Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! i» SZOLNOK MERYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 93, szám. Ara 50 iUlér 1964, április 33™ szerda, Még a visszhangzott,.. Kádár János és Rónai Sándor visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akik N. Sz. Hruscsov 70. szü­letésnapja alkalmából baráti látogatást tettek a Szovjetunióban, kedd délután visszaérkeztek Buda­pestre. A küldöttséggel együtt visszaérkezett Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. A küldöttség fogadására a Nyugati-pályaudvaron megjelent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első he­lyettese. Jelen volt a fogadásnál G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete^ — (MTI) Emlékest Lenin születésének 94. évfordulóvá alkalmából Április 21, az idei tavasz egyik legszebb, legnapfé­nyesebb napjának ígérke­zett. Ki ne indulna hát szí­vesen megtudni, hogy mi­lyen életet varázsol a Nap a földekre. S ha délutánra kicsit be is felhősödött, — munkakedvben sehol sem volt hiány. TOMAJMONOSTORÁN: — Jó kint a határban. Reggel hatkor már itt va­gyunk. S amíg látunk, este hét-nyolc óráig megyünk. Most vasárnap is és az előző ünnepnapon is dol­goztunk. Altkor kell csinál­ni, amikor lehet. Ennyit mond el Jancsó Ferenc, a Kunhegyesi Gép­állomás brigádvezetője. A tomajmonostori Petőfi Tsz- ben vetik mo3t a tavaszi takarmánykeverékek —• Dolgozunk — mondja tovább, — pedig kevés munka ígérkezik. Ezt azt hiszem a keresetünk is megérzi. Az aprómagot, — árpát, borsót, cukorrépát, takarmányrépát, naprafor­gót — mind elvetettük. A 400 hold tengeriből is több mint felét. Á héten szeret­nénk ezt is befejezni! — Az őszi növények ápo­lásával Is készen vagyunk. Ilyen jól még nem halad­tak ebben a tsz-ben a ta­vaszi munkával, mint most, a késői kezdés ellenére. — Mit szól ehhez Gréz György, a Petőfi Tsz tagja, a vetőgép farosa? — Ez az igazság. A gé­pek nagyon sokat segítet­tet A KÖZÉPTISZAI Állami gazdaság tiszaszentimrei üzemegy­ségének kertészetében hár­man — Kiss Lajosné, Bodó Borika és Marik Irénke — játéklocsolóval a kezükben a hollandi ágyakban fogla­latoskodnak. Ők órabérben dolgoznak itt. — Nem nehéz, csak na­gyon derékfájós munka ez — mondja Kissné. — Áp­rilis másodika óta csinál­juk. Palántázunk, locso­lunk, kapálunk. S még az őszi káposztatermést is mi szándékozunk leszedni. Ak­korra biztos megszokja a derekunk is. TISZASZF.NTIMRÉN: az Aranykalász Tsz tagjai metszik a szőlőt. A negy­ven hold munkája ebben a hónapban még igencsak el­tart. Ezt még jókedvvel, közlékenyen mondják, Az­tán felsóhajtanak: — Munkából van elég, Aki csinálja, az meg kevés Elénk a határ ha közénk, biztatna is ben­nünket. Látszik, szeretné ha jókedvűek lennénk. — Ha legalább tudnánk, miért dolgozunk... ABÁDSZALÓK: Az itteni Aranykalász Tsz tagjai annál jobb kedvűek. Kapálják a nyolcvan hol­das borsótáblát, — Holnap meg jön vagy nyolcvan asszony, csak ma még a burgonyát ültették — tájékoztat Trunkó Ist­ván, munkacsapatvezető. — Délelőtt még a síkság is visszhangzott itt, úgy énekeltünk. Holnap meg lehet, hogy majd mérgelő­dünk. — ? — ... mert a derzsl ré­szen az abádi rétre me­gyünk műtrágyát szórni az