Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
1W4. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Házilagos építőbrigádok ellenőrzés nélkül Ä tiszafüredi járási tanács pénzügyi osztálya, a községfejlesztési csoport, valamint a járási NEB együttesen vizsgálták meg a házilagos brigádok múltévi munkáját. A vizsgálatról szóló jelentés — melyet a járási tanács végrehajtó bizottsága is napirendre tűzött — megállapította, hogy a brigádok munkája sok kívánnivalót hagyott maga után. Értek el ugyan ered- méhyeket — például a tiszaörsi orvosi rendelő, lakás és üzletház építésénél, vagy a tiszaigari iskola bővítésénél —■, de ezek eltörpülnek a hibák, a munkálatok során elkövetett visszaélések mellett. Építkezés terv és engedély nélkül A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban szabályozta a házi építőbrigádok ügyrendjét. Ez többek között kimondja: költségvetés és tervdokumentáció nélkül egyetlen brigád sem dolgozhat. És mi történt? Csak Tiszafüreden a brigád huszonöt munkahelye közül háromnál volt mindössze részleges tervdokumentáció. Még az építési engedélyek sem voltak meg. Ennek egyik lényeges oka: a házilagos brigádvezetők szakképzetlensége. Ennek hiányát jelenti például az is, hogy nem törődtek a szakmai irányítással, az adminisztrációs munkával. Nem vezették az építési naplót, sőt műszakilag sem volt kifogástalan munkájuk. A tiszafüredi Petőfi út 13 szám alatti lakás felújításánál olyan hibát követtek el, amelyet később aligha lehet rendbehozni. A kéményeket két füstcsövesre építették, holott négyre kellett volna. A padlózás silány, nem megfelelő, a szobák sötétek. Mindehhez párosul, hogy ötezer forint értékű cementtel többet használtak fel, mint az előírott volt. Az építési naplót is rend- szertelenül vezették. Nem tüntették fel benne a munkahely átadást, a helyszínvázlatot. Ellenőrizhetetlen, hogy hova, vagy egyáltalán elszállították-e a kimaradt építési anyagot. Csaknem kizárólag Tiszafüredre szorítkoztak, holott a járás több községében is dolgozott házi épitőbrigád. Az idei feladatok maradéktalan végrehajtása megköveteli, hogy mindannyian okuljanak az eddig elkövetett hibákból. A brigádok és a tanácsok azért, mert a járás kisipari szövetkezetei képtelenek eleget tenni az igényeknek és a házilagos megoldásra nagy szükség van és lesz ezután is. Majnár József Abádszalóki tapasztalatok: Bevált a havi fizetés, évi 12 nap fizetett szabadság a Lenin Tsz-ben Ellenőrizni — de miből ? Ez csak egyetlen munkahelyen történt szabálytalanság. Az igazsághoz tartozik, hogy valamennyi brigádnál hasonló a helyzet. Munkájuk gazdaságosságát ellenőrizni és érdemben jellemezni lehetetlen. Az előméreti költségvetés, a végszámla hiányzik, nincs létesítményként kigyűjtve a felhasználható és felhasznált anyag, munkabér és egyéb költség. • Tiszafüreden, Tiszaörsön és Tisza- szöllősön elfogadhatatlan az anyagmozgatások és végzett munkák dokumentálása. Igazságtalan lenne, ha a hibák forrásaként nem említenénk meg a tanácsok felelősségét is. Több helyen, így többek között Ti- szaszöllősön, létrehozták a házi építőbrigádot, de megfelelő szakmai vezetésről nem gondoskodtak. A helyi tanácsok nem tettek eleget a megyei tanács végrehajtó bizottsága idevonatkozó határozatának sém, amely rögzíti: minden házilagos munka megkezdését jelenteni kell. A községek ezzel mitsem törődtek. Mulasztást követtek el a helyi tanácsok akkor is, amikor nem biztosították a művezetőknek az időt, lehetőséget a megfelelő ellenőrzésekre. Tiszafüreden például nem egyszer nyolc-tíz helyen dolgozott a házilagos brigád, mintegy -70—80 munkással. E..nyi munkahelyet és ennyi embert egy művezető képtelen rendszeresen ellenőrizni. Ezzel szinte lehetőséget adtak arra, hogy munkaidő alatt kocsmába járjanak a brigád tagjai és ott teljesítsék a „normát”. Ne csak a járás székhelyén összegezve a tapasztaltakat: sem a brigádok vezetői, sem pedig a helyi tanácsok nem tettek meg mindent az említett visszásságok megszüntetéséért. Hibát követtek el azonban a vizsgálatot végzők is, mert eléggé egyoldalúan nézték meg a brigádok munkáját. Sikeresen vizsgázlak A Tószegi Gépállomás vezetői, szakemberei a téli gépjavítással egyidőben vállalták a leendő traktorosok, vontatóvezetők képzését. A tószegi Dózsa, a tiszavárkonyi Petőfi és a vezsenyi Tiszamenti Tsz tagjai részére Tószegen, a szajoli Vörös Csepel, a szolnoki Vörös Mező, a rákóczifalvai Rákóczi, valamint a mezőhéki Táncsics Tsz rákócziújfalui üzemegységének gazdái részére pedig Rákóczifal- ván szervezték meg a tanfolyamot. A napokban tartott vizsga arról tanúskodott, hogy a hallgatók sikeresén elsajátították a tananyagot. Ötvenötén megkapták a traktorvezetői igazolványt, negyvennyolcán pédig a vontatóvezetői jogosítványt. — A gépállomásiak — vállalják még egy tanfolyam megtartását, ameny- nyiben a termelőszövetkezetek vezetői legalább negyven—ötven résztvevőt biztosítanak. SOK ÉVI ÁTLAGBAN 30 forinton felüli munkaegység-értéket fizettek az I abádszalóki Lenin Tsz-ben. ' A gazdák — a jó közepesnek számitó jövedelem ellenére — 1960-ban elhatározták. hogy előrelépnek ! egyet, áttérnek a havi fizetési rendszerre. Az új módszer, most már több év tapasztalatai alapján igazolta az elképzelést. — A jövedelemelosztás mértékét önállóan kidolgozott normakönyv alapján határoztuk meg — mondották a szövetkezet könyve- lőségén. — A normakönyv elkészítéséhez figyelembe vettük az FM irányelveit, valamint az állami gazdaságokban alkalmazott normákat és azokat egyeztettük a mi saját elképzelésünkkel. Általában 15—20 százalékkal többet fizetünk azonos munkáért, mint az állami gazdaságok. A GAZDÁK TELJESÍTMÉNYÉT a brigádokban, munkacsapatokban munkautalványon számolják el. A garantált jövedelem 80 százalékát minden b/ ’P- bsn kézhez kapják. Á .alá- ’ az a forma alakult ki, . jy a végzett munka értékének 50 százalékát pénzben adják ki, 30 százalékának fejében pedig természetben megvásárolhatják a szövetkezettől a szükséges termékeket. A vezetőség — úgy véli — az ösztönző módszerek alkalmazására az új, de valójában már három évesnek számító jövede’emosztáson kívül is szükség van- A munkaigényesebb növények művelésében, mint a cuSokat segít az öntözésben Megjelent dr. Mihályfalvy István könyve Az utolsó néhány esztendőt tekintve az öntözött évelő szálastakarmányok Szolnok megyei termésátlaga holdanként 20—25 mázsa körüli volt. Ez az alacsony termésátlag jól mutatja az öntözéstechnikai eljárások kisüzeműsé- gét, hiszen az öntözött nöTervszerűbb munkát a városépítésben Az építési• és közlekedési osztály munkája a Szolnoki Városi Tanács VB előtt Mint már arról lapunkban hírt adtunk, a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén saját tevékenységét tárgyalta egyéves munkája tükrében. A napirend megtárgyalása után a vb úgy foglalt állást, hogy az ideiglenes bizottság elnöke és a vb vezetői a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat figyelembevéve határozati javaslatot dolgoznak ki. Tegnap ismét összeült a vb és első napirend] pontként e határozati javaslatot vitatta meg. A vita után határozattá nyilvánították többek között, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a városfejlesztési és rendezési feladatok megvalósítására, a vb-tagok aktivitására. A végrehajtó bizottság munkáját a jövőben méginkább a kollektív vezetés és a tervszerűség kell hogy jellemezze. A határozati javaslat elfogadása után az építési és közlekedési osztály múltévi munkájáról szóló jelentést tárgyalták meg- Az osztály munkájáról Pélyi Ferenc osztályvezető főmérnök készített jelentést, amely többek között rögzítette a városrendezéssel és városépítéssel összefüggő elvégzett munkákat és a jövő feladatait Mint pozitív eredményről volt szó az osztály egyre javuló munkájáról, a szélesedő jó kapcsolatokról A több ezerre tehető ügyiratot — mely a lakosság kéréseit, panaszait tartalmazza — nem az íróasztal mellől intézték el, hanem a helyszínen vizsgálták ki, igyekeztek igazságos, reális döntést hozni. A vitában felszólalók az eredmények elismerése mellett .igen sok olyan problémát mondtak el, amelyek még a múlt évben is hátráltatták az psz- tály munkáját, vagy csökkentették annak értékét Elmondották többek között hogy a város össze-vissza való „fúrása” nem törvényszerű velejárója a vá- rosfej’esztésnek. Kellő gondossággal eleiét lehetett volna venni annak, hogy egy-egy utca ne legyen fél évig is kiárkcrlva, felásva. A jövőben az osztály csak az olyan építkezésre és „fúrásra”, ásásra adjon engedélyt, amelyre megfelelő ütemtervet készítettek. Ugyanakkor a kivitelező vállalatokat kötelezni kell, Hogy munkájuk végeztével rendezzék munkahelyük környékét. Nagyobb rendszert a város rendezésében, építésében, — kérték a vb tagjai. Az élénk és termékeny vita után a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az elmondottak szerint összegezi az osztály előtt álló idei feladatokat és a következő vb-ülésen mégegyszer napirendre tűzi. A végrehajtó bizottság ezután az április 7-i tanácsülés any-gának egvré- szét tárgyalta meg. Szó • volt a lakóbizottságok szervezéséről. választásáról és működéséről szóló tanácsrendelet-tervezet előterjesztéséről, valamint Szolnok női dolgozóinak helyzetéről és munkakörülményeiről. vények termésátlaga alig nagyobb, mint az öntözés nélkülieké. így nem is véletlen a megye jelentős szálastakarmány hiánya, ami szinte minden évben ismétlődő. Okai többnyire ismertek. így: a kifogásolható talajművelés, a talajok gyenge termőképessége, a korszerűtlen öntözési eljárások és módok alkalmazása, az öntözés idényszerűsége, egyszóval az öntözéses termesztési technika korszerűségének hiánya. Éppen ezért üdvözöljük nagy örömmel a megyénkben, Kisújszálláson munkálkodó országos nevű tudományos kutatónk. dr. Mihályfalvy István kiadványát.” Dr. Mihályfalvy összeállításában és az országos mezőgazdasági könyvtár és dokumentációs központ kiadásában megjelent az „Évelő szántóföldi ' szálastakarmány- növények öntözéses termesztése” című dokumentáció. A szerző a legújabb és legkiemelkedőbb külföldi és hazai szakirodalmi munkák feldolgozása alapián társvalia az évelő pillangósok alapvető öntözéses agrotechnikáiét. Részleteseit tárgyalja a legnagyobb vetésterületet elfoglaló évelő nillangósok — lucerna, vöröshere és az egyéb pillangós növények — öntözéses ter- mesz+ésfof'hnjVáiát. Végül az öntözött évelő szántóföldi takarmánvnövények üzemgazdasági és üzemszervezési kérdéseit ismerteti amelv összességében 308 szahkiadvánv peldolgozása alantén nveri megvpi öntözési felügyelő összeállítást. Csizmadia István korrépa, burgonya, dinnye eredményességi elszámolást vezettek be. A hatás kedvező, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint megnövelte a tagok és a családtagok munkakedvét. A közös gazdaságban a termelés fejlesztésével, gépesítésével megnövekedett, csaknem kétszázra tehető az ipari biztosítottak, műhelymunkások, traktorosok, lakatosok, ácsok, kőművesek száma. A havi készpénzfizetés az ő igényeiknek is tökéletesen megfelel. Jellemző, hogy a természetbeni vásárlást általában nem igénylik, a garantált jövedelem 80 százalékát pénzben veszik fel. SZÁMOK TANÚSKODNAK arról, hogy a gazdák életszínvonala — az új fizetési forma bevezetése óta — évről évre emelkedik. A növénytermelők például a múlt esztendőben — 6 hónapos teljesítményt véve alapul — 10—12 ezer forintot kerestek. Az állat- tenyésztők évi jövedelme általában elérte, sőt meghaladta a 20 ezer forintot. A Lenin Tsz tagjai jól sáfárkodnak keresetükkel. — Csak a szövetkezet építő- brigádja 1963-ban 20 új családi házat épített fel, ezenkívül számosán teremtettek új családi otthont. A közös gazdaság legváltozatosabb munkaterületein dolgozók váltották fel régi vályogházaikat új, modem lakásokkal. Ezek közé tartozik többek között Gulyás Lajos növénytermelő, Kasza János traktoros, Dá- nyi Bálint fogatos, Takács Istvánná baromfigondozó. A gazdálkodás jelenlegi rendszere, a jövedelemelosztás formája nemcsak az egyénekre, hanem a termelőszövetkezet egészére kedvező. Néhány számadat az 1963. évi gazdálkodás eredményeiből: a mostoha időjárás következtében mintegy 10 millió forint értékű veszteség, elemi csapás, aszály, fagykár, jégverés érte a szövetkezet határát. A kiesés pótlásáról előrelátó tervszerűséggel gondoskodtak. így lehetővé vált, hogy a tervezettnél nagyobb összeget több mint 16 millió forintot fizessenek ki a végzett munka fejében. A programnak megfelelően fejlesztették, erősítették a szövetkezet alapjait- Hat és félmillió forintnál többet költöttek beruházásokra. Megépítették két üzemegység vízvezetékhálózatát. Gépesítették a sertéshizlaldát, bekötőutat, kisvasúthálózatot építettek és számos, a termelő munkát elősegítő munkaeszközt vásároltak. AZ ABÁDSZALÓKI LENIN TSZ tagjai ma már mind közelebb kerülnek az ipari munkások életszínvonalához. A megyében első volt a Lenin Tsz, amelyben bevezették az évi fizetéses szabadságot. A nőknél 200, a férfiaknál 230 kötelező munkanap elvégzése után 12 nap szabadság jár. Tavaly háromszázötvenen vették igénybe a megérdemelt pihenőnapokat, az idén az eddigi jelzések szerint mintegy hat- hétszázan töltenek majd két hetet fizetett pihenéssel. A szabadságolást megfelelő ütemterv alapján ad- já ki, hogy fennakadás ne legyen a termelő munkában. KERESIK és bátran alkalmazzák is az új, módszereket a termelésben is, az üzemszervezésben a Lenin szövetkezet gazdái. Az, eddigi tapasztalatok azt mutatják, érdemes. E. S. r Egy zsák omlott cserép A kunszentmártoni téglagyár és a jászapáti istálló A zsák csalr olyan nagyságú, színű és alapanyagú, mint a legtöbb, amiben cukrot, élelmiszert szoktak tárolni csemege üzleteinkben. Ezúttal azonban cseréptörmelékkel van megtöltve és rendeltetése az, hogy Végh Lajos, a Szolnok megyei Beruházási Iroda műszaki ellenőre elké- pedtessen vele TÜZÉP vezetőket, termelőszövetkezeti beruházókat, ipari szakembereket. A története ugyanis a következő: A mezőtúri egyesüléshez tartozó kunszentmártoni téglagyár sokezer példányával együtt tetőfedő cserépnek szánta a múlt évben. Ezt a TÜZÉP te.epek megvásárolták és tovább adták istállók, ólak befedésére. ígv került közel tízezer társával {körülbelül 2 forintonként! a jászapáti Velem! Endre Termelőszövetkezet növendék istá> lóíára is. A jászsági TÖVÁLL beépítette és ősszel a jászapáti gazdák bekötötték iószágai- kat az új épületbe. Most pedig tavasz közeledik és a jászapáti tehenészek a fejüket kankodlák. nehogv arra essen valamelv lehulló épületelem és az istá.ló ama sarkába vezetik az állatokat, ahol még a beázás veszélye egyelőre nem fenyeget. A tetőzet ugyanis — nagy teljesítmény! — egy telet kihúzott, úgy ahogy. Többet már nem. A tavaszon le keli bontani, újra cserepezni. A kár nem kicsi. Csak a cserépanyag értéke legalább húszezer forint. De a tényleges költség nem ennyi. Hozzászámítandó az új tetőzés munkabére és anyagköltsége. Arról nem is szólva, hogy közben elenyészik a nádpallő, tönkremegy a tetőfödém. A kárt valakinek állnia kell. Igazságtalanság történne, ha a szövetkezetre hárítanák. Akkor is, ha a beruházási iroda állná a cechet. Azt. hogy lelkiismeretesen, vagy pagvfokú hanyagsággal égetik-e ki a cserepet, nem könnyű észrevenni. S ha a gvárté- üzem. mint a kunszentmártoni is, kénes a se- leitet eladni, kész a kár Mintahogy köze! tíz jászsági szövetkezeti építkezés esetében ez várható. De várunk mást is. Reméliük, gyorsan meg- állapítiák a hanvagsár személyszerinti előidézőit és a mulasztást elsősorban az 6 pénztárcájuk érzi meg, nem p népgazdaságé. B, L. I------------------------------ J
