Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

'.Me- március 14. SZOLNOK MEGYEI NfiPIwU* s Lábápolás A lábápolás a testápolás szoros kiegészítője, különö­sen jelentős ez a közeledő tavaszi és nyári időszakban, amikor nyáron harisnya nél­kül járunk. Különbséget kell tenni nyári és téli lábápolás között. Télen a legtöbb nő vörös lábfejről és lábszárról pa­naszkodik. Ennek ellensze­re, ha este, legalább kétszer egy héten, váltott forró-hi­deg lábfürdőt készítünk. Ezt két edénnyel végezzük, és egy perc forró víz után hir­telen hideg következzék. — Durva frotír vagy len törül­közővel szárazra dörzsöljük a lábakat, majd kezünkre egy kis krémet téve meg­masszírozzuk a lábfejet, láb­szárakat, különösen figyelve arra, hogy valamennyi láb­ujjunkat alaposan megmoz­gassunk. Ha bőrünk lehűlése na­gyon nagy méríékű, akkor gyulladásos jelenségek lép­nek fel, ezt nevezzük fa­gyásnak. A lábfagyást okoz­hatja helyi nyomásnak ki­tett bőrfelület (szűk cipő, tyúkszem) tó; A bőr színe a rossz vérkeringés következ­tében ilyenkor helyenként kék, de áltálában téglavörös ' színű. ■ és viszket. Lehetőleg mindig kényel­mes,. bő cipőt viseljünk. A váltott hideg-melegvizes für­dő mellett, a novembertől áprilisig tartó időszakban, rendszeres kvarc-kezeléssel jó eredményt érünk el, — ezenkívül a fagykenőcsök masszázzsal történő bedör- zsölése is gyógyítja a fa­gyott lábat. Nyáron gyakori panasz a libabőrös lábszár. Ennek el­lenszere, ha este forró, szap­panos vízzel és körömkefé­vel alaposan lekeféljük a libabőrös részt, majd erősen szárazra dörzsöljük, és jól szívódó krémmel bekenjük. Reggel, mielőtt kimegyünk az utcára, ne krémezzük a lábakat, mert az utca pora .rárakódik a bőrre, beleszá­rad, és nehéz megtisztítani. Az esti lábápolás után azon­ban be kell kenni krémmel a lábfejet, különösen a sar­kat, mert a harisnya nélküli szandálviselet keménnyé, re pedezetté teszi a sarok bő­rét. Igen egészséges a lába­kat napoztatni, és a szép, könnyed járást elősegíti, ha sokat járunk homokban mezítláb. Ezt pótolhatja, ha otthon nyitott ablaknál né­hány percig mezítláb já­runk fej ünkön egy nagyobb könyvvel. Gyakori panasz a túlzott lábizzadás. Nyáron, télen egyaránt jelentkezik. — Az ilyen esetekben gyakori for­ró lábvizet ajánlunk és bő hintőporozást, naponta leg­alább egyszer harisnya­vagy zoknicserét. A szellős nyári cipők csökkentik a bajt Amennyiben a lábizzadás kóros, és ilyen kezelésre nem javul, úgy forduljunk bőrgyógyászhoz, aki. megfe­lelő gyógyszerrel, — esetleg röntgensugárral kezeli. Egye­dül ne kísérletezzünk for- malinnal, mert ez a szer az arra érzékeny egyéneknél könnyen okozhat súlyos ek­cémát Folttisztítás JÖDFOLTOT ruhaneműből vagy a test­ről a következő módon le­het eltávolítani: Feloldunk egy kanál vízben hat szem nátriumszulfátot Ebből az oldatból teszünk néhány cseppet a foltra, utána vízzel ki-, illetőleg lemos­suk. KÁVÉFOLTOT ugyanazon eljárással lehet kivenni, mint a gyümölcs­foltot; ha nem sikerülne eltávolítani, akkor szappa­nozzuk be nedvesen a fol­tot és tegyük a napra. Ezt meg lehet ismételni, ha az első kísérlet nem sike­rült Kapucnis lódenkabát 140 cm széles anyagból 2,60 méter szükséges hoz­zá. A teljes szélességében kiterített anyagból kiszab­juk az egész hátát és mellette a fél elejét, az alatt a másik fél elejét, a fennmaradó részből a kapucnit, zsebet, ujjakat. A kabátot tarkakockás divatszövettel béleljük, ugyanilyen a kapucni bélése is. Bőr „vitéz­kötéssel” csukjuk a kabátot, a bőr színe egyezzen a bélés színének valamelyikével. (Ez a rajz csak a