Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
ÜS» Április 25, &ZOL.VOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á leszerelésről beszélgettünk Szolnokon, a Varga Katalin leánygimnázium IV. osztályában „De nem akarjuk, hogy megint tengernyi hős vérezzen ei gyászos hazai téteken.” (Jevtusenko, Akar-e Moszkva háborút.) A két negyedik osztály összevont KISZ-gyűlést tartott. Egyik napirendi pontként a leszerelés szerepeli. Hivatalos része ennek abból állt, hogy rövid tájékoztatóban ismertették a jelenlegi politikai helyzetet, verseket olvastak fel a békéről. Felmerülhet a kérdés, hogy a jól összeállított műsor, az alapos felkészülés a politikai beszámolóra, takar-e igaz érdeklődést? Fog- laiikoztatja-e a fiatalokat az osztályfőnöki órán és a KISZ-gyűlésen kívül a háború és béke kérdése. Hiszen ők szerencsére már csak hallomásból, történelemkönyvből, művészi alkotásokból ismerik a háborút. A felvetett kérdésre, úgy hisszük, választ ad azoknak a fiataloknak a véleménye, akik a KISZ-gyűlés hiváta- los része után ott maradtak beszélgetni. F. Gabriella: Az osztályban nemcsak ilyen egyszerűen fogalmazódik meg az, hogy legyen háború, vagy ne legyen. Minket «z foglalkoztat inkább: mit tegyünk ellene. ás újítók sikeres é?e: ifi millió forint megtakarítást eredményezett A Hűtőgépgyárban elkészült az a statisztikai ösz- szesítő, amely az újító mozgalom 1963. évi sikeréről számol be. Az adatok arról vallanak, hogy a műszaki szakemberek és munkásók közűi sokan számottevő időt töltöttek ei okos gondolataik formába öntésével; Pontosan 673 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül elfogadtak 337-et, s még a múlt évben ebből 236-ot bevezettek. A többi éppen igényességénél fogva az alkalmazás előkészítésének stádiumában van. Az elfogadott újítások az utókalkuláciő szerint 4.6 millió forint népgazdasági megtakarítást eredmé- nyeztek, ebből a benyújtóknak 343 000 forintot fizettek ki: Néhány egészen kimagasló eredmény is született Például Safcsák Gyula, Szukrász Sándor és Ignácz Kálmán mérnökök a kompresszoros hűtőszekrény kialakításához a Lehel 70 típusú abszorpciós gép több alkatrészének felhasználását tették lehetővé, s ezzel 2.5 millió forint megtakarítás érhető el: Az idén sem csökkent az újítókedv, hiszen az első negyedévben 219 javaslatot nyújtottak be. Ezek kiértékelése folyamatban van.- A mozgalom erejét bizonyítja, hogy a legutóbbi felmérés szerint Mellus János és Sípos Pál mellé, akik a Kiváló Üjftó id tüntetés aranyfokozatának birtokosai, hat nagyszerű szakember sorakozik fel. Ök szintén elérték már az egy millió forintos megtakarítási szintet, tehát várományosai az aranyfokozatnak; Rajtuk kívül tizenkét újító lép előre a ranglistán, s kapja meg az ezüst , fokozatot, illetve harmincán remélik joggal a browfefcoeatot, B, Mária; Jó, hogy van a leszerelési hónap, mert aki soha nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, most rákényszerül, hogy gondolkozzon róla. L. Ilona: A KlSZ-gyűlés- re az úttörőket is meghívtuk. Az ISZM-foglalkozáso- kon velük is beszélgettünk a leszerelésről. B. Mária: Ez a kérdés a közösség problémája. Mi, negyedikesek atomfizikai tanulmányainkból következtethetünk arra, milyen pusztítást túlozhat egy esetleges háború. Az én nagyapám az elsőt és a másodikat is végigharcolta. Súlyosan megsebesült. Az ő édesapja a háborúban esett el. Én gyűlölöm azokat, akik a pusztulást akarják. V. Lenke: ElhaUgattat- nám őket, ha köztünk lennének! L. Ilona: Az unokatestvérem a kubai eseményekkor azt mondta: elmenne oda harcolni. Lehet, hogy ez gyerekesen hangzik, de én sem félnék a küzdelemtől. I. Judit: Nekünk nem így kell harcolni. A politikai tájékozottság, a bel- és külpolitikai eseményekre való rögtöni reagálás — ez is egyik formája a harcnak. F. Gabriella: Én azt hiszem, elsősorban a felnőtteknek kellene politikusakban élni. ök saját bőrükön érezték a háborút. De elfelejtik már. J. Judit: Érettségi előtt állunk. Mindegyikünknek kialakult már az életcélja. De csak békében érhetjük ef! Az emberek többsége, tudjuk mindnyájan, békét akar. Ezt