Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

II SZOLNOK MEGYEI NfiFLAl* 3 Vizsgásnak a téli traktorosat an fo ''yam hallgatói Újabb alapfokú traktorvezetői tanfolyamokat szerveznek A téli hónapokban mintegy ezerhatszáz trakto­ros tanait. Az alapfokú traktoros-tanfolyamok ezek­ben a napokban fejeződnek be. A hallgatók szorgal­masan tanulnak és ezeröfszáznegyvenen kérték vizs­gára bocsátásukat. A és A hallgatók az alapfokú traktorvezetőin kívül meg­szerzik a vontatóvezetői jogosítványt, sőt sokan motorkerékpár vezetéséből is jogosítványt kapnak. A három bizonyítványt 12 hét alatt szerezhették meg. Bár szép számmal vizsgáznak, mégsem elegendően ahhoz, hogy minden erőgépre, ille­tőleg minden szántó­traktorra biztosítva le­gyen a két műszakhoz szükséges létszám, termelőszövetkezetekben gépállomásokon mint­egy hétszáz-nyolcszáz trak­toros hiányzik, ha a szán­tótraktorokat alapulvéve, gépenként 2-5 embert szá­mítunk. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lyán bizottság alakult, a KISZ, a gépállomások me­gyei igazgatósága, vala­mint a kenderesi gépész­képző szakiskola képvise­lőinek részvételével, — azzal a céllal, hogy maxi­mális erőfeszítést tesznek a kellő traktoros létszám biztosítására. A Földművelésügyi Minisztérium és szo­ciálpolitikai osztálya lehetővé tette, hogy — eltérően az eddigiektől —, 17 éves férfiak is tehessenek traktoros vizsgát. sőt kivételes esetben fel­vehető az a férfi is, aki 17. életévét a tanfolyam befejezésétől számított hat hónapon belül betölti és egészségileg erre megfelel. Engedélyezik, hogy a 18. életévet betöltött nők is lehessenek traktorvezetői vizsgát és 24 lőerőnél ki­sebb teljesítményű eszköz- hordozó-, sorközjáró- és egytengelyes kerti trakto­rokat vezethetnek. A tanfolyamokat, mint eddig is, a gépállomáso­kon, állami gazdaságokban szervezik. Az érdeklődők jelent­kezhetnek akár a gép­állomásokon, akár a járási tanácsok mező- gazdasági osztályain. Bár nagy szükség van a traktorosokra, mégis ta­pasztalható, hogy néhol a termelőszövetkezeti veze­tők, gépállomási szakembe­rek, gépjavító állomások vezetői idegenkednek a ta­vaszi tanfolyamok .szerve­zésétől­Az FM rendelet — mely korábban határ­időhöz kötötte a tan­folyamok befejezését — most előírja, hogy amennyiben arra szük­ség van, egész évben lehet tanfolyamot szer­vezni. Megyénkben erre szükség van. Vágási Kálmán megyei szakoktatási felelős Új román exportier méh t A kőota koksz A világpiacon keresett cikké vált Románia egy új terméke: a kőolajkoksz. Ja­pán és indiai cégek idén majdnem kétszer annyi kő­olajkokszot rendeltek Ro­mániától, mint az elmúlt esztendőben. Az elmúlt év­ben a román kőolaj koksz exportja háromszorosa volt az 1959. évinek. Idén a megnövekedett kereslet eredményeként Románia 55 százalékkal több kőolajkok­szot exportált, mint az el­múlt évben. Közeleg cs „vitamin-szüret1 A cibakházai Vörös Csil­lag Tsz cserkeszollői prí­mőrtelepének a hőforrás vizével fűtött hajtatóházai­ban 2400 paradicsom és 1100 paprikabokor zöldell, hozza terméseit. A szakavatott kertészek jó terméssel számolnak. Egy-egy tőn általában hat paprika fejlődik. A virág­zásban lévő paradicsom is jól köt. A „vitamin-szüret” megközelítőleg április 10. körül kezdődik. A cseme­gének számító zöldpapri­kából már van, amely öt­hat centiméter hosszúra nőtt. A paradicsom egy része pedig mogyoró nagy­ságú. ÁLLÓVÍZ TISZAKÜRTÖN A kiöregedett szőlőket tervszerűen megfiatalítja a szövetkezet. Ebben az esz­tendőben is ötven hold termőképtelent kivágnak, s helyette negyven hold nemesfajtájú, egyöntetű szőlővesszőt telepítenek gépesíthető távolságra, kor­szerű üzemi méretekre. — 1978-ig szóló programban ilyenformán kicserélődik, a szövetkezet erejéből és ál­lami támogatásból újjá­születik a halódásra ítélt, hajdan távolfoldom is hír­neves tiszakürti szőlészet. Igen, de a nagyszerű programnak bakhát ja a tanyavilág. A korszerű sző­lőtelep csak tanyától ta­nyáig lehet az- S lépten- nyomon megtörik a gépek útját, az egyöntetűségét a tanyaudvarok. Ha csak valami változás nem törté­nik a szőlőlakók életfor­májában. Erre pillanatnyi­lag kilátás sincs még. — Tóth Mihály szövetkezeti elnök ugyan hol az egyik, hol a másik tanyasi em­bert győzködi, de a vég­szó tagadó: nem. A köz­ségi tanács igyekszik, in­gyen házhelyet biztosítani a beköltözőknek, de nine « beköltöző Az is megtörtént, valaki elhatározta magát, bele­megy az egyezségbe, az­tán pár nap múltán ko­pogtat. — Ne haragudjon, el­nök elvtárs. Itt láttam meg a szőlőben a napvilágot, itt is sötétedjen el előttem. — Még én élek, nem mozdulok. Aztán mit bá­nom, mit csinálnak. — Apai juss ez. Még a nagyapám is itt élt, ne­kem is jó lesz már ez. Kurta-furcsa, szinte meg­átalkodottnak tűnő, csak érzelmileg érthető, logikai­lag teljesen ésszerűtlen fél­mondatos tagadások. Mi az érzelmi alap? Sokizlglen menő generá­ciók .szokása, életformává rögződése. Van örökölt és van újonnan kialakított szokás- Örökölték, hogy gazdagodni a szőlőkben lehet, gyűjtögetni ott vein mód. Ott a fák, tőkék kö­zé szorulva, mindentől el­zárva, a homokra sülve, ismeretlenek voltak még az igények is. Egy szentséget tudtak: a vagyongyűjtés szenvedé­lyét. Itt nem befelé hú­zódtak a faluba, hanem kifelé áramlott a falu a szőlőkbe, a homokra. Ezt a hagyományt, örö­költe a szövetkezeti falu. S most kialakulóban az új szokás: tanyán lakni, de a háztájit a tanyától távol kivenni. A szövetkezet ve­zetői elősször érthetetlenül nézték, mi ez: a háztájit senki nem fogadja el köz­vetlen a tanyája mellett, ami mindenkor kéznél ‘ le­het, hanem attól minél tá­volabb. S ragaszkodnak hozzá, hogy a tanyát kö­zös birtok övezze. Ironikus szólás-mondás is járja ró­la: jobbról közös — b»1- ról kezes. Igen, a balkezes közös. Disztingváltan finom fo­galmazása annak, hogy a tanyaudvar jószágai nem a háztájin nevelkednek, ha­nem a közösén. S annak is — mert ki veszi ész­re —•, hogy pár kosár szőlő nem a háztájin ter­mett, hanem a tanyaudvar melletti közösből került hozzá, Félreértés ne essék: a tiszakürti szőlőlakók nagy egésze tisztességes ember, de azért annyi spekulációt megengedettnek tartanak. Ilyen módon az­tán a homoklakók iöve- delme jóval magasabb a falusiakénál. S noha a szövetkezet korábban igen gyengén gazdálkodott és most se nagyon jól még. a tanyasiak még így is tudtak gyűjtögetni, egyike- másika pénzt felhalmozni is­Az a vélt rémület, hogy a faluba költözve nem tud­nának megélni, önáltatás:.'if csak. Te-'tózVndáa a meg­szokottat felcserélni az újjal, mégha az jobb is lehet Miiül kell ott Jélni? A villanytól? A járdától? Az egészséges ivóvíztől? Attól, hogy a gyerekek jobban felszerelt iskolába járnak, szaktanárok okta­tását hallgatják és nem dagasztják a dülőutak sa­rát? Attól, hogy a falu­ban televíziót is lehet üzemeltetni? Attól, hogy ott művelődési ház, mozi, könyvtár is van, hogy ott közösségi életet, értelmes társadalmi életet lehet él­ni? Hogy ott egészségház (új!), orvosi rendelő is van? Hogy ott a Bolza- kertet nagy költséggel vé­dett, idegenforgalmi neve­zetességgé alakítják ki, hogy épül, szépül ez a kicsi tiszazugi település is? Mindez — még csak mi­nimális ugyan — ne tar­tozna a tiszakürti tanya­lakók igényeihez? Igenis, nem is. Megmagyarázha­tatlan ellentmondásokban élnek a tanyaiak. Erre érdekes epizód az alábbi. A szőlők karaszolását elle­nőrizték a vezetők a Ku- rázson. Az Andrási Béláék- nak kimért szőlőterületen ott kapált a család csend­ben, illetve hogy egy vala­ki beszélt csak hangosan. Forgolódik az elnök, Tóth Mihály, ki tartja szóval a karaszolókat? Hát a rádió. A tranzisztoros táskarádió felakasztva a diófára S ahogy haladtak a munká­val, úgy telepítették má­sik fára a rádiót is. És telepesrádió szól itt leg­alább minden szőlősta­nyán. Hasonlít ez a pél­da egy kicsit a motorke­rékpáron kapát vivő egyé­ni paraszthoz, akinek fi­guráját Kádár János örö­kítette meg az országgyű­lésben. És a várakozás szituáció­ja is hasonló. Tiszakürt jö­vőteremtő napokat él. A szőlőtelepítés a majdani generáció gazdagsága már. De a mai kis tanyá1' eilen­7-ilr B. L. A Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola szakemberei új hibridpaprikafajtát ne­mesítettek ki. Ennek mag­jából juttatnák a tsz pri­mőrkertészetének is. A hajtatási fehér csípős pap­rika a csemegék közt is csemege lesz a fogyasztók­nak. A szövetkezet kerté­szei a visszatérő márciusi télben nagy gonddal óv­ják a primőröket. A nap­fényhiány miatt infravörös lámpák alatt „sütkérez­nek” a zöld ellő növények. A tavaszi primőrszezonban több mint 500 kiló friss paradicsommal és csaknem 15 000 zöldpaprikával ked­veskednek majd a szolno­ki és a fővárosi vásárlók­nak. A cserkeszöllőiek jelent­keztek a június elején sor­ra kerülő bécs! nemzetközi kertészeti kiállításra, ahol legszebb termékeiket mu­tatják majd be. Emlékmű Pier Luigi Nervo ró­mai építészt kérték fel, hogy tervezze meg az em­lékművet a Chicago Egye­tem területén, ahol 1942. december 2-án a világ első atomreaktorában egy olasz fizikus, Enrico Fermi ve­zetésével sikerült létrehoz­ni az első folyamatos lánc­reakciót. (AP) I ÜGYEI MOZXSZEMLE Megyénk filmszínházai közül egyre többet alakí­tanák át szélesvásznúvá s korszerűsítik az egyéb be­rendezéseket. A cibakházai mozi felújítására 200 ezer forintot költenek. Ebből százezer jut építkezésekre, a másik százezren teljesen új műszaki berendezéseket vásárolnák. A felújítással előreláthatólag május 1-re készülnek el, a mozi az átalakítás alatt is üzemel. A mezőtúri Dózsa mozi április 2-tól, a jászfény- szarui és kenderesi április 3-tól szélesvásznúként üze­mel. Tiszakürtön május eleiére készül el az új, szélesvásznú berendezés. Szandaszöllősön és Zagy- varékason a keskenyvász- nú mozit ugyancsak május elejére alakítják át mái, szélesvásznúvá. — A szolnoki kertmozi is szé­lesvásznú lesz az idén« nagyteljesítményű új vetí­tőgépekkel és új ülőberen- dezésekkel. Szó van arról is, nogy a Moziüaemi Vállalat né­zőtalálkozókat rendez. Az előadások után a nézők el­mondhatják véleményüket a vetített filmről, valamint az üzemeltetéssel kapcsola­tos megfigyeléseikről. Ad­dig is, amíg ez megvalósul, figyelmébe ajánljuk a vál­lalatnak a mesterszállásiak panaszát: mozijuknak rossz az akusztikája. Talán meg­oldható lenne ez a padló betonrészének és a vissz­hangzó hátsó falnak hang­szigetelésévei. Dö&nöior Laci kilenc anyukája 1961 koratavaszán vézna, elkínzott kisfiú került Kis­újszállásra. A budapesti állami gondozóban nem tudtak helyet adni neki, mert a szerencsétlen gye­rek epilepsziás volt. Így került vidékre, nyugalmas környezetbe. Az év máju­sában megemlékezett róla a Néplap is. Alacsony, ráncosarcú, tö­rékeny öregasszony F. Kiss Kálmánná. Hetvenhét éves és Lacikával jubilált. A hat saját gyerek mellett rövidebb-hossza bb ideig éppen kilencvennégy; álla­mi gondozott emberpalánta volt a kezei alatt. És a nagymama, akire ez a sok­sok unokája olyan nagy szeretettel emlékszik visz- sza, talán Lacikával foglal­kozott a legtöbbet. Ha már igazi anyjától, aki vadál­lati kegyetlenséggel bánt vele, el kellett szakítani, hát & vállalta a nagymama szerepét. Most 1964-et írunk. És Lacika az akkori elsős, most végzi 3.8-as átlagered­ménnyel a negyedik osz­A Szolnok Megyei Állatni Építőipari Vállalat példamutató vállalásai (Tudósítónktól) A Tiszamenti Vegyimű­vek új szuperfoszfátműtrá- gya üzemének építési prob­lémáit tárgyalták az elmúlt héten a vállalat tanácster­mében. — A tárgyalóasz­talnál ültek azoknak a kivitelező vállalatoknak a vezetői, — melyek közre­működnek az új üzem épít­kezéseinél, így