Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
Í964. március 15. SZOLNOK MEGYEI NEPLAl' Az elnökből IehalkítVa, akadozottan buggyannak ki a mondattöredékek. A szaván érezni, az arcán látni magas láza leshet. — Orvas és gyógykűra — reccsenek rá. — Majd estére — magara kényszerített nevetéssel mondja. — Holnap közgyűlés, arra készülök fel. A lapot nézem, amit élém tc>l. Közgyűlési terv, egész esztendőre. A soronkövet- kező mostani, márciusi közgyűlés a közösség által szentesített időpontja 14-e, szombat. Minden hónapra előre kijelölve, az emberek között közhírelve, s attól eltérni csak valami rendkívüli esemény folytán lehet. Dehát a saját betegségét nem tartja annak. — Mi azzal nyertünk, hogy az emberek tudják, ha egyszer valamit kimondunk, annak úey kell lenni. ■ Nem úgy mondja hangzatosán, hogy csatát nyertünk. Pedighát... Négy évvei ezelőtt a gazdaságilag és erkölcsileg csődbe jutott szövetkezet elnökjelölt- jeként szorongva ült a viharzó közgyűlésen. A becsapott, majdnem semmiért küszködő emberekből kitört az indulat, gáttala- nul rázkódott az elkeseredett harag, mindent mondtak, csak azt nem, hogy , őt elfogadják elnöknek. A végszóra belép az elnökhelyettes, Ecseki András és el is pirosodik rögtön, amikor meghall ja, hogy arról a közgyűlésről van szó. — No. Bandi emlékszel-e te mit mondtál? — néz rá barátsággal az elnök. — Tudom. Azt, hogy do1- gozni gyere, ne elnökösköd- ni. Olyan ember kell nekünk, aki dogozik, nem olyan, aki papol. Nekem magyarázza mentegetőzve. — Iszonyat volt ám az. Két forint hatvan fillért vittem haza. Nem is sírva, zokogva adtam a feleségemnek: „Ezt kerestem anyám, egy év alatt”. Frici, azaz Fridrich Fer- dinánd ül szembe velem- Gumicsizmában ő is, mint minden sárbajáró erre, a várostól távolabb. És emlékezik. t — Nem bíztak benned? — Miért bíztak volna? Azért, mert a huszadik elnök vagyok és az elődeim egyje se váltotta be ígéretét. Kisvártatva hozzáteszi: —■ Naponta tíz-tizenöt asszony bejött, adjon az új elnök kenyeret, vagy nem dolgozunk. A többiek meg az istálló ajtajában csoportosulva várták, na mit mondok az asszonyoknak. 1 Nagy darab, jőkedélyű ember, gyermekesen nyílt- tekintetű ember ez a Frici. — És mit mondtál? — Bornm.it. ígérni semmit. Azt, hogy dolgozzunk, emberek,. majd lesz valahogy. Azt, -iogy maguk tudják, ezen a földön, mint egyéni gazdák megéltek, akkor most is meg lehet élni. Nem tudom, de alighanem az gondolkodtatta el először az embereket, az új elnök csak nem lehet szélhámos, ha nem hiteget, r om csap be senkit. íme, három számadat arról. hogy alakult az emberek jövedelme az új elnök vezetése alatti három esztendőben: Az egyik. A Lenin szövetkezet lS60-ban javítóintézethez hasonlított és Makarenko-teleppé lett. Itt a megye határán húzták meg magukat, akiket Pestről, Pest megyéből kitiltott a rendőrség. A takarmá- nyosban, a jászolban, az istállókban laktak és háltak emberek, garázdák, örömlányok. És ittak az emberek. Ami kicsijük volt elitták, mondván, azzal úgyse sokra mennek, s otthon éhezett, rongyoskodott a család. FRICI Darázsfészek ügynek számított ez, senki nem nyúl bele. Ö kezdte. Közgyűléseken pirított le, szégyenített meg és dicsért fel embereket. — Foganattal? — A tanítónő jött hozzám: jaj, de jó elnök elv- társ, hogy ilyesmivel is tetszik foglalkozni. Tudja mit mondott nekem egy édesanya? Kiváncsi voltam, mit? Hazajött az uram a közgyűlésről azzal: meg ne tudjam még egyszer, hogy az elnök előtt eljárjon a szád. Inkább nem megyek a kocsmába. — És tényleg nem is ivott? — Nem. Otthon megissza, de azóta nem kocs- mázik. A közgyűlés nagy nevelőiskola. Az elnök azt vallja: — A közgyűlés a szövetkezet vezetője. Én csak abból a bölcsességből tengődök egyik közgyűléstől a másikig, amit az előzőn kapok. Kifelé menet kérdezem már meg. — Letelt a három éved, maradsz? . — Maradtam. Négy esztendeje tarisz- nyás ebéd minden nap. Hajnali kelés és éjszakai fekvés. Senki nem kényszerítette rá. Sokkal kényelmesebb állásban, jó fizetéssel élhette volna napjait tovább. Megkérdezem: birod? — Hát ez nem nyolc órás munka. De a jövedelem se ahhoz van szabva. Ezt is ereznem kell. Év végén lemondott a fele prémiumról, ami járt volna neki. Sokallta. — Nem a pénzért teszem. Pénzzel ezt úgyse lehetne megfizetni. Borzák Lajos Hogyan működnek a lakásszövetkezetek ? A szövetkezeti lakások építésének és általában a lakásszövetkezetek működésének hosszú ideig prob- j lémája volt, hogy a lakásszövetkezeti tagok a leg- ] több esetben nem tudták sem műszakilag, sem jogilag megfelelő színvonalon képviselni a közösséget, hiányzott a hozzáértő, rendszeres ellenőrzés. Problé- i mát jelentett az is, hogy ezek az újonnan alakuló kollektívák és választott vezetőtestületük — a lakás- szövetkezet igazgatósága — nem rendelkezett semmiféle szövetkezeti tapasztalattal. A Földművesszövetkezetek Megyei Központjai — a MESZÜV-ök — éppen ezért már az elmúlt évben felajánlották segítségüket. 12 megye valamennyi — együttesen 107 lakásszövetkezetét patronálják. A 107 lakásszövetkezethez több mint 10 000 lakás tartozik. A patronáló MESZÖV-ök* képzett mérnökei, technikusai és jogászai a legbonyolultabb műszaki és jogi problémához is szakértőn szólnak hozzá, a szabályok alapos ismeretében határozottan lépnek föl minden, a szövetkezeti tagok és az építők között támadt vitában, rendszeresen ellenőrzik az építkezést, jelen vannak a lakások műszaki átadásánál. Ez azonban csak egyik része a szövetkezetek közötti együttműködésnek. A műszaki és jogi segítség mellett a patronálok tapasztalatainak felhasználásával megtörténtek az első lépések a lakásszövetkezetek sajátos szervezeti-működési „profiljának” kialakítására is. Érdekes például, hogy az ózdi lakásszövetkezet tagjai kollektiv-módon oldották meg a gyermekek felügyeletét. A számukra berendezett barkácsoló szobában nyugdíjas művezető ügyel a gyerekekre, amíg a szülők nincsenek otthon. Ugyanezt a gyermek-felügyeleti megoldást alkalmazzák a szegedi lakásszövetkezetben is. A kollektívák összekovácsolódását, a szövetkezeti élet kibontakozását jelzik a lakók összefogásával épített játszóterek. A közeljövőben előrelát- hatón az ország egész területén kialakul ez a sokféleképpen hasznos együttműködés a két testvérszövetkezet között. (MTI) Az elavult gépeket leszerelték — megkezdődött a szolnoki cukorgyárban a répaoldal korszeiűsítése A szolnoki cukorgyár rekonstrukciójának idei ütemében talán a legjelentősebbnek a répaóldal korszerűsítése számít. A karbantartó részlegek az elavult gépek leszerelését befejezték, így az építő munkálatok és az új berendezések beszerelése megkezdődhet. A karbantartás és gyárfejlesztés egyszerre történik, mivel augusztus 15-től már az üzempróbát el kell kezdeni. Ez a határidő különösen az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatra hárít nagy feladatot, hiszen addigra folyamatosan, körülbelül ötmillió forint értékű munkát kell elvégezniük ahhoz, hogy a szerelés zavartalan legyen. A tervszerűség érdekében a két vállalat vezetői a napokban arról tárgyaltak, hogyan segítsék egymást. A cukorgyár a belső anyagmozgatásban, mész- ellátásban és az építés közbeni egyéb nehézségek megoldásában támogatja a kivitelezőt. Az építőipari vállalat vezetői pedig ígéretet tettek a részhatáridők betartására is. A répaoldalon kívül egyéb irányú fejlesztésre is sor kerül. így többek között a bepároló állomás kiöregedett részeit kicserélik, új nagyteljesítményű mosógépet, valamint répafelvonót és korszerű adagolóberendezést kap az idén a cukorgyár. 12 magyar együttes Uiazis Ausztriába A magyar — osztrák kapcsolatok egyik új színfoltja a művészeti együttesek kölcsönös vendégszereplése, találkozója a határmenti magyar, illetve osztrák városokban, falvakban. A következő hetekben 12 magyar együttes utazik Ausztriába. Jutalmazás ) Kirándulás ) papírból Szórakozás ) (Tudósítónktól.) A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek szállítóüzemének KISZ fiataljai hasznos kezdeményezéshez fogtak, összegyűjtik 1 és eladják a MÉH-nek azt a sok hulladék papírt, ; amellyel a ként és a ! nyersfoszfátot szállító va- : gonok bélelve vannak. A | vasúti kocsikból kiszedett papírt egészen február végéig a szemétbe dobták, vagy elégették a vegyiművekben. Az első eredmény már is megszületett. Két hét alatt 515 kilogramm papírt értékesítettek, amelyért 360 forintot kaptak. A hulladékpapír gyűjtésből és eladásból származó . pénzt a KISZ szervezet saját céljaira — jutalmazás, kirándulás és szórakozás — használhatja. A MÉH vállalta, hogy rendszeresen átveszi és elszállítja az összegyűjtött papírhulladékot. A szállítóüzem KISZ szervezete sokat segít a nagyon fontos papírhulladék gyűjtésben, azonkívül a fiatalok jelentős anyagi forrást is mondhatnak magukénak. A jó idők beálltával a vegyiművek nyersanyagtárolóiban egyre nagyobb mennyiségű kén és nyersfoszfát érkezik majd. Szerény számítások szerint akkor a kiszesek íavonta ezer kilogramm papírt gyűjthetnek. A fiatalok az idősebb dolgozók segítségére is számítanak a hulladék- gyűjtésnél. Ö, B. Nemzetközi kiállítások ruha- modelljei a termelőszövetkezeti községekben Szolnok megye falusi lakossága egyre jobban „városiasodik”, és mindinkább a legújabb divatnak megfelelően öltözködik. A községek lakossága, elsősorban lányok, asszonyok rendszerrsen igénylik a divatbemutatókat. A földművesszövetkezetek, a falusi kereskedelem leghí- vatottabbjai az új fazonok bemutatása mellett öltözködési tanácsadásokat is rendeznek. A megye manöken csoportja rendszeresen járja a falvakat, sőt több esetben a nagyobb tanyaközpontokba is ellátogat. Szelevényen, Cser- keszöllőn, Kengyelen, és Kungyalun például egy- egy alkalommal 70—80 tavaszi, nyári ruhamodellt vonultattak fel, köztük több olyan újdonságot, amelyeket a magyar ipar bemutatott a lipcsei és brnói nemzeközi vásáron. A jövő héten a megyébe í látogat a Ruhaipari Terve- J ző Vállalat és a budapesti manöken csoport, Jász- árokszálláson a kereskedelmi napok alkalmából a bécsi kiállításon szereplő magyar ruhaújdonságokat ismertetik, a tervezők meghallgatják a falusi asszonyok véleményét, és tanácsokat kérnek a célszerű, hasznos és kényelmes ruhák tervezésére.-modellen i Vissza a börtönbe...? Ügy áll meg az ajtóban, mintha bocsánatot kérne, amiért bejött. Szemei vörösek az álmatlanságtól, fényesek a visszatartott köny- ; nyéktől, tekintete tétován | keresi az enyémet, j Biztatóan nézek rá, s ő a bizalomnak ebbe a pará- í nyi, elektromos sugarába ! kapaszkodik egész lényével. ! Szavai messziről kongnak elő, mintha abból a feneketlen mélységből fakadnának, amely kitágult szem- I bogaraiban örvénylik: — Bűnös vagyok. Hiszen tetszik tudni... idegen pénzhez nyúltam. Nagyot vétettem. Erre nincs mentség. Sem a fiatalság, sem a tapasztalatlanság nem oldhat fel engem. Nem is azért mondom. Csak arra gondoltam sokszor, álmatlan éjszakákon a börtönben: hátha megmenthetett volna valaki. Nem a büntetéstől, azt megérdemeltem. A' bűntől! Az idősebbek, a tapasztaltabbak, akikkel együtt dolgoztam. Akik látták, vagy talán csak érezték, hogy valami nincs rendben körülöttem. Ha akkor mellettem állt volna valaki! Az elején, mikor még meg lehetett volna állni... De nem is erről akaró« beszélni. Ez már elmúlt. A börtönben, két év alatt volt időm, hogy leszűrjem a tanulságokat egész életemre. Önmagunkért magunknak 1961 1962 8391 Ft 8738 Ft. 1963 16 190 Ft Az idei közgyűlés végre valahára örömünnepe volt a szolnoki Lenin szövetkezet gazdáinak. Nevetve kérdezem: — Na, akkor megvan a bizalom. Ö is nevet. — Ezt akkor tudnám meg igazán, ha valaki le akarna váltani, hogy haay- nának-e. Az elnököt hát nem faggatom tovább arról, bíznak-e már benne. És igaz is, ismerek néhány történetet téU. Új hatőházzal gazdagodat a idváros A sertésvágóhíd rekonstrukciója során új hűtőházzal gazdagodik a főváros. Az ország legnagyobb, s egyben legkorszerűbb úgynevezett technológiai hűtőháza épül a vágóhídon. A 920 vagonos hűtőház nemcsak tárolásra, hanem modern berendezésével, a húselőkészítésére és feldolgozására is alkalmas lesz. Jelentősége, hogy Budapest hússzükségletét helyben tudják majd tárolni és ezáltal Kecs keméten, Szegeden, Győrött : stb. nagy tároló és hűtőtér I szabadul fel. kell helytállni, akár fiatalok vagyunk, akár öregek. A nyolc utolsó hónapot elengedték. Négy hónapja vagyok itthon, négy fal közé zárva, magányosabban, mint a börtönben. Mert odabenn dolgoztunk, törődtek velünk, volt mire várni, miért élni. Most? Most már nincs. A nevelőtisztek mindig azt mondták, hogy egy bűnért egy büntetés jár. Ha hazajövünk, a társadalom visszafogad minket. Dolgozni fogunk és a munka visszaadja, amit elveszítettünk: a becsületet. Olyan jó volt hinni benne! Persze, sokféle ember volt ott együtt. Sokan azt mondták: demagógia ez, fele se igaz. Én mindig hittem. És most itt vagyok. Már négy hónapja. Kirekesztve az emberek közül, bezárva a szörnyű felismerések, iszonyú bizonyságok börtönébe. Hogy magam zártam most be önmagamat? Nem, ne tessék azt hinni! Kiderült, hogy a büntetés csak most kezdődik; most, a szabadulás után. És élet- fogytiglanra szól! Az elvesztett becsületet soha-soha többé nem lehet visszaszerezni! Az emberek nem felejtenek, az emberek nem bocsájtanak meg, az emberek nem engedik! Megyek az utcán. Ha köszönök, félrefordítják a fejüket, mintha nem ismernének, de a hátam mögött összesúgnak. Nem tudom magam ’-.agyképű akasztófahumorba burkolni. Nagyon fáj... Ezért zártam be magam a négy fal közé. Éjszaka járok ki az utcára, mikor mindenki alszik. Egyszer- kétszei bementem Szolnokra, pedig nem volt semmi dolgom. De ott nem ismer senki. Felemelhettem a fejem, és úgy járhattam az utcán, mint a többi ember. De ezt sem lehet sokszor megtenni. A feleségem pénzén utazgassak? Nem elég, hogy eltart? A feleségem.. s Akkor házasodtunk össze... Két évig várt rám hűségesen. Vállalta a szégyent, a megaláztatást, hogy olyan férfit szeret, aki a börtönben ül. Most akar a házasságunk felbomlani, hogy hazajöttem. Igaza van. Sokszor úgy érzem, elvesztettem az eszemet. Ideges vagyok, goromba. Meg nem megyek vele sehová. Úgy él, szegény, mellettem, mintha ő is bűnös volna. De az ő pénzén járjak moziba? Nagyon szeretjük a gyerekeket. A feleségem akarja is. Igaza van. De én nem akarom! Eleve elítéljem a szerelmünkből szakad* gyermeket egész életére? Hogy az emberek ujjal mutogassanak rá: becsületét vesztett, börtönviselt ember az apja! Négy hónapja járom a kálváriát, az én számomra nincsen hely a világon. Én itt akarok dolgozni. Nem megyek el az ország másik végébe, nem akarom hazugságra építeni az életünket. Itt vesztettem el a becsületem, itt akarom visszaszerezni! Itt akarom bebizonyítani, hogy más ember lettem, hogy tudok tisztán élni, hogy megérdemlem a bizalmat. Azoknak az embereknek - becsülését akarom visszaszerezni, akik ma nem fogadják a köszönésem. De nem lehet. Az *n munkám senkinek se kell .. Tessék mondani, őszintén és kíméletlenül: igazuk van az embereknek? Meddig lesz ez így? örökké? Szakmunkás szeretnék lenni, tanulni, pótolni mindent, amit elmulasztottam. ,De ha nem adnak munkát!? Hogyan bizonyítsak? Szabad volna kérni is valamit? Tessék megírni az én esetemet az újságba! Nékem már úgyis mindegy. Hátha ... hátha azt mondják majd valahol, amikor elolvassák: — Mi megpróbálunk bízni benne. Mi befogadjuk magunk közé. Mi utat nyitunk neki amelyen visszatérhet az emberek közé. Mert a közösség erős. A közösség nemcsak büntetni tud... « Megírtam. Kislak! Gyuládé