a békeakaratot azonban kifejezésre is kell, hogy juttassuk! Lapzártakor érkezett Tegnap este táviratban tudatta velünk Kovács Pál fömezőgaadász, hogy a kun- madarasi Kossuth Termelőszövetkezetben is véget ért a tavaszi vetések időszaka. Most a cukorrépaföldeket osztják ki családonkénti művelésre. Több mint 70 holdas kertészetükbe elkészítették a palántáikat. Ugyancsak az este kaptunk arról hírt, hogy Ti- szaföldváron mindkét közös gazdaság, a Lenin is, a Szabad Nép is bevégeate a tavaszi vetést. Társadalmi munkában Kőteleken ebben az évben már jelentős értékű társadalmi munkát végzett a község lakossága. A temető körülkerítésénél 12 ezer, az árkok kitisztításánál mintegy 20 ezer, a járdaépítésnél több mint 30 ezer forint értékű munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez. Szolnoíki mérnökök, tervezők vállalták, hogy három község — Kötelek, Tiszasüly és Nagykörű — vízhálózatának terveit szintén társadalmi munkában készítik el. Jövőre megkezdik az építést. A tizenhárom tagú csoport egyik tagja, Egyed Zoltán Kőtelek villanyhálózatának bővítését tervezte meg. Október 1-ig további 1700 méteres szakaszon -világít majd a villany. A Minisztertanács és a SZOT * vörös vándorzászlajának birtokosához méltón Érdekes ankét a korszerű állatszállások kialakításáról Tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Háziban gyűltek össze az állami gazdaságok és tsz-ek állattenyésztői, állatorvosok, tsz-elnökök, és több tanácsi vezető. A népes tanácskozás résztvevőit a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, az állami gazdaságok megyei igazgatósága, és a TIT megyei szervezete nevében Nyíri Béla, a megyei tanács vb a szokásos, s esetenként egyhangú szakelőadás helyett formájában is új, gondolatokat ébresztő tanácskozáson vitassák meg ezt az égető kérdést. Az érdeklődést bizonyítja az élénk vita, amelyhez jó alapot adott Kovács professzor színes, a való életet jól ismerő, és a jövőt is tükröző előadása. teljesítette első negyedévi tervét a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége. A baromfifelvásárlási tervet 137 százalékra, a termelési tervet 143.3 százalékra teljesítették. A tojásfelvásárlásban a tavalyitól eltérően, most nem jelentkeztek nehézségek: ezt bizonyítja a 101.4 százalékos eredmény. Az exportkötelezettségeinek kimagaslóan tett eleget a vállalat: a baromfitervet 214.2 százalékra, a tojástervet 191 százalékra teljesítette. — Áruikat az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba és Olaszországba irányítják. A szállításokban nincs akadály. A jó eredményeket többek között az telte lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek egészen kiváló baromfit és tojást adtak a feldolgozónak: A jó időre való tekintettel a naposcsibe kihelyezést megkezdték, amelynek üteme jó, tervszerű. Válasz egy panaszos levélre ÖZV. ULVICZKY ISTVÁNNÉNAK Kőtelek, Temesvári u. I. elnökhelyettese köszöntötte. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ankét témája nagyon időszerű, mivel az állattenyésztés jelenlegi problémái közül igen sokat az elhelyezésre, a férőhelyekre lehetne visszavezetni. Ezt bizonyította, s a korszerű állatszállások kialakításával foglalkozott az ankét előadója, dr. Kovács Ferenc, az Állatorvosi Esyetem rektorhelyettese is. Az előadást még érde^ ívesebbé tették a vetített képek és táblázatok. Csak üdvözölni lehet a rendező szervek és az előadó azon törekvését, hogy Egész úton Törökszent- miklós felé azon gondolkozóm, hogyan fogom éo megírni a mások által tízezerszer megírt témám... Hogy az idős, sőt öreg emberek is beülnek este az iskolapadba és tanulnak. Igaz, hogy ez mindig időszerű és kimeríthetetlen tárgy. De nem is attóL félek, hogy a téma kimerül, hanem hogy én... szóval mindenesetre a munkahelyükön keresem őket... Miért tanul Császár Margit néni, aki a járási tanács sportosztályán dolgozik. — Sokat gondolkoztam a levelén, a beszélgetésünkön és azon is, amit mások rpondtak el ügyével kapcsolatban. Panasza talán nem tartoznék az újságolvasók nyilvánossága elé. Igaz, gyakorta hallunk panaszkodók- ról, akik hivatalról hivatalra küldözgetik leveleiket. S ha nyíltan, röviden szemükbe mondják, hogy nincs igazuk, akkor még ők vannak megsértődve. Most azokról beszélek, akik alaptalanul követelőznek. Ne értsen félre, nem mondna- tom, hogy Ón közéjük tartozik. De kezdjük a történet elején. Levelében méltánytalannak ítéli, hogy ebben Hát Sáringer bácsi a 336. sz. Áruházban? Miért iratkozott be a Bercsényi Miklós gimnázium esti tagozatának első osztályába? És Kondás Máriának, a tanács építési osztályán, mi a célja a tanulással? Végülis tervem füstbe ment s új százféle gondolat jutott eszembe — a fiatalokról. Alak elindultak az iskolapadból az életbe s most visszatértek az iskolába. Tanulnak és dolgoznak és aztán még többet' akarnak... az évben nem vették fel az idénynapközibe, holott tavaly ott dolgozott, s munkáját — mások szerint is — jól látta el. Valóban jól dolgozott — mondták látogatásomkor többen, köztük a napközi vezetője is. Irta, hogy felvettek viszont 17 éves fiatal lányt „Hát- jobban rászorult ő a keresetre, mint én? Két éve meghalt a férjem, s két kiskorú gyermekem eltartásáról kell gondoskodnom...” Császár Margit olyan fiatal, hogy nyugodtan beülhetne a délelőtti iskolába is. „Van egy elhatározásom — mondja, de hogy valóra fog-e válni, azt nem tudora. Ha elvégzem a gimnáziumot, a Testnevelési Főiskolára szeretnék beiratkozni. — Tanár szeretnék lenni”. Nos, később visszajött velem a tanácshoz. Hallotta, hogy a pártszervezet, a községi tanács vezetői és az iskolaigazgató, tehát egy bizottság döntötte el, hogy a huszonkét jelentkező asz- szony közül kit vegyenek fel — négyet. Nem volt könnyű a döntés, hiszen minden szempontból meg kellett vizsgálni, mérlegelni a jelentkezők szociális helyzetét, életkörülményeit. S hallotta azt is, hogy ha nem a kislányt veszik fel, akkor még két-három asszony van a községben, akik inkább rászorulnának a keresetre. Az idénynapközi négy hónapig működik csak, s ön bizonygatta, hogy ez a kereset elegendő lenne egész évi megélhetésükhöz. Havonta kap 807 forintot, amit sokan 1200-nak mondanak — mindig akad valaki, aki nem ismeri pontosan a tényeket, csak beszél felelőtlenül. És ha dolgozna, akkor kapna a gyerekek után családipótléket is. Ám ön is beleesett ebbe a hibába: nem tudja pontosan, mi a helyzet, s nyilatkozik. Azt mondta, a termelőszövetkezetnél nem helyezkedhetne el, mert elegen vannak már ott. Eljött a tsz-irodához velem, ott is hallotta a választ: a növénytermesztésben és a kertészetben szükség van munkaerőre. — Az erdő- és az állami gazdaságnál is van munka. — Messze van. — S a tsz miért nem feHárom „öreg” diák Törökszeatmi kiásott lel meg? — A tsz-be nem megyek — itt felcsattant a hangja, s én tulajdonképpen ezért írtam meg ezt a nyílt le”” let. Aztán nyugodtan magyarázta, hogy a gyerekeket nem lehet egyedül hagyni. Ez elfogadható érvnek látszik, bár a kisfia már ti- zenkétéves, a kislánya pedig kilenc. Értelmes, szófogadó gyerekeknek ismertem meg őket, úgy hiszem, néhányszor egyedül is meglennének. Azt a hangsúlyt mégsem magyarázta meg. Földes Istvánnak, a községi tanács vb-elnökénék nem tudott mit válaszolni, aki azt mondta: — Munkalehetőség van a Sáringer János is egészen fiatal ember. Belepirul, amikor lefényképezzük. Mögötte ingek a polcokon, ő meg, mint ahogyan a kereskedők szokták, két kezét a pulton nyugtatja úgy kérdezi meg a kedves vevőt: „Mit tetszik parancsolni?” Érettségi után ő is szeretne tovább tanulni. „Történelmi szakra szeretnék iratkozni az egyetemen. De ha nem sikerül, akkor is előnyösebb lesz számomra, ha megvan az érettségim”. Kondás Mária gépírónő. „Nemsokára már csak érettségizett gépírónőket alkalmaznak — mondja. — De nemcsak ezért tanulok. Magyar-történelem szakos tanár szeretnék (enni. Meg aztán az általános műveltség szempontjából is. Szeretnék többet tudni, tájékozottabb lenni mindenben. Ezért tanulok külön francia nyelvet is”. faluban. Amit elvállalna, olyan nincsen — ez a preK. léma. Nem szeretném, ha rossznéven venné e cikket. Segíteni akartam. Az igazsággal, a való tényekkel szembenézni. Virányi Bal
