Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
IW4, ápriiis 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § SHAKESPEARE VILÁQA A NÉGYÉVSZÁZADOS FORDULÓRA Megyei expedíciód vetélkedő J ászberény ben A jó míves mester ügyessen utánozza a valóságot, a tehetséges művész át- lényegítve ábrázolja, a zseni új világot teremt. A realista művészet olyannak ábrázolja a világot, amilyen, de másképpen, a maga nyelvén beszél róla. Szokás az irodalomban „valós elemről” és „csodás elemről” beszélni — ez azt jelenti, hogy az író nem fordít le mindent a művészet nyelvére. Sha- kespearenél az egyik csodás elem, mint valós elem viszonyuk a képzeletszülte másikhoz. Mesevilág ez, de a mesét itt nem lehet szokványosán értelmezni. Nemcsak mesejátékai azok, mint a Szentivánéji álom, hanem valamennyi drámája, és nem tudjuk a való világ lélektanával és logikájával megközelíteni az őrület és a hideg számítás, az elvetemültség, és a nemes érzelmek viharában hányódó jellemeit sem. Csak akkor tudunk értelmünknek hasznot, érzék- lésünknek élményt meríteni ebből a világból, ha átadjuk magunkat egy különös álom érzetének, melyben mesébbek a mesék, Tisztábban ragyog az erény, sötétebb a bűn, s a min- denség csillagai szegélyezik; a száguldó életet. Mese, de modem mese, a reneszánsznak, elsődleges értelmében véve a modem szét, mely először alkalmazta est a kifejezést. Költészetének barokk bőségében még a reneszánsz friss felfedezése árad felénk mindarról, ami emberi, ami az egyniség minél nagyobb kiteljesítésének akarása. S ami ezzel együtt jár: a legnagyobb emberi felelősségről. A klasszikus ókor óta nem volt Shakespearen kívül drámaíró, akinek hősei ennyire nagyotakarók lettek volna. A klasszikus görög dráma hőse érzi egyéni felelősségének súlyát, s nem érzi csökkentve annak hitében sem, hogy végső soron minden a sors rendeléséből, az istenek akaratából történik. A modem ember azonban már teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy bármiért is a sorsra hárulna a felelősség. A Lear király Edmund ja így elmélkedik: „Ez a legfölségesebb bohózat a világon, hogy midőn szerencsénk beteg (ami pedig többnyire erkölcseink megzabálásábál ered), balsorsunkra vetünk; napra, holdra, és a csillagokra, mintha gazemberek kény- szerűségből volnánk bolondok az ég akaratjából, semmirekelők, tolvajok, országárulók a szférák hatalmánál fogva, részegesek, hazugok, házasságtörők csupa megrögzött engedelmességből a pla-nétai befolyások iránt..." Shakespeare nagy drámai jellemei együtt lélegzenek az univerzummal. A XX. század költészetében József Attila tudta ilyen magától- értetődően, egyetlen fordulattal a világegyetem központjába állítani az embert, s az ember köré rendezni a világot. A Szentivánéji álom-tan a szerelem minden bonyolultsága mintegy kivetítődik a tündér-világgal gazdagított természetbe. Shakespeare hősei a természet részének érzik magukat, s jogosnak tartják, hogy annak törvényei alapján megváltoztassák azt, ami benne ellentétes az új embereszménnyel. így vall erről Edmund a Lear királyban: „Miért fattyú? miért korcs? ha szintúgy megütöm a mértéket, szintoly hőslelkű vagyok, S arcom, mint ama tisztes hölgy fiáé?” Hamlet pedig így fakad ki: „Kizökkent az idő, óh, Icárhozaítl Hogy én születtem helyretolni azt...” Elhitető erejét költészete adja. E szó-varázs nélkül, puszta prózai szavakkal a cselekmény magát a drá- maiságot is elvesztené. De- hát Shakespeare világában vagyunk, ahol minden más, ahol minden átértékelődik, s'a külön és ellentétes dolgok összefonódnak. Filozofálnak a gonosztevők, mint a III. Richárdban, és ahol legmagasabbra csap a gyűlölet lángja, ott lobban fel Romeo és Julia világhódító szerelme. Shakespeare ma modernebb, mint valaha, mert korunk az ember felszabadításának kora, Shakespeare örök, mert az egyéniség minél gazdagabb kibontakoztatása mindig az ember legfőbb törekvése marad. Lőrinc Loránd CARMEN A debreceni Csokonai Színház opera társulatának vendégjátéka Szolnokon Georges Bizet (1838—1875) Carmen című operája egyike a romantikus francia operairodalom gyöngyszemeinek. Szerte a világon a legtöbbet játszott operák közé tartozik, zeneszámai szinte kivétel nélkül közismertek és népszerűek. Tragikus véletlen, hogy a darab a bemutatóm (1875) megbukott, s a pár hónap múlva meghalt szerző nem érhette meg müvének későbbi nagy sikerét. Mivel magyarázható a Carmennek, ennek a színes spanyol drámának mind a mai napig tartó diadalútja? A magyarázatot Bizet sokoldalú tehetségében kell keresnünk. Ragyogó zenekari komponista, kifogyhatatlan színgazdagsággal, mestere a könnyed harmonizálás és formaépítkezés mozarti hagyományainak, bátran kezeli és építi be zenéjébe a népies tánczenei elemeket, s mindenekfelett kiváló dramatikus adottságú zeneköltő, ki á valóság őszinte színpadzenei ábrázolásával megelőzi a későbbi olasz verista irányzatot is. Muzsikájában Carmennek, a szép cigánylánynak romantikus históriája örök emberi targédiávó nő: a szerelem szabadsága csap össze a szerelmi féltés és kisajátítás vágyának mindent elsöprő erejével. Romantika és örök emberi, látványosság és realizmus, meíódiagazdagság és drámai kifejezés — ezek az opera sikerének legfőbb tényezői. Hogyan valósult meg mindez a debreceni Csokonai Színház operatársulatának előadásában? A Carmen debreceni vendégművészeinek már régi repertoárdarabja, Szolnokon is jártak vele néhány évvel ezelőtt. Az azóta eltelt időszak nem hozott különösebb fejlődést érettséget a mű megformálása szempontjából. Hétfői teljesítményük erősen hullámzó színvonalú volt, kiemelkedő alakítások, jól rendezett együttesek váltakoztak csapnivaló színészi játékkal, szegényes fantáziájú tömegjelenetekkel. A vezénylő karmesterről, Ru- bányi Vilmosról ezúttal is elismeréssel kell szólnunk, hatalmas eréllyel, magabiztos rutinnal igyekezett ösz- szefogni az előadói apparátust, bizonyságot téve kiváló operadirigensi képességeiről. Nem az ő hibája, hogy ennek ellenére a zenekar és a színpad között helyenként nem volt meg az egyetértés. A debreceni MÁV szimfonikusok, kiket már számos alkalommal megdicsértünk, most nem vizsgáztak jelesre, a fegyelmezetlenség negyedik felvonásbeli kínos megnyilvánulása pedig egyenesen érthetetlen. Az énekesek közül első helyen kell megemlítenünk Varga Magdát, Carmen címszerepében. Széles skálájú, szépszínű altja, temperamentumos, robbanékony játéka méltán találkozott a közönség tetszésével. A Kártya-áriát légen hallottuk ilyen mélyen átélt, sejtelmesen borongó előadásban, jól illeszkedett be az együttes számokba is. Alakítása — az érzéki, vad cigány lány jól eltalált megformálása — a dráma középpontjába emelkedhetett volna, ehhez azonban hiányzott az ellenpólus, a legalább egy szinten mozgó partner személyében. Szellő Lajos Don José-ja — színészileg! — kiábrándító volt. Mozgás- kultúrája nagyon szegényes, a legszerelmesebb, vagy a legtragikusabb helyzetekben is csak naív, mosolyt- keltő játékot produkált, sokat kell még fejlődnie ahhoz, hogy magasszínvonalú drámai történés aktív résztvevője lehessen. Hangja viszont nagyon tetszett, kimondottan szépcsengésű, hajlékony, magasságokban is töretlenül fénylő tenorral rendelkezik, virág- áriáját meg is kellett ismételnie. Marsay Magda Micaels szerepében biztosan mozgott, egyszerű, sallangmentes játéka arányban állt zenei igényességével, szárnyaló lírai szopránjával. Ugyancsak meg kell dicsérnünk Tréfás Györgyöt (Zuniga hadnagy) elegáns, mértéktartó alakításáért, a második felvonásban kitűnő volt. Basszusa valóban operaszínpadra termett, mélységgel, tömörséggel, átütő erővel egyaránt rendelkezik. Kevésbé jót mondhatunk ezúttal az Escamillót éneklő Virágos Mihályról, hangja nem vitt, erőtlenül szólt, hallottuk már diszponált abban is énekelni. Összehangolt, jó játék jellemezte a csempész-kvartett tagjait, különösen a két férfi szereplő (Siklós György és Bán Elemér) belső humorral megformált „vagánya” jelentett üde színfoltot az előadás során. Az első felvonás tömegjelenete — még a tájelőadás és a kisebb színpad okozta objektív nehézségeket figyelembe véve is — átgondolatlan. zavaros volt. A statisztéria idegenül lézengett, a hosszabb kórjs- számokat nem tudták kitölteni ötletesebb mozgással. A második és a harmadik felvonás ebből a szempontból már sikeresebbnek bizonyult. A színes, jól stilizált jelmezekért j Greguss Ildikót illeti dl- 1 csérét. Nagy Pál I (Tudósítónktól) A kulturális szemle csapat-, járási-, majd körzeti bemutatói után április 19-én rendezte meg a jászberényi úttörő elnökség az expedíciós őrsök megyei vetélkedőjét. A jelentések elhangzása után Faragó László játékvezető, azaz az űrhajósok parancsnoka vette át a szót, és jelt adott az indulásra A pajtások a fejükre illesztették a maguk készítette űrsisakot, s először a VII—VIII. osztályos úttörő őrsök helyezkedtek el a „rakétában”. Az indítás előtt közölték a pajtásokkal, hogy a vetélkedőn a jászberényiek 31 ponttal — öt pont előnynyel — indulnak a kisújszállásiak előtt, akik 26 pontot kaptak az otthon készített makettekre, albumokra, rajzokra és mestermunkákra. A szolnokiak és karcagiak 20, a kunszentmártoniak 19 pontot szereztek. Ezután elindultak az „űrhajók”, azaz kezdetét vette a vetélkedő. Megjelent a vetítővásznon az űrhajósok képe. A pajtások már írták is a nevet, a fellövés időpontját, továbbá azt, hogy mennyi időt töltött az űrutas a világűrben. Az őrsi rajzolók táblára vázolták elképzeléseiket a jövő városáról. A szülőföldünk változásai téma keretében azt bizonyították a pajtások, hogy jól ismerik a második ötéves tervben megvalósult nagyszerű új létesítményeinket. A helyes válaszok nyomán gyorsan jutottak előre a cél felé a2 őrsi rakéták. — Elsőnek a jászberényi „mohikánok” értek célba, akik a vetélkedő során 61.5 pontot szereztek. Második helyen végzett a kisújszállási „Ibolya” őrs 51 ponttal, őket követték a szolnokiak és a kunszentmártoniak, az ötödik helyen pedig a karcagiak végeztek. Égert Jancsi, a Mohikán őrs vezetője társai nevében is boldogan vette át az első helyezettnek járó ajándékot, egy közlekedési társasjátékot. Ezután átadta az „űrhajót” Mont- vai Pistának, aki az V— VI. osztályosok vetélkedőjén vezette győzelemre őrsét, az ugyancsak jászberényi' „baglyokat”, akik két ponttal megelőzték a túrkevei 126. sz. Keve vezér úttörőcsapat „Valen- tyina” őrsét. Sorrendben a törökszentmiklósi 166. sz. Bethlen Gábor úttörőcsapat „Mókus” őrse és a 127. sz. József Attila csapat „Rakéta” őrse következett utánuk. Jól szórakoztak a résztvevők is a vetélkedőn. Legjobban persze a jászberényi 1575. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapat pajtásai örültek, hiszen mindkét megyei első helyezést megszerezték. — Viski Éva csapatvezető már a következő nagy akadályra, a dél-magyarországi expedíciós vetélkedőre gondol, melyet május 8—9— 10-én rendeznek meg Szol- j nokon. — örülünk a sikernek j — mondja —, és úgy ké- j szítjük fel a pajtásokat, i hogy a dél-magyarországi ' vetélkedőn is eredménye- : sen képviseljék megyénket. Kőhidi László I Szülők, nevelők fóruma Szülék a tanteremben Azokban az iskolákban, amelyekben nyílt nevelési hetet rendeztek, örömmel tapasztalták, hogy igen nagy a szülők érdeklődése. A szolnoki Kassai úti iskolában például három nap alatt százötvenen ültek be az osztályokba, hogy figyelemmel kísérjék egy-egy óra felépítését, gyermekük oktatását, nevelését. Sajnos, talán az időpont megválasztása miatt, talán egyéb okokból, igen kevés apát láttunk ezeken az órákon. Mintha kevesebb érdeklődést tanúsítanának gyermekük előmenetele, fejlődése iránt Ezt bizonyítják egyébként a szülői értekezletek is, ahol megfelelő időpontban is zömmel csak az édesanyák jelennek meg. Ugyanakkor a szemléltető eszközök előállításában nagy leleményességet, és lelkesedést tanúsítanak, éppen az édesapák. Ezek a szemléltető eszközök különben is igen fontos szerepet játszanak az oktatásban. A szemléltetés, mint a pedagógia egyik jelentős, és az utóbbi időkben rohamos fejlődésnek indult ágazata, egyre nagyobb helyet foglal el az oktatásban. A Kassai úton alkalmunk volt megszemlélni ezeknek a segédeszközöknek a kiállítását. Volt itt különböző tantárgyak oktatását megkönnyítő jelzőtáblától a diavetítőig, a didaktikus játéktól a vegytani kísérletező eszközökig sok minden. S ezeket az eszközöket a gyakorlatban kitűnően tudják hasznosítani. A III/B-ben például nyelvtan-órát tartott a pedagógus. Felhasználta ehhez a legújabb szemléltető eszközt, egy táblázatot, amelynél csak akkor gyullad ki a megfelelő villanykörte, ha a tanuló eltalálja. hogy a kérdéses szó milyen szófajhoz tartozik. Idézünk egy véleményt: „Nagyszerű! Amikor én iskolába jártam, ugyanezt verítékes magolással tanultam, az én kislányom, meg a többiek szinte játszva sajátítják el. Egy kisfiú, aki velünk egy házban lakik, és tudom, hogy nehéz felfogású, többől bukásra állt, most szemem láttára szinte megváltozott, olyan ügyesen felelt ennél a táblánál.” Visszatérő refrén volt a szülők véleményében, hogy érzékelik és nagyra becsülik azt az erőfeszítést, amit az iskola tesz a gyermekek neveléséért, új módszerekkel való oktatásáért. „Jól emlékszem az én iskoláskoromra, amikor a fegyelmezés egészen rideg módszerekkel történt. Csattantak az ütlegek, és körülbelül abból állott a tanítás, hogy ettől-eddig tanuljuk meg a könyvet. Itt viszont az olvasási órán azt láttam, hogy az olvasmányt a tanítónő megbeszélte a gyerekekkel, és miután autóbuszról volt szó, mindjárt elhozta egy autóbusz makettjét, és azt is megbeszélték. Ügy láttam, sokkal jobban megértik itt a gyerekek azt, amit olvastak.’3 A nyílt nevelési napok tehát jelentős eredménnyel zárulnak. Tudatosították a szülőkben az iskola új arculatát, szinte kézzelfogható közelségben ismerték meg az anyák és apák a nevelési terv célkitűzéseit, az oktatási reform gyakorlati alkalmazását. Reméljük, hogy évről évre több szülő látogatja majd ezeket a napokat, és rövidesen minden iskola bemutatja majd eredményes tanítási és nevelési módszereit CIKKÜNK NYOMÁN Milliós üzlet kisiskolások rovására címmel, 1964. február 26- án munkatársunk a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján cikket írt a Szemléltető Oktatás Képzőművészek Alkotóközössége által készített egészségügyi szemléltető táblákról. Cikkünk megállapította, hogy a szóbanfor- gó táblák nem alkalmasak az iskolai szemléltetésre, s kifogásolta, hogy a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya ezekből vásárolt. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kérésére az ügyben vizsgálatot folytatott a KNEB is. A KNEB vizsgálat jegyzőkönyve — amely ellen a Szemléltető Oktatás Képzőművészek Alkotóközössége nem tett észrevételt — megállapítja, hogy a szó- banforgó szemléltető táblák használata iskolai szemlélr tetésre kifogásolható és szükségtelenül költséges. A táblák tematikája nem követi sen> az iskolai tananyagot, sem a Vöröskereszt elsősegélynyújtási tanfolyamának anyagát. A táblákon apróbb szakmai hiányosságok is fellelhetők. A táblák mérete eleve alkalmatlanná teszi azokat iskolai szemléltetésre, mert a rajta lévő ábrák 2—3 méterről, a szöveg pedig még közelebbről sem olvasható. Kifogásolja a KNEB jegyzőkönyve a táblákon a Vöröskereszt embléma használatát is, mert ezt az 1955-25. sz. tvr. 7. § (2) bek. tiltja. Az egészségügyi témájú szemléltető eszköz előállításához szükséges az Egészségügyi Minisztérium illetékes osztályának szakvéleménye. Az alkotóközösség — bár erről korábbi viták alapján tudott — e szakvé- lemény beszerzését elmulasztotta. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a szemléltető eszközök iskolai célra használtattak, szükség lett volna az Országos Pedagógiai Intézet véleményezésére is, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályának engedélyére. Az alkotóközösség ennek megszerzését is elmulasztotta. így került sor az említett tablók előállítására és terjesztésére. Fentiek alapján a KNEB-vizsgálat megállapítja: Az alkotóközösség — bár jogszabályt nem sértett — Jiifogásolható módon járt el amikor a szemléltető táblák készítésénél és iskolák részére történő forgalomba hozatalánál a kellő pedagógiai és egészség- ügyi szakszemlélet biztosítását mellőzte, A fentiek a cikkünkben foglalt állítások nagy részének helyességét igazolják. Helyreigazításként tartozunk ugyanakkor annak a megállapításával is hogy fenti cikkünk címében — Milliós üzlet kisiskolások rovására — valamint alcímében — Művészi alkotás árszínvonalára emelték a mázoló munkát — foglalt kitételek valótlanok. Az egészségügyi oktató táblák elkészítésénél, forgalomba hozatalánál, és az ár megállapításánál a Szemléltető Oktatás Képzőművészek Alkotóközössége jogszabályt, vagy hatósági előírást nem sértett meg. Ez irányú tevékenységébe’ származó 2 évi bevétele 119 000 Ft.