pa­pír-szabásminta elkészítésé nek rajza.) A—eleje fele, B—hátu, fele, C=ujja, D=kapuciü fele, E=zseb. Egyszerűsített mosogatás A mosogatókagyló pere­mére levehető tartályt szerkeszthetünk literes, vagy nagyobb konzerves dobozból. A nyitóval tel­jesen körbe levágjuk a doboz tetejét, gondosan visszakalapáljuk a szélét, hogy ne karcolhassa meg kezünket, majd nagyobb szöggel (kb 4 cm-es távol­ságban egymástól) két lyukat ütünk bele. A lyu­kakon drótot húzunk át, amit a szappantartók mintá­jára akasztóvá formálunk. (1. ábra.) Az így nyert tartályt ráakasztjuk a mo­sogató szélére, megtöltjük a megfelelő higítású moso­gatószerrel, s beletesszük a mosogatórongyot felvál­tó viszkoza-szivacsot A mosogatás most már na­gyon egyszerű és ami a legfontosabb higiénikus is: folyóvíz alatt moshatjuk el sz edényeket. A zuhogó víz, (ha nincs boylerünk, hideg víz is megteszi, de akkor a mosogatószert kell melegen tartani), leviszi a tányérokról az étellerakó­dást. Bal kezünkben tart­juk az edényt a csap alatt, közben jobb kezünk a mo­sogatószerből kiemelt szi­vaccsal jóformán csak le­törli a zsiradékot. Miköz­ben a szivacsot visszatesz- szük a tartályba, a folyó­víz le is öblítette az edényt. A szárító rácson egy-kettőre meg is szárad. Persze az alumínium^ vagy vasedények tisztítá­sa kicsit tovább tart, hi­szen a lábasokat előbb le kell dörzsölnünk a meg­felelő (Vim, vagy Aluvim) vegyszeres műanyagcsutak­kal. Még egy ötlet: állvány­ka a tisztítószrek számá­ra. Csinos és praktikus polcot szerkeszthetünk, s vegyszereinket megóvjuk az elázástól, az ide-oda rakosgatástól. 32x12 cm-es falemezre 2 cm-es léctal­pat szögezünk. Az így nyert tálca-szerű alkot­mányt a mosogató lábához szereljük, kb 10 cm ma­gasságban a 2 cm-es léc­ből „korlátot” készítünk, hogy a dobozok ne csusz- szanak le a polcról. <2. ábra.) Szappanbuborék Csillogó gömböcske Messze szállni készült, Fenn a felhőik alatt Még csak meg sem szédült. Piros, kék, zöld ruhát Húzott fel magára, És astí gondolta: n A világ csodája. fgy repült gőgösen, Egyre magasabbra, Míg csak egy nagy madár, El nem pukkantotta. Szappanos víz hullott Virágokra, fákra, S a kis buborékot, Senki sem sajnálta... Sass Ervin Keresztrej tvény 1 2 3 4 © S 8 V 8 © 9 10 © H (2 1» 14 © © © 15 lé 1? © © 18 1» 20 21 22 © 23 © 24 © es 26 27 28 © V» © 30 5» © 32. • Mai keresztrejtvényünkben sok állattal találkoztok. Meg­fejtésül csak azoknak neveit küldjétek be, „kik” az állat- kert lakói: vízszintes 1-es, 5- ös, 8-as, 18-as, 31-es, 32-es, — függőleges 1-es. és 7-es. — (A függ. 7. harmadik kockájába bettősbetű kerül.) Vízszintes: 9. Betű kiejtve. 11. Háziállat. 12. Határozó rag. 13. Személyes névmás. 15. Ez is háziállat. 17. Csapadék. 24. Izületi bántalom. 25. YA. 27. Fém. 29. Azonos betűk. 30. Ez van a tevének. Függőleges: 2. Mutatószó. 3. Bánat. 4. Névelő. 6. Rangjel­zés. 10. Azonos betűk. 14. } Fényreklám. 16. Igekötő. 17. Épület. 19. Léc széle! 20. Nap­szak. 21. Szalad. 22. Kapirgál a szemétdombon. 23. Pálca 26. Egyik szülő. 28. Tiltó szó. 30. Olasz folyó. Megfejtési határidő: már­cius 18. " Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Tószeg Szajoli, Öcsöd. Tisza, Csáp? Könyvjutalmat kapott: Nav Erzsébet, Rákóczifalva. ír­könyvet postán küld.»ik el , Élt egyszer az erdő szé­lén egy ravaszdi róka. Volt ennek a rókának egy zsák­ja, amely telistele volt ha­zugsággal. Ezt a zsákot őkelme mindig magával hordta. Egy napon elhatározta, hogy elmegy az emberek­hez, valami jó falatot enni. El is indult, s csakhamar elérkezett a legelőhöz, ahol öreg pásztor vigyázott a rénszarvasnyájra. — Jónapot, szegény em­ber! — szólította meg a pásztort. — Látom, fáradt vagy. Eredj haza, pihenj, aludj egyet, én majd vigyá­zok addig a nyájra. Gonosz gazdád észre se veszi... — Nem érte­lek, barátom! — válaszolta a pásztor. — Én nem vagyok fá­radt és nem go­nosz a gazdám. A nyáj a mi- énk, az egész ; falué, a szövet- /f kezeié. Én vi­gyázok rá. De te jobban te­szed, ha eltűnsz innét, mégpe­dig minél előbb! — azzal botjá­val a róka felé sújtott, a róka pedig ijed­ten menekült előle. Futás közben arra gon­dolt: ha nem sikerült a pásztornál, elmegy a ha­lászhoz. így is tett. A ha­lász éppen hálóját javít­gatta. — Jónapot, halász ember! — köszöntötte. — Látom, hogy nagyon szegény vagy. De gyere velem, mutatok neked olyan helyet, ahol annyi halat foghatsz, ameny- nyit akarsz! — Én is jól ismerem azt i helyet... — felelte a ha- ász. — A halastó az. amit ■•vú lé te sit éltünk. De bizony,-- jobban teszed, ha nem arrafelé! Ha meglL­A ravasz róka zsákja tóm ott hosszú farkadat, bizony letépem! A róka jobbnak látta, ha gyorsan eltűnik. Meg sem állt, mígesak el nem érte az útkereszteződést, ahol egy fiatalemberrel találkozott, amint baktatott a falu felé. Megszólította: — Jónapot, szomorú ma­gányos barátom! Adj ne­kem valami harapnivalót és én összeházasítalak a ki- rály kisasszonnyal! A legény hangosan fel­nevetett. — Honnan jössz, te szerencsét­len és mit akarsz a me­séddel? Nálunk már nin­csenek király­kisasszonyok! És ha lennének is, tartsd meg őket magadnak! Én pedig egy- v.*, általán nem va- gyök szomorú! Barátaim van- v'sgpPZó* nak a faluban... ifi'' - • te azonlm tűnj el az utamból! Behúzott farokkal inait el a róka. Igv ért a folyó partjára, ahol asszonyokkal találkozott, akik ebéd t vittek férjüknek a másik partra. Éppen beültek a csónakba és indultak volna, amikor a róka megszólítot­ta őket: — Jónapot, asszonyok! Látom, nehéz nektek ezt a csónakot átvinni a túlsó partra. Segítek én nekt k, ha adtok valami jó falatot... Az asszonyok nagyot nevet­tek. — Nincs szükségünk a segíts 'gedre! — azzal bekap­csolták a csó­nak motorját és otthagyták a rókát a par­ton. Elkeseredett a róka. Mil te­gyen? Sehol nem hisznek neki, sehol nem kell a se­gítsége! Utolsó reménye volt, hogy elmegy a gyer­mekekhez, akik a réten ját­szottak. így is tett. Nyája­san szólította meg őket: — Jónapot, gyermekek! te semmit, csak egy falat jó ennivalót... A gyermekek csodálkoz­va néztek a rókára és icy válaszoltak neki: — Mit mesélsz itt ne­künk? Hogyan szakadhatna le_ az ég, mikor az levegő­ből van...? Alighanem bo­lond vagy, vagy éppen be akarsz minket csapni! Jobb, ha eltűnsz innét és hagy* bennünket játszani! A róka elkeseredve in dúlt vissza az erdőbe, i zsákja ekkor már teljese üres volt. Arra gondol, hogy megváltoztak az őre gek és a fiatalok, az asszo nyok és a gyerekek minder, minden más lett, mint vol régen. Nem értette a dől got. Éhes volt, korgott < gyomra, mégsem jött eh többé az erdő mélyéről ho~ hazugságokkal próbál ja becsapni az embereket Látom, játszadoztok... de nézzétek csak. milyen fur­csa az ég... biztosan rátok fog szakadni! Nagyon saj­nállak benneteket, jöjjetek velem, én biztos helyre ve­zetnélek Nem kívánok ér­Kedves gyerekek A múlt heti „Kis nyuszik nagy gondja” című rejtvé­nyünket nagyon sok pajtás megfejtette és beküldte. Leg­többen eltalálták, hogy a 2-es számú nyuszi ért haza legha­marabb a mamájához. Sorsolás útján egy szép könyvet nyert Somlai Irén jászszentandrási pajtás. - 'A könyvet postán küldjük el.)

Next

/
Thumbnails
Contents