elsősorban az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat — a ge­nerálkivitelező — és mély­építéseket végző alvállalko­zója, az Űt- és Vasútépítő Vállalat. A kooperációs megbeszé­lést azért kellett összehívni, mert az építőipari kivitele­zők által szerződésileg vál­lalt határidők legalább egy év késedelmet okoznának az üzembehelyezésnél. A szerelőipari vállalatok felkészülten várják a mun­katerületeket. A beruházó vállalat részletesen kidolgo­zott ütemtervet készített, — melyen feltüntette, hogy mi­kor milyen technológiai te- | rületen tudják a szerelést j megkezdeni és folyamatosan j végezni. Ennek a realizálá- ! sa azon múlik, hogy az épí- 1 lőipari vállalatok további részhatáridő csökkentéseket és rész’eges munknterület } átadásokat vállaljanak. A nyersfoszfát raktár épí­tésénél három részhatáridő módosítást végeztek, ezzel a szerelést a Vegyszer Válla­lat mintegy másfél hónap­pal előbb kezdheti. A feltá­ró üzemnél öt hónappal előbb fejezik be a külső és a kamra alapozási munká­latait. Ugyancsak egy hónappal korábban építik meg a krio- lit üzem berendezéseinek épületen kívüli alapjait. A két kivitelező vállalat vezetői olyan határidő mó­dosításokat vállaltak, me­lyekre eddig még kevés pél­da volt. A vegyiművek KISZ-fia- taljai és szocialista brigád­jai — mivel az építőiparnak létszámhiánya van — vál­lalták az olyan munkák el­végzését, melyek különö­sebb építőipari szaktudást nem követelnek meg, így bontást, tereprendezést, stb. a megyei KJSZ-bizottság ácsok toborzására tett ígé­retet. Az anyagi ösztönzés érde­kében a Vegyipari Tröszt képviselője bejelentette, — hogy a határidők betartásá­ra célprémium kitűzését ja­vasolja és a megyei vegy­ipari operatív bizottság az építőiparban legjobban dol­gozó fiatalokat pénzjuta­lomban részesíti tályt. Rohamai teljesen megszűntek, a szeretetteljes gondozásban, a nyugodt környezetben kiheverte sú­lyos betegségé*. Megerősö­dött, megnőtt, értelmesen és bátran felel a kérdések­re, » kívánatra még énekel is. Mindezt vasárnap álla­pította meg egy csapat as­szony, akik nagy gyári autóbuszon érkeztek Kis­újszállásra. Kilencen jöttek el a Gyógyászati Élektro- mos Készülékek Gyára Janó ve tz Margit-brigádiá- nak tagjai. Évekkel ezelőtt ők figyeltek fel Dömötör Laci szomorú sorsára, ők jelentették a gyámhatóság­nál, s anyai szívük minden melegét a beteg, félárva kisfiúra sugározták. Juliska néni, a ItisújszáJ- lási tanács gyámügyi elő­adója kísérte a vendégeket Kiss nénihez. Nagy volt az öröm. Kapott Lacika hús­véti nyuszit, csokoládét, könyvet és álmai netovább­ját, egy KRESZ-társas- játékot. Csak nézte tágra- nyllt szemmel, s egyik anyukájától a másikhoz szaladt örömében. A néni közben a konyhába tipe­gett, s az előző heti vágás­ból maradt hurkát, kol­bászt rakta tepsibe. Kívál- gatta a kedves vendégeket, akik ót is meglepték né­hány szerény ajándékkal, szép fejkötővel. Lacilca el­mondta a kisdobosok hat pontját, hiszen nemsokára kisdobosból úttörővé avat­ják. A kilenc asszony gyö­nyörködve figyelte öt. És Kiss néni? miért vállalta? — No legyet, üres a ház. Sohase legyen üres. Füg­getlen akarok maradni, szívesen látom a gyerekei­met, unokáimat, déduno­káimat. De amíg magam mozogni tudok, inkább én istápoljak mást, minthogy és szoruljak, — ha még oly szíves segítőkarokra. Esténként Lacilca felol­vas. Mert a néni nem tud írni, olvasni. De érdeklődik minden iránt. Viszont ha Laci megakad a számtan­feladatával, hóna alá csap­ja az irkát, s elszalad Jur- liska néni lakására. A gyámügyi előadó pedig sok gye-eke mellett ezt a na­gyon kedveset is maga mellé ülteti és segít neki. Lacika boldogan fog fel­nőni. Mert őszinte, hátsó­gondolat mentes emberi szeretet veszi körül. S amíg él, legszebb emléke az a nagymama marad, akinek ő, a századik unokába. — bt —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents