Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

1994. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s „A biológia hőskorát j* I m ■ a !■- ®r* Tattgl Harald professzor, az Állattenyésztési 11 U KI, Kutató Intézet igazgatójának nyilatkozata v a Néplap munkatársának I A munkásosztály a szocialista nemzeti A TIT biológiai szakosz­tályának vasárnapi ülésén résztvett dir. Tangl Harald professzor, a világhírű bio­lógus. Ebből az alkalomból felelt a Néplap munkatársá­nak néhány kérdésére. — Miben látja professzor ár a biológiai tudományok népszerűsítésének jelentősé­gét? — Rendkívül örvendetes­nek tartom azt a tapaszta­latot, hogy a TIT-tagok mind lelkesebben dolgoz­nak a biológiai tudományok elterjesztésén. Ma a bioló- giá hőskorát éljük. Az űr­hajózással kapcsolatos élet­tani problémák megoldása beláthatatlan távlatokat nyit meg a tudományág fejlődé­sében. Mindinkább kitűnik, hogy a természettudomá­nyok közvetve és közvetle­nül egyre nagyobb jelentő­ségűek lesznek a termelés­ben. Ilyen például a hibri­dizáció a mezőgazdaságban. Az iparban is igénybe ve­szik a tudományág ered­ményeit. Például a telefon- központok építésében fon­tos szerep jut a biológiá­nak. Az exportra kerülő központok alapanyagát fe­lül kell vizsgálni különbö­ző penészekkel szem­ben való ellenállásuk szempontjából. — így az exportáló ipari vállala­toknak biológust kell al­kalmazniuk. Mindezek meg­követelik egy új természet­tudományos szemléletmód kialakulását. Ehhez pedig s tudományág népszerűsí­tése nagymértékben hozzá­járul. — Hallhatnánk valamit professzor űr saját mun­kásságáról? — Az én életem érdeke­sen alakult. Alapképzettsé­gem szerint orvos vagyok. Vonzott a biológia, ezért azután élettannal, majd ál­lattenyésztéssel kezdtem foglalkozni. Jelenleg az Ál­lattenyésztési Kutató Inté­zet igazgatója vagyok. En­latba való átültetéséhez szükséges időt 20—25 esz­tendőben állapítják mgg. A szocialista országokban könnyebb a helyzet, hiszen nem kisgazdaságok kiter­jedt rendszerével állunk szemben, hanem a nagy­üzemi termeléssel és az azt vezető jó szakemberekkel. — így is jelentős munka vár egy-egy kutatóra, hogy eredményét a gyakorlatban elterjessze. Bizony a szé­leskörű elterjesztéshez 5—10 esztendő is szükséges. — Ilyen probléma adó­dott például a légárami á- sos szénaszárítással, ami az állatok fehérjeellátásának szempontjából igen jelentős tudományos eredmény. Ezt Az ifjúsági szövetség a közelmúltban többezer fia. tál — elsősorban ifjúmun­kás — anyagi helyzetét mérte fel. A vizsgálat ered­ményeiből kitűnt, hogy az ifjú szakemberek kereseti lehetősége hasonló a felnőt­tekéhez. Az önálló keresettel ren­delkező fiatalok többségé­nek jövedelme lehetővé te­szi a művelődést, a szóra­kozást, a pihenést. Salgó­tarján üzemeiben és a nagy- bátonyi bányásztelepülésen például 400 ifjúmunkást kérdeztek meg, hogyan, mi­lyen körülmények között éi. Kiderült, hogy a 14—26 éves fiatalok mindegyiké­nek otthonában van már 52—53-ban vizsgáltuk és dolgoztuk ki és még a kor­mány támogatásával is csak az utóbbi években si­került jelentős mértékben elterjesztenünk. Ügy gon­dolom, ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági ter­melésben dolgozókat jóné- hány csalódás is érte egyes kutatási eredményekkel kapcsolatban. Bízunk azon­ban abban, hogy együttmű­ködésünk a kézzelfogható eredmények láttán egyre hatékonyabb lesz. Ennek a szemléletmódnak a kialakí­tásában pedig a TIT bioló­giai előadói nagyon sokat segíthetnek — fejezte be tájékoztatását Tangl Harald professzor. — m — rádió, s minden második helyen televízió is. Az ifjú­munkások fele ezenkívül motokerékpér- fényképező­gép- vagy magnetofontulaj­donos, s minden harmadik megkérdezett külföldön is járt. Hasonló közvélemény­kutatást rendeztek Komá­rom megyében, ahol két­ezer 14—26 éves fiút, lányt kérdeztek meg: hogyan osztja be fizetését. A vála­szokból kiderült, hogy a fiataloknak körülbelül a fe­le havonta 20—60 