Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

1964. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPI VÉ 3 A szervezési módszerek tökéletesítésében I Márciusi 15-i sok a tartalék Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter felszólalása a megyei pártbizottság ülésén A megyei pártbizott­ság üléséről szóló tu­dósításunkban beszá­moltunk arról, hogy dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter megjelent és felszólalt a tanácskozás második napján. Az alábbiak­ban rövidítve közöljük a miniszter felszólalá­sát. Tisztelt Pártbizottság! ENGEDJÉK meg, hogy mindenekelőtt Csáki elv­társinak, és azonkívül az egész pártbizottságnak, va­lamennyi jelenlévő kedves elvtársnaK megköszönjem, hogy ide, erre az értekez­letre meghívtak és alkál­imat adtak arra, hogy ezen tanácskozáson is tapaszta­latokat szerezhessek A Központi Bizottságnak a február 20-i határozatát megelőzően 1960-ban is volt egy határozata, amely az építőipar feladatairól szól. Ezt követőem a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt VII. és VIII. kongresz- szusa is foglalkozott a mi szakmánkkal és számunkra feladatokat tűzött ki. Ké­rem valamennyi tiszfelt jelenlévő elvtársat és első­sorban az építőiparban dolgozó kedves munkatár­saimat, ne feledkezzünk meg arról, hogy bennünket, építőket az 1960-as köz­ponti bizottsági határozat végrehajtása is, még na­gyon sok feladatra kőte­le* és arról se feledkez­zünk meg. hogy á mi mun­kánkra feladataink kitűzé­sére vonatkozólag a párt VII. és VIII. kongresszu­sának dokumentumai t* fontos elemeket tartalmaz­nak. EZEKBEN a napokban országszerte pártbizottsági üléseken vitatják meg a Központi Bizottság leg­utóbbi határozatait, köz­tük az építőiparra vonat­kozó határozatokat is. Ügy gondolom, hogy két-három hét alatt országunk -gesz területén felboncnlják. meggondolják a teendőket ilyen színvonalon és ilyen összetételben mint itt, és hoznak konkrét határozato­kat az illető területre. Az 1964. február 20—22-i pártdokumentum lényegé­ből fakadóan természete­sen hosszabb időre szóló feladatok megvalósítását tűzi ki. Egy pillanatra ne feledkezzünk meg arról, hogy az elkövetkező évek­ben valószínűleg évről év­re körülbelül olyan mér­tékű feladatnövekedés kö­vetkezik be az építőipar­ban. mint ebben az esz­tendőben. Az idén országos vonat­kozásban körülbelül 15 százalékkal több feladatot kell ellátni, mint tavaly. Amennyire ma már a tá­volabbi időkben végrehaj­tandó feladatok körvonalai kirajzolódnak, olyan mér­tékben becsülni tudjuk, hogy nagyságrendileg az elkövetkezendő években is körülbelül ilyen lépéseket kell megtenni. Mire számíthatunk épí­tők ebben az időszakban mondtuk munkaerő szem­pontjából? Ügy vélem, semmivel sem több mun­kaerőre. mint amennyivel ma az építőipar rendelke­zik. Hogy kell ezeket az igen nagymértékben nö­vekvő feladatokat majd megoldani — erre utal már. most a Központi Bi­zottságnak a február 20-i határozata. A mi iparunk­ból ezek alatt az évek alatt, tehát a további erős felfutás évei alatt egy, a jelenlegihez képest merő­ben más a lehető legna­gyobb mértékben ipari gyárat, ipari bázisra tá­maszkodó építői oart, építő szerelőipart kell kialakíta­nunk. Ennek a programnak a kapcsán Szolnok városa építőipari bázis lesz. Olyan, amely a legkors^rűhb ipa- «I módszereikkel előállított építőipari termékekkel, épületelemekkel, szerkeze­tekkel egy jelentős körze­tet, feltehetően a megyénél nagyobb körzetet lát el. AMIKOR az itt dolgo­zó építőipari munkások, technikusok és mérnökök szániára ilyen módon né­hány szóban ecsetelni kí­vántam a jövőt, egyúttal engedjék meg. hogy felhív­jam a figyelmet az idei tennivalókra. Mindennél fontosabb e pillanatban az, hogy ennek az évnek fel­adatait maradéktalanul végrehajtsuk. Mi építők ebben a felfutási szakasz­ban napról napra, hétről hétre, mondhatnám hónap­rói hónapra, vagy évről évre a munkánkat nenezítő objektív körülmények egész sorával találjuk magunkat szemben. Kevés a munka­erő, kedvezőtlen az idő­járás, ném kellő mértékű az éptkezések műszaki elő­készítése — és így tovább. Mégis rendkívül káros dolog lenne, ha a minden­napi munkánkban a ne­hézségekről meditálnánk és nem azt keresnénk, hogy az adott konkrét eset kap­csán milyen áthidaló meg­oldással lehet ezeket az akadályokat leküzdeni. Rendkívül nehéz dolog ez. Dehát azért építő és szervezési szakma a miénk, hogy mindezzel a nehéz­séggel sikeresen megküzd- jünk. Ehhez természet?sen mindenekelőtt az építő szervezetek irányításának, vezetésének, helyi vezeté­sének a lehető legmaga­sabb színvonalra való eme­lése a fő feladat. Hallat­lan tartalékok vannak a szervezési módszerek töké­letesítésében. Most a leg­lényegesebb dolgunk a tar­talékoknak mindennapi feltárása és mindennapi hasznosítása. Szeretném megemlíteni, hogy a következő időszak­ban az építőipar jelentős fejlesztése mellett — azt is mondhatnám, az egész építőszakma fejlesztésének részenként — nagyon nagy­mértékben kell a megyei építésügyi irányítást is to­vábbfejleszteni- Ez alatt, hogy csak egészen vázla­tosan említsem meg a problémákat, a következő­ket értem: Ha az egysé­ges megyei beruházó szer­vezet megerősödik, előbb- utóbb a megye terüetén lé­vő beruházásoknak, való­színűleg túlnyomó többsé­gét is képes lesz majd lebonyolítani. Itt nem gon­dolok a nagy ipari beru­házásokra. Elképzelhető, hogy ez a szervezet adott esetben még egy kisebb beruházást is vagy re­konstrukciót is le tud majd vezetni. Külön nagy feladatot fog kapni véleményem szerint a megyei tervező vállalat is. Azokon a munkákon fe­lül, amit már e pillanatban is elvégez, az én szándé­kom — és gondolom, hogy ez az elvtársak vélemé­nyével is találkozik — az, hogy a megyei tervező vállalatból itt — és a töb­bi megyében is — olyan tervező vállalatot fejlesz- szünk ki, amely képes lesz majd a megye gentplánját tervezni. MEGKAPTAM és átta­nulmányoztam ennek a pártbizottsági ülésnek a beszámolóját, és a határo­zati javaslattervezetet is. Ezek arról tanúskodnak, hogy akik szerkesztették, tudják miről van szó, és ez igen nagy öröm szá­momra, mert látom, hogy a területen jól ismerik az építési feladatokat Azt kérem a tisztelt pártbizottságtól, erősítse meg azokat a gondoláto­kat, határozatokat, ame­lyek javaslatba kerültek. Gondoskodjanak annak ma­radéktalan végrehajtásáról, . mert úgy vélem, kitűnő j eszköz lesz valamennyi építő kezében. koszorúzások Vasárnap reggel a kavar­gó hóesés ellenére is nagy számban gyülekeztek fiata­lok a városi tanács épüle­tének előcsarnokában, hogy március 15-e, nemzeti ünne­pünk alkalmából elhelyez­zék városszerte a megemlé­kezés koszorúit. Először a városi tanács falán lévő Kossuth-emlék- táblához járultak. A koszo­rúzás alatt két leány állt díszőrséget. Ezután az Űt- törőház következett, ahol a városi úttörőelnökség nevé­ben helyeztek el koszorút. A Tisza-hídnál álló emlék­műnél Tímár Gyula elv­társ, a KISZ városi vb első titkára mondott beszédet. Végül a művésztelep Damjanich-szobrához vo­nult az ünneplők csoportja, s lerótta háláját a vörös- sipkások vezérének emlék­művénél. A koszorút a Ha­zafias Népfront; városi bi­zottságának képviselői he­lyezték eh Napirenden t a KISZ agitációs munkája m KISZ Szolnok megyei ™ Végrehajtó Bizottsága megvitatta a kunszentmár­toni járás és Szolnok város végrehajtó bizottságainak ; jelentését az intéző bizott- [ ság termelési-, agitációs- és i tömegpolitikai munkára vo­natkozó határozatának tel­jesítéséről. „Az ifjúság között végzen­dő politikai felvilágosító munkának a fiatalok kom­munista nevelését, politikai öntudatának, szocialista vi­lágnézetének alakulását, tá­jékozódó készségének fejlő- ' dését kell előmozdítani”. ) Ennek szellemében csele- ! kedett mindkét végrehajtó bizottság. A szolnokiak ta­pasztalatcseréket szerveztek. • Nagyobb ipari vállalatok — például a járműjavító — az ‘ NDK-ba huszonnégy fiatalt küldött, a 7. sz. AKÖV-nél belföldi látogatásokat szer- ; veztek. —■ Az egyes üzemi [ KISZ vezetőségek javasla­4 legjobba Kulturális szemle Martfűn Vasárnap délután tar­tották meg a Ságvári End­re Kulturális Szemle mart­fűi körzeti bemutatóját. A változatos műsorban szín­játszócsoportok, népitánco- sök, szavalók, énekkarok és népdalénekesek léptek fel. A helyi rendezés ér­deme, hogy a hosszú mű­sor fennakadás nélkül, fo­lyamatosan zajlott le. A résztvevő csoportok és a magánszámok szereplői a vállalt feladatok jó végre­hajtása iránti dicséretes igyekezetükről tettek tanú­ságot, minőség szempont­jából azonban nagy kü­lönbségek mutatkoztak a produkciókban. A táncosok közül a Ti­sza Cipőgyár népitánc cso­portja különösen a Pász­tor-csárdásával és a Tardi szvit című műsorszámával aratott megérdemelt sikert, de jó volt a tiszaföldvári földművesszövetkezet tán­cosainak fellépése is. A szólóénekesek közül Koch Éva ' nevét említjük, aki igazi népdalokat jó fellé­péssel, eredeti intonációval énekelt. A többi énekszám sajnos kevéssé sikerült és aligha kerül egy is a járá­si döntőbe. Az énekkarok közül is csak egyet, a tiszaföldvári földművesszö­vetkezetét tartjuk olyan­nak, amely megfelel a kí­vánalmaknak. Mindez azt mutatja, hogy az énekkul­túrában még sok a tenni­való. S nemcsak a hang­anyag kiválasztásában és a gyakorlásban, hanem a szervezésben is: a szüksé­ges próbákon való részvé­tel biztosításában. Szabó Lőrinc: Lőci óriás lesz című versét Krizsán Györgyné szépen mondta el — egy kis csiszolással ez a szavalat a szemle döntőjének egyik legjobp száma lehet. Hegedűs Ka­talin nagyon halkan adta elő Hubay Miklós mono­lógját, szép versemondása így nem érvényesülhetett. A rákóczifalvi KISZ és a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz színjátszói csak el­mondták szövegüket, nem aknázták ki azt a sok le­hetőséget. amit a két jó egyfelvonásos nyújtott. — Kellemes megl metést oko­zott ezzel szemben a Tisza Cipőgyár irodalmi színpa­da Saroyan: Halló, ki az? című egyfelvorásosának előadásával. Rizsgveszt- venszkij: Rekviem című versének oratórium! elő­adása még csiszolásra szo­rul, méltónak tartjuk azon­ban. hogy a másikkal együtt az irodalmi szín­padnak ez a műsorszáma is bejusson a tájbemuta­tóra. A szemle egyik nagy ta­nulsága: az irodalmi szín­pad nemcsak mint új szín­padi műfaj, hanem mint új, korszerűbb műkedvelői szervezeti forma is előnyö­sebb a régi műkedvelő színjátszásnál. L L. — Sándor vagyok, a Bor- dács Pál öccse, ö nem jö­hetett. Ma teszi le az ötö­dik-hatodik osztály vizs­gáit ... Bár én is ott tarta­nék. Nékem egy osztályról sincs bizonyítványom, Imi- olvasni azért tudok. Több is jó lenne. Akartam. Ősszel szerveztem is. Ha nyolcán lennénk, kapnánk valami állami kedvezményt. Pon­tosan nem tudom, mit. Ha­tan lettünk. így senki nem ment. Majd magánúton megpróbálom. Bordács Pál aznap tehát két helyen vizsgázott. Az öcsödi általános iskolában számtanból, földrajzból — diák tantárgyakból A járá­si KISZ tanácskozás előtt pedig felnőtt tantárgyból — a munkából. Ezt tizennégy éve tanulja, gyakorolja a Mesterszállás! Gépállomá­son. Mindig ugyanazon szor­galommal. így sikerült, hogy brigádja első lett a járásban. • Kati se jött el. ő pedig útra készül. Hosszú, nagy útra. Menyasszony. Ha Kiss Lajos, a tsz elnökhelyettese jól mondja, husvétkor lesz az esküvő De ha ebben té­vedne is, abban már biztos: — Koczka Katalinnak arany keze vám Ha min­denki úgy dolgozna a tisza- sasi Rákóczi Tsz-ben, mint 6, akkor nem 32 forintot érne egy munkaegység, ha. nem jóval többet. Ven ugyan ott még valaki. Fél évszázada még ő is Kati volt. Most már Kati néni Sípos Lajosné. Közel a het­venhez. Ó tanította a fiatal Katit a baromfitenyészet nagy mesterségére, ö is se­gített, hogy most Koczka Katalin a járás legjobb törzsbaromfi-tenyésztője. A tapsot, a gratulációt, amit látatlanból is kapott, közvetítem. ♦ Nyilas István itt van. Hiába dicsérték a beszámo­lóban legelsőnek őt, csen­des. Mi több, félszeg, tar­tózkodó. Nyelve mégis ha­mar oldódik. Egy szuszra elsorolja. — Kétszáznyolcvannyolc mázsa cukorrépát termel­tünk holdanként nyolcán, nyolc hold földön, öntözés nélkül. De a Zalka Máté Tsz-ben mind az öt répás munkacsapatnál 250 mázsán felül volt az átlagtermés. * Harangozó Júlia élénlcbs- szédü, kedves, szőke lány. Az első kérdésre megered a szava. — Nyolcán voltunk. Száz hold földön 31 mázsás ku­koricatermés átlagot értünk el. Nem is volt nehéz. Egy­szer kapó1 tűk. háromszor öntöztük. És természetesen, vegyszereztünk. Miért ne versenyeznénk? Szeretjük j az újat, a kényelmeset és persze a jövedelmezőt mi, csépaiak. • Néhány perces ismeretség i után ítélve Révész Kriszti- j na Juli ellentéte. Csendes, : halkbeszédű. Amikor átvet­te az oklevelet, amely az öcsödi árubaromfitenyésztő lányoknak jár, megtapsol­ták. Akkor se mosolygott. * — Furdal a lelkiismeret, 633 munkaegységem volt. Itt hallom, hogy más ná­lam is többet ért el. — Nem sokan lehetnek, s különben sem indultak a versenyben. — Nem dicsérem magam. Iparkodtam. Másoktól is ezt láttam Kungyalun. A szü- | leimtől is ezt tanultam, ezt j láttam, míg bírtak dolgozni. , S ráadásul szereti a foga- tos munlcát Kézsmárki Bé­la. * A kunszentmártoni járás ifjúsági termelési verse­nyeiben legjobb eredményt elérők szóltak magukról. Az eredményeket közreadó ta­nácskozáson a versenyben résztvevő hétszáz fiatal kö­zül több mint százan reszt­vettek. A tanácskozás előtt a fiúk többnyire esetlenül udvaroltak a lányoknak. A járási titkár beszámolóját is sokan csak félfüllel hall­gatták. Mocorogtak, susto- rogtak, daloskönyveket, fü­zeteket böngésztek, mig az beszélt. Elüt a két maga- i tartás, a két természet egy- j mástól? ... Mégis milyen szorosan összetartozik, mi­lyen egy bennük az élénk­ség, a nyugtalanság és a komolyság és megbízható­ság. Borsi Eszter Tizenegy millió forintot költöttek i ¥ Karcag üzlethálózatára Karcagon építették fel Szolnok megye első üzlet­házát. A felnőtt- és gyer­mekruházati, édesség, élel­miszer, műszaki üzlete», sőt még a tejboltok is a korszerű megoldással, önki- szolgáló. rendszerrel árusí­tanak. Ugyanitt a közel­jövőben nyílik a megye egyik legszebb vas- és edényboltja, amelynek kor­szerűsítésére 300 ezer fo­rintot költöttek. Hatszázötvenezer forintos költséggel épül az új ven­déglátó központ, amely már . az idén a karcagiak és a környékbeli látogatók ren- ] delkezésére áll. A földmű­vesszövetkezeti szervek az utóbbi három esztendőben közel 11 millió forintot köl­töttek Karcag üzlethálóza­tának fejlesztésére. tára egyre több fiatal vett részt belföldi tapasztalatcse­réken is. A kunszentmártoni járásban pedig növényter­mesztők és állattenyésztők között szerveztek tapaszta­latcserét. Az őszi betakarí­tási munkáknál rakodóbri­gádokat szerveztek. A fiata­lokkal személyesen beszél­gettek. A tavalyinál na­gyobb sikereket értek el a KISZ-okíatás szervezésében is, így a tanulásban résztve­vők száma a tavalyi hét­százról kilencszázra emel­kedett. A szemléltető módszerek alkalmazása mindkét helyen kevés. Hiányoznak az üzemi híradók, faliújságok. A kun­szentmártoni járásban az élenjáró fiatalok népszerű­sítése érdekében fényképes híradókat készítenek és Azo­kat egy fodrászüzlet kibé­relt kirakatában állítják ki. A KISZ KB határozata szerint: „Az előttünk álló legfontosabb népgazdasági feladatok, célkitűzések rend­szeres ismertetése, s e célok megvalósítására a fiatalok mozgósítása”. A termelési agitáeiónak az üzem vagy vállalat éves tervére kell ■ épülnie. A Tiszamenti Ve­gyiműveknél KISZ taggyű­léseken minden alapszerve­zetben ismertették a válla­lat éves gazdasági tervét. A tervteljesítéssel kapcsolatos problémákat megvitatták. A fiatalokat premizálással is érdekeltté teszik a terv ma­radéktalan teljesítésében. Kunszentmártonban az éves ifjúsági munkaverse­nyek és az őszi betakarítási munkák során születtek jó eredmények. A vetés meg­gyorsításában a fiatalok te­vékeny részt vettek. Ne csak a KlSZ-fiatalokat tájékoztassák a feladatok­ról, rendezzenek olyan ösz- szejöveteleket, ahol kívülál­lók is részt vehetnek. A vb ilyen módon javasolta a többi tömegszervezettel szo­rosabb kapcsolatok kiépíté­sét is. Az agitációs munka irányításának fontos krité­riuma a népes aktívagárda, tehát a fokozottabb vezető- képzés. Expedíción vetélkedő a jászok fővárosa ban A Kókai László úttörő­házban rendezték meg va­sárnap Jászberény város úttörőcsapatainak expedí- ciós vetélkedőjét. E találko­zón négy belterületi iskola csapata vett részt, melyet Faragó László tanár veze­tett. A csapatok a legkülönbö­zőbb elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg sikeresen. A legizgalma­sabb műsorszám az volt, amikor a pajtásoknak mag­nóra felvett riportokkal, helyszíni rajzokkal kellett megfesteni a jövő század városképét, közlekedését. A vetélkedőn két csapat szerepelt sikeresen: a Kos­suth Lajos úti és a Ber­csényi úti általános iskola csapata, ök képviselik majd a következő vasárnap lebo­nyolításra kerülő területi vetélkedőn Jászberényt Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére A Magyar Népköztársa­ság fegyveres erői április 4-én, hazánk felszabadulá­sának 19. évfordulóján díszszemlét tartanak. A fel­vonuló egységek már ké­szülnek, hogy az április 4-i díszszemlén, felszabadulá­sunk évfordulójához mél­tóan juttassák kifejezésre fegyveres erőink erejét, egységét és fegyelmét. —. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents