Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
Világ proletárjai egyesüljetek I SZOLNOK ME$XJP (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANär«; IflPI XV. évfolyam, öl. szám. Ara 50 fillér 1964. március 13., péntek. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága 1964. március 11—12-én kibővített ülést tartott. A kibővített ülés napirendjén szerepeltek: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. február 21-i — a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól szóló — határozatából adódó megyei feladatok. Jelentés a Szolnok megyei állami gazdaságok munkájáról a megyei pártbizottság 1962. március 16-1 határozata alapján. 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. február 20-1 — az építőipar munkájáról szóló határozatából adódó megyei feladatok. 3. Tájékoztató időszerű politikai kérdésekről. 4. Tájékoztató a megyei tanács ötéves iparpolitikai tervének végrehajtásáról. 5. A megyei párt-végrehajtó bizottság II- negyedévi programjának ismertetése. Az ülés első napján résztvett és felszólalt a vitában Németh Károly elvtárs, a párt Központi Bizottságának titkára. Megjelent az ülésen Czlnege Lajos elvtárs, a párt Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter. Az ülés második napjának munkájában résztvett dr Trautmímn Rezső építésügyi miniszter és Kel tier Pál a Központi Bizottság éoítési és közlekedési osztályának munkatársa, dr. Gero István, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója valamint dr. Kocsis István, az intézet munkatársa. A pártbizottság a' napirendre tűzött kérdéseket megvitatta és megfelelő határozatokat hozott. 4 mezőgazdaság fejlődéséinek feltételei megyénkben t A jó szervezés és az alapos politikai munka Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját a mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról, melyet Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára terjesztett elő. Tisztelt Megyei Bizottsági Alig két hónapja — 1963 december végén — tárgyaltunk a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Az akkori értékelés nem szorul korrigációra, ami arra mutat, hogy pártbizottságunk reálisan látta az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek munkáját, tevékenységét, politikai, gazdasági helyzetét, noha az 1963. évi gazdálkodás számszerű adatai még nagyon előzetesek voltak. Most mégis újra a mező- gazdaság kérdései szerepelnek ülésünk napirendjén. Két tényező tette szükségessé, hogy pártbizottságunk nagyszámú meghívott részvételével részletesen dolgozza fel a megye mezőgazdaságának helyzetét, s szabjon tennivalókat a párt- szervezetek, a mezőgazdaság irányító szerveiben dolgozó kommunisták számára. Pártunk Központi Bizottsága februári háromnapos ülésének egyik nagy napirendjeként tárgyalta az ország mezőgazdasági termelésének, a mezőgazdaság szocialista üzemeinek helyzetét, az ötéves terv hátralévő időszakának mezőgazdasági feladatait, a mező- gazdasági termelés fejlesztésének további irányát és tennivalóit. A napirend tárgyalása és a hozott határozat nagyon komoly jelentőségű a szocialista mezőgazdaság további fejlődése szempontjából. Általában kétévenként került napirendre az utóbbi időben Központi Bizottságunk előtt a mezőgazdaság, s minde- nik alkalommal az átlagosnál lényegesen nagyobb és gyorsabb ütemű fejlődés következett be a határozat végrehajtása során. A Központi Bizottság 1964 februári határozata azért nagyjelentőségű, meri az új helyzetben Sokrétűen és minden irányban megszabja a további feladatokat. A határozat s népgazdaság anyagi eszközeiből újabb jelentős tételeket irányoz elő a mező- gazdaság számára. Néhány év alatt újabb egymillió tonnával nő a nitrogénműtrágya gyártási kapacitás, Szolnokon szereljük a harmadik kénsavgyárat és alapozzuk a második szuperfoszfát műtrágyagyárat, melynek elkészültével a mostani 200 000 tonnáról 440 000 tonnára nő a szu- perfoszfátgyártás évi kapacitása. günkhöz az eddiginél jobb feltételeket teremt. Most az egész országban együttes, egyidőben kifejtett nagy erőfeszítés indul a mező- gazdasági termelés további fellendítéséért. Érzékelnünk kell és politikailag meg kell értenünk a mezőgazdaság mostani helyzetét, a szocialista termelés fejlesztésének nagy lehetőségeit. Most nekünk a megyére is ki kell alakítani a határozat egységes értelmezését, megvalósítása érdekében a cselekvés egységét. Ezért van pártbizottságunk előtt ez a napirend. A decemberi ülés óta a termelőszövetkezetek megtartották a zárszámadó közgyűléseket, megtörtént az elszámolás, s így most már megközelítően teljes a kép a tsz-ek 1963. évi gazdálkodásáról, gazdasági-, pénzügyi helyzetéről. Most — az országos helyzet, a Központi Bizottság értékelésének és feladatmeghatározásának ismeretében lehetséges a teljes értékű felmérés és értékelés. Az az öt esztendő, ami eltelt a megye mezőgazdaságának átszervezésétől és az a nagy erő- feszités, amelyet a megye kommunistái, a falu dolgozói tanúsítottak, egy sor területen átlagon felüli eredményt hozott, viszont néhol elmaradás, hátralék >s van. A Központi Bizottság határozatával most tehát méginkább ^betájolhatjuk" magunkat megyeileg és helyileg is a mezőgazdaságban és különösen a tennivalókban. Ezért készített végrehajtó bizottságunk részletes intézkedési tervjavaslatot a KB határozatának végrehajtására. Nincs alapja a kétkedésnek Erőfeszítés együtt — egy időben Többmilliárd forintba fog kerülni a második tiszai vízlépcső és a ráépülő mintegy félmillió katasz- trélis hold öntözésfejlesztés — amelyből kétharmad rész megyénkre esik. A Központi Bizottság tehát a mező- gazdaság további fejlesztésének anyagi, műszaki feltételeit biztosítva határozta meg az előrelépés ütemét és benne a párt, állami és gazdasági vezetés feladatait. A Központi Bizottság mostani helyzetfelmérése, helyzet- megítélése és ennek alapján a szocialista mezőgazdaságra, a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó feladatmeghatározása, egész falusi pártmunkánkhoz, mezőgazdasági termelésszervező tevékenyséNagyon fontos látnunk, hogy bár egy egész sor nehézséggel küzdünk a mező- gazdaságban — gabonát kellett vásárolni tekintélyes mennyiségben, szemestakarmány behozatalra szorulunk még egy ideig, nem elégítik ki az igényt a mezőgazdasági épületek, fagy, aszály sarcolja meg a mezőgazdaságot — és mindezek ellenére szilárdulnak, tartalommal töltődnek meg a szocialista keretek és a termelés is növekszik. Pártbizottságunk sok szenvedélyes vitát folytatott néhány év leforgása alatt a mezőgazdaságról. A bajok, a nehézségek láttán esetenként bizony a keserűség is kibuggyant belőlünk. Azonban ha a fejlődést hosszabb távon tekintjük át, lehetetlen nem látni, nem érzékelni, mennyi minden történt rövid idő alatt, s hogy felfelé ível s falu társadalmi, politikai, gazdasági helyzete. A fejlődésnek nem teljes, de fontos mutatója például az értékesített áru mennyiségének alakulása. A megye tanácsi területéről 1957-hez viszonyítva 48,7 százalékkal több árut kapott 1963-ban a népgazdaság. A legutóbbi három évben is — 1961— 62—63-ban —21.9 százalékkal nőtt az értékesített áruk mennyisége, s közben gabonából két esztendőben egymás után a tervezettnek egyharmadával adósok maradtunk. A sok gond, bai, küzdelem közepette ezt látni kell, mert ez a szocialista mezőgazdaság gyümölcse, annak következménye. A cél és a teendő egyértelműen következik á helyzetből; még következetesebben dolgozni, még elszántabb harcot hirdetni és vezetni a hibák ellen, még gyorsabban erősíteni a szocialista gazdálkodás jellemző vonásait. Kétkedésnek nincs alapja, bizonytalankodásnak, tehetetlenkedésnek nincs és nem lehet helye a mezőgazdaságban. A központi bizottsági ülés hangulata és hozott határozata egyértelműen ebben a gondolatban erősít meu bennünket. Tisztelt Megyei Bizottság! A továbbiakban néhány olyan kérdésre térünk ki, ■amelyeknek ezúton is szeretnénk súlyt adni a napirend vitájában. A Központi Bizottság határozata több évre szabja meg a feladatokat, de nekünk most a legfontosabb, hogy az i964-re esedékes munkának teremtsünk meg minden feltételt Az 1964-es esztendő sikere — vagy sikertelensége — alapvetően eldönti az ötéves terv időszakára kitűzött célok elérésének sorsát. Ismeretes, hogy 27—30 százalékos összhozam- növekedést irányoztunk elő a megye mezőgazdaságának az ötéves terv időszakára, s ebből mintegy 17 százalékot értünk el három év alatt Ha ezt 1964-ben 7—8 százalékkal tovább növeljük — ami megközelítően normális időjárási viszonyok között lehetséges —akkor az 1965ös esztendő elé könnyebben tekinthetünk. Ezért a mai ülésünkön is fordítsunk megkülönböztetett figyelmet az 1964. évi tennivalókra. Megkülönböztetett figyelmet az idei tennivalókra A tavasz késett, késik. A munkában már mindenképpen torlódás lesz. A szervezéssel, egy-egy munkafolyamat minél rövidebb idő alatt, jó minőségben való elvégzését kell biztosítani. Készen vagyunk a tavasz fogadására, a munka indulására? — Igen, alapvetően készen, de nem teljesen. A gabona.fejtrágyázásával már végezni kellett volna, de még mintegy 35—40 százaléka hátra van. A kertészeti előkészületek döcögősek, a felgyűlt téli trágya, kitakarítása végtelenül lassú ütemben folyik. Még gépjavítási feladat is van. De nem sorolom tovább. Nagyon sokirányú és sokrétű a feladat, s valamennyit meg kell oldani. Ha valamit kiemelünk azt nem azért tesszük, mert a többi kevésbé fontos, esetleg elhanyagolható. 1. A kenyérgabonatermelésben a népgazdaság helyzete nem enged további tűrési, várakozási, kísérletezési időt. Az okokat pártbizottságunk és jelenlévő elvtársaink ismerik. A most, földben lévő vetés fej trágyázásán, gyomtalanításán túl — ami nagy és sürgős feladat — a következő évi vetés problémája is beletartozik az évi feladatokba. Most persze a legfontosabb a fejtrágyázás, a gyomirtás megszervezése, de a vetésterv területi arár nya nem lehet vitatéma, — Ugyanakkor egy sör agrotechnikai feladatot kell megoldani a hozam lényeges növelése érdekében. Erre is készülni kell. 2. A kukorica termelésében elértünk egy viszonylagos magas szintet 1963-ban. 17.70 mázsás átlag a hektáronkénti 30 mázsás átlagnak felel meg. Elfogadható eredmény ez és törjük a fejünket, feszítsük meg az erőnket, hogy ne visszafelé haladjunk. Most az a legfontosabb, hogy készüljünk fel a vetésre és az anyagi érdekeltség fenntartása, illetve további fokozása útján az ápolásra. A pártvezetés részéről helyeseljük és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amivel a kukoricatermelésben előbbre juthatunk. Ez alkalommal is elismerő szavakkal köszöntjük azt a 13.896 kiszistát, — fiatalt, akik 1963-ban részt vettek a mezőgazdaság termelési versenyében és külön a 16 országos első, második és harmadik helyezést elért csoportot. Hosszú lenne a lista, ha a kiváló eredményeket ismertetni akarnám. Csak néhányat említek meg. Bede József 15 fős tiszaföldvári brigádja 31 mázsás szemesku- korieát termelt holdanként, 104 forintos önköltséggel, 284 mázsás cukorrépát 30 forintos önköltséggel Szügyi Imre csapata 31,2 mázsás kukoricatermést ért el Ti- szaszöllősön. Ismét — és még jobban mint tavaly — számítunk a KISZ és az ifjúság tetterejére ebben a feladatban is. Meggyőződé-* síink, hogy falusi ifjúságunk ebben az esztendőben még nagyobb számban vesz részt a versenyben és hogy újabb nagy sikerek születnek erőfeszítéseik nyomán. Ne visszafelé, hanem előre haladjunk a termésátlagokban 3. A cukorrépa terület, lényegesen nagyobb lesz a tavalyinál. Ismét az a cél, hogy ne visszafelé haladjunk az átlagtermésben. Az 1962-es szint magas. A 197 mázsás megyei átlagtermés tartása a jelentősen nagyobb területen egy sor intézkedést kíván, amelyet meg kell terveznünk, meg kell valósítanunk, mert. a népgazdaság helyzete ezt megköveteli. 4. Egész növénytermelésünkben, sőt a takarmánybázison keresztül az állattenyésztésben hús-, tej-, tojástermelésben meghatározó szerepe van az öntözésnek. Évek óta tartó erőfeszítésünk eredménnyel járt A mai víznyerési, vízkivételi főműkapacitásnak megfelelő területig nagyság kialakult. A főművek ideálist megközelítő kihasználásával körülbelül 120 ezer holdra lehetséges víznyerés — ha a Tisza vízhozama a nyári hónapokban sem csökken m gyón le. Idén mintegy IC ezer hold a területi terv. - Ágázati megoszlásban a ti valyit szeretnénk elérni, - amiben 32.5 ezer kát. hold: tett ki a kapások. 16 eze holdat a takarmányfélék, 1 ezer holdat a rét és legel területek, mintegy 7 eze holdat pedig a kertészeti nf vények. Szeretnénk a mai pártbi zottsági ülésen nagyon ki hangsúlyozni a kukorica, si lókukorica, cukorrépa és ; lucerna öntözésének fontos ságát, a takarmányellátás takarmánybázis növelése, - következésképpen az állat tenyésztés fejlesztése szem pontjából. Az öntözés hasznosságát célszerűségét ezen a fórumon nem bizonyítjuk sokoldalúan, noha sok helyen a helyzet ezt még köve(Foly tatás a 3. oldalon)