forintért vásárol könyvet, s 25—150 kötetes saját könyvtárral dicsekedhet, keresetének 10—20 százalékát pedig szó­rakozásra költi. (MTI) Kongresszusi küldöttek Mire költik keresetüket a fiatalok ? rsek keretén belül is fontos biológiai problémákkal fog­lalkozunk. Néhány téma, amelyen jómagam dolgo­zom: Az antibiotikumok hatása az állattenyésztés­ben; a külső környezeti ha­tások szerepe a háziállatok tenyésztésének növelésében; a fény hatása az állatok szaporaságára. Az optimá­lis hő megállapítása az ál­latok nevelésénél; éhség és étvágy szerepe a takar­mányfelvétel tekintetében. Ez a néhány tárgykör, azt hiszem, ízelítőt ad abból, milyen sok vonatkozásban segítheti a biológia tudo­mánya a gyakorlati állat­tenyésztést — Végül egy úgynevezett i,kényes?’ kérdést tennénk jel: Hogyan érvényesül az ön szakterületén a tudomá­nyos eredmények gyakor­latba való átültetése? Más szóval: nem idegenkednek-e az állattenyésztés gyakorla­ti emberei az újtól? — Érdekes és fontos kér­dés ez. Probléma mind a szocialista országokban, mind a tőkés Nyugaton. Angliában például egy új kutatási eredmény gyakor­között Szerdán délután kissé el- fogódott, ünneplőbe öltözött emberekkel telt meg a Hazafias Népfront Szolnok "megyei Bizottságának szék­háza- Egyenként és társa­ságban érkeztek a kong­resszusi küldöttek, hogy együtt induljanak Buda­pestre. Ismerős nevek, ismerős arcok Kikre bízta, kiknek ad­ta „mandátumait” a megye majd félmilliós lakossága? Bihari Lajos országgyűlési képviselő, a törökszent­miklósi technikum igazga­tója, Nemes Gerzson, a szolnokiak közkedvelt Ger­zson bácsija, a városért sokat tevő vízügyi mérnök, Bálint Kálmán, az egykori hírneves mintagazda, most az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezet áilatte- nyésztési brigadérosa. Dr. Sebestyén Mihály szolnoki ügyvéd, Gecse Árpád, az Alattyánban élő jászsági festő. Kóczó Margit, a martfűi Tyereskova szocia­lista brigád vezetője. Gál Gyula, a marxista—leni­nista esti egyetem igazga­A pedagógus klub programjából tója, Kátai Mária, a MEDOSZ Szolnok megyei titkára. Gaál Ferenc jász­berényi közéleti személyi­ség, dr. Váczi Mihály, a kenderesi növényvédő ál­lomás főagronómusa. És még többen munkások, pa­rasztok, értelmiségiek meg­bízottjai. Jórészt ismerősökként üdvözlik egymást, hiszen többször találkoztak már, valahányszor arról volt szó. hogy tenni kell a megye lakosságáért, társadalmá­ért. F gyelmezte’és, úlravaló Érthetően a beszélgetés is erre terelődik. Kóczó Margit, a Tisza Cipőgyár tizennyolc éves technikumi hallgatója, a Tyereskova szocialista brigádról beszél legszívesebben- Tegnap es­te is erről esett szó és a lányok, faitalasszonyok kedvesen megfenyegették, aztán a kongresszuson ró­A pedagógus szakszerve­zet művelődési klubjának március végi műsora igen tartalmasnak ígérkezik. Pénteken este a nyolcadik osztályban és a középiskola első osztályában működe tanárok részére szerveznek ankétot Szombaton klubest, hétfőn Vajda György Mi - hály tart előadást. Ennek az előadásnak a Verseghy Könyvtár a színhelye; Szerdán, 25-érf este dr. Vikár László, a zenetudo­mányok kandidátusa tart előadást az európai zene születéséről. 27-én a könyv­barát kör tágjai beszélik meg Dürrenmatt két drá­máját. Végül szombaton, 28-án a nyugdíjas pedagó­gusok találkozója zárja a hónap műsorát luk is szó essen. — Lányokat pedig nem szabad fenyegetni — kap­csolódik a szócserébe Bá­lint Kálmán. S mindjárt át is veszi a szót. őt meg azzal bocráitották útjára, figyeljen, jegyezzen, ta­pasztaljon sok mindent, s ha hazai ön részletesen mondja el főleg azokat, amiből az űjszásziak sokat Mert az újszászi szövet­egység /ő A marxizmus —leni- nizmus megalapítói nem­csak a kapitalista társada­lom ellentmondásait tárták fel, hanem a társadalmi fejlődés és a tőkés társa­dalom ellentmondásait ele­mezve megtalálták az.t az osztályt, amelynek törté­nelmi missziója a kizsák­mányoló rendszer lerombo­lása, a dolgozó osztályok felszabadítása. Ez az osz­tály, a munkásosztály. Ezt az osztályt a tőkés társa­dalom fejlődése termeli ki, gyarapítja, nagyüzemekben koncentrálja. A tőkés tár­sadalom fejlődéstörvényei a parasztságot differenciál­ják, tönkreteszik, elűzik földjéről, az iparba kény­szerítik. A konkurrencia vastörvényei, a tőke-kon­centráció és centralizáció tömegével juttatja csődbe, ítéli önálló egzisztenciájá­nak feladására a városi kispolgárságot, a középré- > tegeket. A technika és a tudomány fejlődése, a szol­gáltató ágazatok szerepé­nek növekedése ezt a fo­lyamatot nem fordítja visz- szájára, csak módosítja. A munkásosztály, ame­lyet létének feltételei kény- * szerítenek a szervezkedés­re, a gazdasági és politikai küzdelmek, a kemény osz- tálvharcok tüzében edző­dött meg. A munkásosztály csak úgy szabadíthatja fel önmagát, ha minden dol­gozó osztályt felszabadít, ha összefogva a paraszt­sággal és a középrétegek­kel. ellenállhatatlan túlerőt hoz létre a tőke hatalmá­val szemben. A munkás­kezet egyre jobban boldo­gul. Pedig — emlékezik Bálint Kálmán — annak­idején ő is vérző szívvel vált meg kis gazdaságá­tól, s nem nagyon hitte, hogy tudnak majd vala­mire menni a szövetkezet­ben. De a közösség szinte csodákra is képes. A le- ’ rongyolódott szövetkezeti \ gazdaság most ott tart. hogy tisztességes jövedelmet biz­tosít tagjainak. A falu közérzete Gecse Árpád, az idős festőművész arról szól, mi­lyen jó most a falu köz­érzete, a közhangulat és nem tud elképzelni mű­vészt, akit meg ne szólal­tassanak a társadalmi vál­tozások. Sokszor ellent­mondani sem lehet. Hozzá például bekopogtattak' a falubeli Űj Élet szövetke­zet tagjai: — Művész űr, új gépet kaptunk, tessék már le­festeni. A megújhodott község­szellemről szól Gaál Fe­renc, a jászberényi járási népfront bizottság elnöke. — Most az a nemzet jelszava, senki ellenére, mindenki hasznára. S mondja milyen akció­kat kezdeményez náluk a népfront, s erről akar szól­ni. ha szóhoz jut a kong­resszuson is. Mert most olyan a légkör lehet őszin­tén beszélni örömeinkről. I gondjainkról, sikereinkről, balfogásainkról. És a Szol­nok megyei küldöttek en­nek a politikai légkörnek kialakítói, szószólói, ér- : zői is. i. L. | osztály tudományos ideoló­giája, a marxizmus—leni- nizmus ezért a dolgozó ember, a gyár, a föld és a szellem munkásainak kö­zös ideológiája. A szocia­lista forradalom minden dolgozónak visszaadja a munka értelmét, a társa­dalom összefogott erejével tervszerűen és tudatosan, az ember javára gyümöl­csözted a termelőerőket, uralma alá hajtja a társa­dalom és a természet erőit. Ezeket a feladatokat a munkásosztály a dolgozó osztályok élén csak forra­dalmi harcokban, osztály- küídelmekben válthatja valóra. A munkásosztály a forradalom vezető ereje, de vezető terepét pártja nélkül, a dolgozók mar­xista—leninista, szervezett élcsapata nélkül nem tölt­hetné be. A kommunista párt dolgozza ki a harc tudományos programját, szervezi és vezeti a dol­gozó tömegek osztályhar­cait. A harc erdménye az egy­séges szocialista társada­lom. A szocializmus győ­zelméhez. a forradalom győzelméhez nem vezet egyenes út. A harc bonyo­lult feltételei közepette csak tudományos világné­zettel a dolgozó tömegek, az osztályharcok tapaszta­latai állandó konkrét elem­zésével lehet eligazodni. A munkásosztály stratégiája és taktikába a változó tör­ténelmi helyzet, az osztály- harcok állandóan módosuló feltételei következtében változik. A manvor munkás- osztály- szocialista forradal­ma. azoknak a ,, t ársadalmi erőknek összefogása, ame­lyek 'győzelemre vitték ‘ha­zánkban a szocialista for­radalmat. az antifasiszta, háborúellenes, demokrati­kus küzdelmekre nyúlik vissza. A Magyar Kommu­nista Párt a magyar mun­kásosztály volt a kezde­ményezője, szervezője és fő ereje a Horthyék nemzet­áruló politikája ellerii népi összefogásnak, az antifa­siszta népfrontpolitikának. Ez az összefogás bontako­zott ki a felszabadulás után a földosztásért, a stabili­zációért, az újjáépítésért, az ország demokratikus át­alakulásáért, a nemzeti függetlenség védelméért folytatott küzdelmekben. Ebben a harcban erősödött meg a munkás-paraszt szö­vetség. a nemzet haladó erőinek összefogása, amely útját állta a nemzetközi imperializmus támogatását élvező hazai reakciós érők kísérleteinek a történelem kerekének visszaforgatásá­ra. Ezekben a harcokban bizonyította be a munkás- osztály az egész nemzet előtt hivatottságát a nép vezetésére, nyerte meg a dolgozók alapvető tömegei­nek. cselekvő támogatását a szocialista forradalom végrehajtásához. A munkásosztály hatal­mának megtermtése volt feltétele és fő eszköze a társadalmi-gazdasági vi­szonyok gyökeres átalakí­tásának, a szocializmus építésének. A munkásosz­tály hordozta vállain a szocialista forradalom győ­zelméért, a szocializmus építéséért folytatott harc és munka fő terheit. A termelési viszonyok szocia­lista átalakítása, az iparo­sítás történelmi eredmé­nyei megváltoztatták » társadalmi osztályok jel­legét, megnövelték a mun­kásosztály sorait, átalakí­tották társadalmunk osz­tályszerkezetét. Először te­remtődtek meg a / magyar nép történelmében az égés? nemzet összefogásának ob­jektív feltételei. Eljött aa az idő, amelyről a nemzet legjobbjai álmodtak: „az évszázados magyar átkot”, a megosztottságot és tel- viszályt, ami nem a mar gyár nép természetében, sajátos lelki alkatában gyökeredzett, hanem a ki­zsákmányoláson alapuló osztálytársadalom szükség- szerű terméke volt, a múlt­ba űzhettük. De tudni kell ezzel a lehetőséggel élni. Az ellenforradalom előtt a pártvezetés, a szocialista építés hibái, mindaz, amit összefoglalóan a személyi kultusz fogalmával szólí­tunk jelölni, akadályozta ennek a lehtőségnek valóra válását. S az ellenforrada­lom előtt Nagy Imre veze­tésével éppen akkor hir­dették meg minden ma­gyar egységét. amikor a munkáshatalom alapját szolgáló osztályszövetség meggyengült, az osztály­harc kiéleződött, a tőkés­restauráció erői támadásba lendültek. A hamis nacio­nalista jellegű nemzeti egy­ség meghirdetése csak le­leplezte az ellenséges erők támadását és megnehezítet­te a szocialista jpvő, a nép iránti felelősségtől áthatott dolgozók összefogását. Pártunk ma a szocialista nemzeti egység politikáját hirdeti és valósítja meg. Ennek az egységnek felté­teleit az • ellenforradalom­mal vívott küzdelemben, a szocialista konszolidáció munkával és harccal terhes éveiben, a mezőgazdaság szocialista átalakítása idő­szakában, a szocialista for­radalom győzelmes csatái­ban teremtettük meg. En­nek az egységnek támasza a szilárd munkáshatalom, a szocialista alapokon fejlődő, erősödő gazdaság. A párt és a nép, a munkásosztály é? a többi szocialista dolgozó osztály és réteg megbont­hatatlan szövetsége a szo­cializmus teljes felépítésé­ért vívott harcban, munká­ban fejlődik. A nemzet al­kotó. erőinek összefogása csak a szocializmus teljes felépítésének programfa alapján lehetséges, csak en­nek a programnak végre­hajtása útján erősödhet. Nincs más alkotó, útmutató, munkára % harcra mozgó­sító, a nép erőit egységbe fogó, politika, mint a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt politikája. A munkásosztály nemzetközi, a dolgozók in­ternacionalista összefogása állja útját a nemzetközi monopoltőke agresszív tö­rekvéseinek, képes megvé­deni az emberiség békéjét. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép mindig élvezte a Szovjetunió, a testvéri szocialista orszá­gok, a nemzetközi forradal­mi haladó mozgalmak tá­mogatását A magyar mun­kásosztály, a magyar nép ma is a szocialista orszá­gok népeinek, a világ ha­ladó erőinek nemzetközi összefogásában látja jövője, országépítő céljai valóra- váltásának zálogát. Nemzeti törekvéseink, sorsunk, ma inkább mint valaha, egy­ségbe fonódik a nemzetközi demokratikus, szocialista békéért folyó kÜ7Ö»lrnek- kel. Molnár Endre a KB. agitprop, oszt h. vez.

Next

/
Thumbnails
Contents