traktorosképzést társadalmi üggyé, mozgalommá kell tennünk. Az a célkitűzés, hogy valamennyi 30—45 év alatti termelőszövetkezeti tag rövid idő alatt megtanuljon bánni a traktorokkal és a legfontosabb gépekkel. Olyan közhangulat kialakítása szükséges, hogy a gépekhez való hozzáértés, azokkal való bánni tudás megbecsülést jelentsen a termelőszövetkezeti tagoknak. Azelőtt a faluban csak azt tekintették igazi paraszt- embernek, aki értett a lóhoz. Szinte szégyenszámba ment, ha valaki nem értett a lovak ápolásához, gondozásához, befogásához. Most, amikor a gépek vették át a lovak szerepét, rövid idő alatt el kell érni, hogy szinte szégyennek számítson az, ha a fiatalabb termelőszövetkezeti tagok nem értenek legjobb segítőtársuknak, az embert, a nehéz fizikai munkától mentesítő gépeknek a kezeléséhez és karbantartásához. A gépek üzemeltetése nemcsak előnyt jelent a termelőszövetkezetek számára, hanem komoly felelősséget, gondot is. Ügy. ahogy a lovakat napról napra etették, itatták, ápolták, fedél alá vitték, úgy a gép is megkívánja mindezt! Annál is inkább, mivel egy-egy traktor ára többszöröse egy-egy pár lófogatnak! A gépeket is el kell látni naponta üzem- és kenőanyaggal, biztosítani kell a rendszeres karbantartásukat és az időjárásra, fagyra érzékeny gépeket fedél alá is: kell helyezni. S zükséges néhány szó arról is, hogy milyennek képzeljük el az átszervezés után a gépjavító állomásokat Először egy félreértést kell eloszlatni. Többhelyen hallani, hogy a gépállomások megszűnnek. Erről szó sines. A gépállomások nem szűnnek meg, hanem átalakulnak gépjavító állomásokká és a már említett okból megiartják a mezőgazdasági gépiiknek kisebb hányadát is. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gépállomások műszaki törzs- gárdájára továbbra is feltétlenül szükség lesz a gépjavító állomásokon, ideértve azokat a tapasztalt traktorosokat is, akiknek kedve és hajlama van megszerezni a szerelő szakmunkás képesítést. Nagy hiba lenne hát, ha a jelenlegi átmeneti állapot ezeket a dolgozókat bizonytalanná tenné és ők — teljesen feleslegesen — elhelyezkedési gondot csinálnának maguknak. A gépek folyamatos át- adásával egyidejűleg minden rendelkezésre álló eszközzel folytatjuk a gépállomásoknak korszerű és szakszerű javítás követelményeit kielégítő gépjavító bázissá való fejlesztését. A termelőszövetkezeteket kiszolgáló 42 000 darab traktor és tötb tízezer munkagép éves javítási költsége ma már évente másfél milliárd forintot tesz ki. A javításhoz szükséges munkaórák száma pedig meghaladja a 35 millió munkaórát, ami mintegy 15—16 ezer fő egyéni munkaidejének felel meg. A gépállomásokon, gépjavító állomásokon a meglevő gépszínekből jelentős műhely- tér bővítést hajtunk végre. Gyors ütemben fejlesztjük ■ szerszámgépállomány uakat. Jelentős számban képezünk ki ipari tanulókat és a gyakorlott traktorosokból szerelőket. Kialakítjuk a fejlettebb javítási technológiákat és korszerű javítási módszereket. A termelőszövetkezetek részére megszervezzük a rendszeres műszaki szaktanácsadást, amely magában foglalja a gépbeszerzéssel, üzemeltetéssel, karbantartással, javítással, géptárolással, baleset- és tűzvédelmi előírásokkal kapcsolatos tennivalókat. A gépállomások új feladatai semmivel sem kisebbek, mint az a munka, amit a gépi munka szolgáltatással másfél évtizeden át végeztek. A termés- eredmények állandó növelése továbbra is jelentős mértékben az ő munkájuktól függ. A termelőszövetkezetek előtt álló feladatok csak a gépállomások (későbbiekben gépjavító állomások) és a termelőszövetkezetek jó együttműködésével, kapcsolatuk állandó erősítésével oldhatók meg eredményesen; Mészáros István, F. M. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság mb. vezetője Ezer kádár meg egy fél A MOCSÁRI tölgy még nyirkos egyformára fűrészelt darabjai árasztották azt a különös illatot, ami az öreg kádár szerint pos- hadt iszapszagra emlékeztet. Ez a fa csak dézsának való. Meg káposztáshordónak is elüti, de boroshordónak már a világért sem. Annak feltétlenül első osztályú tölgy, eper, vagy akácfa kell. — Kényes jószág a bor — mondta és megpödörte hegyes hófehér bajuszát Borsodi János bácsi. Műhely — ami tulajdonképpen előszobaféle is egyben, mert onnan lehet a konyhába jutni, ahonnan az öreg jöttünkre előlépett — ragyog a mesterségéért élő ember keze nyomától. A mocsári tölgy lapok szorosan egymás mellett és hajszálpontosan egymásra rakva várják a polcon sorakozó különféle nagyságú és alakú gyaluk hántó simogatását. AZ AJTÓ mellett a nagy kovács üllő éles kontrasztja a gyalupadnak. Odébb tekercsbe hajtott acélszalag. Ebből lesz a fára vaskarika, mert kétféle mesterségben legyen járatos a kádár. Fával és vassal egyformán jól bánjon az, aki arra adta fejét. És János bácsi ilyen. Birkózó karja és zenész ujjai vannak. Amikor az üllőn szikrázó vasra csap, pörölyként zuhan a kalapács, de ha négy évtized gyakorlatától kifinomult keze rákap a szekerce jólismert nyelére, vagy a gyalu fényesre simogatott testét öleli át — muzsikál a fa. Azért sem panaszkodik, amiért így eljárt az idő, inkább viccel üti el: — Én születtem korán — mondta nevetve. Már nyugalomba vonult. Csak annyit dolgozik, — amennyit a nyugdíjtörvény megenged neki. — Régen?! — kezdené mesélni, de egyre szomorúbb lesz. Aztán elhallgat. Rá gondol. A Kedves volt mindene, — amíg élt. Nemrégen itthagyta az ősz kádárt, és a patika tisztaságú műhelyelőszobát. Az emlékeit rendezgette; Levegőváltozást írt elő az orvos? János bácsi — akkor még János — felpa- lcolta a • szerszámot, pénzzé tette a házat, műhelyt és elmentek Egerbe. A kádárnak munkát, —feleségének gyógyulást jelentett a város. Hét évig dolgozott ott és a hatalmas százhektoliteres hordók ma is őrzik keze munkáját valamelyik szépasszonyvölgyi pince hűvös homályában. ERŐS a levegő Kedves? Visszamegyünk Kunmadarasra. — Négy év múlva, 1951-ben belépett a ktsz-be és műhelyéből újra útrakeltek a hordók és dézsák. — Még régebben— ráncolta a homlokát, gondolkodott. A legényévek telhetetlen munkatempója feszítette; Katona volt, aratási szabadságot kapott, jól emlékezik; hat hetet. Ceglédre ment régi mesteréhez, és egymaga 70 hordót csinált ez idő alatt. Mi volt az neki, amikor egyszerre dobott fel három egyhektóst három másik tetejére; — Akkor olyan kis vasgyúró voltam — mondta. — Most?! Százasnál nagyobbat nem tudok egyedül csinálni. Fél ember már az ilyen — sóhajtott — Mielőtt nyugdíjba mentem ezért előredolgoztanv: Kilenc új hordó van a pincében. Volt egy tanítványom, fel is szabadítottam. Jó keze volt a gyereknek, csak... Elhagyta a szakmát— mondta nagyon halkan. Asztalos akart lenni. Asztalos, amikor az ország háromezerötszáz kádárja ezerre apadt. Kihúzta magát, szokott mozdulattal pödört a bajú- szán. — Egy tanulót még vállalnék így nyugdíjasán, 64 évesen is. Bognár János A sülthal-kedvelők régi kívánsága teljesül Szolnokon: a Felszabadulás Halászati Tsz a Beloiannisz út 85. szám alatt új keszegsütő pavilont nyit. Ma, szerdán délelőtt lesz a műszaki átadás, megnyitása pedig május elsején. Az új boltban a balatoni keszegsütők mintájára készítik a halat. Vasárnapokon, ünnepeken a mozgóárusok felkeresik a sport- rendezvényeket, vidámparkot is. Tervezik, hogy a strandokon bevezetik majd a mindennapi árusítást. Kj vegyszer a komfíáiiaratás szolgálatába® Mezőgazdasági gépállományunk növekedése az idei nyáron már lehetővé teszi gabonatermésünk több mint 90 százalékának gépi betakarítását. A kombájn-aratást azonban sok helyen akadályozza, hogy a búzák egy része, főleg a fél-inten- zív Fertődi 234-es, a nagyobb adagú műtrágya hatására, illetve a nehezebb kalászok súlya alatt megdől. Több kutatóintézet irányításával most érdekes kísérletek kezdődtek a gabona szár-szilárdságának mesterséges fokozására. Néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben az őszi búzatáblák egyes parcelláira a gyomokat irtó, már általánosan elterjedt Diconirttai együtt egy CCC nevű vegyszert is permeteznek. Ez bizonyos szempontból a műtrágya „nem kívánatos” hatását ellensúlyozza. A nitrogéntől ugyanis a növény egyes sejtjeinek megnyúlása révén növekszik, s éppen ezért lesz hajlamos a megdőlésre. A CCC hatására a növekedés más úton következik be: fokozódik a sejtképződés, de az egyes sejtek zö- mökebbek lesznek s így a szár is rövidebb marad. Ezenkívül a CCC kifejleszt a sejtekben egy olyan anyagot, amely kémiailag is fokozza a szár szilárdságát. A kísérletekhez Nyugat- Németországból és Ausztriából vásárolták a vegyszert. Az eljárás gazdaságossága nyilvánvaló, hiszen a kémiai gyomirtással egy munkamenetben megoldható, s egy holdra mindössze 3—4 liter vegyszer kell. Ha agrotechnikai szempontból is beválik, jelentős területeken könnyíti majd meg a gabona betakarításának legkorszerűbb, kombájn« módszerét (MTJJ Keszegsütő Szolnokon