öntözéses kukorica alá. — Hadd mehessen rá a víz. Valaki átcsap: — Az újságba szépet tes­sék írni rólunk. — Amit elmondtak. — A valót mondtuk: jó kedvvel dolgozunk. TISZAROFFON: karalábét palán táznak az asszonyok. A szinte vége­láthatatlan táblán harmin- can-negyvenen lehetnek, — Magunk neveltük a Ahová ű világ leg« hosszabb útja vezet A vándorzászló mellé •. • Négyszemközt a tudóssal Élüzem lett az Építési és Szerelő­ipari Vállalat A Szolnok megyei Épí­tési és Szerélőipari Válla­lat 1963 évi jó munkája alapján elnyerte az élüzem címet. Tavalyi tervüket 101,9 százalékra teljesítet­ték. Kilencvensét százalé­kos létszámmal az egy munkásra jutó termelési érték előirányzatukat pe­dig 105,4 százalékra telje­sítették. A vállalat több mint négy millió forint többletnyereséggel zárta az évet. Az élűzem cím átvételé­re s az ünnepségre április 28-án délután 16 órakor a szolnoki Móricz Zsigmond kultúrotthonbaa kerül sor. Az MSZMP Szolnok Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Szovjet Bará­ti Társaság megyei elnök­sége ma este 7 órai kez­dettel emlékestet rendez az MSZBT klubban. A megemlékezést Gál Gyula, 1 a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem igazgatója ■ tartja. Utána bemutatják a Történetek Leninről cí­mű filmet. A karcagi Lenin Tsz az Ifjúsági Házban kultúrmű­sorral emlékezik meg a napról. Tisza gyendán a Lenin Tsz-ben ezen a na­pon kisfilmeket vetítenek, melyek Lenin elvtárs éle­téről szóinak. Két hidat avatunk az idén Zagyvarékas teljesítette vállalását Mint ismeretes, a zagy- varékasi Béke Termelőszö­vetkezet versenyt kezde­ményezve felhívással for­dult a megye termelőszö­vetkezeteihez. Javasolták; április a vetés hónapja le­gyen, s április 25-ig min­den szövetkezet fejezze be tavaszi Vetését. A zagyva- rékasiak megrövidítették önmaguk szabta határide­jüket. Minden tavaszi ve­tési tervüknek eleget tet­tek. Utoljára 1850 holdas kukorica tábláikba juttatták el a vetőmagot. Most a tavaszi vetések befejeztével — a megyé­ben elsőnek dicsekedhet­nek ezzel — a növényápo­láshoz láttak hozzá. Két­száz holdas mákvetésüket megsarabolták és hozzá­kezdtek 360 hold cukorré­pájuk sarabolásához. é Ujszászon is elvetettek mindent Lapzártakor jelentette Barta Imre elvtárs, az új- szászi Szabadság Termelő- szövekezet párttitkára, hogy közös gazdaságuk is teljesí­tette 3200 holdas tavaszi vetési tervét. Ezenkívül ugyancsak végeztek 250 hold őszi kalászos tavaszi ápolásával. Még e héten tű1 lesznek 2200 hold vetés vegyszeres gyomirtásán. A nagy munkateljesítményre nem sokkal több, mint két hetet fordítottak a szövet­kezetben. I van. Itt vagyunk tizenöten, s a legfiatalabb ötven éves közöttünk. A legidősebb palántákat is. Ez is szép, de a ml mostani büszkesé­günk a négy és fél hold Akiknek használt az árvíz — Matuzsálemi gépek — Jászielsőszenfcnrörgyön az új hídhoz vezetik a folyót meg hetvenkilenc... Most már árad a panasz a vá­ratlanul érkező felé: — A tavalyi évet is kö­zel 6 forintos munkaegysé­genkénti kieséssel zártuk. Most meg még azt se tud­juk, miért dolgozunk az idén. Nem ismerjük a gaz­dasági tervet. Hang ide — hang oda, semmit se tu­dunk. — A párttitkár kijön né­korai burgonya. Csírázta­tott gumókat raktunk a földbe — igaz még nem lát­szik a sorja — de már zöldell. Sokat dolgozunk, de sok forintot is várunk. * Mit kívánhatna a határ­járó mást, mint hogy le­gyen olyan a jövedelmük, amilyen kiapadhatatlan a szorgalmuk, — borsi — I A szolnoki régi Zagyva- hídon egyelőre nagy a ren­detlenség — a felületes szemlélő legalábbis ezt lát­ja. Aki viszont jobban kö­rülnéz, új dolgokat is ta­pasztal, mégpedig minde­nekelőtt azt, hogy a hidá­szok „kiértek a földből”, új pillér-rész magasodik a régi mellett. Ha meggondoljuk, hogy az alsó cölöp hegye több, mint húsz méterre van a pillér szintje alatt, s azt is számításba vesszük, hogy száztíz cölöp képezi a pil­léreket, fogalmat alkotha­tunk magunknak az eddigi munkáról. S nem akármi­lyen cölöpöket vertek le — a próbaterhelésnél egyen­ként száz tonnát bírtak el. Hozzávetőleges számítások szerint ezer köbméter be­tont dolgoztak be. Egyébként a híd elöre- gyártott, utófeszített szer­kezetű lesz — hasonló a százlábú híd utódjához. Ki­lenc méteres hátát másfél méteres járdák szegélyezik. Főtartóinak elemeit — munkahelyi felajánlás sze­rint — május elseje körül elkezdik gyártani. Lesz munka azzal is bőven, mert az egyenként 35 tonnás fő­tartókat több mint száz elemből készítik. A sok bajt okozó árvíz nem vetette vissza, inkább segítette a hidászok mun­káját. A megáradt Zagyva hátáról, alig másfél méter magasból szerelték le a kü­lönböző vezetékeket, s vit­ték át a provizóriumra. H» nincs árvíz, másfél méter helyett tizenkettőre kapasz­kodhattak volna — a mos­taninál nehezebb és lassúbb munkát fejtve ki. Az új híd egyébként 6,5 millió forint­ba kerül, a hozzátartozó út­szakasszal együtt 15 millió­ba. (A csatornázás és a kü­lönböző vezetékek lefekte­tése növeli így a beruházá­si összeget.) A szolnokiak jórészét ter­mészetesen ezeken az ada­tokon túl mindenekelőtt a? érdekli^ mikor lesz kész a híd, meddig kell még a jár­műforgalmat lelketrázó te- reloutakon bonyolítani? Nos, a papír szerint az év végére kész a híd. Emberi számítások szerint azonban a hozzátartozó útszakasz — szerződés ide, szerződés oda — nem lesz meg. Az itteni hídépítés különben függvénye egy váci felüljá­rónak, ahol különböző — Szolnokon is szükséges — eszközök még le vannak kötve. Gondot okoz az is, hogy ha kapnak anyagot, nincs elegendő szállítóesz­köz. Gépeik — az öreg cö­löpverővél az élen — ma­tuzsálemi kort értek meg. Ezért született a mondás: „legdrágább a gépi mun­ka”. — Dehát ezek „szokásos sirámok” — mondják az építők —, ezéktől még megy a munka, csak a nyá- ri hónapokra sikerülne még vagy harminc embert mun­kába állítani. A hídépítőknek sok mun­kát kínálnak a megyében — tervet viszont nemigen biztosítanak. Ez hátráltatja például a szajoii felüljáró építését A szolnoki új vas­útállomás aluljáróit is ők csinálják majd, s Jászfels'- szentgyörgy határában meg égy Zagyva-hidat. E munka érdekessége, hogy elhagyott mederben épül a híd, s át­adása után terelik oda a folyót. íme a tiszalöki munka kicsiben. Aki kíván­csi rá, a befejező szakaszt megnézheti a nyáron. (S. B.ji AZ ASSZONYOK IS KIVESZIK RÉSZÜKET A TAVASZI MUNKÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents